Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-26 / 123. szám
1 ^ 1995 május 26. péntek________MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Keiei-Magyararszág 9 Mementó korunk lelkének Pünkösdre készülve • Egy lelkész gondolatai az ünnep előtti napokon __ em érzem magam T hivalkodó alkat1^^ I nak, sokat töp^ rengtem azon, JL ^ hogy gondolataimat papírra vetve a nyilvánosság elé tárjam. Mint református lelkész végül elővettem azt a hamisítatlan tükröt, amelyet az európai ember ismertnek vél, s benne a magyar is ismertnek vél. Mégis újra és újra egy torz tükröt hasít ki abból. A hamisítatlan tükör a Biblia. A torz tükör korunk szelleme, lelke. A kérdés az, van-e merszünk beletekinteni a hamisítatlanba. Mert korunk szellemében, lelkében az emberi szemek sokszor nagyon hamisan látnak mindent, az ember benne él a bűn forgatagában. Akik véleményt mondanak, írnak, közvéleményt irányítanak nem felette állnak a dolgoknak, s nem a tiszta tükör fényében világolnak, hanem lelkűkbe be van oltva egy könyörtelen érdek, könyörtelen ügy baci- lusa. így ítéletmondásuk, hangzatos jelszavuk tulajdonképpen lelkiismeretlen igazolása akar lenni cselekedeteiknek, életüknek. S itt térnék rá egy pár gondolatban a bibliai ige tiszta fényét felvillantva, a torz tükörnek reflektorfényévei szemben. „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Amit vet a: ember, azt fogja aratni is, mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást: aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet.” (Pál levele a Galatákhoz, 6:7-8) Kedves Olvasóm! Még mielőtt megvádolnál azzal, hogy túlzottan ki vannak sarkítva szavaim és ez valahol belül Téged nyugtalanít, nos akkor azt mondom: Emlékezz egy pár nappal történt eseményre, ahol két fiatal barátjukat szinte a semmiért könyörtelenül agyonverték és a kihallgatáson úgy adták elő azt, mint egy hétköznapi történetet. A komák szelleme, lelke uralkodik bennük. Ami el lett egykor vetve bennük, az hozta meg most a gyümölcsét. Kedves Olvasóm! Ha van gyermeked, ismered-e annak lelkét? Tudod-e, mi van abban elvetve? Tudsz-e erre választ adni? Tudsz-e erre választ adni, amikor azt mondod, s Én is azt mondom, hogy farkasok és sakálok közt kell ma élnünk. S naponként szállsz a ringbe, kapod az ütéseket. Nehogy azt hidd, hogy én nem ezt teszem! Ott vagyok én is naponként a ringben, jönnek az ütések, de vissza nem ütök. S mit csinálok? Megtanultam elhajolni az ütések elől. Kitérni, s míg nem fárad a másik fél, addig ezt teszem. S nehogy azt véld, hogy a végén vigyorogva kiütöm. Nem! Békésen kezet nyújtok neki és beszállok egy másik ringbe, mert a Lélek ezt diktálja, tanítja nekem. S ezek után kedves olvasóim, ha mégis van köztetek olyan, aki rajtam mosolyog, mondván mit nekem e paposkodó gondolatok, elavultak, az ütéseket én adom, szánalmas fickó, egyszer kevésbé leszel ügyes, s kiütnek, mert elfáradsz. Nos, ha így vélekedsz, s most még állsz, ne feledd, egyszer Te is kaphatsz olyan ütést, ahonnan képtelenségnek tartanád. S akkor nem lesz melletted senki, aki felemelne. Elhagy az edződ, elhagy a szurkolótáborod, s ott maradsz a hideg padlón, egyedül. Még mielőtt ez bekövetkezne, gondolkozz el, menynyire torz a szellemed-lelked, s menj más edzőt választani, a maéletének összecsapásaiban. Én ajánlok egyet, a neve: Jézus Krisztus. Az O nevében kívánok áldott Pünkösdi Ünnepeket, s ne feledd: „Istent nem lehet megcsúfolni, amit vet az ember, azt fogja aratni.” Docsa Miklós református lelkész Nyírmihálydi Az ismeretlen llosvay testvérek emléke Neves ősök nyomában • Kanyargós életutak • Emlékkiállításon az örökség Ma délután kiállítás nyílik a Jósa András Múzeum Kál- lay-gyű.jtememében az eddig kevéssé ismert llosvay testvérek emlékére. A megyénkből elszármazott llosvay Ferenc író özvegye, férje halála után a Jósa András Múzeum Kállay-gyűjtemé- nyének adományozta az író könyvtárát, írásait, személyes tárgyait, emlékeit, valamint llosvay Eszter operaénekesnőtől származó néhány emléket. Az adományozás kezdeményezője a Kállay-gyűjte- mény alapítója dr. Kállay Kristóf nagykövet volt, aki rokonaival, az Ilosvay-testvé- rekkel az emigrációs évek alatt is tartotta a kapcsolatot. Kit tisztelhetünk az llosvay testvérekben? Apai ágon dédapjuk nagy- ilosvai llosvay Gáspár (sz. Mátészalka, 1819) nyíri járási szolgabíró, tb. ügyész Bereg vármegye tisztikarában, nagyapjuk nagyilosvai llosvay Ferenc (1849-1914) ügyvéd, Szatmár vármegyei Árvaszék elnöke, dédanyjuk nagykállói Kállay Terézia volt (ki unoka- testvére Kállay Erzsébetnek, báró Jósika Miklós regényíró feleségének). Édesapjuk nagyilosvai llosvay Gusztáv (Mátészalka, 1876. — Budapest, 1932.) színérváraljai járási főszolgabíró, soproni határőrrendőr kapitány, m.kir. Határrendőrség országos főnöke, ny. államtitkár volt. Édesanyjuk Horkovics Sarolta (1891-1945), kinek anyja nagykállói Kállay Izabella. llosvay Gusztáv és Horkovics Sarolta házasságából három gyermek született: Gusztáv (1911-1961) orvos, Ferenc író, újságíró és Eszter operaénekesnő. llosvay Ferenc (Budapest, 1914, augusztus 28.-Bécs, 1990. július 8.) szakmai életútját végzettsége szerint a Gödöllői Állatélettani és Erdészeti Kutatóintézetben kezdte, ahol erdőkutatóként dolgozott 1938-1941 között, miközben a Reggel, majd a Pester Lloyd tudósítója volt. A fasizmus és mindenfajta embertelenség bátor támadója nem kerülhette el az üldöztetést: unokatestvérével. Eg!is István rk. pappal együtt a Gestapo 1944-ben letartóztatta és a dachaui haláltáborba toloncolta. Szerencsésen hazatérvén, két éven át a Duna- erdei Vadvédelmi Rezervátumban dolgozott, távol a politikától elbeszéléseit írta, s a Szabad Szó részére szakmai cikkeket, riportokat. 1949-ben az ÁVH tartóztatta le, majd kétkezi munkásként (kőművessegéd, disznópásztor, fúrómunkás, kényszermunkás) kereste kenyerét Dunapentellétől Lentiig. 1953-tól a Magyar Nemzetnél jelentek meg írásai, 1956-ban a Hétfői Hírlap szerkesztője. Az 1956-os forradalom után a Hamburgban élő Eszter testvéréhez menekült, innen Bécsbe költözött, s itt élt haláláig. A hányattatott sorsú író szerető, megértő, a magyarokkal együttérző hitvesre lelt Johanna Dietrichben, kinek stájer családja saját fiaként, testvéreként fogadta és vette körül mindvégig. 1958— 59-ben a Bécsi Magyar Híradó főszerkesztőjeként dolgozott, majd írt az Új Hungáriába, a Krónikába, s haláláig a müncheni Nemzetőrbe. Elbeszéléseiben a magyar tájat, a falusi, a tanyasi paraszti világot, az itt élők egyszerű, szűkszavú, ízes magyar beszédét, a vadászemlékeit, vadász és halász ismerőseit, barátait, a vad- és madárparadicsomokat örökítette meg. Többek között a Sió-partot, a bükki pagonyokat, a vadvédelmi rezervátumot a Duna- erdőkben vagy a Gyula körül sürgölődő pumikat, a számadó juhászt, kit a mezei arisztokrácia előkelőségeként tisztelt vagy a magasleseket, mint ifjúkorától szenvedélyes vadászember. S természetesen a Tiszahátot, a tiszaörvényi Tisza-kanyart, a berceli buckákat, a tokaji „kanyargóst”, a nánai „csali vizet”, a guthi végtelen színes erdőséget vagy az ecsedi lápot gyermekkorának szeretett helyeit. llosvay Eszter művésznéven Maria von llosvay, Budapesten született 1913. május 8án és Hamburgban hunyt el 1987. június 16-án. „Egyszerű környezetben, lovak és kutyák között nőttem fel őseim birtokán, zenei elhivatottságra nem gondoltam. Lovakat akartam tenyészteni és egy nagyszerű falusi asszony lenni” — mondta egy interjúban. A családi házból hozott zeneszeretet és Budapest pezsgő zenei élete vezette a Budapesti Konzervatóriumba. Ének szakon végzett, tanárai között volt Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő. Bécsi és párizsi további stúdiumok következtek, majd az első siker: 1937-ben megnyerte az I. Bécsi Nemzetközi Énekversenyt. Az imponáló hang- adottságú. csengő altislát a salzburgi operatársulattal egy amerikai turnéra szerződtették, 1937-39 között 74 tengerentúli városban lépett fel. 1940-ben kötelezte el magát a Hamburgi Állami Operaházhoz, ahol 33 éven át szerepelt állandó tagként. Valójában a dal és az oratórium állt szívéhez közel, „szívesebben szerepeltem volna mindig kisebb színpadokon, de megélhetésemet csak az operaszínpad biztosította”. Bach-, Mozart- és Wagner énekesnőként vált nemzetközileg is ismertté. Rendszeresen és nagy sikerrel énekelt meghívottként München, Berlin, Bécs, London, Milánó, Brüsszel, New York operaszinpadain és fesztiválokon, ünnepi játékokon (Salzburg, Bayreuth). A Nibelung gyűrűje tetralógiában Erda, Fricka, Nome, Waltraute vagy Izolda kísérőjeként Brangane, a Lohengrin operában Ortrud szerepeinek interpretációja örök emlékűek, de felejthetetlen maradt az operabarátoknak Amneris vagy Carmen szerepeiben is. Művészi pályája során a legnagyobb karmesterekkel dolgozott együtt (J. Keilberth, C. Kraus, H. Knap- perstbusch, O. Klemperer, Herbert von Karajan, stb.) Élete alkonyát másképpen képzelte el. Visszavonultan élt Hamburgban, ahol „vakondoknak”, máskor „egy érdekes papagájnak” érezte magát, kit a társasági életben „körbeado- gatnak, mutogatnak”. Örömmel tért volna haza Magyarországra. szerette volna hazája zenekedvelő ifjúságának továbbadni nagy tapasztalatát, de „valaki a hivatalos hatóságnál hazatérésemet elutasította” — mondta keserűen. 74 éves korában, hosszú, súlyos betegség után hunyt el Hamburgban. Dr. Lakatos Sarolta muzeológus Nyíregyháza llosvay Ferenc, llosvay Eszter Belánszki-Demkó Péter reprodukciói Utcák, közök Régi formák reformált felújítása A Csaló köz Balázs Attila felvétele A modem városfejlesztés, szépítés igényét illetően az új idők új követelményeket állítanak mindannyiunk elé. Ez a korai igény hozta létre 1822-ben a városszépítő bizottságot, a Versehőne- rungs-Komissiont. A fejlődés örök, s a régi formák reformált felújítása nem lehet hátrány egy város életében sem. így alakul újjá 1987-ben a Városvédő Egyesület. Mivel 1810-ben utcainspektort rendeltek ki városunkba is, az inspektor úrnak a városszépítő bizottsággal kellett tevékenykednie a felgyülemlett problémák megoldása érdekében. Ezen személyre, illetve szervezetre nagy szükség volt — írja a krónikás, Mérey doktor. Milyen problémák is jelentkeztek akkor? Tekintsünk vissza várossá fejlődésünk korábbi éveire, a közök kialakulására. Többnyire tudott, hogy Sexty András hites mérnök már 1792-ben a főutcákat közök nyitásával összeköti. így született két kerítésoszlop kivettetése által az Inczédy sor, a ma is létező Béla, Dob, Róka, Kígyó utca, a Gimnázium köz, a Csillag utca, a Róka utcáig, a Sarkantyú utcának a Vay (ma Dózsa) utca és Ószőlő utca közti része. A Kiss Ernő és a Vécsey utcáknak a Szarvas utca és Ér utca közötti része. Végül a Debreceni utcáról a Virág, Csipke utcán át a Szarvas utcáig vezető közök. Ma már egy részük utca lett, más részük megszűnt. A megszűnt közök egyike a Posta köz. Ez a Kossuth tér és Bercsényi utca közötti rész ma a Bethlen Gábor út eleje. Elnevezése logikus volt, hiszen itt jöttek be a városba a Postakocsi járatok. Végcéljuk pedig az akkori városháza udvara, a Kossuth tér volt. Minden bizonnyal ide futott be, és innen vitte utasait a híres Piros Postakocsik valamelyike is. Akkor ezek az egy és fél öl széles közök csupán a gyalog közlekedést szolgálták, de a forgalmat nagymértékben megköny- nyítették. Ez a koncepció sokat javított a korai mezőváros forgalmán. Mindez 50 évvel később már nehezen tartható. A terebélyesedő város már akkor kinövi kereteit. A telepesek házaikat viszont rendetlen vonalakban építik. A rendetlenség fő oka, hogy a telekhatárok — legtöbb helyen — nem merőlegesek az utak vonalára. Míg a házakat a telekhatár vonalára építik, az udvarokat háztól házig egyenes vonalú kerítésekkel zárják le, és ezáltal egy fűrészfogú beépítésnek megfelelő utcaképet kaptak. Az idősebbeknek még emlékezetes lehet az Ószőlő úti beépítés. Ezen gondok megoldása akkor már fontosnak ítéltetett, érthető, hiszen itt-ott ez még ma is gond. Az út- beépítés rendezési vonala. Minden bizonnyal szükség szüli a döntést (tűzvész) de 1888-ban az új szabályrendelet megtiltja a belterületen a nád- és zsindelyfedél készítését. Majd az új Palóczy-Szesztay szabályozási terv felszámolja a keskeny közök egy részét, amelyeket már ekkor gyakran sikátornak titulálnak. Többnyire a közök szélesítéséről van szó. A közök létesítése azonban nem szűnik meg. Már a századfordulót követően kerülnek megnyitásra a Sóstói utat és az Ószőlő (régi) összekötő Etel, Csaló közök. Ez utóbbi elnevezés Csaló köz régi úri huncutkodásra vall. Jósa András szellemes elnevezésének ismerik nagy öregjeink. Állítólag a rosszmájú Jósa e felirattal tréfásan az itt nyaralókat építő helybéli ügyvédekre célzott. De végül is tény, hogy ezen elnevezést hivatalosan is megörökölte a köz, amely úgy kúszott előre, hogy ma már valójában nem köz, hanem városunk egyik igen szép útja, amely részben az északi városrész utolsó házait határolja el az erdőtől Sóstói út, Őszőlő út. Tamási Áron útig, majd átfutva a Korányi úton, új modern lakótelepen a Kalevala útba torkollik. Minden bizonnyal ma is bennünk nyűglődik a közös nosztalgiája. így kapott Jósaváros is közöket, így született alig 25 éve a Korányi, Gádor, Krúdy köz. De születnek a közök szinte napjainkban is, példaként említhetem az Egyház és Bercsényi utcát összekötő új, szép hangulatos közt is. Jelenleg mintegy harminc közünk van, sokat örököltünk, de sok új van közöttük. Az újakat már olykor passzázsként emlegetjük. Maradjanak közöknek, hiszen nem csupán átjárók, de semmiképpen sem épületek közötti fedett folyosók. Nyíregyháza a terek, közök városa. A jövő városrendezőinek ezen szép különös örökségek tiszteletben tartása, megóvása lehet az egyik legfontosabb feladata, nem pedig az elcsúfítása. Dr. Fodor József a Városvédő Egyesület titkára Nyíregyháza
