Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-06 / 106. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Pénzigényes De csak nagyon igényesnek — hallom legalább ötödször a vonal túlsó végéről, de most már szeretném végre tudni: és mibe kerül. Mire tartja a férfihang a telket a rajta lévő többszintes házzal, garázzsal, medencével, mesterséges tavacskával — amelyen vélhetőleg még télen is távirányítható művadkacsák úszkálnak, partján pedig a legnagyobb mínuszokban is virít a vízililiomnak álcázott selyemvirág. Megállás nélkül sorolja az „extrákat”, csigázza az érdeklődésemet, s most már legszívesebben őszintén beváltanám: csak kíváncsiságból tárcsáztam a hirdetésben megadott telefonszámot, mert szerettem volna végre megtudni, hány millióval a zsebében számít valaki manapság igényesnek. Hát, húszmillió alatt nemigen. Legalábbis a szóbanforgó ingatlan esetében, s még tegyem össze a kezem, mert az ár fölötte méltányos — a márványburkolathoz képest. Össze is tenném, hogyne tenném, ha lenne annyi pénzem, de nincs. Persze — mondhatják — mit tartozik ez másra. Magánügy. Am biztos vagyok benne, nem egyedül engem bosszant, hogy az utóbbi időben bizonyos körök bizonyos fogalmakat teljesen új jelentéstartalommal töltenek még. Ékes példája ennek az „igényesség”, melynek esetünkben semmi köze az igényekhez. Nagyon finoman arra utal: ha van egy zsák pénzed, vi- heted. Már most kérdem én: nem lehet-e igényes egy lakótelepi panellakás berendezése attól, hogy a háziasszony jó ízléssel válogatta össze azt a néhány bútordarabot, amire keresetéből futotta, ügyel a rendre és a tisztaságra, a színek harmóniájára? Nem voltak-e igényesek nagyanyáink nádfede- les vályogházai az évente hófehérre meszelt falakkal, az ablakokban virító muskátlival, a szobákban a festett bútorokkal, habos függönyökkel, keményített térítőkkel? Dehogynem! Pedig még lakberendezőt sem kellett felfogadniuk hozzá. Mondom ezt azért, mert ha ezentúl csak a gazdag lehet igényes, a jóval szerényebb anyagi helyzetben lévő szükségképpen igénytelen. Vagyis — az értelmező szótár szerint — olyan, aki kevéssel is beéri, szerény és szegény. Ez mind igaz lehet, de engedtessék meg, attól még neki is lehetnek álmai, vágyai, tervei — csak igyekszik ezeket a lehetőségeihez igazítani. Arra viszont felkapja a fejét, ha hivalkodó, fényűző, pompás, luxuskiviteléi csodapaloták a hirdetésekben csupán igényes kis ingatlankák — nehogy az igényes vevő mellett az érdeklődő adóhivatal figyelmét is felkeltsék. Cservenyák Katalin A KM hét végi melléklete '95. V. 6. AKTUÁLIS INTERJÚNK vántartási bejegyzés, és ehhez a részaránytulajdonok kiadása, ami sokkal nagyobb munkát jelent, mint a kárpótlás miatt ránk háruló munka. Ehhez kell még hozzáadni az ingatlan-nyilvántartás számítógépre vitelét. □ Ha számítógépet említett, abból arra következtethetünk, hogy adottak a feltételek ehhez a_ sok és nehéz munkához— — Sajnos nagyon kevés gépet kaptunk, a mi hivatalunknak mindössze nyolc jutott. Olyan óriási adathalmazzal kell megbirkóznunk, ami semmilyen esélyt nem ad arra, hogy időben feldolgozzuk. Az elosztás sajnos rosszul sikerült, a földhivatalok közel azonos mennyiségű számítógépet kaptak, függetlenül attól, hogy a feladataink egyáltalán nem azonosak. Ezért kényszerültünk rá, hogy munkaidő után, két műszakban, sőt hétvégén is dolgozzunk. A költségvetéstől olyan kevés pénzt kaptunk erre az évre, hogy kénytelenek vagyunk az egységes elhelyezésünket feladni és két tagrészlegünket áthelyezni a megyei földhivatal saját épületébe, ezzel meg is szűnt a földhivatal egysége. Nehézkesebbé vált az ügyintézés, s azok az ügyfelek, akik eddig egy helyen megkaptak mindent, legfeljebb egy emelettel kellett lejjebb vagy feljebb menni, most el kell menni a Báthory út 13. alá, s ott kezdhetik élőiről a sorban állást. Azért voltunk kénytelenek szétköltözni, hogy a bérleti díjunkat megtakarítsuk, hogy néhány hónap múlva ne kelljen bezárnunk a földhivatalt. □ Egy hónapon belül kezdődik a második kárpótlás. Mennyi újabb munkát jelent ez a földhivatalnak? — Elkezdődött a második földalap, az úgynevezett állami tulajdonú földek előkészítése az árverezésre. Annyival könnyebb a helyzetünk az első földalap árverezéséhez képest, hogy itt mi magunknak ütemezhettük be, hogy mikorra vagyunk képesek a Kárrendezési Hivatalnak a körbemért táblára vonatkozó adatokat, határozatokat, tulajdonlapokat, mágneslemezt leadni, így az árverezéssel semmilyen problémánk nem lesz. De az árverezések előkészítése elveszi az időt, a műszert, a szakembert a kitűzésektől. Megint az fog bekövetkezni, hogy ennek az előkészítése miatt egyre kevesebb területet fogunk tudni kitűzni, s egyre később fogják birtokba venni az új tulajdonosok a földet. Ennek áthidalására született az a minisztériumi engedély, hogy a helyi földrendező bizottság a tulajdonosokkal együtt ideiglenesen kimérheti a földet. Ehhez a földhivatal a vázlatokat beméretezi, s ezzel megkönnyíti a birtokbavételt. □ Ha lenne annyi pénz, amennyire a földhivatalnak szüksége van, mennyi idő kellene ahhoz, hogy a kárpótlás ügye a földhivatalokban és a határban is befejeződjék? — Megítélésem szerint 1996 végére be lehetne fejezni. A mostani anyagi helyzetben viszont szerényen számolva is kell legalább öt esztendő. ^ Elkezdődött a 2. földalap, az állami tulajdonú földek előkészítése az árverezésre. ^ Balogh József A rendszerváltozás óta átrendeződött a magyar határ. A termőföld szinte minden darabjának tulajdonosa, gazdája lett; vagy kárpótlásként, vagy részaránytulajdonban kapott földet több százezer család. A földhöz jutás előtt a kárpótlási határozatok megszületése, az árverezés óta pedig a birtokba adás lassúsága okoz gondot az új tulajdonosok körében. Hol tart ma ez a folyamat, mire számíthatnak akiknek már van, s mire az ezután földhöz jutók? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Havelant Csabától, a nyíregyházi földhivatal vezetőjétől. □ Van egy kormányrendelet, amelyik ha jól emlékszem, azt mondja: az árverezésen szerzett földeket 60 napon belül a földhivatal adja birtokba. Hol tart ez a folyamat a nyíregyházi földhivatal illetékességi területén? — A rendelet nem mond olyat, hogy 60 napon belül, hanem azt: amennyiben hatvan napon belül a Földhivatal a birtokba adást nem tudja megoldani, lehetőség van rá, hogy ideiglenesen a bizottságok jelöljék ki az elárverezett földet, s majd amikor a Földhivatal pontosan kiméri azt, akkor kerül végleges tulajdonba. A birtokba adás folyamatosan történik, most körülbelül 20-22 százaléknál tartunk. Ez nem csak abból áll, hogy kimegyünk a föld szélére, s megmutatjuk a tulajdonosnak, ez az ő földje, a föld kimérése nagyon időigényes. Lehet, hogy kilométerekről kell odavezetni a háromszögelési pontot, s ha közbeesik egy kis erdő, egy darab gyümölcsös, azt meg kell kerülni. Előfordulhat, hogy már a táblához jutás több napot vesz igénybe. □ A Földhivataloknak az árverezések előtt pontos térképet kell adni a kárpótlási hivatalnak az árverezésre kijelölt földről. Vannak azonban olyan panaszaink, hogy a föld csak papíron volt meg. — Volt olyan területünk például Tiszalö- kön, hogy amikor kimentünk a földet kimérni, kiderült: a felét átvitte a Tisza a ^ A birtokba adás folyamatosan történik, most körülbelül 20-22 százaléknál tartunk, yy másik partra. Szerencsére volt mellette egy kis terület, s így ki tudtuk mérni az új tulajdonosnak a kárpótlás során szerzett területet. Egyébként valóban előfordultak a kérdésben felvetett gondok. Többnyire abból adódtak, hogy az árverezéseket a Kár- rendezési Hivatal ütemezte, s a Földhivatal ezt nem tudta kapacitással követni. Okozott problémát, hogy korábban a szövetkezetek a változások jelentős részét nem jelentették be a földhivataloknak, így nem ritkán előfordult, hogy a szántó helyett gyümölcsöst, erdőt találtunk, s ilyen műveletek miatt megváltozott a terület aranykorona-értéke is. Előfordult olyan is, hogy több földet találtunk a valóságban, mint ami a térképen szerepelt, s az ellenkezőjére is volt példa. Szerencsére eddig még mindig megoldódott. A jogszabály egyébként úgy fogalmaz, hogy a birtokba adás során mind az aranykorona, mind a földterület nagysága változhat. □ Ha sikerült is eddig elkerülni a konfliktusokat, előfordulhat, hogy valakik nem kapják meg az árverezésen megszerzett aranykorona-értéket. Hogyan kárpótolják ilyenkor a kárpótoltat? — Ha semmiképpen nem tudjuk abból a területből kihozni a megfelelő aranykorona-értéket, illetve ha olyan mértékű az eltérés, amit nem lehet tolerálni, az Országos Kárrendezési Hivatal kötelezi a megyei hivatalt: térítse vissza az így pórul járt embereknek a kárpótlási jegyét. □ Hallottunk olyan esetről is, amikor az árverezésen földet szerzett tulajdonost elüldözte a földről a korábbi bérlő. Kinek van ilyenkor igaza? — Ilyen esetekről a Polgári törvénykönyv rendelkezik. A tulajdonos az, aki az árverezésen megszerezte a földet. Ám ha valaki korábban földet bérelt a szövetkezettől és előre meghatározott időre kötötték meg a szerződést, az továbbra is használhatja a földjét, de erről meg kell állapodni az új tulajdonossal. Ha az új tulajdonos azt mondja, ez a bérleti viszony nem tartható fenn tovább, akkor a szerződés felbontható, de csak a gazdasági év végével lehet felmondani. Egyik oldalon tehát a tulajdonjogot kell tiszteletben tartani, másikon pedig a bérlő jogait. □ A földhivataloknak ezekben az években a legnagyobb munkát a kárpótlás adja, de úgy gondolom nem csak ennyiből áll a tevékenységük. — A kárpótlási feladatok ellátása 1992. eleje óta tart, sőt már a kárpótlási kérelmek benyújtása előtt sokan keresték fel a földhivatalokat, hogy bizonyítékokat szerezzenek be saját, vagy szüleik tulajdonáról. Akkor még a földhivatal harminc napon belül képes volt elintézni az ügyeket. Aztán jött mm ......mm.■................ Ha az új tulajdonos azt mondja, a bérleti viszony nem tartható fenn tovább, akkor felbontható, a kárpótlás, s most a pótkárpótlás. Kutatjuk a hiánypótláshoz szükséges adatokat, csak nehézkesebben, mert míg korábban a Kárpótlási Hivatal küldte át a hiányos aktákat, ma az ügyfelek jönnek, s a napi ügyeink újabb késedelmet szenvednek. Régi, százéves munkarészeket kell felkutatnunk az irattárban, közben folyik a földek kimérése, a birtokba adás, az ingatlan nyilHavelant Csaba Félúton van a földkárpótlás Szerényen számolva is kell legalább öt esztendő, hogy a végére érjünk Balázs Attila felvétele
