Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-15 / 113. szám

1995. május 15., hétfő Kelet-Magyarország 5 HAZAI HOL-MI A nemzet napszámosai a végeken A racionalizálás réme • Lassan már a szakkörök is megszűnnek • Lelkesedés Györke László Tarpa (KM) — Amiről nap­jainkban döntenek magas fórumokon, az a végeken érezteti legelőször „áldásos” hatását. Tarpa, ez a történel­mi hagyományokban igen gazdag beregi település ma szinte árnyéka régi önmagá­nak. Anyagiakban ugyan so­sem volt túl gazdag vidék, tehát tartalékai is hamarabb kifogynak, kifogytak, mint szerencsésebb sorsú testvé­reinek. Az egykor térségi szerepet be­töltő általános iskola igazga­tójával, Wächter Gáspárral az oktatás-nevelés dolgairól be­szélgetünk, de a jelenségek, tendenciák az egész település­re, sőt, egész Beregre jellem­zőek: a pénztelenség. Egyharmad — Amikor 1959-ben ehhez az iskolához kerültem — mondja Wächter Gáspár —, hétszáz tanulója volt. Most kétszáz­ötven. Sokáig folyamatosan apadtunk. Mára ez a tendencia mintha megállt volna. Az új tanévben két első osztályt tu­dunk indítani, hiszen harminc - hatan lesznek a korábbi 24-28 után. Mint minden taninézetben, itt is a többszörösen hátrányos helyzetű kisebbség jelenti a legnagyobb gondot, miattuk kisegítő tagozatra van szük­ség. — A lakosság anyagi hely­zetét tükrözi — mondja az igazgató úr —, hogy egyre csökken a napközisek száma. Ennek a háttere, hogy míg ko­rábban az önkormányzat a té­rítési díj 50 százalékát fedezte, Rendelő Tarpa (KM) — Dr. Nyéky Tamás vállalkozó házior­vossal a község egészségi állapotáról beszélgetünk. Sajnos, Tarpára is jellemző ami falvaink többségére, hogy elöregedett: a lakos­ságnak több mint 25 száza­léka hatvan éven felüli. Leggyakrabban keringé­si és mozgásszervi pana­szokkal keresik fel az or­vost. Sajnos, az utóbbi idő­ben, amióta nagy arányú a munkanélküliség, idegőrlő a létbizonytalanság, egyre többen keresnek menedé­ket az alkoholban. Ez a je­lenség korábban egyáltalán nem volt jellemző Tarpára. A mintegy 2700 lakosú községben átlagosan 80- 90-en keresik fel naponta az orvosi rendelőt. Bár két háziorvosi körzet van, a második jelen pillanatban (is) betöltetlen. Tíz-egyné- hány éve ez többször is előfordult már. — Egy éve, azaz 1994 májusa óta vagyok vállal­kozó háziorvos — mondja dr. Nyéky Tamás. — Mint mindenben, itt is a legna­gyobb gond, hogy kevés a pénz. Mert míg az eszkö­zök ára duplájára emelke­dett, a tb-pénz változatlan maradt. Irodabútort, számítógé­pet, nyomtatót vásárolt, melyek nélkül ma már szinte lehetetlen lenne a napi munkát elvégezni. Nagyon kellene egy fizi­koterápiás berendezés. Csak hát az ismert gondok miatt igen nehéz az árát ki­gazdálkodni. A régi iskola Tarpán az idén csak 30 százalékát. Megnövekedett viszont az úgynevezett ebédlősök száma. Nyolcvanhat tanuló veszi ezt a szolgáltatást igénybe napi 37 forintért. Sajnos, olyan tanulóik is vannak — összesen öten —, akik erkölcsi magatartását ki­fejezi: közülük háromnak már rendőrségi ügyei voltak, van­nak. — Az oktató-nevelő munka szempontjából talán a legtöbb problémát az okozza, hogy öt­hat család rendszeresen elköl­tözik néhány hónapra, majd visszajönnek. A gyerekek per­sze ez idő alatt sehol nem jár­nak iskolába — teszi hozzá Wächter Gáspár. Leépítés — A nemzeti alaptanterv fo­gadására készülünk — vált té­mát az igazgató úr. — Az ok­tatási törvényt végre kell haj­tani, amelynek nyilván a raci­onalizálás lesz a vezérszava. Tudjuk, ez mit jelent a gyakor­latban: csoportösszevonáso­Tarpa (KM) — Nagy Zsig- mondot, a tarpai szövetkezet elnökét egy új intenzív almate­lepítésen érem utol. Kezében fejsze, a támoszlopokat hán- csolja éppen. — Kis késésben vagyunk — mondja. — Ez a 20 ha-os tele­pítés közös magánberuházás, pályázati pénz is van benne. A megélhetés, a gazdálko­dás gondjai kerülnek szóba. Míg együtt volt a téesz (Gu­ides és Tivadar tartozott még ide), összesen 1006 embernek adott munkát. Ma a tarpai szö­vetkezetnek 554 élő tagja van, akik közül 170 számít aktív­nak, 90-en viszont munkanél­küliek. Akiknek nyilván ugyanolyan joguk van, lenne a munkához. Ha lenne... — A vagyonnevesítéssel ki­húzták a szövetkezetek alól a talajt — mondja Nagy Zsig- mond. — A vagyon még együtt van, azt oda fogjuk adni a tagoknak, hiszen ez a jelen­legi állapot nem tartható. Csakhogy az is kérdés, vajon a piac ezt a vagyont mennyire taksálja. kát, létszámleépítést. Ez pedig az oktató-nevelő munka mi­nőségének romlásához vezet. Jeleneg az iskolában 13 ta­nulócsoport van. Szeptember­től valószínűleg csak 11 lesz. A napköziben két csoport van jelenleg, de ki tudja, mennyi lesz szeptemberben. Viszont elképzelhető, hogy a jelenlegi két kisegítő csoport a követ­kező tanévben bővülni fog. Az természetes, hogy az igazgatót elsősorban az fog­lalkoztatja, kitől, kiktől váljon meg, ha ez a rémálom bekö­vetkezik. — Gondolni is rossz rá — mondja. — Hiszen a 23 pe­dagógus mindegyike mestere szakmájának. Jellemző, hogy közülük tízen F-kategóriásak, bár nyolcán csak bírósági úton tudták érvényesíteni jogaikat. A gond azonban nemcsak ez, hanem az is, hogy például még a mai napig nem kapták meg tizenharmadik havi fizetésü­ket. Abban reménykednek, ta­lán pedagógusnapra... A pénztelenség más vo­Jellemző, hogy a nagy telje­sítményű gépekre — mint pél­dául a Rába — nem is nagyon licitálnak az emberek. Hisz kapacitásuknak kisgazdasá­gokban csak elenyésző hánya­dát tudják kihasználni. Ara­ikról, üzemben tartásuk ma­gas költségeiről nem is be­szélve. Az megint más kérdés, hogy vajon mit kezdenek a részje­gyekkel azok, akiknek nincs mivel elindítani a gazdálko­dást. Esetleg földjük sincs annyi, amire érdemes beru­házni. — Higgye el — mondja Nagy Zsigmond —, az úgy­nevezett rendszerváltást nem­csak azok élik meg nehezen, akik szenvedő alanyai, akik kereseti lehetőség nélkül ma­radtak, hanem a vezetők is. Mert ma a vezető nem tud megfelelni az elvárásoknak. Az emberek — már akik tehe­tik — öncélúan sütögetik pe­csenyéjüket. De mi lesz több száz ember megélhetésével? Akiknek ez évtizedeken át, ha szerényen is, de biztosítva volt? Az emberek többsége a földet kényszerből vette bir­tokba. Most megkapja a részét a volt téeszvagyonból is. De mit fog vele kezdeni? Elkó­tyavetyéli, feléli? Sajnos, ez valószínű, hisz nincs jövőkép előttük. És aztán mi lesz? Beáll cselédnek? Ehhez a tar­pai ember túlságosan nyakas kuruc. — Az agrárszakemberek az elmúlt négy-öt évben degra­dálódtak, leértékelődtek. A magyar mezőgazdaság úgy került padlóra, hogy arra senki ebben a szakmában nem lehe­tett felkészülve. A kényszer­ből birtokba vett földön az új tulajdonosok jelentős része csak vergődik, nem termel. Főleg külső okok miatt. Velük mi lesz? — Állítom, a tarpai határból meg lehet élni. Azért az egy kis reménnyel tölt el — mond­ja végezetül Nagy Zsigmond —, hogy itt van például mel­lettünk ez a régi telepítésű 140 hektáros almás. Minden birto­kos szívügyének tartja, hogy rendben legyen. Tarpa igen gazdag műemlék és műemlék jellegű épületekben. Ilyen például a XV. századi református templom. Ezenkívül mintegy húsz népi lakóházat tartanak számon a műemlékvédők. Ezek mellett a község egyedi nevezetessége a XIX. század elején készült népi stílusú szárazmalom Kihúzták alóluk a talajt Kedves Olvasónk! Ha hatnapi szelvényt (hétfő- ! Jósika Miklós báró (1784- szombat) kivágva együtt ! 1865) regényíró Kállay-le- május 24-ig beküld, akkor j ányt vett feleségül. Hol lak­részt vesz heti ajándéksor- j tak, ahol a régi kastélyépü- solásunkon. (Ezen könyvju- ; létén emléktábla látható? talmat, KM-előfizetést és j ____ más ajándéktárgyakat nyer- lEH Kállósemjén hét.) Egyben jogot nyer a | ___ havi sorsoláson történő rész- ;aa Nagyhalász vételre, amelyen a fődíj pá- ! rizsi, illetve franciaországi :D0 Napkor társasutazás. Játékunk három ! hónapos. j A megfejtő neve: (E heti megfejtések a ; május 27-i számban.) j ................................................. ! Címe: Cím: Kelet-Magyarország | Szerkesztősége 1 ................................................. 4400 Nyíregyháza, V Zrínyi Ilona u. 3-5. ° ° ................................................ X-eljen — nyerhet! Nagy sikere... ...volt nemrég a tarpai cite- razenekaroknak, a népdal­kórusnak és Szabó Ildikó szólóénekesnek. A helybeli művelődési ház dugig meg­telt. (KM) Az Esze Tamás... ...Ifjúsági Ház már jó ideje üresen, kihasználatlanul áll Tarpán. Vajon miért? (KM) A nagy... ...beruházások közül az el­múlt években a gáz- és szennyvízprogram valósult meg, egészségház épült Tarpán. A telefonra azon­ban egyelőre várni kell. (KM) A tarpai... ...iskolában húszán tanul­nak zongorán, míg a hely­beli hagyományoknak megfelelően ötvenen cite- ráznak a gyerekek közül. (KM) A tájmúzeum... ...Tarpán igazi tárháza a népélet egykori eszközei­nek, illetve a község törté­nelmét bemutató rész a földszinten. (KM) Tarpai pillanatkép Györke László felvételei Egykor hajdűváros Tarpa (KM) — Tarpa (Mező-Tarpa — ahogy Le- hoczky Tivadar írja a Be- regvármegye monographiá- ja című könyvében) „régi magyar mezőváros”. 1870- ben 532 háza és 2870 la­kosa van, 8171 holdnyi sík termékeny határral. „Már a történelmet megelőző kor­ban tanyáztak itt emberek — írja Lehoczky —, a mint azt a határban található szá­mos őskori sírhalom igazol­ja, melyekben durva hamv­vedreket leltem. A szóha­gyomány szerint bírták s tán laktak is itt a XII. szá­zadban a templomosok, a néptől úgynevezett vörös barátok, kiket később a szentjános-lovagok váltot­tak fel.” A XIII. században már népes község volt, s akkor a Tarpai családé volt. Sőt, lelkészsége is volt már ek­kor. Nagy virágzásnak a XIV. században indult a te­lepülés. 1353-ban Tarpát Erzsébet királyné „bírta”. Birtokosai, részbirtokosai többek között a történelem folyamán a Nagymihályi, a Báthori, a Váradi, a Puznai Ungi család. 1626-ban a Kassáról kelt kiváltságlevél szerint Bethlen Gábor fe­jedelem „azon szabadalam- mal ruházta fel az ecsedi várhoz és illetőleg a Káro­lyi-család birtokához tarto­zott tarpai lakosokat, hogy kereskedésök alkalmával vámmentesen utazhassanak országszerte”. Tarpa 1830-ig Szatmár megyéhez tartozott. Kétségtelen, hogy a köz­ség történelme legfénye­sebb lapjait a Rákóczi-sza- badságharcban írta. Erről Lehoczky így ír könyvé­ben: „...e fenkölt lelkű feje­delem, hogy a tarpaiaknak a fölkelés kezdetén s jog és szabadság kivívása érde­kében, különösen Esze Ta­más tarpai fi buzdítására még az 1703-diki bevo­nulása előtt a beregmegyei alsó vidéken, óvatosságból az itteni rengeteg erdők­ben tartott gyülekezések és tanácskozások, későbben pedig Rákóczy behívása s megjelenése után a föl­kelés szervezése körül ta­núsított buzgalmukat s hazaszeretetöket meghálál­ja: őket többrendbeli ki­váltságokkal s jogokkal kitüntette. Ugyanis min­denekelőtt a községet a hajdúvárosok sorába emel­te.” Ec natkozásban is jelen van. Pél­dául három éve semminemű tatarozás nem volt az iskolá­ban, a szemléltető-eszközök közül is legfeljebb azok újak, amelyeket maguk készítettek. A legnagyobb kincsük három video- és ugyanannyi színes tévékészülék. A szakkörök egy részét a tanárok csupán lelkesedésből, szakmai önérzetből tartják, mert pénz már erre sincs. Hagyományőrzés Tarpa és Esze Tamás, Tarpa és a kuruc szellemiség elválaszt­hatatlan egymástól. Az szinte természetes, hogy a tarpai is­kolában a hagyományőrzők — a Rákóczi-kör — tábora a leg­népesebb. Jelenleg mintegy félszáz aktív tagja van, akik, sajnos, az utóbbi időben egyre kisebb támogatást kapnak. Még szerencse, hogy külön­böző alapítványoknál lehetett pályázni, így a legaktívabbak közül tízen tavaly felkereshet­ték Rodostót, illetve egy má­sik csapat a Csorba-tónál tölt- hetett egy feledhetetlen hetet. Otthon egy két-három napos nemzetközivé bővült rendez­vényük van évente, amelyhez a pénzt szintén pályázati úton eddig még sikerült előterem­teni. Az idén június 13-a és 14-e a zászlóbontó játék idő­pontja, melyre várnak gyere­keket Kárpátaljáról, Erdély­ből. (Tavaly ezen a rendezvé­nyen két horvátországi diák is részt vett.) Mind a Rákóczi-kör tagjai, mind a kisebbek hagyomány- őrző köre, az Árpád népe, ta­náraik irányításával kutatják a Rákóczi-, az Esze Tamás-em­lékeket, gyűjtik a régiségeket, az egyházi anyakönyvekből az adatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents