Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-18 / 116. szám
m,,,,.,,,,,...»„»„,„»», KULTÚRA 1995. május 18., csütörtök Nyírteleki iskolanévadó Nyírtelek (KM — D. M.) — „Minden ember annyit ér, amennyit tud!” — fogadta a transzparens a múlt hét végén a nyírteleki 2. Számú Általános Iskola egykori és mai tanulóit, tanárait és a meghívott vendégeket. Ünnepelni jöttek valameny- nyien, egyrészt az intézmény fennállásának 25. évfordulóját, és azt az alkalmat, hogy az iskola a Herman Ottó nevet vette fel. Kovács István, igazgató történelmi visszatekintésében megemlékezett a település életében nagy szerepet játszó, közel 100 éves első nádfedeles épületről, ahol a cselédek és napszámosok gyerekeit oktatták a betűvetésre. Az államosításkor, az idetartozó tanyasi iskolákkal együtt már hat helyen folyt tanítás. 1970-ben aztán sokak vágya teljesült, amikor felépült a faluban az első emeletes, korszerű oktatási intézmény. Azóta már egy negyedszázad telt el, s mára több mint ezer gyerek repült ki az alma materből. Szólt az igazgató a jelen gondjairól és nehézségeiről is. Nem könnyű a működtetés anyagi hátterének előteremtése, de e mellett figyelni kell a szakmai tevékenység színvonalára, eredményességére. Talán nem véletlen a név- választás, hisz az iskolában komoly szerepet kap a természettudományos, a környezet szeretetére és megóvására irányuló nevelés — emelte ki a névadó beszédében Havas Péter, az ELTE tanára, a „Körlánc” Környezetvédelmi project elnöke. A név egyfajta jelkép, összetartozást jelent. Ez esetben a névadó szellemiségéből következik, hogy a természet tiszteletére nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni. Az ünnepség hivatalos részének befejezéseként, az igazgató emlékokleveleket és a 25 évet feldolgozó iskola évkönyvét nyújtott át az intézmény nyugdíjasainak, akik munkája nélkül nem érhették volna el a sok szép eredményt. A nap programkínálatából kiemelkedett Sebestyén Sándor szobrászművész Herman Ottó domborművének leleplezése. «Ufr ■ÍÉÉt étf «Étftjj írre AiiTAr ...........sÁ Rajztagozatos... ...tanulók munkáiból nyílt zárókiállítás a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium aulájában. Az utolsóévesek a négy esztendő terméséből válogatták össze a tárlat anyagát. (KM) A Stílus... ...Irodalmi Társaság tart előadói estet május 18-án 18 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központ kávéházában. (KM) Bronz háromszög... ...címmel rendeznek nemzetközi éremművész és kisplasztikái szimpóziumot május 20-án a szlovákiai Körmöcbányán. A három fontos éremművészeti alkotótelep — Nyíregyháza- Sóstó, Kremnica és Uhers- ké Hradiste — 150 alkotója közel hatszáz művével mutatkozik be a vándortárlaton. (KM) Bemutatkozó... ...kiállítás nyílik május 18- án 11 órakor a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola képző- és iparművészeti tagozatán. A tárlaton az idén végző diákok alkotásait láthatja a közönség. (KM) A közoktatás... ...jövőjéről tartanak fórumot május 19-én 14 órától Debrecenben, a DAB-szék- házban. (KM) Flóra halálára Kállai János A tudomásul veendő tények szűkszavú közreadása csupán ennyit tartalmaz: életének 90. évében vasárnap, otthonában elhunyt Illyés Gyuláné, dr. Kozmutza Flóra, a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola nyugalmazott főigazgatója. Temetéséről később történik intézkedés. Az irodalom berkeiben kicsit is jártasabbak tudják: a különös hangulatú — leánykori — név mögött József Attila utolsó, végső inspirációkat gerjesztő múzsája rejlik. Azaz, dehogyis rejtőzködik: hiszen 1987- ben közreadott (és kereskedelmi forgalomba került) könyvében a gyógypedagógus sok-sok „titkot” feltár kilenc hónapig tartott, különös kapcsolatáról, ismeretségéről, barátságáról, szerelméről — mely századunk immár klasszikus poétájához fűzte. Negyvenöt József Attila-levél — mindegyik személyes, intim és fontos — publikálása önmagában rendkívüli etikai tartást, tisztázó szándéKozmutza Flóra 1937ben KM-reprodukció kot, merészséget, nyíltságot feltételezett. Olyan jellembeli tulajdonságokat, melyeket a most földi létéből távozott Illyés Gyuláné haláláig megőrzött. Amiért — vélhetjük — dalfakasztó, a fondor magány cselein kifogni akaró, ihletadó lehetett — abban az 1937-es évjáratú kilenc hónapban is, a legzordabb síkok felé lépegető J. A. számára, csakúgy, mint később, sok éven át a másik költő-óriásnak. Béke legyen vele! Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Hol van már az a régi szép idő, amikor a sóstói ifjúsági parkot tízezer fiatal kereste fel egy jó kis koncert, hétvégi szórakozás reményében? A rendezők most összetennék a kezüket, ha csak fele annyian mennének el egy jó buliba Sóstóra. Igaz, akadnak még azért jó napok, mint például május elsején, amikor nyolc és fél ezren látogattak el a Sóstóerdei Szabadidő Parkba. A festőién szép terület évről évre gyönyörködtetőbb lesz. Jó a hatalmas „kert” árnyas útjain bolyongani, esetleg ellátogatni a vadasparkba, ahol 72 fajta állat várja a látogatókat. Manci magánya Manci, a medvehölgy ugyan kicsit szomorú az utóbbi időben, mivel Miska barátja tavaly kidőlt mellőle, és az égi málnás mezőkre költözött, de ha igaz, csakhamar új medvefiú érkezik. A vadaspark dolgozói következetesen folytatják munkájukat azért is, hogy az állatok ne legyenek ketrecbe zárva, s egyre nagyobb kifutóval rendelkezzenek. Nincs is itt semmi baj, a lehetőségekhez mérten jó ügyet szolgái a kis szabolcsi állat- kertecske. Lehangoló viszont a „vidámpark”. Minden toldozga- tás-foldozgatás ellenére a legkisebb utazó park is zsebre- vágja. Valahogy a falusi vurstlik jutnak az ember eszébe, amikor a régi körforgókat nézegeti. Mindig sok nézője van az állatoknak Változatlanul szép viszont a hajdani ifjúsági park, sőt a terebélyesedő fák miatt talán kellemesebb hangulatú, mint korábban. Sajnos, kevesebb fiatal jár ide mostanában, a diszkók elhódították őket. Ezért, mint megtudtam, az idén olyan koncerteket rendeznek, amelyek szervezői nem konkrét öszeget kémek, hanem csak a bevétel százalékát. Koncertek lesznek Állítólag egy élvonalbeli zenekar már egy milliót is elkér egy fellépésért, amit valóban nehéz megfizetni. Néhány koncert azért már le van kötve: júniusban a Fahrenheit együttes, júliusban pedig Demjén, a P. Mobil, Horvát Charlie és augusztusban az EDDA látogat majd el Sóstóra. De tárgyalnak még néhány más zenekarral is. Van viszont diszkó — ro- gyásig. Egy héten háromszor — kedden, pénteken és szombaton — szolgáltat talpalávaló zenét az Energy a park mélyén meghúzódó hatalmas csarnokban. Petrilla Attila, a park igazgatója elmondta: sok tábor várja majd nyáron a diákokat, fiatalokat. A közkedvelt Zoo- suli táborral június 19-én indulnak, és a kilenc tábor augusztus 18-ig kitart. Okos együttlét A gyerekek bennük az állat- gondozásban, a természetvéElek Emil felvétele delmi játékokban, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, valamint megismerkednek a lovaglással és a lótartással, sőt lovagolhatnak is. Június végén nemzetközi vetélkedő színhelye lesz a park: itt rendezik meg az ökológiai vetélkedőt. Bizonyára sokan látogatnak majd el Sóstóra május 28-án., a gyermeknap alkalmával. Érdemes is! Egésznapos program várja a családokat, és persze a legkisebbeket. A tíz órakor kezdődő műsorban fellép többek között a Dongó együttes, a Mandala Dalszínház, a Mesekert Bábszínház, a Nyírség táncegyüttes, és ahogy mondani szokás: még sokan mások. Drága zene jó levegőn A festőién szép terület évről évre gyönyörködtetőbb lesz • Kilenc tábor lesz Rendszerváltás a felvételi vizsgákon Jövőre, tehát 1996-ban, általában nincs változás a vizsgatárgyakban Király Ernő Budapest (MTI) — A felsőoktatási intézményekre két nagy feladat hárul. Az első: az 1995. évi felvételi vizsgák előkészítése és lebonyolítása. A másik: dolgoznak az eddigi vizsgarendszer teljes átalakításán. Mi lesz tehát az idén és mi vár azokra, akik jövőre, vagy a későbbi években akarnak bejutni az egyetemekre, főiskolákra? Neuwirth Gáborral, a Felsőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadójával beszéltünk a részletekről. — A menetrend most még változatlan: május 22-24-én több tízezer közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát tesznek a jelöltek matematikából, fizikából biológiából, kémiából, angolból, franciából németből. Ezt követően, június 21-22-én lesznek a központi írásbelik magyarból, történelemből, földrajzból, közgazdaságtanból és más előírt tárgyból. A szóbeli vizsgák után, július első felében állapítják meg a felvételi ponthatárokat és 20-ig eldől, hogy kiket vesznek fel. Többen lesznek □ Szám szerint mennyien szeretnének bejutni és milyen esélyeik vannak azoknak, akik akár az idén érettségiznek, akár újból próbálkoznak? — Az adatok nagyon érdekes képet tükröznek. Tudjuk, hogy 1995 a 18 éves korosztály demográfiai csökkenésének első éve. Vagyis a tavalyi, közel 190 ezerről, 180 ezerre esett vissza a számuk. Ezzel szemben az idén többen érettségiznek, 69 ezren, a múlt évi 68 ezer helyett. Tehát a felvételizők száma is emelkedik, a tavalyi 83 500 jelölttel szemben 86 500 lesz. De hogy hányat vesznek fel, milyen mértékű ez az emelkedés, még pontosan nem tudható. Összefoglalva: a demográfiai csökkenés ellenére az elkövetkező évekre tartós jelentkezési növekedést prognosztizálhatunk. A március 15-én kiadott kormányrendelet értelmében augusztus 1-ig ki kell dolgozni az 1996-tól érvényes, új felvételi eljárást. □ Mi a lényege ennek a rendeletnek? — Teljes autonómiát biztosít a felsőoktatási intézményeknek. Tehát bármit elhatározhatnak a felvételi vizsgák terén. A példa kedvéért két szélsőségre utalok; kimondhatják, hogy minden maradjon úgy, ahogy volt, de határozhatnak úgy is, hogy egyáltalán ne legyen vizsga. Az utóbbinak nyilván kevés az esélye. Az intézménycsoportok szakemberei ezekben a hetekben határozzák meg a közös elemeket, amelyek alapján vizsgáztatni akarnak. Ebben augusztus 1-ig kell dönteni. O Menjünk a dolgok elé, vegyük sorra a várható, legfontosabb változásokat! — Talán a legfontosabb, hogy mindenki annyi helyre jelentkezhet, ahányra akar. Az egyetlen megkötés, hogy a sorrendet is jelölni kell, hová kíván elsősorban bejutni, mi legyen a második hely, stb. Számítógéppel A kormányrendelet azonban azt is kimondja, hogy minden egyes jelentkezőt csak egy helyre lehet felvenni! Ebből következően működnie kell annak az országos számítógépes hálózatnak, amely ezt biztosítja. A feladat kemény és költséges. Nem tudjuk másképpen elképzelni, csak úgy, hogy az ország valamennyi felsőoktatási intézménye egyetlen számítógépes hálózatot alkot. □ Hogyan alakul a vizsga- időszak, ha valaki több helyre is jelentkezik és mennyit fizet mindezért? — Az időkorlátok kemények, tehát a jelentkezőknek maguknak kell dönteniük abban, hogy hol, melyik intézményben kívánnak vizsgázni. És ahány intézménybe, karra, szakra, tagozatra jelentkeznek, annyiszor kell fizetniük is. □ Az intézmények nem tudnák összehangolni a vizsganapokat már <3z előkészítő munka során? — Egyeztetnek, az együttműködés is erre készteti őket. Ha ugyanis nem hangolják össze a módszereket, a vizsgákat, egyáltalán azt, hogy mit fogadnak el a másik intézmény vizsgáztatásából, nos, ezzel azt kockáztatják, hogy esetleg kevesen választják a túlságosan is önállóan felvéte- liztetőket. Tudomásunk szerint az intézmények többsége úgy véli, hogy májusban kell tartani az érettségivel összekötött írásbeli vizsgákat matematika, fizika, biológia, kémia, angol, francia és német tantárgyakból. Más tárgyakból is fennmaradna, a többség fenntartaná a központi tételek rendszerét. Vagyis egy napon — június 22-én, vagy 23-án — imák meg a magyar, a történelem, a földrajz, a közgazdaságtan és több, egyéb tárgy felvételi vizsgadolgozatát. Áz intézmények többsége, szándéka szerint elfogadja egymás dolgozatértékelését, a kijavított dolgozatra adott pontszám másik intézménybe is érvényes. OA vizsgarendszer, eddig, a szóbelivel zárult. Mintha ott és akkor dőlt volna el, hogy ki alkalmas, ki nem... — A kormányrendelet előírja, hogy minden intézménynek tárgyanként négy szóbeli időpontot kell megjelölnie. Dönteni kell Ezt figyelembe véve a jelentkezőnek kell eldöntenie, hogy hová akar és tud is menni vizsgázni. □ A pontrendszer megmarad? Ezen a téren milyen módosítás várható? — Az egyetemek többsége továbbra is fenn akarja tartani a 120 pontos rendszert — ebből az érettségi évében 60 pontot hozhatnak —; a viták akörül zajlanak, hogy ezt a 60 pontot miképpen számítsák. — Jövőre, tehát 1996-ban, általában nincs változás a vizsgatárgyakban. A felvételi vizsga a legtöbb intézményben a középiskolai anyagra énül.
