Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-29 / 125. szám

KULTÚRA 1995. május 29., hétfő Jegyzet ..................................... Se kép, se hang Cselényi György ■j-v égen láttam annyi embert együtt, mint a J. V nyíregyházi 107. Sz. Szakmunkásképző Intézet végzőseinek (május 20-i) ballagásán. Az arcok, az öl­tözetek és a gyögyörű virág­csokrok meghittséget, áhíta­tot és tiszteletet sugároztak. A tömegtől mozdulni az isko­laépületen és -kerítésen kí­vül is alig lehetett. Szá­zak, sőt talán ezrek viselték türelemmel a hűvös időt és a nyakukba csörgő esőt. Időnként lábujjé gyre álltak: ha csak egy pillanatra is, láthassák ballagó fiukat, lányukat, unokájukat, ba­rátjukat, ismerősüket. Szinte reménytelen próbálkozás volt. Pedig időt, fáradságot és anyagiakat sem kímélve távoli vidékekről ezért autóztak, vonatoztak, bu- szoztak. Zokszó nélkül vették tu­domásul: a suliépületbe be­jutók száma véges, így a ballagókat, a tanári kart a nagy ünnepségen nem néz­hetik. Nem nehezményez­ték, hogy az aulában zajló eseményeket videokamerák és képernyők segítségével sem követhetik nyomon. Tudják, ennek megoldása nehézkes és költséges. A környezetemben toporgó ázók-fázók azt viszont jog­gal kifogásolták, hogy az ünnepség előtti izgatott zsongást, az énekeket, a kö­szöntő beszédeket az iskola utcára néző ablakaiban el­helyezett hangszórókkal nem tették számukra hall­hatóvá. Vélvén: ennek tech­nikai megoldása nem járt volna túl sok gonddal és pénzzel. A ceremónia végén az ün­nepeltek az udvaron rövid búcsúsétát tettek. Az osztá­lyok élén vonuló gyerekek egy római és egy arab szá­mot, valamint köztük egy tört jelet ábrázoló táblát vit­tek. A nézők találgatták: miért nem írták ki: asztalos, szabó, vagy akármilyen osztály az elhaladó? Zö­müknek például a II1/5. nem jelentett semmit. Mint aho­gyan a fenti körülmények között lezajlott parádé is — vélhetően — keveset... Kis riporter-öröm tettünk a rádiós élménye­inkről, és egy tízperces anyagot iskolánk életéből. A fővárosi riporterek cso­dálkoztak, hogy egy ilyen kis, számukra ismeretlen faluból érkeztek a szép raj­zok és a jó minőségű hang- felvétel. Különösen tetszett a monda, községünk nevé­nek eredetéről. Amulva hallgatták versmondóinkat Kék (KM) — Levelet kap­tunk a kéki Petőfi Sándor Általános Iskola riporter­szakkörétől. A kis „tudó­sítók” híradását az alábbi­akban közöljük. „Nagy öröm ért bennün­ket A Magyar Rádió orszá­gos pályázatán első helye­zést értünk el. A díjkiosz­tásra a Távközlés Világnap­ján került sor. E nem min­dennapi eseményre 15 gye­rek utazott Nagy Lászlóné igazgató néni, Onder Zsu­zsa és Bozsó Gizella tanár­néni, valamint Medgyesi Zoltán polgármester kísé­retével a fővárosba. A több mint 100 pályázó közül a mi munkánkat ér­tékelték a legjobbnak. Raj­zokat és fogalmazást készí­ts. Hogy mi a díj? Egy szí­nes tv-t kaptunk. Boldogok vagyunk, mert szégyen, nem szégyen, eddig nem volt iskolánknak színes ké­szüléke. A rajzokat a ne­gyedikesek készítették, az iskola életét bemutató összeállításban pedig felső­tagozatosok vettek részt.” ["IIP'— fiSjgSsi w s '"<■ v'- 'fi w?0- 'i. >. ff. s , 3 * 8 % : m m 1 i k T* 1 ki ■ÉÜAÉÉÉ A szláv... ...írásbeliség és kultúra ün­nepén — amelyet az új Oroszországban állami ün­neppé nyilvánítottak — két szláv apostolról emlékeztek meg Moszkvában. Cirill és Metód, a IX. században élt szerzetes-testvérpár az első szláv ábécé, a szláv írásbe­liség megteremtője. (MTI) A sétálóutcái... ...programok keretében Nyíregyháza belvárosában június 1-jén 17 órától a Rit- mo TSK. (KM) Színek, szívek... ...virágok címmel nyílt ki­állítás a Magyar Foltvarró Céh és egy nemzetközi tex­tilpályázat munkáiból a nyíregyházi KPVDSZ Mű­velődési Házban. Megte­kinthető: június 8-ig. (KM) Táncdalénekes... ...tehetségkutató versenyt rendeznek az Aranymikro­fon díj elnyeréséért június 4-én 14 órától a nyíregyhá­zi Városi Művelődési Köz­pontban. (KM) A Déri Múzeumban... ...a közelmúltban nyílt meg a Debrecen a XIII. század­tól a reformkorig című új, állandó kiállítás. (KM) Népzenei tábor Nyíregyháza (KM —- P. Cs.) — A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár 1995. július 6. és 16. között nép­zenei tábort rendez hazai, valamint határainkon túl élő magyar népzenei cso­portok és szólisták részére kezdő és haladó szinten; ci- tera, vonós hangszerek, fu­rulyajáték, ének „kategóri­ákban”. A táborról további információk kérhetők az alábbi telefonszámon: 06- 48-312-413 ill. 312-384 -es telefonon Bartlia Ist­vántól. Zsebkapacitás és felvételi Az egyetemek, főiskolák egy része a központi befizetés mellett voksol Budapest (MTI) — A felső- oktatási intézmények mos­tanság az 1995. évi felvételi vizsgák előkészítésén és le­bonyolításán munkálkod­nak. Az aktuális teendőkön kívül viszont igen intenzíven foglalkoztatja az illetékese­ket az eddigi vizsgarendszer reformja, gyökeres átalakí­tása. Lapunk egy korábbi számában már tájékoztattuk olvasóinkat: mi lesz tehát az idén és mi vár azokra, akik jövőre, vagy a későbbi években akarnak be­jutni az egyetemekre, főisko­lákra? Neuwirth Gabonái, a Fel­sőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadójával az MTI munkatársa, Király Ernő be­szélgetett a további részle­tekről. O A beszélgetés elején Ön említette, hogy az új rendszer növeli az intézmények önál­lóságát. Fölmerül a kérdés: miképpen érvényesül ez a kö­zös írásbeli felvételi vizs­gáknál? — Az intézménycsoportok csakugyan szeretnék, hogy a tételek testre szabottak legye­nek. Autonóm döntés Nos, a tartalomban lehetnek eltérések — eddig is voltak —, de jövőre már nem a minisz­térium dönt, hanem az intéz­mények által elfogadott bi­zottság. O Várható-e, hogy valame­lyik intézmény — a művész­képzőkön kívül — saját ha­táskörben, külön vizsgát is beiktat? — Ahol alkalmassági vizs­gát tartottak, ott továbbra is fennmarad ez a rendszer. Az Vizsgahelyzetben... ők már a kapukon belül vannak intézménycsoportok azonban már megállapodtak ezek ösz- szehangolásában. Egyes ta­nítóképzők például eddig is lehetővé tették a próbaalkal­massági vizsgát, hozzátéve: ha sikeres, beszámít a felvételibe. Mostanra már eldőlt, hogy minden tanítóképző bevezeti ezt a vizsgát — de nem kötelező a próbán részt venni —, ám aki megfelel, az bár­mely tanítóképzőben érvénye­sítheti ezt az előnyt. Persze, ennek ára van, többletkölt­séggel jár. N-szer minimál O Maradjunk a költségeknél! Mibe kerül a felvételi rend­szerváltás a diákoknak, pon­tosabban a szülőknek? — A jelentkezőknek eljárási díjat kell fizetniök, attól füg­gően, hogy ki hány helyet cél­zott meg. A rendelet szerint ez az összeg a mindenkori minimál­bér 10 százaléka eggyel több­ször, mint ahány szakra jelent­kezik a pályázó. A mostani minimálbér alapján ez 1220 forint és ezt be kell szorozni kettővel, hárommal, vagy ép­pen tízzel... O Hová kerül ez a pénz? Egyáltalán hol kell fizetni? — Ez a kérdés pillanatnyi­lag még vitatott. Az intézmé­nyek egy része a központi be­fizetés mellett voksol, mások egyéb megoldást javasolnak. A diákok szempontjából nyil­ván az a célszerű, hogy ne kelljen több csekket kitölteni, ám az egytemeket, főiskolákat keményen érinti a döntés. Ve­gyük azt a példát, hogy a Elek Emil felvétele felvételiző öt helyet jelölt meg. Kompenzálással A vizsgáit azonban az első in­tézményben teszi le, ott viszik be a számítógépes adatbankba az adatait, az eredményt Vagyis a pénzért ez az intéz­mény dolgozott. Az összes többi — ahová még elmehet a pályázó — egyetlen gomb­nyomással hozzájuthat min­den információhoz, amire csak szüksége van. Hogyan osztoz­zanak meg a befizetett díjon? Ez a felvételizők szempontjá­ból érdektelen, az intézmé­nyek úgyis megtalálják majd a kompenzálás módját. Szá­mukra csak az lehet az eldön­tendő, hogy a jelentkezési la­pon hogyan hangolják össze a vágyakat a zsebekkel. A változások menedzselése A VMK készségfejlesztő tréningprogramja 1995 októberében kezdődik Nyíregyháza (KM — K. J.) — A humán és nonprofit szervezetek és intézmények (kulturális, szociális, egész­ségügyi, oktatási) művelő­dési feltételeinek változásai (költségvetési bizonytalansá­gok, vállalkozási kényszer), az alkalmazkodás teherté­tele szemléleti — stratégiai — magatartásváltozást igé­nyel mindannyiunktól. Mire támaszkodhatunk e fo­lyamat sikeres menedzse­lésekor? Ezt az igen összetett kérdéshalmazt szándékozik „megválaszolni” egy, a nyír­egyházi városi művelődési központ égisze alatt meghirde­tett felkészítő kurzus. A tanfolyam életre hívói, valamint szakmai programjá­nak összeállítói a kitűzött Budapest (MTI) — Öreg szó az ifjakhoz címmel, a Szindbád szer­zőjének, Krúdy Gyulának a korabeli újságok­ban, a napi- és a hetilapokban napvilágot látott publicisztikai írásaiból válogatott két kötet­nyit az Aqua Kiadó és Nyom­da. A könyvheti újdonságot a budapesti írók Boltjában mu­tatták be. Kelecsényi László, a kiad­vány szerkesztője ismertető­jében utalt arra: Krúdy Gyula célok eléréséhez különböző, a majdani jelentkezőkben po­tenciálisan már „benne levő” momentumokra alapozták stratégiájukat. Emberi tartalékok Nevezetesen: az eddigi ered­ményekre, szakmai elkötele­zettségre, felelősségre minda­zokért, akiknek szükségük van rájuk. Továbbá: a megújulási, alkalmazkodási képességükre, amelyek biztonságot, hiteles­séget sugározhatnak, valamint emberi erőforrásaikra, ame­lyek mélyrétegű tartalékai se­gítik a változásokhoz való adaptív alkalmazkodást. A VMK tehát — tájékoztat­ta lapunkat Bradács Mária igazgató — a fentiek jegyében Humán szervezetek változás- menedzselése címmel három­hatszáz, főként cenzurális okokból kötetbe nem szer­kesztett, a politikai és a társa­dalmi kérdésekkel foglalkozó irodalmi rangú írásából százti­zenkettő kapott helyet a válo­gatásban. Az Öreg szó az if­jakhoz 1914-től, az I. világhá­ború kitörésétől, az író 1933- ban bekövetkezett haláláig kö­veti nyomon Krúdy publicisz­tikai munkásságát. Ezek az írások — amelyek kimaradtak, illetőleg hiányo­san jelentek meg az elmúlt év­tizedekben sajtó alá rendezett, napos programot hirdet meg. A tematikában szerepel a hu­mán erőforrás-fejlesztés elmé­letének, szemléletének a be­mutatása. A 20-25 órás tré­ningprogram különböző fá­zisai lehetővé teszik, hogy a résztvevők feltárhassák, meg­élhessék, megérthessék szer­vezetük működési problémáit, és a megoldásokra alternatí­vákat láthassanak, kidolgoz­hassanak. Élményszerűen A tréningprogram keretében élményeket szerezhetnek ar­ról: egyéni és szervezeti erő­forrásokat miként és ho­gyan mozgósíthatják, melyek „mélyrétegű” emberi erőfor­rás-tartalékainak mozgósítási lehetőségei. A korlátozott létszámú cso­Krúdy „összes” köteteiben is — méltóképpen reprezentál­ják a jeles író viszonylag ke­véssé ismert szerzői tevékeny­ségét. Krúdy Gyula — muta-* tott rá Kelecsényi László — nem viselt jól fizető hivatalt, tollával kereste meg a kenye­rét, vagyis nem tarthatta távol magát a napi politikai esemé­nyektől. Ezekből a szépprózai munkákból áttekintést nyerhet az olvasó Magyarország XX. századi történetének — a „bol­dog békeidőket” követő mint­egy két évtizedéről. portra (max. 20 fő) előjelent- kezését az alábbi címre kell megküldeni: Váci Mihály Városi Művelődési Központ 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. Telefon: 42/411-822, telefax: 42/411-878. Intenzíven A program 1995. október 13- án pénteken 13 órakor kezdő­dik és 15-én vasárnap ér véget. Helye: Tókuckó, Nyíregyhá­za-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétány 41. 4400. Jelentkezési határidő: 1995. június 15. A program olyan gondolati és érzelmi intenzitással bo­nyolódik, amely nem teszi le­hetővé a folyamatba történő időközi belépést. Fontos tehát, hogy a jelentkezők a teljes időtartamban „ott legyenek”, a munkában részt vegyenek. Derrick München (MTI) A kö­zelmúltban töltötte be 85. életévét a német, bűnügyi filmek egyik legsikeresebb rendezője. Wolfgang Bec­ker. A berlini evangélikus lelkész fia mindenki más­nál jobban rányomta bé­lyegét a televíziós krimik­re. Olyan népszerű soroza­tok kerültek ki részben vagy egészben a keze alól, mint A felügyelő, a Tett- hely, Az öreg és a Derrick. Becker most egy tévéfilm forgatókönyvén dolgozik. Öreg szó az ifjakhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents