Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-09 / 108. szám

1995. május 9., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA Kísérteties fények az úton A biztonságos közlekedésért • A Volvo és a Saab autógyárak kísérletei Fóris György Brüsszel (MTI) — A „kivite­lezési listáról” született esseni elvi egyetértés — s ami ennél is többet ér: bizonyos hiányzó pénzügyi források felkutatása után — immár „csak” az ad­minisztrációs, jogi huzavoná­kat kell valahogy lezárni, s ak­kor legkésőbb 1995 végéig megkezdődhet Európa jövő évezredi közlekedési hálózatá­nak — a híres „transzeurópai hálózatnak” — az építése. Az első fázisban összesen 14 közút és vasútvonal fejlesz­tésével még csak az Európai Unió jelenlegi országait, idő­vel azonban (további 8 project erejéig) immár a kelet- és dél­európai partner-(vagy tagje­lölt) országokat is közös vér­keringésbe kapcsolják. A há­lózat ötlete a tavalyi brüsszeli EU-csúcson elfogadott De- lors-féle Fehér Könyvben sze­repelt. Alapvető célja már akkor az volt, hogy nagyszabású infra­struktúra-fejlesztési beruházá­sokkal közvetlenül és közvet­ve új munkahelyek százezrei­nek létrehozását segítsék elő. Egyúttal azonban a terv gazdái — a Henning Christophersen EK-bizottsági alelnök nevével fémjelzett szakértői munka- csoport — a közlekedési felté­telek radikális megjavításától, a szállítás és közlekedés jelen­tős meggyorsításától általában a termelés és értékesítés folya­matának is reméltek és remél­nek ösztönzést adni. Az eredeti elképzelés össze­sen 34 közút, vagy vasútvonal, illetve tengeri, vagy légikikötő fejlesztését tartalmazta, ame­lyeknek 2010-re kellene el­készülniük — nem kevesebb, mint 400 milliárd ECU-s (kö­zel 500 milliárd dolláros) rá­Németországban Karlsruhe-t és Mannheimet foglalja még magában. A közúti beruházások egyi­ke a Liszabonból kiinduló por- tugál-spanyol-francia autópá­lya, a másik egy görögországi autóútprogram finanszírozását célozza. A további progra­mok között van egy írországi vasútfejlesztési beruházás — illeszkedés a brit vasutak rend­szeréhez —; a milánói Mal­pensa repülőtér kivitelezése; a Rotterdamot a Ruhr-vidékkel összekötő (vasúti teherszál­lítást szolgáló) vonal létesíté­se, s végül a Dániát Svédor­szággal összekötő első híd megépítése. Egy további pro­ject a Glawsgow-t a nyugati brit partokkal összekötő kompvonal létrehozását céloz­za, egy másikkal pedig Stock- holm-Koppenhága-Oslo- Stockholm útvonalon egy vas­úti közúti kombinált gyorsfor­galmi „háromszög” létesítése acél. Jóllehet, az „első körben” még nincsenek benne, azon­ban az ambiciózus csomagterv számol a kelet-európai térsé­gek bekapcsolásával. Egyelő­re nyolc útvonal lehetőségét vázolták fel, közülük a Tri­esztet Ljubljanán és Budapes­ten át Kijevvel összekötő köz­út és vasútvonal terve érintheti majd Magyarországot. A csúcstalálkozó megbíza­tása alapján most a brüsszeli bizottságon a sor, hogy a nyolc közül javaslatot tegyen azon programokra, amelyek prioritást kaphatnak (s ezzel esélyt a kivitelezés ezredfor­dulóig történő befejezésére). Nem hivatalos szakértői véle­mények szerint erre minde­nekelőtt a leendő Berlin-Var- só-Minszk-Moszkva (vasúti­közúti) tengely esetében lehet majd számítani. fordítással. Ezt követően a nyári korfui csúcs bizonyos „szelekciós szempontrend­szert” fogadott el, jelezve egy­úttal, hogy a felsorolt munkák mintegy harmadánál kész a munkák azonnali megkezdé­sére áldását adni. Mindezek nyomán állt össze A különböző szupergyorsa­ságú „tengelyek” a tervek sze­rint egységes vérkeringésbe kapcsolják majd a jelenlegi tagországok nagyvárosait. így felépül majd az „észak-déli” tengely (Nümberg-Berlin- München-Verona útvonallal), miközben már javában a kivi­Modern autópálya a lista arról a 14 projectről, amelyet az állam- és kormány­fők decemberben Essenben jó­váhagytak, s amelyeket jelen­legi árakon 91 milliárd ECU-s (valamivel több, mint 103 mil­liárd dolláros) költségvetés mellett az ezredfordulóig be is kellene fejezni. A terveknek több mint har­mada — 5 program — az úgy­nevezett „rendkívül nagyse­bességű vasút” (TGV) vonala­inak kiterjesztését célozza. KM-archív telezés alatt áll a Párizs- Brüsszel-Köln-Amszterdam- London vonal. Délen Madridtól Barcelo­nán át Montpellierig épül majd az egyik szárny; míg a másik Lyon-Torino—Milano-Ve- lence-Trieszt városokat kap­csolja majd össze. Az ötödik az úgynevezett „keleti ten­gely”, amely részint Párizs- Metz-Strasbourg irányában épül, részint ezek folytatása­ként Luxembourgot, illetve A jövő évezred közlekedése Trieszt-Ljubljana-Budapest-Kijev közút és vasútvonal nagy európai terve (MTI-Press) — Aki éjszakai autóvezetés közben mereszt- gette már a szemét órákon át a sötétben, nem tudja kivonni magát a hatása alól: egyetlen mozdulat a kapcsolón, és a fölfestett útjelzések és útjelző cölöpök jó 150 méteres távol­ságig kékes fényben ragyog­nak előtte. A Volvo és a Saab gyári pi­lótái által bemutatott jelensé­get az ultraibolya fény okozza. Ez ugyanaz, mint amit a disz­kókban is megfigyelhetünk, ahol a félhomályban kísérteti­esen világít a táncolok műszá­las inge. Az autók ultraibolya­fényszórójának láthatatlan su­gara az útjába eső akadályo­kon visszaverődve nappallá teszi a vezető számára az éj­szakát. A hófúvás és a köd sem félelmetes többé: ultrai­bolya fénnyel sokkal vasta­gabb ködrétegen lehet átlátni, mint szabad szemmel. Az apró vízcseppekről visszaverődő sugarak nem zavarnak, hiszen a vezető észre sem veszi őket. A nemzetközi Prometheus program keretében 1986 óta Európa minden nagy autó­gyára, a gyárak beszállítói és számos kutatóintézet keresi a biztonságosabb közlekedés technikájának új lehetőségeit. Az ultraibolya-fényszóró az egyik első sikere ennek az 1,4 milliárd márkás programnak, amely irányító-és közlekedési információs rendszerek kifej­lesztését is tervezi. Az ultraibolya-fényszóró pi­aci bevezetése már ebben az évben várható, de a jó tucat­nyi, párhuzamosan dolgozó vállalat más fizikai módsze­reket is keres az autóvezetők biztonságának láthatatlan su­garakkal való fokozására. Mér­nökeik nemcsak az infravörös éjszakai látórendszerek, ha­nem a Lidar (egy pulzáló lézer visszavert fényének észlelése) közlekedésben való alkalma­zását is kipróbálták. Az ultraibolya sugarakkal versengőknek nagy gondja, hogy a visszavert hősugarakat vagy a lézer szórt fényét elek­tronikusan fel kell dolgozni. Ezeket a sugarakat ugyanis az autóvezető puszta szemmel nem látja, ezért megfelelő elektronikával és kijelzővel le kell őket fordítani. Technikailag ez nem problé­ma. így például a Jaguár­mérnökök infravörös látásja­vító rendszerükben ráúsztatják a képet az autó szélvédőjére. Mikor azonban berendezésük árát kérdezik tőlük, komor hallgatásba burkolódznak. Va­lószínűleg a Volvo ultraibolya sugaras készülékének az esé­lyei a legjobbak. A gyár már piackutató tanulmányokat is végzett, s eszerint a svéd autó­vásárlók készek — átszámítva — 600 márkát rászánni, hogy kocsijukra fölszereltessék. Ez ugyan még nem fedezi a gyár­tási költségeket, de nagyobb rendelés esetén a német szál­lító hajlandó mérsékelni az árát. A látásjavító hátulütője, hogy az átlag autóvezetők hozzászoknak a készülék nyújtotta nagyobb biztonság­hoz, és éjszaka vagy rossz idő­ben is merészebben, gyorsab­ban vezetnek. Az ultraibolya látásjavító azonban csak akkor hatásos, ha fénye az útjelzések festékébe kevert speciális pig­mentekről vagy világos felüle­tekről verődik vissza. Aki éj­szaka vagy ködben sötét gyap­jú ruhában jár az úttest men­tén, az továbbra is veszélynek van kitéve. Forgó parkoló Augsburgban (MTI-Press) — Németor­szág legnagyobb, teljesen au­tomatizált parkolóháza Aug­sburgban nyitotta meg ka­puit. A henger alakú mély­garázsban 200 autó számára van hely. Ahelyett, hogy a vezető manő­verezne a parkolóhelyek labi­rintusában, kiszáll kocsijából a bejárat után néhány méterrel. Az autó elhelyezéséről egy komputervezéreit lift gondos­kodik, elszállítja a kocsit, és elhelyezi a csigalépcsőszerűen elrendezett parkolórekeszek valamelyikében. így elmarad a parkolóhely keresésével járó zaj- és gázkibocsátás. A felvo­nó csavarként forogva le-föl mozog, és egyszerre négy au­tót tud szállítani. A parkoló rendszertechnikai vizsgálatával — hogy csúcs­időben elkerüljék a várakozó autók sorban állását — a Müncheni Műszaki Egyetem repüléstechnikai tanszékén Eduard Igenbergs professzort bízták meg. A vizsgálat célja az egyes funkciók és ezek összefüggéseinek egyetlen szimulációs programban való egyesítése, hogy segítségével elkészíthessék a parkoló mű­ködtetésének különböző for­gatókönyveit. így lehetséges lesz a különböző üzemeltetési stratégiák összehasonlítása és optimálása. A városatyák az új parkoló­val helyet és pénzt akarnak megtakarítani. A henger alakú garázs 15 méter mély, 20 mé­ter átmérőjű és kereken hat millió márkába került. így fe­leakkora költséggel, feleakko­ra helyen ugyanannyi autót tudnak elhelyezni, mint egy hasonló befogadóképességű hagyományos garázsban. Dr. James Cronin, a chicagói Egyetem Nobel-díjas fizikaprofesszora (balra) és Dr. Alan Watson, az angli­ai Leeds Egyetem fizikaprofesszora látható egy ko­rábban készült felvételen. A két fizikus annak a világ minden részéből Chicagóban összegyűlt tudósokból és mérnökökből álló kutatócsoportnak a tagjai, akik nagyenergiájú kozmikus sugarakat kísérelnek meg nyomon követni. A próbálkozások eredményeként a kutatók remélik, hogy sikerül rátalálni a sugárzás for­rására is O M F B-pá lyá zato k Pécs (MTI) — Versenyké­pes új termékek és eljárá­sok konkrét fejlesztési programjaihoz nyújt ka­matmentes kölcsönt — kü­lönleges esetben vissza nem térítendő támogatást — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság idei pályázati rendszere, ame­lyet Rudán Ferenc igazgató mutatott be Baranya megye innovációs szakembereinek Pécsett. Az alkalmazott kutatá­sok, fejlesztések támogatá­sát célzó idei rendszer új­donsága, hogy a pályázato­kat nem folyamatosan, ha­nem egy alkalommal lehet benyújtani, június 10-éig, s megvalósításukhoz a több­lépcsős elbírálás szeptem­ber végére várható, ered­ményétől függően előleg is igényelhető. Ez elérheti a fejlesztési program első évi költségeinek negyven szá­zalékát. Az OMFB K + F pályá­zata előnyben részesíti a többoldalúan — esetleg nemzetközi kooperációban — finanszírozott és az Eu­rópai Unió integrációs vagy közösségi projektjeihez kapcsolódó fejíesztési prog­ramokat. A kamatmentes K + F hitel összege nem ha­ladhatja meg a húszmillió forintot, s legfeljebb há­roméves kifutású progra­mok pályázhatnak csak rá. A műszaki fejlesztések társadalmi feltételeinek ja­vítását célzó „Mecenatúra” pályázat forrásainak beszű­külése miatt annak támoga­tása az idén csak három cél­ra — nemzetközi konferen­cián való részvételre, hazai konferencia szervezésére és nemzetközi szervezetekhez csatlakozó magyar intéz­mények évi tagdíjának befi­zetésére — igényelhető. A május 26-áig benyújtandó pályázatokat június köze­péig elbírálják. Az export­képes termékek fejlesztését segítő pályázatot egy hóna­pon belül meghirdetik. Elmozdult sziget (MTI-Press) — A kóbéi földrengés a legsúlyosabb, amit Japánban valaha is föl­jegyeztek —- erre következ­tettek a tudósok a mérési adatokat kiértékelve. A ta­lajgyorsulás kétszer akkora volt, mint az 1923-as föld­rengés alkalmával, amely elpusztította Tokió kéthar­mad részét és 140 ezer em­ber halálát okozta. A talaj vízszintes irányú gyorsulása elérte a nehézsé­gi gyorsulás 80 százalékát. A part menti Port- és Rok- ko-sziget egyes részei négy méterrel mozdultak el. A rengések óriási energiája azzal is kapcsolatos, hogy Kóbé laza altalajon épült, egy hegylánc közelében. A hegyekről visszaverődő földrengéshullámok aztán találkozva erősítették egy­mást. Egy délnyugat-franciaországi barlangban amatőr bar­langászok bukkantak rá a képen látható vaskori csontvázra. A Boussac közelében fekvő barlangban mintegy két tucat további, tökéletesen konzerváló­dott vaskori csontvázat is feltártak. Az archeológusok becslése szerint a leletek kora eléri a 2500-2600 évet. A szakértők szerint a felfedezés azért is jelentős, mert ebben a korszakban a holtakat rendszerint el­hamvasztották AP-felvételek Kelel-Magyarország 71

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents