Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-22 / 119. szám

1995. május 22., hétfő GAZDASÁG Kétlépcsős pénzügyi reorganizáció Tiszta profilú gyógyszergyárként kíván működni az Alkaloida Részvénytársaság Tiszavasvári (KM - MCS) — A tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár Rt. privatizá­ciós pályázatáról szóló hir­detés megjelenése után az el­ső két napon 5 befektető vitte az információs memo­randumot, nyilatkozta la­punknak Dupcsák László vezérigazgató. A részvény- társaság május 13-án tartot­ta közgyűlését, ahol a rész­vényeseknek 10 százalék osztalékot szavaztak meg, il­letve beszámoltak az elmúlt év gazdálkodásáról valamint ismertették az idei terveket. Erről készítettünk össze­foglalót. Az Alkaloida az 1994-es üzleti évet — fennállása során elő­ször átlépve a 10 milliárd forintos bevételi határt — 1008,4 millió forintos mérleg szerinti eredménnyel zárta. Az elért nettó árbevétel, egyéb bevétel és nyereség ellentétes tendenciák együttes hatása­ként jelent változást az rt. gaz­dálkodásában. Mivel az érté­kesítés volumene és összér­téke — az előző évhez és a tervhez képest is — csökkent, a kieső fedezettömeg miatt a társaság pénzügyi helyzete — év közben — jelentősen rom­lott. A csökkenő értékesítés mi­att a hitelállomány növekedett, a finanszírozás költsége az év második felében bekövetke­zett kamatszint-emelkedés kö­vetkeztében nőtt. Ezen a hely­zeten jelentősen változtatott az év utolsó napjaiban végrehaj­A tervben az új gyógyszerformuláló és -kiszerelő üzemben a gyártás folyamatossága szerepel Elek Emil felvétele tott tranzakció, a szellemi ja­vak részbeni értékesítése, amely a pénzügyi reorganizá­ció egyik lépcsője volt. A másik lépcső a privatizáció keretében a 840 millió forintos alaptőke-emelés, valamint az állami részvények eladása után járó 20 százalék vissza­forgatása a társaságba. Az rt. 1994. évi nettó ár­bevétele 8139,5 millió forint, mely 47,5 millió forinttal, 0,6 százalékkal alacsonyabb az előző évi szintnél. Ezen belül a termékértékesítés nőtt, míg az egyéb értékesítés jelentősen — kevesebb mint felére — csökkent. Tekintettel arra, hogy az éves üzleti tervben az árbevétel 19,4 százalékos nö­velése és e feladat kiemelt sze­repe volt elsőrendű cél, a tel­jesítés elmaradása alapvetően meghatározta a társaság gaz­dálkodásának, gazdasági dön­téseinek mozgásterét. Az értékesítésen belül, az export részaránya 56,8 száza­lék, mely — elsősorban a nö­vényvédő szer árbevétel-növe­kedése miatt — 5,6 százalék­kal magasabb az előző évinél. Ugyanakkor a belföldi gyógy­szer-specialitás 285,3 millió forintos árbevétel-kiesése je­lentősen befolyásolta az üzemi tevékenység eredményének alakulását. Az új gyógyszer­formuláló és kiszerelő üzem­ben a termelés a tervezettnél későbben és lassabban indult, ez is közrejátszott abban, hogy a gyógyszermegrendelések egy részét nem sikerült tel­jesíteni. Mivel a belföldi nagykereskedelmi piacon az eladási volumen eltér az éves kiszállítástól, ezért a termékek gyógyszertári forgalma na­gyobb volt az éves értékesítésüknél. Ezzel együtt az Alkaloida részesedése a belföldi piacon tovább csök­kent, annak mintegy 4 százalé­ka. Lényeges momentum, hogy a társaság privatizációs, hitel­és adóskonszolidációs elkép­zelései sorra nem jártak ered­ménnyel. Stratégiai, üzleti tervvariánsok készültek, melyben hosszabb távú elkép­zelések fogalmazódtak meg, forrásként elsősorban priva­tizációs bevételt megnevezve. Végül a kormány év végén a beruházási elképzelések meg­valósítását segítendő, a be­nyújtott pályázat alapján öt évig tartó 100 százalékos mér­tékű (un. számított adóra vo­natkozó) adókedvezményt nyújtott, meghatározott felté­telek teljesítése esetén. Ez utóbbi pénzügyi hatása az elkövetkező években — jelen­tős eredmény esetén — lesz érzékelhető. Az Alkaloida történetében jelentős fordulat jelenthet az idei év, hiszen jelentős válto­zásokat terveznek a termék- struktúrában. A csökkentett volumenű glifozátgyártás és formálás kivételével a nö- vényvédőszer-gyártás meg­szűnik és megkezdődik az átállás a tiszta gyógyszer (gyógyszeralapanyag, inter­medier és kiszerelt gyógyszer) profil kialakítására. A társaság hosszú távú érdekei azt kíván­ják, hogy a sikeres privatizá­ció után a leendő partner olyan szakmai befektető legyen, aki a részvénytársaság pénzügyi helyzetének konszolidálásán túl elősegíti piaci pozícióinak erősítését. Szállítmányozási központ Tuzséron Az olasz többségi tulajdonú Tékisz Rt. tavaly eredményes esztendőt zárt Tuzsér (KM) — A Tékisz Rt.-t nemzetközi intermodális szállítmányozási központtá fejlesztik, amelynek szolgál­tatásai révén növelhetik az át­rakási, raktározási, tárolási, vámudvari, fuvarozási tevé­kenységet, különösen a vasúti szállításoknál. Erről határozott a napokban a tuzséri Tékisz Kereskedelmi, Szolgáltató és Szállítmányozási Rt. közgyű­lése. Mint korábban írtunk róla, a részvénytársaság tulaj­donosi körében 1993-ban tör­tént jelentős változás, amikor a Hungarofruct, amely az ak­kor még kft. keretein belül működő Tékisz legnagyobb tulajdonosa volt, üzletrészét eladta az olasz Tomaso-Priog- lio S.p.A. Triesti cégnek. Ezt követően tavaly július elsejé­től alakult át a kft. részvény- társasággá. Decemberben a részvénytársaság alaptőke­emelést hajtott végre a Finest S.p.A. olasz pénzintézet segít­ségével, amely tagja lett az rt.- nek. A közgyűlésen elhangzott, a tavalyi gazdálkodás nyeresé­ges volt. A részvényesek a mérleg szerinti eredményt to­vábbi fejlesztésekre kívánják felhasználni. Kereskedelmi te­vékenységében ki akarja hasz­nálni az rt. azt a lehetőséget, hogy széles és normál vasúti vágányhálózattal rendelkezik, emellett korszerű átrakási és raktározási szolgáltatást is vál­lal. Az export fő iránya pedig a FÁK országai. Gvorshírek Feszültségeink — mérnökszemmel A dunai... ...óriás körgát építésekor megmaradt épületegyüttest kívánja eladni a Pest Me­gyei Önkormányzat. (MTI) A Fertő-tavi... ...Nádgazdasági Részvény- társaság dolgozói a csúcs­éveknél valamivel keve­sebb nádat arattak a leg­utóbbi szezonban. (MTI) A mexikói... ...kormány bevételeket, a lakosság pedig álláshelye­ket veszített az idei első negyedévben, a tavaly de­cemberben kirobbant pénzügyi-gazdasági válság következtében. (MTI) Személy-... ...és vagyonvédelmi vál­lalkozások, magánnyomo­zás címmel kétnapos sze­minárium kezdődik hétfőn Budapesten, a Rendészeti Vezetőképző és Kutatóin­tézet szervezésében. (MTI) A vállalati... ...igényekhez igazították a munkanélküliek képzését, átképzését Fejér megyé­ben. (MTI) A mai osztozkodással irányí­tott gazdaságról műszaki szemlélettel, illetve termelő elkötelezettséggel rendelkező mérnöknek nehéz véleményt nyilvánítani. A politika és a gazdaság leginkább sebezhető senki földjére kerültünk. Még­is a társadalom működésza­varai, de leginkább az elé­gedetlenségek, a tudatosan gerjesztett feszültségek miatt, a kiútkeresés bátorít — annak minden kockázatát vállalva — a szakmaiságot bénító körül­mény felvillantására. A politikusok nem veszik észre, hogy az öntelt, haszon­leső és megalkuvó gazdaság- irányítás akadályozza az em­berek döntéskészségét, a sze­mélyes felelősség vállalását, az önfegyelmen alapuló rend kialakulását és az alkotó tevé­kenység kibontakozását. En­nek megváltoztatása lenne a legfontosabb, de csak úgy le­hetséges, ha a hatalomra tö­rekvőkkel szemben a munka­helyi és települési közösségek a nemzet jobbítására alkalmas egyéniségeket választhatná­nak. A termelő szférában a leg­nagyobb kárt a hozzáértés hiánya okozza. Összefüggések megértése nélkül, a csupán ötletekkel irányítók mindig a saját gondolkodásukhoz akar­ják igazítani a természetet és a tudományt, mert önmaguk képtelenek azokhoz igazodni. Ennek köszönhető, hogy je­lenleg minden gazdálkodást meghatározó tervezés, a kal­kuláció és a becslés szintjére süllyedt. A pénzügyi adatok mögött nincs felmérés a szük­ségletekről, a foglalkoztatást biztosító munkaszervezés ér­ték- és költségkihatásáról. A változások felismerése, a fo­lyamatok hosszú távú model­lezése és számítása is hiány­zik. Igaz, ez nem közgazdasá­gi vagy történészi feladat, de akkor miért döntenek gyárak, üzemek, intézmények eladá­sáról és külföldi áruk korlá­tozás nélküli behozataláról? Az alakuló tulajdonviszonyok és lemaradásunk miatt a ma­gyar gazdaság szabad prédája a nyugati pénzvilágnak és a hazai ügyeskedőknek. Jó lenni hinni, hogy ez tévedés és nem szándékos törekvés. Megjegyzem, hogy' valami­kor két-három műegyetemi tanár is a kormány tagja volt, akik szakmájuk legjobb művelői voltak. Akik ismerték a szakterületükön elkövethető legdurvább hibákat, és értették annak módját, hogyan kell azokat elkerülni. Ma nincs szükség szakmaiságra? Külö­nösen megfigyelhető ez a pri­vatizáció bonyolításánál. Pe­dig a tőke hatékony működte­tésének nemcsak a tulajdonosi szemlélet, hanem a szakmai­ság is feltétele. Korábban nálunk is, de főképpen a fejlett államokban a tulajdonviszo­nyokat a termelő munka és az alkotó tevékenység alakította ki. A közgazdasági szemléletű irányítás stabil tulajdonviszo­nyok mellett vált lehetővé. Magyarországon éppen a tu­lajdonváltás, tehát a változó viszonyok és elmaradott tech­nológiák miatt szükség lett volna a magánosítás szakmai irányítására is. így elkerülhet­tük volna az ország kiárusítá­sát, a termelés visszaesését és a hazai ügyeskedők erkölcste­len meggazdagodását. Jó lenne tudatosítani azt, hogy minden munka nélkül szerzett pénz másokat károsít, és a magyar ember tartását, szorgalmát a szakmailag meg­alapozott vezetés tekintélye adhatja vissza, mert a dolgozó ember megnyerése nem csak szociális kérdés. Ha valóban akarjuk a tár­sadalom megelégedettségét, nyugalmát és a nemzet bizton­ságát, akkor a költségvetéses irányítás helyett a termelés- szervezés szakmai lehetősé­geit kell — véleményem sze­rint — munkálni. Demcsák József okleveles gépészmérnök HATÁRIDŐK cégvezetőknek Nyíregyháza (KM) — Folytatjuk sorozatunkat a Cégvezetés című lap segít­ségével. Május 28. A társa- ságiadó- előlegének befizetése. Az útalap-hoz­zájárulás előlegének be­fizetése. A fogyasztási adó előlegének befizetése. Visszaigénylés. Aktuális Átalányadó — szövetke­zeti üzletrész. Az átalányadó fizetését 1995. május 15-től csak az az egyéni vállalkozó vá­laszthatja, aki a KSH Ipari Termékek jegyzékében, a Mezőgazdasági és Erdé­szeti Termékek Jegyzéké­ben szereplő ipari és mező- gazdasági termékelőállítás­sal foglalkozik, továbbá aki a KSH Szolgáltatások Jegy­zéke szerinti mező-, vad- és erdőgazdálkodást, halászati szolgáltatást (SZJ 02); bá­nyászati szolgáltatást (SZJ 03); feldolgozóipari szol­gáltatást (SZJ 04) — kivéve a kiadói szolgáltatást (SZJ 04127), valamint a hang- és képfelvételek és számítás- technikai információt hor­dozók sokszorosítását — közúti jármű és közszük­ségleti cikk javítást, kar­bantartást (SZJ 07) végez. A vállalkozás tevékenységi köre az itt felsorolt tevé­kenységeken kívül mással nem bővíthető, ugyanis el­lenkező esetben a vállal­kozó átalányadózás igény- bevételére való jogosultsá­ga megszűnik ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó munkaviszonyt létesít. Az említett tevékenységeket gyakorló és munkaviszony­ban nem álló magánsze­mély is csak akkor átalány­adózhat, ha az átalányadó választását megelőző adó­évben tevékenységét vállal­kozói igazolvány birtoká­ban gyakorolta, nem alkal­mazott a törvény 1. számú melléklete B II. 6. pontja szerinti értékcsökkenési le­írást és az egyéni vállal­kozói bevétele a 3 millió forintot nem haladta meg. (Ez a bevételi korlát az élelmiszer áruházat, szak­üzletet, ilyen jellegű vegyes szaküzletet, vegyi drogéria és gyógynövény-szaküz- letet, termény- és takar­mányboltot, továbbá a vendéglátóipari, idegenfor­galmi, szolgáltatói egység, a kereskedelmi szálláshely és a pénznyerő automata kivételével az egyéb kis­kereskedelmi egységet üzemeltetők esetében 15 millió forint.) Azok, akik az átalányadót az idén, tehát 1995. május 15-ét meg­előzően választották, jö­vőre csak akkor vehetik igénybe, ha a törvény előbb felsorolt rendelkezéseinek megfelelnek, ellenkező esetben a jogosultságuk 1995. december 31-ével megszűnik. Ha pl. arra való jogosult­sága bármely okból meg­szűnik, az átalányadózás utolsó évét követő három naptári évben nem alkal­mazhatja a már említett értékcsökkenési leírást, nem jelentkezhet be a tár­sasági adótörvény hatálya alá, és nem választhatja is­mételten az átalányadózást akkor sem, ha tevékeny­ségét megszüntette és új te­vékenységet kezdett. A törvénynek a szövetkezeti üzletrészek megvásárlására fordított összeg adóked­vezményként való igény- bevételére vonatkozó sza­bálya annyiban változott, hogy 1995. május 15-étől adókedvezmény csak az 1992. évi II. törvény szerint átalakult szövetkezetek üz­letrészeire és az 1992. de­cember 31-e előtt kihirde­tett jogszabályok alapján juttatott üzletrészekre ve­hető igénybe. Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) május 19-én: 1473,23 (+8,17) Hivatalos árfolyamok s Érvényben: 1995. május 19. cég 8 m A. MK ül Árfolyamok Valuta Deviza Kanadai dollár 91,86 93,64 92,74 Pénznem Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 41838 426,64 422,32 Német márka 86,62 88,40 87.39 Angol font 196,46 200,34 197,96 Norvég korona 19,48 19,88 19,65 Ausztrál ckritár 89,62 91,42 90.16 Olasz líra(IOOO) 75,23 76,11 75.94 Belga franki 100) 421,13 429,73 424,52 Osztrák se. 1231 1237 12,43 Dán korona 22,16 22.62 2234 Port. esc.( 100) 82,47 84,13 83,20 Finn márka 28,36 28.94 28,64 Spanyol pes.(l(IO 99282 101,82 10036 Francia frank 24,43 24,93 24,66 Svájci frank 103,84 105,98 104,81 Holland forint 77,34 78.92 78.08 Svéd korona 16289 17,23 17,07 ír font 199.36 203,32 201,72 USA dollár 124,74 127,16 125,85 Japán jen (100) 143,73 146,65 145,09 ECU 159.76 163,00 161,44

Next

/
Thumbnails
Contents