Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-07 / 83. szám
1995. április 7., péntek CSUPA ERDEKES PrimaveraKardtánc közben Banga Tímea és Szendrei Róbert Spanyol tánc Nyíregyháza (KM) — Kecses mozgás, báj és harmónia. A balett látványos képei. Két alkalommal láthattuk a közelmúltban a Primavera Balettegyüttest Nyíregyházán. A művészeti hetek keretében a hagyományosnak számító tavaszi koncerten Vangelis: 1492 című műsorukkal, majd a Szabolcsi Koncert-fuvós- zenekarral léptek pódiumra. Mind a kétszer nagy sikert arattak. A koreográfus most is Feketéné Kun Ildikó volt. A szabolcsi táncosok már a nyárra készülődnek, ha minden igaz, kulturális követünként Angliában képviselik majd megyénket. Vebber-mű táncban Elek Emil felvételei Halászat és tápláléklánc (MTI-Panoráma) — A halászati ipar sokkal nagyobb mértékben károsítja a táplálékláncolatot az óceánban, mint ahogy eddig a szakemberek gondolták. A manilai székhelyű Elő Vízierőforrások Nemzetközi Központjának kutatói cáfolják azt a feltevést, hogy a táplálékláncolat alacsonyabb szintjeit a halászat kevéssé érinti. A Nature című brit folyóiratban közölt tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a legkisebb organizmusok meglepően magas aránya szükséges a világ halászati iparának fenntartásához. — Mindmáig főleg arra figyelmeztettek a halászati problémák taglalásakor, hogy csökken a halállomány, amely jórészt a táplálékláncolat csúcsán helyezkedik el, s azt hitték, hogy a halászat csekély hatással van az alacsonyabb láncszemekre: az állati planktonokra, az apró rákfélékre, amelyekkel a halak nagy része táplálkozik és a növényi planktonok tartják fenn magukat — idézi a UPI az egyik társszerzőt, Daniel Paulyt, a Brit Columbia Egyetem Halászati Központjának professzorát. — Ez utóbbiakkal táplálkoznak a kisebb halak, amelyeket a nagyobbak falnak fel, ezeket pedig végül a tápláléklánc csúcsán az óceán nagy ragadozói, például a tonhalak ejtik zsákmányul. Számításaikat a kutatók arra alapozták, hogy évente 90 millió tonna halat fognak ki világszerte, ezen kívül 30 millió tonnányi halat, amely véletlenül kerül a hálókba, kidobnak. Az összesen 120 millió tonná- nyj fogásnak a fenntartásához a növényi planktonok 8 százaléka — a korábbi becslés négyszerese — szükséges, de ez csak átlagos érték, a valós számok nagyobbak azokon a területeken, ahol a legintenzívebb a halászat. A kontinentális talapzaton meglepően magas — 35 százalékos — ez az arány. A halak majdnem 90 százalékát édesvízben, források feltörésénél és kontinentális talapzaton fogják ki. A be nem jelentett és az illegális halászatot nem vették figyelembe a kutatók ezeknél a számításoknál. Új — eddig ismeretlen — határát állapítottuk meg annak, ameddig élelmet nyerhetünk az óceánból — mondta Pauly professzor a Reuter tudósítójának telefonon adott interjújában. — A tápláléklánc legalsó szintje nem olyan terjedelmes, mint gondoltuk, és az óceánban végbemenő alaptermelés növelése nem áll módunkban. A professzor hasonlattal élve megjegyezte, hogy az állattenyésztés esetében is az szab határt a tehenek számának, hogy mennyi a fű a legelőn. Drogrepülők feltartóztatása Havanna (MTI) — A kolumbiai hadsereg az utóbbi két hétben három repülőgépet tartóztatott fel, amelyek illegálisan hatoltak be az ország légterébe, s feltehetően a kábítószercsempész-hálózat- hoz tartoznak — közölte szerda esti sajtótájékoztatóján Héctor Hernando Gil tábornok, a légierők parancsnoka. A tábornok ezzel egyszersmind helyreigazította azokat az órákkal korábban kiszivárogtatott, s ugyancsak hivatalos forrásra hivatkozó értesüléseket, amelyek négy gépről, s nem elfogásukról, hanem lelövésükről véltek tudni. A parancsnok információja szerint az első eset még március 23-án történt a Brazíliával közös határ közelében, s a repülőt a légierők vadászbombázói kényszerítették leszállásra. A második hasonló akcióra e hét hétfőjén ugyanabban a körzetben került sor, míg szerda hajnalban Kolumbia keleti síkvidékén vettek üldözőbe egy gépet, ám az végül egérutat nyert és kijutott az ország légteréből. A két elfogott járműből is csak az egyiket kobozták el, mert a másik — noha legénységét a helyszínre érkezett rendőrök kihallgatták — néhány órával később rejtélyes módon eltűnt a leszállópályáról. Kábítószert egyébként egy esetben sem találtak a fedélzeten, repülőbenzinnel teli tartályokat viszont igen, amiből arra következtettek, hogy egy nagyobb csempészgép ellátását szolgálta volna a szállítmány. A légierők főnöke elmondta, hogy havonta 20-30 illegális berepülést észlelnek, főként a drogkereskedők hagyományos útvonalain, de a célállomásokat eddig még nem sikerült felderíteni. Kijelentette, hogy a továbbiakban is minden lehetséges eszközt igénybe vesznek a berepülések megakadályozására. Jesse Helms, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke kedden a jövő év februárjáig szabott „határidőt” Kolumbiának, hogy konkrét eredményeket mutasson fel az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelemmel szembeni harcban. Ernesto Samper kolumbiai elnök erre úgy reagált, hogy kormánya nem enged az ultimátumának és nem külső kényszer hatására, hanem meggyőződésből folytatja a kokainkartellek elleni küzdelmet. Robbanékony ceruzásdobozok (MTI-Panoráma) — Nem a dobozok tartalma — iránytűk és ceruzák — késztette az izraeli hatóságokat a PFSZ ellenőrzése alatt álló gázai területeknek szánt küldemény elkobzására, hanem az, hogy a dobozokon látható térkép Izraelt „Palesztinának” tünteti fel. Az esetről az AP számolt be, utalva arra, hogy a Maariv című izraeli napilap szerdai számában képet közölt a fémből készült dobozokról, ezzel az aláírással: „veszélyes ceruzás dobozok”. Az izraeli vámhatóságtól szerzett értesülés szerint 18 000 kínai gyártmányú ceruzásdoboz érkezett a héten egy izraeli kikötőbe. A szállítmányt meghatározott ideig zárolták, s a vámhatóság most a kormány döntését várja az ügyben. „Az árut egyszerűen azért tartjuk vissza, mert meggyőződésünk szerint az anyag robbanékony. Tekintsen csak ki az ablakon — hát úgy néz ez ki, mint egy arab ország?” — mondta telefonon a vámhivatal szóvivője az AP tudósítójának. Veszélyeztetett madárvilág (MTI-Panoráma) — Az Európában rendszeresen előforduló mintegy 514 madárfaj negyven százaléka veszélyeztetett. Erre a következtetésre jutott egy összeurópai tanulmány, amelyet a Birdlife International cambridge-i madárvédő szervezet 400 szakértő bevonásával készített. A madárfajok veszélyeztetettségét a szervezet elsősorban a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó földhasznosításra vezeti vissza — írja a dpa. Az európai állat- és növényvilág perspektívája lehangoló — állapították meg a szakértők, akik egyben az Európai Unió agrárpolitikájának megváltoztatását sürgették. Végzetesnek nevezték ugyanakkor azt, ha a kelet-európai országok is átveszik ezt a mezőgazdasági stratégiát, mivel — mint a német szakértők elmondták — sok, Nyu- gat-Európából már kiűzött madárfaj ma még a kontinens keleti felén talál menedéket. HIRDETÉS
