Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-05 / 105. szám
1995. május 5., péntek . CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyaroiszág 9 A németek emlékei a háborúról (MTI-Panoráma) — Vállalom a felelősség rám jutó részét, de ne várják tőlem, hogy kiálljak az utcára és bűnösnek kiáltsam magam. Élni akartam ■>— nyilatkozta Hans Schwerte, az irodalom- tudományok neves profesz- szora, az aacheni Műszaki Főiskola volt rektora, akiről a minap derült ki, hogy a náci uralom idején az SS tisztje volt. A 86 éves férfi — eredeti nevén Hans Schneider — a második világháború végén „megszüntette önmagát”, és új néven új életet épített fel magának. A külvilág számára eljátszották, hogy megismerkedett a feleségével, s adoptálta a saját gyerekeit is. Irodalomku- tató munkásságát magas állami kitüntetéssel jutalmazták, ezt most haladéktalanul visz- szaszolgáltatta. Ma már ugyan nem mindennaposak, de nem is ritkák az olyan ügyek, botrányok, amikor a német közvélemény — még ötven évvel a második világháború után is — közvetlenül szembekerül a múlttal, annak sötét következményeivel. A második világháború befejezésének közelgő évfordulója alkalmából egymást követik a megemlékezések, amelyeken politikusok, főpapok a legkülönböző rendű és rangú emberek legtöbbször azt hangsúlyozzák, hogy a német történelem legsötétebb fejezete, a nácik által elkövetett szörnyűségek nem mehetnek feledésbe. „Aki elfelejti, hogy mi történt, az ledönti az útjelzőt, amely a jobb jövőbe vezető irányt mutatja” — állapították meg a német keresztény egyházak az évforduló alkalmából kiadott állásfoglalásukban. Rámutattak, hogy a háború befejezését és annak következményeit a németek különbözőképpen élték meg, hiszen míg egyesek kiszabadultak a koncentrációs táborokból, mások számára az üldöztetés, a menekülés kezdődött. — A felelősségünk kérdését azonban nem háríthatjuk el és bűnösségünk következményei elől nem térhetünk ki — hangzott az állásfoglalás. Egyes jobboldali és konzervatív politikusok felhívásban tiltakoztak az ellen, hogy a sajtó és a közélet egy része — szerintük egyoldalúan — a fel- szabadulás napjaként emlegesse május nyolcadikát, mert ez a nap sokak számára a fogság, a keleti kommunista elnyomás kezdetét jelentette. A felhívás széles körű felháborodást és vitát váltott ki, és Rita Süssmuth, a parlament elnöke felhívta a figyelmet, hogy az okokat és a következményeket soha nem szabad felcserélni. Egy minap készített felmérés szerint a német lakosság túlnyomó többsége, a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka úgy véli, hogy május nyolcadika a felszabadulás napja. A válaszolók 12 százaléka — elsősorban idősek — mondta azt, hogy inkább „a vereség napja” megjelelölés volna a helytálló. A lakosság kétharmada meg van győződve arról, hogy Németország kellő mértékben vállalta a felelősséget a második világháborúért, a hatmillió zsidó elpusztításáért, a háborúban elesett 60 millió emberért. A megkérdezettek több mint fele azonban úgy gondolja, hogy a társadalom nem tesz eleget későbbi nemzedékekkel szembeni kötelezettségének, nem világosítja fel kellően őket a hitleri Németország bűntetteiről, s különösen a holocaustról. Az emberek háromnegyed része azonban kizártnak tartja, hogy az elkövetkező 20 évben náci ideológiát hirdető párt Németországban hatalomra jusson. Ignatz Bubis, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke úgy véli, hogy a társadalom jelentős része nem igazán akarja alaposan megismerni, feldolgozni a múltat, inkább kerüli ezt a témát. A mai fiataloknak nem azért kell megismerniük a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket, mert bűntudatot kellene érezniük a nácik rémtettei miatt, hanem egyszerűen tudniuk kell, hogy mi történt, mert csak így akadályozható meg a nácizmus újraéledése — akár enyhébb formában is. Richard von Weizsäcker 1985. május kilencedikén szövetségi elnöki minőségében mondott, azóta is sokat idézett nagy jelentőségű beszédében hangsúlyozta, hogy a mai fiatalokat nem terheli felelősség azért, ami a hitleri Németországban történt, de ők felelősek azért, hogy miként alakul a történelem az akkori események tanulságai alapján. A román kormány és a romák viszonya (MTI-Panoráma) — Románia kormánya a romák elnevezését, amely eddig „romani” volt, „tiganra” változtatta. Mircea Geoana, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta a Reuter brit hírügynökség munkatársának, azért változtatták meg az elnevezést, hogy a cigányokat ne téveszthessék össze a románokkal. Hozzáfűzte: az intézkedés összhangban áll nemzetközi szervezetek, a többi közt az ENSZ terminológiájával. Ezzel szemben az Európa Tanács 1994-ben kiadott jelentése a romániai cigányokat „romáknak” nevezi. Ion Bidia, a romániai roma közösség elnöke kijelentette: az intézkedést elítéli, mert az növelni fogja az etnikai feszültséget a románok és a cigányok között. „A tigan elnevezés sértő számunkra” — mondta. Egy 1992-ben végzett népszámlálás szerint Romániában 400 ezer cigány él, de a közösségi vezetők szerint valószínűleg kétmillióra tehető a számuk. Teodor Melescanu külügyminiszter egy memorandumban leszögezte: a „romani” elnevezés zavart okozott a nemzetközi közvéleményben, és oda vezethet, hogy „a románokat öszszetévesztik az úgynevezett romákkal”. Bidia roma vezető azzal vádolta a kormányt, hogy a cigány közösséget akarja felelőssé tenni az ország gazdasági katasztrófájáért. Azzal fenyegetőzött, hogy tüntetéseket szervez, ha a kormány nem állítja vissza a,romani” nevet. HIRDETÉS BITTNER Fontos közlemény termékünkről Az osztrák BITTNER cég által előállított eredeti nagy BITTNER svédcseppet (’’Original großer Schwedenbitter” von BITTNER ) a magyar fogyasztók évek óta jótékony hatású gyógykészítményként ismerik. Néhány hete a BITTNER Svédcsepp importőre, a Naturland Kft. forgalomba hozta a Naturland svédcsepp terméket. E termék csomagolása az összetéveszthetőségig hasonlít az Eredeti Nagy BITTNER Svédcseppre. Tudatjuk Önökkel, hogy a Naturland svédcsepp nem azonos az eddig forgalmazott BITTNER féle Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp termékünkkel és nem az eredeti BITTNER receptúra alapján készül. Ezért a BITTNER cég semmiféle felelősséget nem vállal a most kapható Naturland svédcsepp minőségéért. Az Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp hamarosan újra kapható lesz a gyógyszertárakban. Egészségéért mindig a BITTNER féle Eredetit kérje! Aszfaltozó női brigád (MTI-Panoráma) — Kijev főutcáján, a Krescsatikon napok óta női aszfaltozó brigádok serénykednek: május 9-én ötezer katona és legalább 30 ezer veterán vonul majd végig a frissen felújított útszakaszokon. Vannak azonban olyan egykori harcosok is Ukrajnában, akiknek nem felhőtlen ünnep ez a nap, szerintük a szovjet csapatok beáramlása nyomán egyszerűen csak folytatódott az elnyomás. A hivatalos megítélés közelít az orosz állásponthoz, vagyis nem a győzelem közös (szovjet-nyugati) jellegét emeli ki. A kormány ellenőrzése alatt álló ukrán televízió és rádió a Nagy Honvédő Háború hőseiről beszél, bár időnként helyt ad a németek ellen fordult, de a Vörös Hadseregtől távolmaradt ukrán hazafias alakulatok múltjáról és tetteiről szóló híreknek is. Az igazságot inkább nacionalista pártok gyűlésein, illetve az arról tudósító néhány lapból ismerheti meg a szélesebb közvélemény. Leonyid Kucsma államfő mind ez idáig nem tett gesztust a nem szovjet győzelmet ünneplő tömegeknek. Egyik legutóbbi nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy el kell mennie a moszkvai ünnepségekre is, mert „azok” is a jó ügy mellett harcoltak. Nem teljesítette azonban a nacionalistáknak azt a követelését, hogy a Vörös Hadsereg veteránjaival egyenrangúan kezeljék az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és más alakulatok egykori katonáit. A vegyes értékelésekre jellemző, hogy a hivatalos veteránok egy csoportja nyilatkozatban jelentette be: külön akarnak felvonulni. Majális Kabaláson Balázs Attila felvétele Városi bűnözés Közös erőfeszítéseket tesznek Kairó (MTI) — Míg 1955- ben a Föld lakosságának kevesebb mint egyharma- da élt városokban, 2005- ben már az emberek felének adnak majd otthont, s ennél is gyorsabban növekszik a városi bűnözés -T- mutatott rá a közelmúltban egy ENSZ-tanul- mány, melyet a kairói bűnmegelőzési konferencián ismertettek. Világszerte a városi lakosságnak több mint a fele volt legalább egyszer áldozata a bűnözésnek, de a hatalmas megapoliszokban még ennél is súlyosabb a helyzet, egyes városrészek fegyveres gettókká válnak, ahol a polgárok nem élhetnek biztonságban — mutatott rá az ENSZ, Az emberi szenvedésen túl, a bűnözés gátolja a fejlődést is. A gazdasági élet szereplői az erőszaktól félve elkerülik ezeket a térségeket, ahol így nem várható a gazdasági és szociális helyzet javulása. A városi bűnözéssel szembeni hagyományos eszközök — például a rendőrök, bíróságok számának növelése — nem bizonyultak hatékonynak. A már elkövetett bűnökre adandó válaszokon túl ezért az ENSZ nagy hangsúlyt helyez a megelőző intézkedésekre. Az ENSZ már régóta sürgeti helyi bűnmegelőző tanácsok létrehozását, amelyekben a kormány és nem hivatalos szervezetek képviselői együtt tesznek erőfeszítéseket a közösségek biztonsága érdekében. Ennek úttörője Franciaország és Spanyolország volt a 80- as években. Franciaországban például több mint hétszázötven városi bűnmegelőző tanács működik, s becslések szerint e tanácsoknak köszönhető a bűnözés 15 százalékos csökkenése. Elfogadott tény, hogy a bűnözési ráták sokkal magasabbak azokban az országokban, ahol jelentős a gazdagok és szegények közötti különbség és nagy az esélyegyenlőtlenség az oktatás, munkavállalás, egészségügyi gondoskodás és kultúra terén. Mexikóvárosban — ahol mintegy ezerötszáz utcai banda működik — úgy próbálták meg más irányba terelni a fiatalok energiáit, hogy rádióműsorok és koncertek segítségével lehetőséget adtak számukra a nyilvánosság előtt megszólalni, például irodalmi felolvasásokkal vagy zenéléssel. Számos városban a bűn- elkövetés lehetőségének csökkentésére a lakóövezetek és a közlekedési rendszerek megfelelő kialakításával törekednek. Az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban és Izraelben például széles körű várostervezési tanácskozásokat kezdtek, hogy kialakítsák a biztonságot elősegítő tervezési formákat. A hollandiai Delftben tíz évvel ezelőtt olyan házépítési programba kezdtek, melynek során figyelembe vették a lakóegységek és közterek megfelelő kialakítását, a közegészségügyi szempontokat, a szórakozási lehetőségeket. A program valamennyi elemét megvitatták a társadalmi munkásokkal, lakófelügyelettel és magukkal a lakosokkal is. Az eredmény látványos: három év alatt itt a felére csökkent a bűncselekmények száma 100 lakótömbre számítva. Munkahelyi hiányzók Évi 42 millió munkanap megy kárba Sydney (MTI) — Bár 8 százalék feletti Ausztráliában a munkanélküliségi ráta, egyes vállalatok vezetői külön jutalmazzák alkalmazottaikat azért, hogy minden munkanapon megjelennek munkahelyükön. Az AP ismeretése szerint az Ausztrál Kereskedelmi és Ipari Kamara felméréséből kitűnik, hogy néhány vállalatot súlyosan érint a hiányzások nagy aránya, amely országos • átlagban naponta 2,5 százalékos. Évente 42 millió munkanap megy veszendőbe, a legrosszabb a helyzet az állami alkalmazottaknál és a nagyobb vállalatoknál. A kamara megjegyzi, hogy a munkahelyüktől távolmaradók közül bizonyára sokan valóban betegek, ám jópáran csupán pihenésre vágynak. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az ausztrál betegek és „álbetegek” hányada nem rosszabb és nem is jobb, mint más fejlett ipari államokban.