Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-02 / 102. szám
1995. május 2., kedd A HITVILÁGA Liberalizmus és párbeszéd A szatmárcsekei református templombelsö Balázs Attila felvétele A megbékélésért János Pál a ruandai vérengzésről Felhős Szabolcs Vásárosnamény — Figyelve itt a keleti régióban az egyházak különböző megnyilvánulásait, felmerül a minket, unitáriusokat foglalkoztató kérdés: Dávid Ferenc egyisten- hite a keresztény eszmetörténet fejlődésében minek köszönhetően nem tekinthető zsákutcának, ill. a vallásos szabadgondolkodás legfejlettebb formáját hogyan is képviseli? Mi, 1989-ben abból a tényből kiindulva, hogy az ember lelki és közösségi lény, életre hívtuk a Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kört. Ebből adódóan igyekszünk tagjainknak lelki és szellemi támaszt nyújtani, hogy szilárd, ökumenikus alapon állva megfeleljenek a modem társadalom kihívásainak, hisz a kereszténység társadalmi szolgálata kritikus időt él át. A XXI. században nélkülözhetetlen lesz az önálló gondolkodás és a felelősségteljesen kibontakozó szabadság, amit az unitárizmus képvisel. Hogy vállaljuk önmagunkat, legyünk sokoldalúak és hatékonyak. Ne sémákban, dogmákban gondolkodjunk, hanem szabadelvű, kiművelt emberfők legyünk. Nagy veszély azonban a modem ember számára a rosszul értelmezett szabadság, ami felelőtlenséghez vezet. A másik rendkívül nagy veszély az egyház gettóso- dása, a felekezetenkénti elszigetelődés. Az egyháznak nem szabad a társadalomból kivonulnia, mert evangéliumi iránymutatására nagy szüksége van az emberiségnek. A Jehova tanúi Nyíregyháza (KM - T. K.) — Ezzel a címmel tartott nyilvános előadást Nagy Ferenc József a Jehova tanúinak Nyíregyházán. Ez az előadás a világ sok nagyvárosában hangzott el ugyanebben az időben, ugyanezzel a tartalommal. Az uralkodó vallások jellemző jegyeinek csokorba szedésével mutatott rá arra, hogy a háborúk szinte kivétel nélkül vallási köntösben jelennek meg. Márpedig ha a szeretet parancsát, a Biblia üzenetét szó szerint és komolyan vesszük, nem lenne szabad fegyvert fogni más vallású testvéreinkre. Utalt arra, hogy a kereszténység két ezer esztendeje alatt is a világ számos pontján ölték egymást, papok által megszentelt zászló alatt az emberek. „A vallás lobogó lett, amely alatt szörnyű bűntetteket követnek el.” Végkövetkeztetésként vonta le, hogy világbéke nincs, nacionalizmus ellenben van, s általában az emberek nem fogékonyak a szeretetre. S kik fogadják el a Bibliát, tartják magukat távol a háborútól, mentesek a bűntől — ezek Jehova tanúi, adta meg a választ az előadó. Egy másik cikk szerint: Jehova tanúi előtt nem kell kulcsra zárni ajtajainkat és riasztórendszerrel védeni javainkat. A világban ma tapasztalható negatív jelenségeket a Biblia próféciái alapján értelmezte az előadó. kirekesztő, a másságot nem tűrő, felsőbbségtudatos, a valóság fölé emelkedő, az ember szuverenitását, méltóságát és szabadságát nem tisztelő egyházi hierarchizmus rá akarja erőltetni igehirdetését a társadalomra. A történelem pedig számtalanszor bebizonyította, hogy az egyoldalú ember mindig vétkes. Tudomásul kell vennie az egyháznak is, hogy nem egy absztrakt világban élünk. Tudomásul kell vennünk örökségünket, minden áldásával és átkával együtt. Kibontakozó szabadságunkban ezeket át meg át kell dolgoznunk a jelen és a jövő követelményeinek megfelelően. A mai társadalom jogosan életszolgáló gyakorlatot vár el az egyháztól. Az ún. egysíkú emberiség pusztulásra van ítélve. Csak a két létsíkon való létezés (transzcendens és látható világ) összhangja vezet el az örök folyamatban jelenlévő segítő és szerető atyához. Az ember pedig Isten földi lenyomata, aki a döntés jogával felruházott partner. Ezzel Isten mintegy méltóságot ad az embernek. Ezt kell felmutatnia és szolgálnia a mai egyháznak. A svájci Nikolaus Peter és a német Erwin Fahlbusch, Norbert Greinacher professzorok tapasztalataikat és kutatási eredményeiket összegezve megállapították, hogy a szekularizált világban csakis egy új felvilágosodás adja meg az esélyt egy ésszerűbb világkép, egy új kereszténység számára. Ehhez viszont szabadság és párbeszéd szükségeltetik. Szabadelvű gondolkodást igényel tőlünk a megújulás. Gyüre Agnes Nyíregyháza-Borbánya — Épül a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye első rendi központja a borbányai templom szomszédságában. Az eredetileg plébániának tervezett, de félbemaradt épületet dr. Váradi József püspöki h e 1 y n ö k megrendelésére Bán Ferenc Kossuth- díjas építész álmodta meg. A munkák befejezését az Eurotreep Kft. 1996 nyarára ígéri. A kolostor egyben Magyarország első ka- milliánus rendháza lesz, a kezdeti időszakban kilenc szerzetes számára tud majd lakhelyet kínálni. Innen indulnak majd ki mindazok a tevékenységek, melyeket a betegek, a szenvedők, valamint a velük foglalkozó segítők érdekében kifejtenek. A római katolikus egyház vezetői leginkább azért szorgalmazták, hogy a rend hazánk történelme során immár harmadszor — éppen itt telepedjen le, mert köztudomású, hogy vidékünkön különösen sok a szegény és testileg-lelki- leg sérült ember. A kamilliánus rendnek 1100 tagja működik az öt földrész mintegy 30 országában mint lelkipásztor, orvos, betegápoAz eseményeket mindig több szemszögből kell vizsgálat alá vetni. A jó értelemben vett liberalizmus a természetes fejlődés eredménye. Persze, a liberális teológiának is következtetnie kell a múltból. Gazdag tapasztalatanyagával a sokarcú jelent kell tudnia megszólítani. Nagyfokú bizalomra van szükség a különböző felfogású emberek eszmecseréjéhez. A kereszténység mindig lehetőség kérdése. Számunkra Isten a tökéletesség. Mindenek föléje emelkedik. Csakis ennek tudatában lehet emberhez méltó életet élni, hittel és sze- retetben. Ő megadja a szabadságot, nekünk viszont vállalnunk kell azokat is, akik nem hisznek benne, és nem gyakorolják a jézusi szeretetparan- csot. A szabadelvűség garantálja a személyes hitet, mely szabad, felelős, gondolkodó és toleráns. A szabadság a legszentebb, legnagyobb gondolata a szentírásnak. Isten nem tekintély- elvű, vele lehet találkozni. Igen tapintatosan lép be az ember életébe. Nagyon is tiszteletben tartja a szabadságunkat, a különvéleményünket, a különbözéshez való jogunkat. De nagy tömegek vannak, melyek nem tudnak még élni ennek lehetőségeivel. Ezeknek segítséget nyújtani a liberalizmus nagy feladatvállalása. A magyar társadalomnak is szüksége van szabadelvű egyházakra és közösségekre. A keresztény erkölcs világosan meghatározza a célokat és normákat az európai ember számára. A lelkileg vitális egyház mutassa fel az igazi értékeket ló, szociális gondozó. Hozzájuk csatlakoznak a szerzetesnővérek és a kamilliánus családok. Nagy hangsúlyt fektetnek a haldoklók lelkigondozására. A fejlődő országokban nemcsak a nyomortelepen élőket, a leprásokat gondozzák, hanem dolgoznak az egészségügy megszervezésén, a korszerű és átfogó ellátás kidolgozásán, beindításán. A rendet Lelliszi Szent Kamill alapította 1586-ban. O zsoldosként szerzett gyógyíthatatlan lábsebet, a kiszolgáltatottság élményének megélése és a korabeli kórházi állapotok megtapasztalása után kezdte szervezni hívő közösségét. 1591-ben ismerte el az egyház a „betegek szolgálóinak” rendjét. Az önfeláldozó és az igazi embereket. Azt, ami ránk vár, csakis az igazak tudják megvalósítani. Modem világunk meghatározója a pluralizmus. Ez azt is demonstrálja, hogy az előző korok átfogó egysége nem létezik többé. Az egyház csak egy részterület. Napjaink új kihívások elé állítanak: az európai kultúra egyeduralma véget ért, a harmadik világból más kultúrák kerültek elő, elérkezett a vallási emancipáció ideje. A XX. század végén a keresztény egyház egy a sok közül, nem lehet abszolút és kizárólagos. A világ kétharmadát moszlimok, hinduk, buddhisták, zsidók és univerzisták teszik ki. Ebben a helyzetben már lehetetlen a tradíciókba való beleülepedés. Új, hihető és életrevaló választ kell adni az emberiségnek. Meggyőződésünk szerint ebben csak a dogmatizmus alól felszabaduló liberalizmus tud segíteni. És ez már az Unitárius Egyházon kívül is megtalálható. A világgal és a civilizációval való találkozásban leszünk hűségesek Jézushoz és az Evangéliumhoz. Nem indulhatunk ki egy kinyilatkoztatásból, hanem a jelen válság- helyzetéből, melyből bérezhetünk az emberségre és a megváltásra. Nekünk, unitáriusoknak Dávid Ferenc szellemiségéből kell kiindulnunk, mely szerint kétféle teológiai igazság van: 1. A lélek üdvösségéből engedni nem lehet, kemény kiállás kell. 2. Engedni csak az emberi találmányok (adifórák) ügyében lehet. Éz a világlátás tőlünk tanúságtevő életet követel világiasodó életünkben. szeretet külső jeleként a szerzetesek fekete reverendájuk mellső részén nagy vörös keresztet hordanak. Hazánkban VIII. Kelemen kívánságára tűnt fel először nyolc rendtag 1596-ban. A török ellen harcba induló pápai seregben szanitécként, papként tevékenykedtek. Hazánkban jelenleg több mint négyszáz taggal huszonöt kamilliánus család működik. Megyénkben Újfe- hértón most alakul a második, Nyíregyházán pedig a harmadik. A kamilliánus rend hivatalos magyarországi befogadására ez év júliusában kerül sor a nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban. Bosák Nándor, a debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke Anton Gods — jelenleg Ausztriában élő — atyát nevezte ki a betegpasztoráció egyházmegyei referensének. Tehát a mosonszentjánosi születésű páter újra visszakerül ebbe az országba. A borbányai kolostor másik lakója a lengyel rend- tartományból érkezett Zbigniew Bodecki lesz, aki 1992 óta dolgozik kórházi lelkészként Budapesten, s várhatóan szűkebb pátriánk megyei kórházában is ez lesz a munkaköre. Vatikánváros (MTI) — Mélységes aggodalmát fejezte ki szerdán a katolikus egyházfő az afrikai kontinensen és különösképpen Ruandában sorozatosan kiújuló válsághelyzetek, súlyos feszültségek, tömeges öldöklések miatt — jelentette az AFP, az AP és a Reuter hírügynökség. II. János Pál a vatikáni Szent Péter téren tartott általános kihallgatáson elítélte azokat az újabb rettenetes tömeggyilkosságokat, amelyek oly sok ártatlan áldozatot követeltek Ruandában, abban az országban, amely már eddig is kimondhatatlan szenvedéseken esett át a népirtás, a felelőtlen háború miatt. A katolikus egyház székhelyére számos országból zarándokolt ötezer fős hallgatóság előtt, szemerkélő esőben mondott beszédében a pápa felszólította a világ katolikusait: imádkozzanak, hogy az Úr megvilágítsa a vérontásért felelős személyek elméjét. Kijelentette, hogy az afrikai népek számára az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása és a megbékélés egyöntetű akarása elengedhetetlen feltétele egy reményteljes és békés jövőnek. A pápa szerint aggodalomra okot adó jelenség, hogy sok afrikai országban még mindig a fegyverek diktálnak, és ezzel csak mélyülnek a döbbenetes méretű tömegmenekülésbe, a mértéktelen gyilkolásba és halálba torkolló válságok. II. János Pál elítélte a vallásszabadságnak azt a durva megsértését is, amelyre nemrégiben Szudánban került sor azzal, hogy kiutasítottak négy misszionáriust. Kijelentette, hogy az effajta intézkedések éles feszültséget teremtenek, amely a vallások közötti párbeszéd ellen hat, és veszélyezteti a különböző valláshoz tartozók együttélését. | Zarándokutat... ...szervez a nyíregyházi római katolikus plébánia Esztergomba, Mindszenti József hercegprímás temetésének évfordulójára. A május 7-i zarándoklatra autóbusszal utaznak a résztvevők. A szekták... ...és az új vallási mozgalmak terjedésére hívta fel a figyelmet Franz König bíboros, s kihangsúlyozta: ezek a mozgalmak a keresztény egyházak létét veszélyeztetik. Valós... ...képet kér az iszlámról Szaud-Arábia vallási minisztere, aki azt panaszolta, hogy a nyugati médiák gyakran ellenségnek állítják be az iszlámot és a terrorizmussal hozzák összefüggésbe. Holott az iszlám nem veszélyezteti a civilizációt. Nem igaz, hogy az iszlán az „erőszak vallása”, hanem a békéé és az irgalmasságé. Az evangélium... ...— közös szolgálatunk ma. Ez volt annak az ökumenikus találkozónak az alapgondolata, amelyet az elmúlt napokban rendezett Gyulán az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és a Magyar Pax Romána Fórum. A találkozót idén immár ötödször rendezték meg. Nagyobb... ...segítséget ad az Országos Műemléki Hivatal az egyházi műemlékek helyreállításához. Erről beszélgetett Baja Ferenc miniszter egyházi vezetőkkel. Ennek a segítségnek a fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a hazánkban lévő 10 500 műemléképületnek egyharmada egyházi tulajdonban van. Szerzetesek őrizetben Peking — (MTI) — Több mint száz tibeti szerzetest és apácát vettek őrizetbe a kínai hatóságok három nagyobb kolostorban a tartományi fővárosban, Utászában, illetve annak környékén. A közlés szerint februárban és márciusban összesen 16 nagyszabású függetlenségi megmozdulás színhelye volt Tibet, és a kínai hatóságok ezek során legalább ötvenhat apácát és 50 szerzetest tartóztattak le, majd zártak ki a kolostorokból. Az AP jelentésében emlékeztet arra, hogy 1987 óta gyakorlatilag szünet nélkül tartanak a megmozdulások Tibet függetlenségéért. Kamilliánusok Borbányán