Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-03 / 103. szám

1995. május 3., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyaiország 5 Csalódtak az emberek Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Sok ezer örökösföldi majálisozó ment el arra a politikai shaw műsorra, amelyen Baja Fe­renc környezetvédelmi mi­niszter, Dörnbach Alajos (SZDSZ) és Módi László (FIDESZ Magyar Polgári Párt) képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire Nagy Miklós mikrofonja előtt. □ Nem árnyékolják-e be az ünnepet a kormány március 12-én hozott szigorító intézke­dései? — Gondterheltek az em­berek — így Baja Ferenc —, egyelőre nem érzik a terhek pozitív hatásait, feszült a tár­sadalom. Apátiát látok és azt: az emberek csalódtak abban a reményben, hogy a politiku­sok rövid távon megváltoztat­ják az életet. □ Nem bukik-e bele a kor­mány a Bokros-csomag végre­hajtásába? — Végrehajthatja, megvan rá a hatalma a parlamentben, hiszen a koalíciós pártok a mandátumok 72 százalékát birtokolják — reagált Mádi László. — A kormánynak meg kel­lett hoznia ezeket a fájdalmas döntéseket — folytatta a vá­laszadást Dombach Alajos —, mindazonáltal kezelnie is kell a válságot. Ilyen nehéz hely­zetben igen nagy az ellenzék felelőssége is. Mellesleg a FIDESZ gazdaságpolitikai szakértője, Urbán Lajos is egyetértett a Bokros nevével jelzett intézkedéscsomag gaz­daságpolitikai indokaival. Ha­talmasra nőtt az adósság az el­múlt négy év alatt, de ha a választók belátják, hogy nem a népnyúzó kormány sanyargat­ja őket, hanem szándékaink el­lenére sem köttetett meg a tár­sadalmi, gazdasági megálla­podás (TGM). Ezt követően pedig meg kellett tenni az em­lített szigorító intézkedéseket. A 170 milliárd forint lefara­gását célzó Bokros-csomag in­doklásának hátterérül Baja Fe­renc utalt rá: a bankkonszoli­dáció és a kárpótlás mintegy 300 milliárd forint kiadást je­lentett az államkasszának. A közvélemény előtt ismert jó néhány visszás eset, amely nem a jószándékú terveket, hanem egyesek magáncéljait szolgálta. A büntetőjogi fe­lelősség megállapításán dol­goznak az illetékes szervek. — Megértem én, hogy szer­zett jog elvesztésére az utóbbi harminc évben nem volt példa, de arra sem igen, hogy a gaz­dagoktól a szegényekhez cso­portosítsanak át pénzeket. Te­gye fel a kezét az, akinek itt Orökösföldön meghaladja az egy személyre jutó jövedelem a családjában a 25 ezer forin­tot? — kérdezett vissza a pul­pitusról a miniszter. Egyetlen kéz sem lendült a magasba, a családi pótlék jövedelmi ha­tárhoz kötése nem a megye legnagyobb lakótelepén élőket sújtja majd... — Mindezek ellenére a fi­atal családok vannak a leg­nehezebb helyzetben — vá­laszolt egy másik felvetésre Mádi László. Azt pedig meg- mosolyogtatónak tartotta, hogy éppen a FIDESZ gazda­ságpolitikai programját hajta­ná végre a kormány...— Négy hónapja elkezdődött az or­szágban egy nagyarányú la­kásmobilizáció, amely a csalá­dok új otthonba költözését se­gítette elő a megemelt szociál­politikai támogatás révén. A korábban fizetett és most folyósítható támogatás közti különbözet eltörlésével lénye­gesen mérséklődik a lakásé­pítési kedv. Baja Ferenc a vagyonnyi­latkozat bevezetéséről és arról beszélt, hogy igyekeznek megfogni a közteher alól kibú­jókat. Dombach Alajos azt az ellentmondást említette, hogy a nyugat-európai országokban a gazdasági recesszió idején a konzervatív kormányok hoz­ták meg a szigorító intézke­déseket, nálunk viszont a szo­cialista kabinet kénytelen ilyen népszerűtlen, de elkerül­hetetlen lépésre. Erre azért Mádi László megjegyezte: ez a kormány szociális érzéket­lenséggel vádolta ez előzőt, most viszont mit tesz?! Fel­pörgeti az inflációt, amely is­mét a középrétegeket és a leg­szegényebb réteget érinti a legfájdalmasabban. — Ez a kormány örökölt olyan hitelszerződéseket, ame­lyeket ki kell fizetni, s nem érdemes mutogatni semerre se — így Baja Ferenc. — Lépni kell, ám én megértem az elke­seredést, de a mai kormányon három év múlva az ország jövőjét kérik számon a válasz­tók. S az ország érdekében vég­zett munkát véli fontosabbnak Baja Ferenc, mint a „kijáró” miniszter titulust. Lelkiisme­rete szerint csak így cseleked­het... Megbízhatóbb vasút kell Záhony (KM - N. L.) — A kormány ülésein gyakran elő­fordul, hogy a közlekedési mi­niszter pár mondatos papírfec­nit tol a pénzügyminiszter orra (vagy bajusza) alá. Mert hogy egymás mellett ülnek. A fec­niken ez áll: Ide is adhatnál pénzt, oda is utalhatnál egy összeget. Ezt a május elsejei záhonyi nagygyűlésen tudhat­ták meg a körzetben dolgozó vasutasok. Maga a miniszter, Lotz Károly közölte a fenti mondatokat. Még hozzá tette: a következő években a min­denkori közlekedési minisz­ternek sok közös dolga lesz a pénzügyminiszterrel. Mert hogy a vasút a sínpárjain 150 milliárd forintos veszteséget görget maga előtt. Ugyanak­kor a vasutasok hangulata a kollektív szerződés aláírása után sem mondható jónak... Nem mondott újat a minisz­ter a népes hallgató táborának, amikor ezt mondta: „Nehéz örökséget vettünk át. A fel­halmozódott gondokat a kor­mány nehezen tudja kezelni”. Ám megnyugtatóan hatott a hallgatóságra, hogy a kor­mány állandó napirenden tart­ja a FÁK országaival való kereskedelmi és szállítási kap­csolatok visszaállítását, ha úgy tetszik, feljavítását. A zá­honyi közúti híd építése is napirenden van. A vasút kör­nyezetkímélő és gyors. Ezt a két előnyét senki sem vitathat­ja el. Jó volt hallani a mi­nisztertől, hogy erről a két előnyről a kormány többi tag­jai is tudnak, ezért is határoz­tak úgy, hogy korszerű vasutat hoznak létre. Május ünnepén temérdek gondot sorolt fel a miniszter. (Erezni lehetett, hogy nem is volt igazán ünnepi és felsza­badult a hangulat.) Jót, biztatót is lehetett hallani Lotz Károlytól. Hogy az idei év el­ső három hónapjában 20 szá­zalékos fuvamövekedést re­gisztráltak a MÁV-nál. Hogy remény van a kombinált szál­lítás elterjedésére. Ez azt je­lenti, hogy a kamionokat a ra­kományukkal együtt nyitott vasúti kocsikra rakják és akkor nem kell 10-12 órát várakozni a határállomásokon. Ez jó le­het a feladónak, a megrendelő­nek és persze a MÁV-nak is. A konténeres tranzit szállítás kiszélesítésére is számítani le­het. A miniszter hangsúllyal mondta, hogy az elmúlt fél évben kétszer is sztrájkoltak a vasutasok. Reméli, hogy nem lesznek újabb sztrájkok, mert akkor a külföldi szállíttatok más útirányt választanak. Megbízható vasútra van szük­ség! — mondta emelt hangon a miniszter. S ebben igaza van. A nagygyűlés résztvevői is olvashatták a szakszervezeti lap, a Magyar Vasutas utóbbi vezércikkét, amelyben ez áll: „Évtizedek óta válságban van a MÁV. (E sorok írója és szak­értők szerint csak másfél év­tizede.) Vezetői újabb áldoza­tokat kémek a munkavállalók­tól. Van hozzá erkölcsi alap­juk? A bizonytalanságot a kol­lektív szerződés megszűnése okozta...” Nos, a nagygyűlés másik szónoka, Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezeté­nek elnöke kiemelte: Az új kollektív szerződés a vasu­tasoknak biztonságot, a csa­ládtagoknak kenyeret jelent. Ezzel a speciális szakmával az elbocsátott vasutasok hová mehetnének dolgozni? — tette fel a szónoki kédést az elnök. Sehová. Azt is hangsúlyozta: a vezetőknek a munkavállalók­kal évente nem csak kétszer, a béremeléseknél és a kollektív szerződés módosításánál kell leülni tárgyalni. Folyamatos párbeszédre van szükség. Képletesen, találóan mondta a szakszervezeti vezető: A háború véget ért. A béke- szerződést aláírtuk. Most már gyors intézkedésekre van szükség. Boroska... ...Miklós nyíregyházi ta­nár személyében új el­nököt választottak április 27-től a kisgazda párt nyír­egyházi szervezetének élére. (KM) Palotás... ...János lett ismét a Köztársaság Párt elnöke. A küldöttgyűlésen egy­hangúan erősítették meg tisztségében. Elnöki beszá­molójában hangsúlyozta: programjukat a legszéle­sebb társadalmi rétegek számára is érthetően kívánják megismertetni. (MTI) Újabb... ...országos roma szervezet alakult a hét végén Buda­pesten. A Cigány Kisebb­ségi Önkormányzati Kép­viselők Országos Szövet­ségének tagjai maguk is ki­sebbségi önkormányzatok képviselői. (MTI) Kovács Éva Budapest (KM) — Miért ítéli a Hóm kormány analfabétiz­musra a fiatalságot? — fogal­mazott az az interpelláció, amelyet a keddi tanácskozá­son dr. Takács Péter MDF-es képviselő tett fel a miniszterel­nöknek. Mint bevezetőjében állította, a Hóm kormány el­döntötte, hogy a közoktatás­ban bevezeti a 6+4+2-es isko­laszerkezetet és szeptembertől tandíjfizetésre kötelezi a fel­sőoktatási intézmények hall­gatóit. Tette ezt anélkül, — hangzott tovább az interpellá­ció — hogy bármiféle pénzü­gyi, társadalmi és költség- vetési következményről tájé­koztatta volna a parlamentet és az ország lakóit. Ráadásul azokat az érveket, amelyek e tervek ellen szólnak, som­másan badarságnak nevezik, ahelyett, hogy megismertet­nék a nyilvánosságot in­tézkedéseik következménye­ivel. A továbbiakban kiderült: az alkotmány a kormányra nézve is kötelező, mely előír­ja: „a jogegyenlőség megvaló­sulását az esélyegyenlőtlen­ségek kiküszöbölését célzó in­tézkedésekkel segíti.” A kép­viselő feltette a kérdést: Miért szándékozik a kormány a vi­déki fiatalokat megfosztani az iskolába járás és a továbbta­nulás lehetőségeitől, hiszen a felszámolásra ítélt vasutakon tucatnyi kilométereket kell utazniuk a diákoknak, s a sza­bolcsi jövedelmeket ismerve szinte bizonyos, kevesen lesz­nek azok, akik a tandíjat fi­zetni képesek. Takács Péter szerint a kormány 50-150 csa­lád mérhetetlen gazdagodá­sának és néhány közgazdász cinizmusának feláldozza a vidéki Magyarországot, nyolcmillió embert taszít hosszú távon nyomorba és analfabétizmusba. Az interpellációra Szabó Zoltán államtitkár válaszolt, bevezetőjében kifejtette, az is­kolaszerkezet ügyében még nincs végleges döntés, ma még csak tervezetről beszél­hetünk, a minisztérium ál­láspontja mindmáig nem vég­leges. A közoktatási törvény csakis a szakmai feltételek meglétét írja elő, de részletes utasítást nem ad, rugalmassá­got remél. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a közalapítványoknak juttat sze­repet. Áz államtitkár nyomaté­kosan kijelentette, a kormány szándéka változatlan: minden fiatal számára biztosítani kí­vánja a tanulási lehetőséget, ennek érdekében jelenleg is munkálkodik azon, hogyan el­lensúlyozhatják a tandíjbeve­zetés nehézségeit, miképpen támogathatják azokat, akik azt megfizetni képtelenek. Az államtitkár válaszát az országgyűlés elfogadta, dr. Takács Péter azonban nemet mondott rá. Az analfabétizmus ellen Dr. Takács Péter a vidéki fiatalság érdekében emelt szót Ha ötnapi szelvényt (kedd- szombat) kivágva együtt május 10-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksor­solásunkon. (Ezen könyvju­talmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyer­het.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő részvé­telre, amelyen a fődíj pári­zsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejtések a má­jus 13-i számban.) Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, V Zrínyi Ilona u. 3-5. °° X-eljen — nyerhet! A Kossuth gimnázium egyik régebbi tanára (1871- 1946) távolkeleti népekkel, nyelvekkel foglalkozott; debreceni, majd budapesti egyetemi tanára lett ennek a szakmának. Ki ő? □H Leffler Béla □a Leffler Sámuel EH Pröhle Vilmos A megfejtő neve: Címe: Kilóg a lóláb Budapest (KM) — Az el­múlt év stílusos lezárá­saként szociálliberális kor­mányzatunk a nemzetközi családév csattanójaként tel­jesen felszámolta a gyer­mekes családokat támogató adókedvezményt — mond­ta többek között április 26-i parlamenti beszédében dr. Szilágyiné Császár Terézia, országgyűlési képviselő. Mindez azonban csupán enyhe bevezető volt, akkor még csak sejteni lehetett, hogy a gyermekek és csalá­dok elleni támadásokat a középrétegek helyzetének tudatos megrendítése kö­veti. A kormány stabilizá­ciós intézkedéscsomagjá­val, a lakosság legszélesebb rétegeit érintő szociálpoliti­kával foglalkozó beszédé­ben a képviselőasszony ál­lította, a megszorító intéz­kedéseknek, vagy stabili­zációs csomagnak nevezett ötletgyűjtemény papíron meghozhatja ugyan a költ­ségvetés hiányának átme­neti csökkenését, a valódi hatása azonban a családo­kat érintő halmozott hátrá­nyokban lesz lemérhető. A csaknem két tucatnyi törvény módosítása egyet­len törvényjavaslatban akár zseniálisnak is lenne mond­ható, ha a nagy sietség mö­gött nem lógna ki a magyar társadalommal szembeni teljes felelőtlenség lólába. Bár a pozitív szociál­politikai lépéseknek nincs közvetlen tartós hatásuk a demográfiai folyamatokra, de a negatív, a gyermekek és családok biztonságát kedvezőtlenül érintő el­vonó jellegű lépéseknek szinte azonnali következ­ménye a gyermekvállalás csökkenése. Az egyetemi tandíj beve­zetése, a gyes és a gyed el­törlése, a jövedelemadó­nál a gyermekkedvezmény megszüntetése, a lakástá­mogatások megnyirbálása látszólag külön-külön je­lentkezik, de ehhez társul még egy olyan elem is, amiről alig beszélünk: az infláció. A tervezett intéz­kedéscsomag szétszakítja a szociális hálót, gyengíti a társadalombiztosítást. A kereszténydemokraták úgy ítélik meg, hogy a vár­ható hatások ellentétesek a kormány várakozásával, jo­gosak a családok kétségei. Valóban történelmi felelős­ségről, illetve felelőtlenség­ről van szó. Mi mennyi lesz? Budapest (KM) — A me­zőgazdasági termelőket joggal foglalkoztatja, meg­termelt áruikat lesz-e kinek eladniuk, s ha igen, vajon milyen áron? A bizonyta­lanságnál nincs rosszabb, ezért is fordult érdekükben az illetékesekhez az Or­szággyűlés múlt heti ülésén Bajor Tibor, az MSZP par­lamenti képviselője, aki el­mondta: — Több fórumot tartot­tam választási körzetem községeiben a Kormány Gazdasági Programjának ismertetése és megvitatása céljából. A falusi, mező- gazdasági kisvállalkozók, kis- és nagygazdák a kor­mányhatározat alapján ki­számolták, hogy számukra várhatóan kedvező hatással lesznek a kormány dönté­sei, de csakis abban az eset­ben, ha már tavasszal biztos szerződéseket lehetne kötni a mezőgazdasági termékek értékesítésére. Kérdésem a Földművelésügyi Miniszté­riumhoz a következő volt: mi a minisztérium terve az 1995-ös és az azt követő hosszú távú felvásárlás meg­szervezésére, illetve ellen­őrzésére, s szerettem volna hallani azt is, az illetékesek szerint milyen a magyar mezőgazdasági termékek iránt az érdeklődés keleten, illetve nyugaton. Válaszában a minisztéri­um államtitkára megnyug­tatta a gazdákat: az alapve­tő termékek, közöttük a bú­za, kukorica, tej és szarvas- marha ára akárcsak ta­valy, idén is garantált lesz. A hagyományos magyar termékek iránt a különféle piacokon változatlanul élénk a kereslet, így túlter­melésről, feleslegről idén remélhetően nem beszél­hetünk. A minisztérium egyébként nem kíván bea­vatkozni a piaci viszonyok­ba, a verseny tehát szabad — derült ki a képviselői kérdésre adott felelet befe­jező mondataiból. Kedves Olvasónk! Fortunával Párizsba F£j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents