Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-20 / 118. szám
Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995. MÁJUS 20., SZOMBAT BUDAPESTI TAVASZ Színházi bemutatók. Május 21-én ősbemutató lesz a Magyar Állami Operaházban. Balassa Sándor operája, a Kari és Anna a háború lélektanát ábrázolja. A szövegkönyvet Leonhard Frank kisregénye nyomán Fodor Géza írta. A rendező Kerényi Miklós Gábor, a karmester Oberfrank Géza. A főbb szerepeket Kelen Péter, Ambrus Ákos és Frankó Tünde énekli. A Merlin Színházban május 20-án egy alkalmi társulat mutatja be Shakespeare Rómeó és Júliáját. A címszerep Parti Nórának és Kaszás Mihálynak jutott. A Vígszínház házi színpada a helyszíne a harmadik május végi premiernek. Itt Pápai Erika musical-délutánjára ismert vendégművészek a meghívottak. □ □ □ A budapesti metróállomások aluljáróiból jól ismertek azok a Bolíviából és más országokból hazánkban tartózkodó zenészek, akik szintén ott lesznek május 20-án az örömök színpadán a Budapest Sportcsarnokban. A latin-amerikai karneválon szólnak majd az őrjítő ritmusok, egész éjjel tart a szamba- és lambadaőrület. A fellépők közé várják Vera Candido brazil szambakirálynőt is Nagy Gábor (ISB) felvétele □ OCJ Kabaré a Vidám Parkban. Június 24- től augusztus 9-ig esténként a Budapesti Vidám Park Szabadtéri Színpadán a huszas, harmincas évek kabarédarabjaiból ad elő egy alkalmi társulat. A rendező Sztankay István, s a fellépők között van Schütz Ila, Balázs Péter és Szombathy Gyula is. Utoljára 1938-ban volt ehhez hasonló móká- zás a Vidám Parkban, amikor a 100 esztendős Vurstli egyik fénypontja az a színpad volt, ahol a három Latabár, Mezei Mária vagy Pethes Sándor lépett fel. □ □ □ Régi Zenei Fórum. Május 23-30-ig tart a Nemzeti Filharmónia azon rendezvénye, amelynek keretében Henry Purcell-re emlékeznek. A nyitókoncerten május 23-án a Zeneakadémián a Concerto Armonico lép fel. Másnap a budai Kapucinus-templomban Horváth Anikó és Péteri Judit kétcsem- balós estje következik. 25-én a Zene- akadémián Purcell: A tündérkirálynő című darabját adja elő az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus. 26-án a Mátyás-templom a helyszíne a Budapesti Tomkins énekegyüttes és a Sonatores Pannóniáé együttes hangversenyének. A zárókoncert a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal dísztermében lesz május 30-án, ahol a Cristofori Trió mutatkozik be. OOO XIV. Országos Színházi Találkozó. Javarészt Budapesten kerül sorra június 5-14-ig a XIV. Országos Színházi Találkozóra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fővárosi színházak előadásai mellett a legtöbb vidéki színház is egy-egy produkcióval vendégszerepei. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház június 5-én, hétfőn a Merlinben adja elő a Három nővér című darabot, a debreceni Csokonai Színház pedig június 7-én az Amerikai Elektrával lép fel a Vígszínház épületében. A misztikum és az élet Tibeti napló: Paulius Normantas kiállítása a Budapest Galériában Paulius Normantas Nagy Gábor (ISB) felvétele , „v,,.vX -j,w,~ v ■ g, ''■* i-qs- < <s t </" >>v,'i Dombrovszky Adóm Tibeti napló címmel pénteken kiállítás nyílt Budapesten Paulius Normantas képeiből. A Nyíregyházán élő litván fotóművész immár 15 éve fényképezi és dokumentálja a kisnépcsoportok életét. Érdeklődése a nyolcvanas években a finnugor népek közé vezette, később pedig utazásainak egyik fő célja a Körösi Csorna Sándor által bejárt tibeti helyszínek, kolostorok felkeresése volt. Művei nemcsak a tibeti etnikumról, hanem a vallási kultúráról, műemlékekről is hiteles, művészi képet nyújtanak. A Budapest Galériában a megnyitó előtti napon épp a fotók rendezése közben találtuk Paulius Normantas-t. — Ez itt a két utolsó expedíció anyaga 1993-ból és 1994-ből — mutatott körbe. — Ebben a két évben mentem a történelmi és a kis Tibeten keresztül. Ehhez a mostani kiállításhoz kapcsolódik még a könyvem magyarországi bemutatója is. Az eredeti karácsony előtt Helsinkiben jelent meg — egy fotóalbumom Tibetről. Ennek a könyvnek az angol nyelvű változatának lesz pénteken a premierje itt a kiállítás megnyitása alkalmából. A 47 éves Paulius Normantas-t ezután arról kérdeztük, hogy lát-e különbséget a magyar és a litván fotóművészet között. — A magyar fotográfiának az a legnagyobb betegsége — válaszolta nem kis indulattal —, hogy az apró részleteket szereti fotózni, s nem annyira a misztikumot, az életet. Utálom a képkivágásokat! Azok olyanok, mint a sajtófotó. Ki akar emelni, ki akar vágni részleteket az én képemből! De hát én nem vagyok sajtófotós, én művész vagyok, akit az élet, a misztikum érdekel! □ Korábban szinte csak fekete-fehér képei voltak, most van néhány színes is. — Színeset csak minimálisát csinálok, de a buddhizmust néha nem lehet fekete-fehérben fényképezni. A finnugor népek fotózásakor valóban nem volt szükségem színekre. Tibetben azonban néha nem mellőzhettem. □ Mióta él Magyarországon? — Már 12 éve, akkor Nyíregyházára nősültem. Az első hat év alatt gyűjtöttem a finn-ugor népek fotográfiáit. Ezekből a képekből a Corvina Könyvkiadó ki is adott 1990-ben egy válogatást, amikor Debrecenben volt a finnugor világkongresszus. Azokat a fotókat szinte Európa minden országában kiállítottam. Már csak két kis finnugor nép hiányzik nekem a teljességhez, egyszer hozzájuk is el szeretnék jutni. □ Mely népek? — A szelkupok, ők egy nagyon kis nép. Csak három falu van az Ob folyó partján. És hiányoznak még a manysik. Ők 3-4 ezren ha lehetnek. Nehéz megmondani a pontos számukat, mert a régi szovjet statisztikáknak legfeljebb az ötven százalékát lehet elhinni. □ Miért érdeklik Önt éppen a finnugor népek? — A két gyermekemben finnugor vér is folyik. Az első könyvemet éppen ezért nekik dedikáltam. Andreának és Máténak (utóbbinak litván neve is van: Pranas), akik nyíregyházi iskolába járnak. Amikor már majdnem teljes volt az anyagom a finnugor népekről, akkor indultam el a Körösi Csorna expedícióra, s kétszer is végigmentem az útján. □ Milyen társaságban? — Ezek 6-8 hónapos utak a Himalájába. Egyedül indulok, de útközben gyakran összeakadok más kutatókkal. így például egyszer egy német professzorral majd egy hónapot voltam együtt, vagy a magyar tibetológus Kelényi Bélával is dolgoztam a Körösi Cso- ma-úton. Vele Indiában találkoztam, megcsináltuk a kis-tibeti utat, s aztán én mentem Pakisztánba, s ő is a maga dolgára. Szóval a koncepció az, hogy egyedül megyek, de közben egy-egy időre társam is akad. □ Milyen szépségei vannak ezeknek az utaknak? □ Sajnos, évről évre egyre rosszabb a helyzet. A Himalája tele van nyugati turistákkal, sznobokkal, a legszebb területeken már szinte kevesebb a helyi lakos, mint az idegen látogató. Bevonul oda a rossz értelemben vett civilizáció, a whisky, és ez tönkreteszi ezt a világot. □ Mivel foglalkozik mostanában? — Most három kiállítást öt nap alatt kell megvalósítanom. Ezt itt a Budapest Galériában, s utána jövő csütörtökön, pénteken Vilniusban, ahol a világkongresszus keretében lesz két kiállításom is. □ Milyen kongresszus az? — Minden ország parlamentjének van egy-egy Tibet-segítő csoportja. Litvániában van talán a legnagyobb: ott harminc képviselő is a tagja. Minden második évben ezek a csoportok egy-egy kongresszust tartanak. Két éve Indiában volt, most Litvániában, Vilniusban lesz. Ezen az eseményen a parlamenterek összejönnek, s azért tanácskoznak, hogy miképpen lehet Tibeten segíteni. Ha deklarációkat nem is küldenek Kínának, de azért ez egy fontos politikai hatású program. □ Családján kívül köti-e valami Magyar- országhoz? — Nem csak a családom és a nyíregyházi lakásom köt ide. A magyar emberek me- legszívűek. Ebben a rossz gazdasági helyzetben is könnyebben szót értek velük, mint például a finnekkel, vagy a németekkel. □ Gondol-e újabb nagyobb utazásokra? — A legutóbbi expedíciómról még maradtak adósságaim. Amíg azt ki nem tudom egyenlíteni, addig nem gondolkodom újabbról. Remélem, a nyár során sikerül szponzorokat találnom. Tibeti portré Paulius Normantas felvétele Joe Cocker barátaival érkezik A budapesti szereplése komoly esemény lesz Joe Cocker a With a Little Help of My Friends (Kis segítség barátaimtól) című Be- atles-dal feldolgozásával robbant be annak idején 1968-ban a rock-zene élvonalába. Dörgő, kissé rekedtes hangjával különös dzsesszes varázst adott a Lennon-McCart- ney szerzeménynek. Különös, hogy ez a kitűnő énekes neve nem kevesek számára még mindig elsősorban ezt a dalt jelenti. Pedig ha sorra vesszük Joe Cocker nagylemezeit (a 18-ból emeljük ki kicsit önkényesen az Unchain My Heart és a Night Calls címűeket), slágereit (az Up Where We Belong három héten át volt top-listavezető), filmdalait (például When The Night Comes és Take Me Home), akkor világossá válik, a rockzene egyik nagyságáról van szó, akinek június 6-i Budapest Sportcsarnokbeli fellépése komoly eseményszámba megy. « Az éppen a napokban, május 20-án 51. születésnapját ünneplő Cocker első lemez- felvétele még 1963-ban jelent meg a Vance Arnold és az Avengers tagjaként. Életének egyik nagy állomása, hogy ott volt 1969- ben Woodstockban, s a filmen és lemezen egyaránt kiemelt helyen szerepel. Természetesen hallhattuk a tavalyi Woodstock-em- lékkoncerten is. Ugyancsak 1994-ben adta ki legutóbbi lemezét, a Have a Little Faith címűt, melynek érdekessége, hogy 12 dalt foglal magában azon dalok közül, melyeket Joe sok éven át énekelt és amelyek nemzedéke legjellegzetesebb és legerőteljesebb énekesei közé emelték. A június 6-i koncerten sorra hallhatjuk e dalokat. Joe Cocker ISB-reprodukció Ejv
