Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-09 / 108. szám

KULTÚRA 1995. május 9., kedd Lego show-ra... ...várják a gyerekeket egy hónapon át a nyíregyházi 3. Számú Általános Iskola tor­natermében. A Lego „Ka­lózok” elnevezésű kiállí­tás nyitónapja május 26. (KM) Bródy János... ...mutatja be Az utca másik oldalán című műsorát má­jus 12-én 18 órától a nyír­egyházi városi művelődési központ hangversenyter­mében. (KM) Harmincegyedik... ...alkalommal rendeztek májusi hangversenyt a múlt hét végén az újfehértói 1. Számú Általános Iskola au­lájában. A változatos össze­állítású, huszonhárom pro­dukciót felvonultató kon­certen közreműködtek a há­zigazda intézmény tanulói, a helyi zeneiskola növen­dékei, valamint a két iskola tanárai. (KM) Kultúra, valóság... ...nyelv az orosz életben címmel rendeznek konfe­renciát május 11-én 11 órai kezdettel a nyíregyházi ta­nárképzőn. Az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék tudo­mányos összejövetelének témája: az orosz nyelv új le­xikája, a nyelvoktatás mód­szertana. (KM) Divattánc-... ...versenyre invitálják az ér­deklődőket június 4-én a nyíregyházi VMK szerve­zői. A regionális vetélkedőt amatőröknek hirdették meg. A megméretésre má­jus 27-g lehet jelentkezni. (KM) Jazzkirályok jönnek Kállai János Nyíregyháza (KM) — Mit mondjak: jazzügyekben eddig sem igen panaszkod­hattunk. A szomszédváro­sok, Debrecen, Miskolc, Eger dzsesszrajongói gyak­ran irigykedve jegyzik meg: hozzátok mindenki előbb-utóbb elmegy. Nos, igaz, ami igaz: Namyslows- ki és csapata csakúgy meg­fordult már megyeszékhe­lyünkön, mint Al di Meola\ a legendás Trio Stendhal — élén a virágkorát élő Dés Lászlóval — itt adta fel­bomlása előtti egyik utolsó koncertjét, de tapsolhattunk már a Csepregy IN LINE formációnak, örülhettünk a Bop Art virtuóz játékának, és Pege Aladár bőgőbra­vúrjainak. Sorolhatnám még, de in­kább a közelgő, újabb szen­zációról essék szó! A Nyír­egyházán a nyolcvanas évek végén egyszer már be­mutatkozott Scieranski Trio (Lengyelország) má­jus 11-én 19 órától a városi művelődési központ hang­versenytermében lép fel. Akik még (velem együtt) emlékeznek az első ittlétük eufórikus sikerére, azokat nem hiszem, hogy győz­ködnöm kell: ez önmagá­ban világszenzáció. A dol­got méginkább azzá teszi, hogy a Krzysztof Scieranski (basszusgitár) irányította hármasfogat — Pawel Scie­ranski (gitár), Marek Surzyn (dob) — mostanság támadt fel „haló poraiból”. Mint hírlik, gyakorolnak és izgatottan készülnek, hogy a jelenlegi felállásukban utoljára találkozzanak a kö­zönséggel. És: csak a ma­gyar közönséggel, mert­hogy ezt a turnéjukat megismételhetetlen aján­dékként nekünk szánják! A hajdani koncertemlé­keken kívül számomra a Scieranski Trio két kazettá- nyi „kalóz anyagot” is je­lent. Technikusok vették fel, stikában. Itt, a VMK- ban. Elmondhatatlan, hogy milyen muzsika tölti meg a kétszer hatvan percnyi sza­lagot. Krzysztof basszusjá­téka egymagában nagyze­nekari megszólalást imitál, a szóló és akkordmenetek irányítója, Pawel a jazz- rock progresszív aranyko­rának legnagyobb értékeit tudja kicsiholni a hangsze­réből. Ha kettőjükhöz oda­képzelem Mareket dob-gar­madájával, hát azt hiszem, ezt megfogalmazni aligha lehet. Szimfóniák, funky-s ritmusú „nóták”, ősi idők üzenetét hozó lengyel nép­dalok, a világ-jazz stílus­mixtúrája... kavarog, zúdul, felráz, elandalít, mélységes szomorúságokról énekel, és örömmel biztat. The King is in town — A király a vá­rosban van — adta hírül egyik korábbi lemezük címe. Tűzzük ki a piros-fe­hér no, meg a piros-fehér- zöld zászlót majd május 11- én: köszöntsük a királyo­kat! Április utolsó estéjén rendeztek népdalestet Tarpán, a művelődési házban. A műsorban felléptek a nagy hagyományú citerazenekarok különböző korosztályo­kat képviselő formációi, valamint a férfi népdalkor és Szabó Ildikó szólóénekes. A népdalkor 1971-ben ala­kult. Az eltelt közel negyedszázad alatt a csoport (tag­jai közül ketten láthatók a mellékelt képen) sok szép sikert ért el. Ez idáig öt alkalommal szereztek arany fokozatot az országos minősítéseken Amatőr felvétel „Ütik-vágják" a zenét Afrikai és magyar dallamok a Nyírbátori Ütőegyüttes repertoárjában Kovács Éva Nyírbátor (KM) — A Nyír­bátori Ütőegyüttes az 1979- 80-as tanévben alakult a Nyírbátori Állami Zeneisko­la növendékeiből, Kozma László zenetanár vezetésé­vel. Létrejöttekor a fő cél az volt, hogy a gyerekek számá­ra közös muzsikálási lehető­ségeket teremtsenek. Minden együttes megszólal­tatásához nagyfokú pontosság és teljes egyet akarás szüksé­ges. Ä közös zenei tevékeny­ség — azon túlmenően, hogy a zenéhez kötődés megteremté­sének és megerősítésének a legmegfelelőbb eszköze — ér­zelmileg is közös nevezőt alakít ki a csoport tagjaiban. Kamarazene „Közléseik” egymás számára azonosak, azonos zenei és érzelmi nyelven beszélnek, így jön létre bennük az együvé tartozás tudata, a közösségi, érzés, amely nagy erőt és örö­met ad az ember számára. — Másik fontos célkitűzé­sünk — mondja Kozma László, hogy minél szélesebb körben megismertessük azt a kamarazenei formációt, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében ez idáig teljesen isme­retlen volt. Ennek érdekében évi 15-20 szereplést vállalunk Nyírbátor és környéke iskolái­ban, gyáraiban és más közin­tézményekben, ünnepségeken, múzeumi tárlatmegnyitáso­kon. A fentieken kívül évente önálló hangversennyel lépünk közönség elé. Műsorválasztá­sunkkor igyekszünk az ütő­A muzsika szeretete fogja egybe őket hangszeres irodalom különbö­ző stílusait megmutatni. Forró ritmusok Játszunk afrikai zenét, régi magyar táncokat csakúgy, mint dél-amerikai szambát és kubai ritmusokat. Természete­sen — a hangszercsoportból is adódóan — a kortárs zene sem áll tőlünk távol. Külön öröm, hogy több mai magyar zene­szerző komponált már művet kimondottan a Nyírbátori Ütő­együttesnek. Borsody László Nyíri szeptett a bátoriaknak, Balázs Oszkár Gestalt, Zemp­léni László pedig Nyírbátori kvartett címmel komponált számunkra zenét. Rendszeresen részt vesznek a különböző országos feszti­válokon. Szerepléseikről a szakmai sajtó több ízben elis­merően írt. A PARLANDO egyik számában ez olvasható: „A Nyírbátori Ütőegyüttes néhány év alatt biztos helyet harcolt ki magának a szakma élvonalában. Tanáruk Kozma László, aki hatalmas lelkese­déssel, állandó újat akarással teremtett egy olyan, szinte profi, gyermekekből álló ütőe­gyüttest, amely környezetében nyilvánvalóan nagyon értékes, fontos közművelődési szere­pet tölt be.” Sikerek Fontosabb szerepléseik között említhetjük első önálló hang­versenyüket Nyírbátorban, az Országos Ütőhangszeres Ta­lálkozót Vácon, vagy azt a Zenekari Fesztivált Nyíregy­házán, amelyen arany okleve­let szereztek. Amatőr felvétel Díjaik, elismeréseik száma egyre nő. Az együttes összeté­tele — tanulókról lévén szó — évenként változik. Jelenleg 11 fő, akik között van általános iskolai, gimnáziumi tanuló, valamint felnőtt, dolgozó em­ber is. Utóbbiak éveken ke­resztül tagjai voltak az együt­tesnek. Néhány év kihagyás után — más városokban foly­tattak tanulmányokat, katona­idejüket töltötték, majd visz- szatértek az együtteshez, ami ékes bizonyítéka összetartozá­suknak, a próbákon uralkodó kellemes légkörnek és sike­reiknek. A tizenötéves jubileum al­kalmából, április 29-én meg­tartott koncertnek igen nagy sikere volt, ami az összetar­tozást és a tudást egyaránt iga­zolja. A stukker kör-be jár, nem „lődöz" Emlékezetes pillanatok a Nyíregyházi Művészkörben • Vasárnapi varázslat Matyasovszki József Nyíregyháza (KM) — Nagy­szerű est résztvevői lehet­tünk április utolsó vasárnap­ján a Móricz Zsigmond Szín­házban. Valóságos színházi csemegével kedveskedtek a vendéglátók a megjelentek­nek. Olyan volt az egész, mint egy remek gasztronómiai kínálat: kitűnő előétellel indult, gon­dosan elkészített, könnyen emészthető volt a folytatás, a végére maradt az isteni desz- szert. Szép apuka szemmel látha­tóan féltő gondoskodással kí­sérte el neveltjeit Nyíregyhá­zára. Izgalomra persze nem volt semmi ok, hiszen az öt fiatalember igazán remek elő­adást produkált. Ismét bizo­nyítékát láthattuk, hogy egy egyszerű, izgalmas színházi élményhez nincs szükség drá­ga díszletekre, pazar jelme­zekre, s lényegében még szín­padra sem. Tehetséges fiatalok önfeledt játékában gyönyör­ködve, egyszerű pódiumkörül­mények között is el tudtunk feledkezni az időről. Mindent pótolt a remek darab — Gör­gey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című műve —, s a gondolatébresztő rendezés. S még annyit: jó lett volna Szép apukával — Adóm Tamással — is beszélgetni egy kicsit — ha már eljött —, s csak az vi­gasztal, hogy a hírek szerint vele is találkozhatunk majd május 24-én, az évadzáró gá­laesten. A Művészkör nem kí­ván színteret adni ádáz poli­tikai összecsapásoknak, han­gos botrányoknak, véres küz­delmeknek, esetleg nagy le­számolásoknak. Ez egyébként is összeférhetetlen az igényes vendéglátói ízléssel, s Verebes István rendre hangsúlyozta is ilyen irányú törekvését. Fekete György és Jánosi György or­szággyűlési képviselők nyílt­színi eszmecseréje olyan volt, mint amilyennek mi egy de­mokráciát megálmodunk. Okos, felkészült, türelmes és jószándékú, őszinte és emberi. A végén már arról is kezdtünk meggyőződni, hogy a kultúrfi- nanszírozás nem is marad­ványelvű. Két különböző párt­állású, szembenálló politikus helyett leginkább két európait láthattunk, akik minden gond nélkül szót értettek egymással. Sokat gondolkodtam már azon, mi mindenre van szük­ség, hogy létrejöjjön az igazi, hamisítatlan színházi varázs­lat. Most egy lépéssel megint közelebb jutottam a megol­dáshoz. Biztos, hogy kell hoz­zá egy olyan remek színésznő, mint amilyen Varjú Olga. Csodálkozik azon — vallotta éppen a Dómján Edit-díj el­nyerése után —, vajon miért nem mennek haza az emherek a színházból, amikor nem tör­ténik velük semmi egy előadás során. Ha őt, mint nézőt 15 percen belül nem tudják el­varázsolni, s nem történik meg vele a csoda, akkor úgy érzi magát, mint egy gyermek: halálosan unatkozik, izeg-mo­zog, nem találja a helyét. Nos, neki még 15 percre sem volt szüksége ezen az estén. A varázslatnak szinte az első pil­lanattól részesei lehettünk. Az átváltozás varázslatának, amely káprázat egyszerre volt vers és sanzon, szenvedély és ellágyulás, férfi és nő, „elbo­csátó szép üzenet” és gör­csösen ölelő „héja-nász”. Honfoglalás kori emlékkiállítás A magyarság nem volt elmaradottabb más népeknél Miskolc (MTI) — Nagy­szabású emlékkiállítással köszönti a magyar honfoglalás 1100. évfordulóját a miskolci Herman Ottó Múzeum. A jú­niusban megnyíló tárlat egyik szervezője — Wolf Mária régész-muzeológus — el­mondta: Észak- és Kelet-Ma- gyarország területén országos, sőt nemzetközileg is kiemel­kedő értékű, sőt egyedülálló honfoglaláskori leletek kerül­tek elő. A legújabb ásatások leletei például arra utalnak, hogy a X. század első felében a zempléni és a szabolcsi részeken helyez­kedett el a magyar nagyfe­jedelmek hatalmi központja, itt élt és temetkezett katonai kíséretük is. Az utóbbi évti­zedekben felszínre került ki­emelkedő honfoglalás kori öt­vösművészeti alkotásainak többségét ebben a régióban találták a régészek. A tárlat látványos és közért­hető módon sorakoztatja fel a múzeum Görgey utcai főépü­letének termeiben a honfog­laló magyarság gazdasági, tár­sadalmi viszonyait, életmód­ját, hitvilágát felidéző tárgyi emlékeket. Ezek átfogó képet nyújtanak a honszerzők életé­ről, művészetéről, társadal­máról. A közvéleményben ma is élő, elavult nézetek kiigazítá­saként azt dokumentálják, hogy a 895-ben a Kárpát-me­dencébe érkező magyarság nem volt elmaradottabb, bar- bárabb Európa más népeinél, hanem csupán más kultúrkör­ből, más értékeket hozott ma­gával új hazájába. Győztesek Nagydobos (KM) •— Haj­dúböszörményben április végén rendezték meg a kö­zépsúlyos fokon értelmileg akadályozott tanulók neve­lésével foglalkozó iskolák megyeközí komplex vetél­kedőjét. A megméretésen a nagydobosi Perényi Péter Általános Iskola' és Diák­otthon tanulói bizonyultak a legjobbnak. így ők képvi­selik régiónkat, Hajdú-Bi- har és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét a Zalaszent- gróton május 25-26-27-én. ............................................. Hírcsokor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents