Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-05 / 105. szám

1995. május 5., péntek . CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyaroiszág 9 A németek emlékei a háborúról (MTI-Panoráma) — Válla­lom a felelősség rám jutó ré­szét, de ne várják tőlem, hogy kiálljak az utcára és bűnösnek kiáltsam magam. Élni akartam ■>— nyilatkozta Hans Schwerte, az irodalom- tudományok neves profesz- szora, az aacheni Műszaki Főiskola volt rektora, akiről a minap derült ki, hogy a ná­ci uralom idején az SS tisztje volt. A 86 éves férfi — eredeti ne­vén Hans Schneider — a második világháború végén „megszüntette önmagát”, és új néven új életet épített fel ma­gának. A külvilág számára el­játszották, hogy megismerke­dett a feleségével, s adoptálta a saját gyerekeit is. Irodalomku- tató munkásságát magas álla­mi kitüntetéssel jutalmazták, ezt most haladéktalanul visz- szaszolgáltatta. Ma már ugyan nem minden­naposak, de nem is ritkák az olyan ügyek, botrányok, ami­kor a német közvélemény — még ötven évvel a második vi­lágháború után is — közvetle­nül szembekerül a múlttal, an­nak sötét következményeivel. A második világháború befe­jezésének közelgő évfordulója alkalmából egymást követik a megemlékezések, amelyeken politikusok, főpapok a legkü­lönböző rendű és rangú embe­rek legtöbbször azt hangsú­lyozzák, hogy a német történe­lem legsötétebb fejezete, a ná­cik által elkövetett szörnyűsé­gek nem mehetnek feledésbe. „Aki elfelejti, hogy mi tör­tént, az ledönti az útjelzőt, amely a jobb jövőbe vezető irányt mutatja” — állapították meg a német keresztény egy­házak az évforduló alkalmából kiadott állásfoglalásukban. Rámutattak, hogy a háború be­fejezését és annak következ­ményeit a németek különbö­zőképpen élték meg, hiszen míg egyesek kiszabadultak a koncentrációs táborokból, má­sok számára az üldöztetés, a menekülés kezdődött. — A fe­lelősségünk kérdését azonban nem háríthatjuk el és bűnössé­günk következményei elől nem térhetünk ki — hangzott az állásfoglalás. Egyes jobboldali és konzer­vatív politikusok felhívásban tiltakoztak az ellen, hogy a saj­tó és a közélet egy része — szerintük egyoldalúan — a fel- szabadulás napjaként emle­gesse május nyolcadikát, mert ez a nap sokak számára a fog­ság, a keleti kommunista el­nyomás kezdetét jelentette. A felhívás széles körű felhábo­rodást és vitát váltott ki, és Ri­ta Süssmuth, a parlament elnö­ke felhívta a figyelmet, hogy az okokat és a következmé­nyeket soha nem szabad fel­cserélni. Egy minap készített felmé­rés szerint a német lakosság túlnyomó többsége, a megkér­dezettek több mint nyolcvan százaléka úgy véli, hogy má­jus nyolcadika a felszabadulás napja. A válaszolók 12 száza­léka — elsősorban idősek — mondta azt, hogy inkább „a vereség napja” megjelelölés volna a helytálló. A lakosság kétharmada meg van győződve arról, hogy Né­metország kellő mértékben vállalta a felelősséget a má­sodik világháborúért, a hatmil­lió zsidó elpusztításáért, a há­borúban elesett 60 millió em­berért. A megkérdezettek több mint fele azonban úgy gondol­ja, hogy a társadalom nem tesz eleget későbbi nemzedékekkel szembeni kötelezettségének, nem világosítja fel kellő­en őket a hitleri Németország bűntetteiről, s különösen a ho­locaustról. Az emberek há­romnegyed része azonban ki­zártnak tartja, hogy az elkö­vetkező 20 évben náci ideoló­giát hirdető párt Németország­ban hatalomra jusson. Ignatz Bubis, a Németorszá­gi Zsidók Központi Tanácsá­nak elnöke úgy véli, hogy a társadalom jelentős része nem igazán akarja alaposan megis­merni, feldolgozni a múltat, inkább kerüli ezt a témát. A mai fiataloknak nem azért kell megismerniük a fél évszázad­dal ezelőtti eseményeket, mert bűntudatot kellene érezniük a nácik rémtettei miatt, hanem egyszerűen tudniuk kell, hogy mi történt, mert csak így akadályozható meg a náciz­mus újraéledése — akár eny­hébb formában is. Richard von Weizsäcker 1985. május kilencedikén szö­vetségi elnöki minőségében mondott, azóta is sokat idézett nagy jelentőségű beszédében hangsúlyozta, hogy a mai fia­talokat nem terheli felelősség azért, ami a hitleri Németor­szágban történt, de ők felelő­sek azért, hogy miként alakul a történelem az akkori esemé­nyek tanulságai alapján. A román kormány és a romák viszonya (MTI-Panoráma) — Romá­nia kormánya a romák elneve­zését, amely eddig „romani” volt, „tiganra” változtatta. Mircea Geoana, a külügymi­nisztérium szóvivője azt mondta a Reuter brit hírügy­nökség munkatársának, azért változtatták meg az elneve­zést, hogy a cigányokat ne té­veszthessék össze a románok­kal. Hozzáfűzte: az intézkedés összhangban áll nemzetközi szervezetek, a többi közt az ENSZ terminológiájával. Ezzel szemben az Európa Tanács 1994-ben kiadott je­lentése a romániai cigányokat „romáknak” nevezi. Ion Bidia, a romániai roma közösség elnöke kijelentette: az intézkedést elítéli, mert az növelni fogja az etnikai fe­szültséget a románok és a ci­gányok között. „A tigan elne­vezés sértő számunkra” — mondta. Egy 1992-ben végzett népszámlálás szerint Románi­ában 400 ezer cigány él, de a közösségi vezetők szerint va­lószínűleg kétmillióra tehető a számuk. Teodor Melescanu külügy­miniszter egy memorandum­ban leszögezte: a „romani” el­nevezés zavart okozott a nem­zetközi közvéleményben, és oda vezethet, hogy „a románo­kat öszszetévesztik az úgyne­vezett romákkal”. Bidia roma vezető azzal vá­dolta a kormányt, hogy a ci­gány közösséget akarja fele­lőssé tenni az ország gazdasá­gi katasztrófájáért. Azzal fe­nyegetőzött, hogy tüntetéseket szervez, ha a kormány nem ál­lítja vissza a,romani” nevet. HIRDETÉS BITTNER Fontos közlemény termékünkről Az osztrák BITTNER cég által előállított eredeti nagy BITTNER svédcseppet (’’Original großer Schwedenbitter” von BITTNER ) a magyar fogyasztók évek óta jótékony hatású gyógykészítményként ismerik. Néhány hete a BITTNER Svédcsepp importőre, a Naturland Kft. forgalomba hozta a Naturland svédcsepp terméket. E termék csomagolása az összetéveszthetőségig hasonlít az Eredeti Nagy BITTNER Svédcseppre. Tudatjuk Önökkel, hogy a Naturland svédcsepp nem azonos az eddig forgalmazott BITTNER féle Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp termékünkkel és nem az eredeti BITTNER receptúra alapján készül. Ezért a BITTNER cég semmiféle felelősséget nem vállal a most kapható Naturland svédcsepp minőségéért. Az Eredeti Nagy BITTNER Svédcsepp hamarosan újra kapható lesz a gyógyszertárakban. Egészségéért mindig a BITTNER féle Eredetit kérje! Aszfaltozó női brigád (MTI-Panoráma) — Kijev főutcáján, a Krescsatikon na­pok óta női aszfaltozó brigá­dok serénykednek: május 9-én ötezer katona és legalább 30 ezer veterán vonul majd végig a frissen felújított útszakaszo­kon. Vannak azonban olyan egykori harcosok is Ukrajná­ban, akiknek nem felhőtlen ünnep ez a nap, szerintük a szovjet csapatok beáramlása nyomán egyszerűen csak foly­tatódott az elnyomás. A hivatalos megítélés kö­zelít az orosz állásponthoz, vagyis nem a győzelem közös (szovjet-nyugati) jellegét eme­li ki. A kormány ellenőrzése alatt álló ukrán televízió és rá­dió a Nagy Honvédő Háború hőseiről beszél, bár időnként helyt ad a németek ellen for­dult, de a Vörös Hadseregtől távolmaradt ukrán hazafias alakulatok múltjáról és tettei­ről szóló híreknek is. Az igaz­ságot inkább nacionalista pár­tok gyűlésein, illetve az arról tudósító néhány lapból ismer­heti meg a szélesebb közvéle­mény. Leonyid Kucsma államfő mind ez idáig nem tett gesztust a nem szovjet győzelmet ün­neplő tömegeknek. Egyik leg­utóbbi nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy el kell men­nie a moszkvai ünnepségekre is, mert „azok” is a jó ügy mellett harcoltak. Nem teljesí­tette azonban a nacionalisták­nak azt a követelését, hogy a Vörös Hadsereg veteránjaival egyenrangúan kezeljék az Uk­rán Felkelő Hadsereg (UPA) és más alakulatok egykori ka­tonáit. A vegyes értékelésekre jellemző, hogy a hivatalos ve­teránok egy csoportja nyilat­kozatban jelentette be: külön akarnak felvonulni. Majális Kabaláson Balázs Attila felvétele Városi bűnözés Közös erőfeszítéseket tesznek Kairó (MTI) — Míg 1955- ben a Föld lakosságának kevesebb mint egyharma- da élt városokban, 2005- ben már az emberek felé­nek adnak majd otthont, s ennél is gyorsabban nö­vekszik a városi bűnözés -T- mutatott rá a közel­múltban egy ENSZ-tanul- mány, melyet a kairói bűnmegelőzési konferen­cián ismertettek. Világszerte a városi lakos­ságnak több mint a fele volt legalább egyszer áldozata a bűnözésnek, de a hatalmas megapoliszokban még en­nél is súlyosabb a helyzet, egyes városrészek fegyve­res gettókká válnak, ahol a polgárok nem élhetnek biz­tonságban — mutatott rá az ENSZ, Az emberi szenvedésen túl, a bűnözés gátolja a fej­lődést is. A gazdasági élet szereplői az erőszaktól fél­ve elkerülik ezeket a térsé­geket, ahol így nem várható a gazdasági és szociális helyzet javulása. A városi bűnözéssel szembeni ha­gyományos eszközök — például a rendőrök, bírósá­gok számának növelése — nem bizonyultak hatékony­nak. A már elkövetett bűnökre adandó válaszokon túl ezért az ENSZ nagy hangsúlyt helyez a megelőző intézke­désekre. Az ENSZ már régóta sür­geti helyi bűnmegelőző ta­nácsok létrehozását, ame­lyekben a kormány és nem hivatalos szervezetek kép­viselői együtt tesznek erő­feszítéseket a közösségek biztonsága érdekében. En­nek úttörője Franciaország és Spanyolország volt a 80- as években. Franciaország­ban például több mint hét­százötven városi bűnmeg­előző tanács működik, s becslések szerint e taná­csoknak köszönhető a bű­nözés 15 százalékos csök­kenése. Elfogadott tény, hogy a bűnözési ráták sokkal ma­gasabbak azokban az orszá­gokban, ahol jelentős a gaz­dagok és szegények közötti különbség és nagy az esély­egyenlőtlenség az oktatás, munkavállalás, egészségü­gyi gondoskodás és kultúra terén. Mexikóvárosban — ahol mintegy ezerötszáz utcai banda működik — úgy pró­bálták meg más irányba terelni a fiatalok energiáit, hogy rádióműsorok és kon­certek segítségével lehető­séget adtak számukra a nyilvánosság előtt megszó­lalni, például irodalmi fel­olvasásokkal vagy zenélés­sel. Számos városban a bűn- elkövetés lehetőségének csökkentésére a lakóöveze­tek és a közlekedési rend­szerek megfelelő kialakítá­sával törekednek. Az Egye­sült Királyságban, Hollan­diában, Belgiumban és Iz­raelben például széles körű várostervezési tanácskozá­sokat kezdtek, hogy kiala­kítsák a biztonságot előse­gítő tervezési formákat. A hollandiai Delftben tíz évvel ezelőtt olyan házépí­tési programba kezdtek, melynek során figyelembe vették a lakóegységek és közterek megfelelő kialakí­tását, a közegészségügyi szempontokat, a szórakozá­si lehetőségeket. A prog­ram valamennyi elemét megvitatták a társadalmi munkásokkal, lakófelügye­lettel és magukkal a lako­sokkal is. Az eredmény látványos: három év alatt itt a felére csökkent a bűncselekmé­nyek száma 100 lakótömb­re számítva. Munkahelyi hiányzók Évi 42 millió munkanap megy kárba Sydney (MTI) — Bár 8 százalék feletti Ausztráli­ában a munkanélküliségi ráta, egyes vállalatok ve­zetői külön jutalmazzák alkalmazottaikat azért, hogy minden munkana­pon megjelennek munka­helyükön. Az AP ismeretése szerint az Ausztrál Kereskedelmi és Ipari Kamara felméréséből kitűnik, hogy néhány vál­lalatot súlyosan érint a hi­ányzások nagy aránya, amely országos • átlagban naponta 2,5 százalékos. Évente 42 millió munkanap megy veszendőbe, a leg­rosszabb a helyzet az állami alkalmazottaknál és a na­gyobb vállalatoknál. A kamara megjegyzi, hogy a munkahelyüktől tá­volmaradók közül bizonyá­ra sokan valóban betegek, ám jópáran csupán pihe­nésre vágynak. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az auszt­rál betegek és „álbetegek” hányada nem rosszabb és nem is jobb, mint más fej­lett ipari államokban.

Next

/
Thumbnails
Contents