Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-10 / 109. szám

1995. május 10., szerda Kelet-Magyar ország 5 Létszámleépítések presztízsből Interjú Fehér Józseffel, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkárával Nyíregyháza (KM - B. J.) — Május 2-án fiaskóval vég­ződött az Érdekegyeztető Tanács ülése. Igaz Bokros Lajos pénzügyminiszter már előre bejelentette, hogy programjának minden pont­jához ragaszkodik, ennek el­lenére joggal számíthatott rá az ország lakossága, hogy ha mégis elkezdődnek a tárgya­lások, ott kompromisszu­mok születhetnek. Hogyan zajlott a tanácskozás? — erről beszélgettünk a ta­nácskozás egyik résztvevőjé­vel, Fehér Józseffel, a Magyar Közalkalmazottak és Köztiszt­viselők Szakszervezetének fő­titkárával, aki a napokban Nyíregyházán járt. Igazolódott O Milyen várakozásokkal ül­tek tárgyalóasztalhoz az ér­dekvédelem képviselői? — Természetesen azzal a várakozással, hogy sikerül kompromisszumokat kötni. És ez bizonyos mértékig igazoló­dott. Az eredeti elképzeléstől eltérően nem kerülhet sor a közalkalmazotti törvény olyan tételeinek a módosítására, amelyek további megszorítá­sokat eredményeznének ebben a szférában. A szakszerve­zetek kezdeményezésére lé­nyegében változatlanok ma­radtak a felmondási időre, a végkielégítésre vonatkozó szabályozások, de említhetem a jubileumi jutalom már bevált és alkalmazott jogintézmé­nyének változatlanul hagyá­sát, ha lesznek is kisebb kor­rekciók. Ezzel együtt termé­szetesen azt kell mondjam, hogy a Magyar Köztisztvi­selők és Közalkalmazottak Szakszervezete számára is vannak olyan töréspontok, amelyek változatlanul meg­maradtak a törvényben. Ilyen a közigazgatásban és más köz­alkalmazotti területen a min­den szakmai alapot nélkülöző és a létszámviszonyokkal sem indokolható létszámcsökken­tés. O Pedig az utca embere — főképp a városokban — ál­talában soknak tartja az ön- kormányzatoknál dolgozók létszámát! — A közigazgatásban ma Magyarországon a hozzánk hasonló nagyságú és fejlett­Fehér József Harasztosi Pál felvétele ségű államokhoz képest leg­alább 30 százalékkal keve­sebben dolgoznak. A kormány — vállalom ennek a kijelen­tésnek a felelősségét — poli­tikai presztízsszempontok alapján rendelte el a 15 száza­lékos létszámleépítést. Ez azt jelenti, hogy növekednek majd a sorok a munkaügyi hivatalok előtt, hosszabb ügyintézésre kell számítani az állampolgá­roknak az útlevél, az állampol­gársági ügyintézésében és más hivatalok működését is veszé­lyezteti a létszámleépítés. Mellesleg a létszámleépítésre fordított költségvetési összeg mintegy négymilliárd forint. Ez akármilyen számítás sze­rint is 4000-4500 köz- tisztviselő évi költségét fedezi. Szó sincs tehát arról, hogy en­nek az intézkedésnek valami költségmegtakarítási követ­kezménye lenne, inkább az, hogy ne lehessen azt mondani: a kormány közvetlen befo­lyása alatt lévő munkahelye­ken nem történik változás. O Amikor az Érdekegyeztető Tanács ülését összehívják, egyeztetik-e előtte álláspont­jukat a szakszervezetek? — Ez most rendkívül ak­tuális kérdés. A múlt kedden az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a munkavál­lalói oldalról először egy szak- szervezet, a Munkástanácsok állt fel és mondta, hogy ez egy komédia, majd kivonult a tár­gyalóteremből. Később, ami­kor a többi érdekképviselet is úgy látta, hogy nincs miről tár­gyalni, akkor a munkavállalói oldal bontott asztalt. A mun­kavállalói oldal természetesen minden tárgyalás előtt egyez­tet, s azt hiszem nem kell tit­kolni, hogy ma elég jelentős különbségek vannak a külön- bözi szakszervezeti konföde­rációk között. A hatalomhoz közelebb állók talán kicsit türelmesebbek, a távolabb ál­lók határozottabbak. Abban azonban valamennyien egyet­értenek, bármely oldalon is állnak, hogy ez a gazdasági stabilizáció nemcsak hogy a nevének nem felel meg, ha­nem vélhetően sokkal erőtelje­sebbek lesznek a negatív hatá­sai, mint a vélt vagy számított költségvetési előnye. Megadóztatással O Az Érdekegyeztető Tanács ülésének reggelén a pénzügy- miniszter bejelentette, hogy nem enged a programból. Van-e értelme ezután vele tár­gyalni? — Szívem szerint azt mon­danám, hogy nem sok értelme van, de egy érdekképviselet­nek az utolsó másodpercig hinnie kell a partner korrekt­ségében és amíg az utolsó esély el nem száll, addig köte­lessége tárgyalni. Egyetlen szakszervezet sem vonja két­ségbe, hogy az ország gazda­sági helyzete rossz. Nem a helyzetmegítélésben van a szakszervezetek és a kormány között lényeges eltérés, hanem a megoldásban. Nem demagó­gia, hogy Magyarországon már nem tízezerekben, hanem százezrekben mérhető a va­gyonosok, a magas jövede­lemmel rendelkezők száma. Ezek megadóztatásával, jöve­delmük közteher alá vonásá­val, a feketegazdaság felszá­molásával lehetne a költségve­tési hiányt csökkenteni, s nem a kismamákat, a gyermekes családokat, a továbbtanuló gyerekeket finanszírozó szülő­ket megsarcolni. A szakszer­vezetek nem vitatják, hogy szükség van költségvetési megtakarításra. De az nem mindegy, honnan vesznek el. Nagyon lényeges szám, hogy a személyi jövedelemadó 86 százalékát a bérből és fizetés­ből élők fizetik, de hogy a jövedelem 86 százaléka nem hozzájuk áramlik, az biztos. Ezért valljuk, hogy a vál­lalkozásokban, részben pedig a fekete- és a szürkegazdaság­ban képződő jövedelemből a közterheket jobban lehetne fi­nanszírozni, mint a bérből és fizetésből élők fillérjeiből. O Most több szakszervezet működik. Van-e olyan össz­hang a konföderációk között, hogy ha egyszer megunják ér­dekérvényesítő szerepek ku­darcait, közösen lépnek a megszorító intézkedések el­len? — Ha most a kérdés úgy hangzott volna el, hogy a hat konföderáció egységesen ter­vez-e mondjuk egy általános demonstrációt, vagy sztrájkot, akkor erre azt mondanám, valószínű, hogy ennek holnap nincs reális esélye. De hogy holnapután nem kell-e a szak- szervezeteknek közösen arra a következtetésre jutni, hogy igenis meg kell mutatni a munkavállalók elégedetlen­ségét, ezt én nem zárom ki. Ez a kormány, ez a hatalom ígérte 1994-ben a kisembereknek, a rászavazó szakszervezeti ta­goknak, hogy felvállalja a szo­ciális problémák megoldását, s a választási ígéreteket egyszer számon fogják kérni. Tiltakozási hullám O Május l-jén hangzott el egy fontos közéleti ember szájá­ból: nem tart a kormányzat at­tól, hogy általános tiltakozási hullám lesz. Önnek mi a vé­leménye erről? — A szakszervezetek iga­zából üdvözlik ezt, hisz a szakszervezeteknek sem szán­déka, hogy egy általános til­takozási hullám legyen. De azért azt figyelmébe ajánljuk az ország fontos közéleti sze­replőinek: az, hogy ma a köz­vélemény ilyen türelmesen fo­gadja a különböző döntéseket, ahhoz nem jelentéktelen mér­tékben hozzájárul a szakszer­vezetek tekintélye. — Ma nem lenne túlzottan nehéz kivinni több ezer embert az utcára, de a szakszerve­zetek tudják, sokkal nehezebb őket onnan visszahozni. És a szakszervezetek tudják, hogy az országnak egy ilyen ál­talános tiltakozási hullám mit jelentene. De ha több sza­kítópont lesz, mint amennyit el tudnak viselni a szakszer­vezetek, akkor a munkaválla­lókhoz kell fordulni, és meg­kérdezni: hogyan tovább? — Úgy érzem, hogy a má­jus 2-i érdekegyeztetési fias­kó után ezt a kérdést rövidesen fel kell tenni a munkaválla­lóknak. Intézkedéscsomag és bizalom Budapest (KM) — A Bokros­csomag régiónkra, illetve a hátrányos helyzetű területek lakosaira gyakorolt hatását elemezte parlamenti beszé­dében május 3-án Módi Lász­ló, megyénk fiatal demokrata országgyűlési képviselője. Felszólalásában csupán re­torikának minősítette azt, hogy a Bokros-csomagon vé­gigvonul a rászorultsági elv. Az első tényező, amiről be­szélni kell, az infláció, emelte ki a beszéd elején. Az infláció az utóbbi fél évben mintegy tíz százalékkal nőtt. Tisztában kell lenni ennek következmé­nyeivel. Egyrészt hat az álla­madósság kamatterhein ke­resztül a költségvetési hiányra, hat a gazdasági szereplőkre, és ilyen szempontból kifejezetten mérgező hatású. A bizonyta­lanságot, a kiszámíthatatlansá­got jelenti, a beruházási kör­nyezetet, a kiszámítható gaz­dasági döntéseket számolja fel és bizonytalanítja el. Az inflá­ció mindig a legszegényebb rétegeket sújtja a leginkább. Ugyanis a legszegényebb rétegek azok, amelyeknek ko­sarában a legnagyobb arányt képviselik az alapvető fo­gyasztási cikkek, amelyek ár­emelkedését ez a bizonyos szegény fogyasztó nem tudja kivédeni. Ilyen szempontból Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye lakossága az egyik leg­jobb veszélyeztetett rétege az országnak. A második tétel a mun­kanélküliség, mondta. Hallot­tunk a munkaügyi miniszter asszonytól olyan kijelenté­seket, hogy ez az intézkedés- csomag nem növeli a mun­kanélküliséget rövid távon. Pedig, több szempontból is növeli. Egyrészt a gazdasági szereplők beruházási hajlan­dósága visszaesik. A beruhá­zások csökkenése egyértel­műen a munkanélküliség nö­vekedésének irányába hat. Ugyanakkor elismerem, hogy a költségvetési hiány csök­kenése bizonyos pozitív hatá­sokkal is bír a tekintetben, hogy a vállalkozói szektor hitellehetőségei és esetleg vál­lalkozási lehetőségei is javul­nak. Ugyanakkor összessé­gében az intézkedéscsomag egyértelműen a munkanélkü­liség gerjesztését jelenti. Ezenkívül azt gondolom — vitatkozva a munkaügyi mi­niszter asszonnyal —, hogy bizonyos elbocsátások igenis munkanélküliséget jelentenek. Nem fogadható el az például Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében, hogy az ott elbocsá­tott közalkalmazottak és köz- tisztviselők a miniszter asz- szony szerint gond nélkül találnak állást. Ez így messze nem igaz. Hol fog állást találni egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülés elbocsá­tott pedagógusa? A harmadik az önkormány­zati szféra. Azt gondolom, nem hiába tiltakoznak rend­kívül erőteljesen az önkor­mányzatok, ez' az intézkedés- csomag egyértelműen növeli az önkormányzatok terheit. Egy szegény régióban nem lehet megtenni azt, amit eset­leg egy budapesti kerületi ön- kormányzat megtehet, hogy helyi adót vet ki, mellyel je­lentős bevételekre tud szert tenni, vagy pedig jól eladható vagyontárgyait értékesíti az ingatlanpiacon. Egy szegény kistelepülésnek egyik lehető­sége sincs meg, úgyhogy az önkormányzati szigorítások e tekintetben is halmozottan fognak hatni a kistelepülések­re. A megyénkben, sajnos ren­geteg ilyen, 500 lélek alatti kistelepülés van. A Bokros-intézkedéscso­mag és az ország gazdasági helyzete a jövőben nem kis mértékben azon fog múlni, hogy a kormány rendelkezik-e majd akkora bizalmi tőkével és akkora támogatottsággal, amely lehetővé teszi, hogy az általa elgondolt intézkedés- csomag kifejthesse esetleges pozitív hatását. Amennyiben a szocialista párt és az SZDSZ a társadalmi párbeszéd irányába nem lesz nyitott, akkor olyan bizalmi válság alakulhat ki, ami az emberek számára egy­értelmű passzív engedetlensé­gi eszközök felhasználását fogja jelenteni. Ez olyan len­ne, ami senkinek sem érdeke. Kedves Olvasónk! X-eljen — nyerhet! Ha hatnapi szelvényt (hétfő­szombat) kivágva együtt május 17-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksor­solásunkon. (Ezen könyvju­talmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyer­het.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő rész­vételre, amelyen a fődíj pá­rizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejté­sek az május 20-i számban.) Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, SJ Zrínyi Ilona u. 3-5. °° Móricz Zsigmond a szat­mári tájon kezdett iskolába járni. Melyik községben? □E Tiszacsécsén CE Túristvándiban □a Milotán A megfejtő neve: Címe: Programjavaslat a parlamentnek Nyíregyháza (KM) — A kormány 1995. első fél évre szóló törvényalkotási prog­ramjavaslata meglehetősen sok munkát ad a képvi­selőknek. Ezúttal ebből a tekintélyes mennyiségű programból adunk egy kis ízelítőt. Az államháztartásról szó­ló 1992. évi XXXVIII. tör­vény módosítására vo­natkozó törvényjavaslat — nagy terjedelmű módosítás. A társadalombiztosítási önkormányzatok vagyon­gazdálkodásáról szóló tör­vényjavaslat — közepes terjedelmű szabályozás. A közbeszerzésekről szó­ló törvényjavaslat — köze­pes terjedelmű szabályozás. A jövedéki szabályozás­ról és ellenőrzésről, va­lamint a bérfőzési szesz­adóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosítá­sára vonatkozó törvényja­vaslat — közepes ter­jedelmű szabályozás. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat. A lakás-takarékpénztá­rakról szóló törvényjavaslat — kis terjedelmű szabályo­zás. A találmányok szabadal­mi oltalmáról szóló tör­vényjavaslat — közepes terjedelmű szabályozás. A szabadalmi ügyvi­vőkről szóló törvényjavas­lat — közepes terjedelmű szabályozás. A fiatalkorúakat érintő büntető jogszabályok mó­dosítására vonatkozó tör­vényjavaslat — kis ter­jedelmű módosítás. A házasságról, a család­ról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat (T/105. szám). A kincstári vagyonról szóló törvényjavaslat — közepes terjedelmű szabá­lyozás. A területfejlesztésről és -rendelkezésről szóló tör­vényjavaslat — kis ter­jedelmű szabályozás. Az államtitok és a hi­vatali titok védelméről szóló törvényjavaslat — közepes terjedelmű szabá­lyozás. A közokiratokról, köz­levéltárakról és a magán- levéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat — kis terjedelmű szabályozás. Röviden Parlamenti... ...delegáció utazik szerdán Párizsba Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési képviselő vezetésével. A delegáció a párizsi Magyar Ház hasznosításával kap­csolatos részleteket kívánja a helyszínen tanulmányoz­ni. Találkoznak Szombathy Béla nagykövettel, vala­mint a párizsi magyar szer­vezetek képviselőivel is. Ezenkívül környezetvé­delmi és környezetbizton­sági tárgyalásokat is foly­tatnak a francia fővárosban. A Strabag... ...Hungária Építő Rt. nyerte el négy pályázó közül a millenniumi kis földalatti vasút nyolc állomásának felújítására kiírt nemzetkö­zi pályázatot. A munkával a tervek szerint szeptember 1-re végeznek. (MTI) Gyógyszerészeti... ...világkongresszust tarta­nak május 9-11. között Bu­dapesten, melynek fő témá­ja hogyan lehet kevesebb mellékhatást előidéző, az adott betegség gyógyítására megfelelőbb, a szervezet­ben jobban hasznosuló gyógyszereket előállítani. A rendezvényre a világ negyven országából 800 szakembert várnak. (MTI) Az elmúlt... ...öt esztendőben 18 száza­lékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke. Minderre a Ma­gyar Nyugdíjasok Egyesü­leteinek Országos Szövet­sége elnökhelyettese hívta fel a figyelmet a szervezet sajtótájékoztatóján. (NSZ) A kalocsai... ...roma kisebbségi önkor­mányzat szerint szervezett bőrfejű csoport támadt egy hete a majálisozó romákra. Szerintük Magyarországon rasszista csoportok tevé­kenykednek. A kalocsai rendőrkapitány szerint vi­szont nincsenek adatok ar­ról, hogy a verekedésben részt vett magyar fiatalok fajüldöző ideológiát válta­nának. (NSZ)- KÖZÉLET ..............HMM...................iJU'iy...wyii^iiii^iiuigimMum mgaggiga

Next

/
Thumbnails
Contents