Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-02 / 102. szám

1995. május 2., kedd HAZAI HOL-MI Ha gyanúja bús, vagy sanda A profik szaktudására a belügy nem kíváncsi • Egyszerűbb megoldások Nyíregyháza (KM - B. J.) — Információszerzés, nyomo­zás, biztonsági tevékenység, partnerkutatás és adósság- kezelés. Ez áll az Inter-Risk Információs és Szolgáltató Kft. cégbejegyzésén. A bu­dapesti központú szervezet kelet-magyarországi régiója öt megyében — Békés, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, és Szabolcs- Szatmár-Bereg — tevékeny­kedik, Szepessy László az ügyvezető igazgató. O Milyen kockázati területre jött létre a vállalkozás? — A kockázatnak sokféle értelmezése van. Mi szeret­nénk felvállalni mindent, ami csökkenti a negatív kockáza­tot, függetlenül attól, hogy előre látható-e vagy nem. Kozmetikázottak Amit előre látni lehet, az biz­tosításokkal fedezhető, a ma­gyar piacon azonban súlyo­sabb azoknak a kockázatok­nak a köre, amelyek előre nem láthatók. Kiszámításukhoz sok olyan információ kell, amit egy cég saját maga nem tud beszerezni, vagy kozmetiká- zottakhoz jut. Itt most eredeti tőkefelhalmozás zajlik, ahol a játékszabályok nincsenek tisztázva, illetve ha lennének, akkor sem biztos, hogy elfo­gadná a többség. Ebben sze­retnénk a jobb eligazodást se­gíteni. O Ennek a formái, illetve eszközei kialakulatlanok Ma­gyarországon. Hogyan végzik, amit elvállalnak? — Először kockázatfelmé­résre, a források felderítésére vállalkozunk. Ezt egy stratégia és egy taktika kidolgozása kö­veti. Az alapdokumentációt egyszer kell elkészíteni, de az egész taktikára vonatkozó programot folyamatosan aktu­alizálni szükséges, mert gyor­san változik Magyarországon a gazdaság. Ezért mi egy olyan országos láncolatot építettünk ki, amelyik minden térségre tud ilyen elemzést készíteni. Tehát van egy olyan informá­ciós hálózatunk, amelyik az országban bárhol képes felmé­rést végezni, hiszen attól, hogy egy cégnek Nyíregyháza a székhelye, még nyugodtan lehet Zalaegerszegen telephelye, ér­dekköre, vagy konkurrenciája, amiről többet szeretne tudni és ami ebbe a koc­kázati körbe be­letartozik. Létün­ket a kényszer szülte, illetve az a kedvező lehe­tőség — ez per­sze nem min­denkinek kedve­ző —, hogy Ma­gyarországon a belügyi hálózat felolvadása fo­lyik, az informá­ciószerzésben, gyűjtésben profik az utcán sétálnak munka nélkül, s szakértelmük­re a belügy nem kíváncsi. O Kikből áll az Önök állo­mánya? — Olyan emberekből, akik harcos hívei a bűnmegelőzés­nek és a bűnüldözésnek. Sem együtt nem működünk, sem partneri kapcsolatot nem vál­lalunk olyan bűnözőkörökkel, akik igyekeznek beépülni sza­lonképes apparátusokba, il­letve az államapparátusba, az államigazgatásba. Erről a sajtó hasábjain lehet vitatkozni, hogy van-e vagy nincs, ezt al­kalmasint adatokkal nagyon könnyű bebizonyítani. Élenjáró technikával Elhivatottságunk nem jelenti azt, hogy ügyfeleink érdeké­ben nem kényszerülünk rá bi­zonyos egyeztetésekre ezekkel a körökkel. De a kettő nem keverhető össze. — A hálózat lényege nem a parancsutasításos jelleg, ha­nem az általános érdekeltség. Mindenki tudja, hogy miért dolgozik. Ebben is eltér a mi­énk a belügyi munkától. A technikai háttér gyakorlatilag kimeríthetetlen. Magyaror­szág ugyan cocomlistás még a hírszerző eszközök megszer­zésében, de a ma Magyar- országon élenjáró technika nálunk jelen van. A lehetősé­geink tehát korlátlanok. Más kérdés, hogy a stáb minél egyszerűbb megoldásokra tö­rekszik, nem hiszünk abban, hogy az eszköz határozza meg a célt. Az eszközök jelentős része több szakértelemmel pó­tolható. Mi a szakértelemre helyezzük a hangsúlyt. Általá­ban úgy végezzük tevékeny­ségünket, hogy a partnerek vagy konkurensek nem is sze­reznek tudomást róla, kizá­rólag akkor, ha ennek ez is a célja. Ügyfeleinknek általában van saját elképzelése a meg­oldásról, a mi módszereink azonban sokszor lágyabbak, mint az ő elképzeléseik. — Ha az ügyfelünk ragasz­kodik saját elképzeléséhez, és az a megoldás bűnügyileg nem minősíthető, akkor elvégez­zük, de nem tudunk érte fe­lelősséget vállalni. Azért, hogy ügyfelünket képviseljük, nem szeretnénk azt mondani neki, amit hallani akar. Nem ritkán az ügyfelek el is mond­ják, hogy mi a megoldás, meg­oldóként még részt is vesznek benne, és amikor nem sikerült, széttárják a karjukat. O Ha gyanúja bús, vagy sanda, kinyomozza dr. Janda — szólt az egykor híres ma­gánnyomozó reklámja. Az önök nevében is szerepel a nyomozói tevékenység. Ezek szerint önök is magánnyomo­zók? Információszerzés — Ma Magyarországon hiva­talosan magánnyomozó iroda nincs. Mi is végzünk magán- nyomozást a szónak abban az értelmében, amit ma magán- nyomozásnak szoktak hívni a köznyelvben, de a cégbírósá­gon ez nem ugyanaz. Informá­ciószerzéssel, személyes és cégkutatással, ezzel kapcsola­tos információk begyűjtésével foglalkozunk, következtetése­ket vonunk le ebből, illetve megesett már az is, hogy bizo­nyítékokat szállítottunk a rendőrségnek büntetőeljárás elindításához, zár alá vételhez. Hatósági jogosultságunk nincs, de ez senkinek nincs az országban a BM-en kívül, még a Vám- és Pénzügyőrségnek és az APEH-nak sem. Kétfajta lefoglalás létezik a szónak eb­ben a pejoratív értelmében. Egyik a bírósági végrehajtás, a másik a bűnügyi zár alá vétel. Az egyiket az ügyészség végzi a bíróság felhatalmazásával, a másikat pedig a BM erre hiva­tott apparátusa. Ehhez kötődő tevékenységet — árverezést, adatgyűjtést, információbe­szállítást, vádegyezség előké­szítést — október elsejétől le­gálisan is végezhetünk. Ha el­készül majd a végrehajtási uta­sítás, csak akkor adnak erre cégbírósági engedélyt. Szűcs Róbert felvétele Flórián mándi képviselője „Minden erőnkkel a lakosság védelmét szolgáltuk..." • Segítettünk gátat építeni Kormány Margit Mánd (KM) — Május negye­diké Szent Flórián, a tűz el­leni patrónus névnapja. Az első században élt római légiós zászlós a keresztény- üldözés során halt mártír­halált. A 15. század végén lett a tűz patrónusa, ugyanis azt tartották róla, hogy imájával egyszer sikerült a tüzet eloltania. A szatmári kisközségben, Mándon élő idős Nagy László nyugdíjas, volt tűzoltópa­rancsnok katonás fegyelmű, pontosságáról, kitartó szorgal­máról ismert tősgyökeres szat­mári ember, aki falujában generációkat nevelt tűzvéde­lemre. A fecskendő maradt — 1933-ban a 6. osztály el­végzése után levente, s a tűz­oltó egyesület tagja lettem 1940-ig, bevonulásomig — kezdi a történetet Laci bácsi. A II. világháború poklait megjár­va, a hadifogságból 1953-ban kerültem haza. A sok nehéz­ség ellenére is folytattam a tű­zoltóságot itt Mándon 1958-ig tagként, mert 1953-ban tűzvé­delem nélkül maradt volna a falu, a fecskendőt is el akarták vinni, de nem hagytuk. Össze­szedtem akkor a fiúkat. Csepe- lyi Miklós volt a parancsnok, de 1958-ban lemondott, en­gem jelölt maga helyett. Már­ton Miklós lett a helyettesem. Az ő portája mellett állt s áll ma is a tűzoltószertár. Még eb­ben az évben megszerveztem az ifjúsági önkéntes tűzoltó­rajt, 7 fővel. Ismerve a falu gyermekeit, tudtam, melyik mire alkalmas, aszerint osztot­tam be. Mivel legfontosabb­nak a megelőzést, a korán el­kezdett nevelést tartottam, a kisebbeket is bevontam. Ha­marosan három egységet szer­veztem: 10—14 évesig úttö­rőraj, 14—18 évesig ifjúsági raj, azon felül a felnőtt raj. Nagyon szerettem a gyere­kekkel foglalkozni. A kiseb­bek mindig ott csetlettek-bot- lottak körülöttünk, amikor a nagyokkal gyakorlatoztunk a szertár előtti téren. Megkér­deztem tőlük: szeretnétek-e ti is tűzoltók lenni? Mindegyik akart. A szüleik is készséggel beleegyeztek. Téli estéken a családot elküldtem fonni és felváltva foglalkoztam az egyes rajokkal. így képeztem ki önkéntes tűzoltóvá a falu 80 százalékát. Kezdetben a lajtos vízifecskendőt használtuk, azon gyakoroltunk. Ezt 1968- ban a motorfecskendő váltotta fel, de a régit is megtartottuk. Minden járási, megyei verse­nyen is jelen voltam 2-3 rajjal. Mindig a legjobbak között végeztünk. Ahogy nőtt a két fiam, úgy kapcsolódtak be ők is a rajok munkájába. Vízvezeték nélkül 1967-ben, amikor a körzete­sítés miatt Mánd, Penyige, Kömörő társközségek lettek, a házi versenyeket Penyigén tar­tottuk. 1965-ben a jánkiakkal, szekeresiekkel tartottunk összevont vizesgyakorlatot az­zal a céllal, hogy több kilo­méteres tűz esetén hogyan tudjuk a vizet átadni. Akkori­ban vízvezeték nem segítette a tűzoltó munkáját, az oltást többnyire az ásott kutakból és a természetes vizekből szi­vattyú segítségével lehetett megoldani. A fecskendőket kézzel, lóval vontatták. A falu lótartó gazdáinak felváltva kötelező volt a 24 órás lovas szolgálat, főleg a gabona éré­se, betakarítása idején. A tűzoltónak nem csak ak­kor van dolga, ha ég a ház. A rajokkal rendszeresen jártuk a falut, ellenőriztük a lakóháza­kat, a kutak, a kémények álla­potát. A régi vályogházak ké­ményeit idővel az egér kifúrta, tűzveszélyesekké váltak. A padlások tisztántartását is szorgalmaztuk. Aszályos idő­ben a tűzgyújtási tilalmak be­tartására is odafigyeltünk. A középületekre különös gon­dunk volt. A kerekes kutakat egy évben kétszer kitakarítot­tuk. Az 1970-es árvíz idején részt vettünk a gátépítésben, a mentésben. A pincékből a vizet kiszivattyúztuk, riadóké­szültséget tartottunk. Minden erőnkkel, tudásunkkal a la­kosság védelmét szolgáltuk. Hosszú pályafutásom alatt Mándon egyszer sem volt tűz­eset. 44 év szolgálatban Az önkéntes parancsnoki munkáért nem járt fizetés. Kö­telességérzetből, hazaszeretet­ből tettem a dolgomat. 1970- től ötven forint lett a havi tisz­teletdíj. 1991-ben, amikor ko­rom miatt lemondtam, 700 forint volt bruttóban. De nem ez a lényeges. Az erkölcsi megbecsülés a fontosabb. 1988-ban, mint ön­kéntes tűzoltó főhadnagy, a tűzvédelem érdekében tófej- tett eredményes munkám elis­meréséül Országos Parancsno­ki Dicséretben részesültem. Most 76 éves vagyok, ebből 44 évet töltöttem munkám mellett a falu szolgálatában önkéntes tűzoltóként. Kedves Olvasónk! Ha ötnapi szelvényt (hétfő­szombat) kivágva együtt május 10-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksor­solásunkon. (Ezen könyvju­talmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyer­het.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő rész­vételre, amelyen a fődíj pá­rizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejté­sek a május 13-i számban.) Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. X-eljen — nyerhet! Az 1899-benfelavatott nyír­egyházi Bessenyei-szobor- nak ki az alkotója? I—n Kisfaludi-Stróbl 1—“ Zsigmond □a Kallós Ede □a Betten Gyula A megfejtő neve: Címe: Felnőttképzés, minősítve Nyíregyháza (KM) — Hu­szonöt éve tölt be megha­tározó szerepet a kereske­delem, a vendéglátás és a turizmus területén dolgo­zók szakmai és nyelvi kép­zésében a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Tovább­képző Kft. A napokban Nyíregyháza adott otthont annak az országos tanács­kozásnak, amelyet a kft. képviseletvezetőinek szá­mára rendeztek. Mint a konferencián elhangzott, a cég szakmai elismertségét jelzi, hogy a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségé­nek minősített tagja a KIT. A kft. 19 megyére kiterjedő országos hálózatán keresz­tül évenként mintegy 10-12 ezer hallgató szakmai és nyelvi felkészítését látja el. A KIT képzőművészeti kiadót is alapított 1992- ben, amely művészeti könyvek és naptárak kiadá­sával, katalógusok, igényes prospektusok , készítésével foglalkozik. Évente mint­egy 80 új szak- és nyelv­könyvet készítenek. A cég szakkönyvtárában 5 ezer szak- és nyelvkönyv, vala­mint közel 200 féle idősza­ki kiadvány szolgálja a hallgatók tájékozódását, a tanfolyami vizsgára történő felkészülést. Megyénk... ...területére évente átlag 600-700 milliméter csapa­dék esik, a Kárpátok déli és nyugati lejtőin ennek két- háromszorosa. (KM) Vásárosnamény... ...két bölcsődéjében ötven kisgyermek számára van hely. Az önkormányzat évente 70 ezer forintot költ minden egyes bölcsődésre. Az egyéni... ...vállalkozások struktúrája a megyében nagymérték­ben eltér az országostól: jó­val kevesebb a szellemi szabadfoglalkozásúak ará­nya, s ez mind a kisiparos, mind a kiskereskedő, mind a mezőgazdasági önállók relatív gyakoriságát növeli. (KSH) 1468 lakást... ...építettek a megyében 1994-ben, az előző évinél 284-gyel többet, ez azon­ban így is csak 46 százaléka az 1990 évi lakásátadások­nak. (KSH) Míg 1987-ben... ...68 bölcsőde volt a me­gyében, ez a szám 1994-re 28-ra csökkent. (KM) A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium francia nyelvet tanuló diákjainak harmincfős csoportja járt Francia- országban tanulmányúton. Három napot töltöttek Párizsban, ahol többek között a Louvret is megtekin­tették (felvételünkön), majd egy hétig Besanconban intenzív nyelvtanfolyamon vettek részt. Délelőttön­ként a helyi gimnáziumban matematika, történelem, francianyelv órákat is látogattak. A vendéglátó diá­kok családlátogatásra is meghívták a vasvárisokat Amatőr felvétel Kelet-Magyarország 5|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents