Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-07 / 83. szám
J995. április 7., péntek TÚL A MEGYÉN Marad a személyi szám 1999-ig A kormány csütörtökön véglegesítette a gazdasági stabilizációs csomagot Budapest (MTI) — A kormány március 12-i ülésének szellemében áttekintette a gazdasági folyamatokat és megállapította, hogy a helyzet szükségessé tette a vállalkozásösztönző, ugyanakkor fogyasztáscsökkentő és szigorító intézkedések meghozatalát. A kabinet ennek alapján véglegesítette a gazdasági stabilizációs csomagot és azt egységes javaslatként pénteken benyújtja az Országgyűlésnek. A kormány a csomaggal összefüggésben megtárgyalta a pótköltségvetést is, amelyet kisebb finomítások után a jövő hét elején terjeszt a törvény- hozás elé —jelentette be Csák Elemér szóvivő a csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezleten. A pótköltségvetéssel kapcsolatosan a szóvivő elmondta, hogy a kormánycsomag intézkedéseiből fakadó pénzügyi módosításokat vezetik át számszakilag a költségvetési törvénybe. A pótköltségvetés egyúttal azt is célozza, hogy a központi költségvetés az első negyedév végéig valamivel javítson egyensúlyi helyzetén. A pótköltségvetés ennek értelmében a korábban előirányzott hiány 127 milliárd forintos csökkentését javasolja, így a várható hiány aránya a GDP-hez viszonyítva 5,4 százalékról 3 százalékra mérséklődne. A bevételekkel kapcsolatos intézkedések révén 157 milliárd forint lenne a többlet. Ebben a vámpótlék hatása a meghatározó. Emellett a feketegazdaság visszaszorításából 16 milliárd forintos bevétellel számol, az adózási fegyelem szigorításából pedig 4 milliárd forintot vár a kormányzat. A kiadásokban 48 milliárd forintnyi megtakarítást javasol a kabinet. A pótköltségvetés szerint a költségvetési főösz- szegek a következőképpen alakulnak: a kiadási főösszeg — az adósságtörlesztési kiadások nélkül — 1944 milliárd 674 millió forint, míg a bevételi főösszeg 1788 milliárd 738,8 millió forint lesz. A stabilizációs csomagba tartozik az a törvénymódosító javaslat is, amelyet a belügyminiszter és az igazságügyminiszter terjesztett elő a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról szóló törvény megváltoztatására. A kabinet ebben azt indítványozza — eleget téve az Alkotmánybíróság ez ügyben hozott korábbi határozatának is —, hogy a személyi szám használatát az Országgyűlés 1999. december 31-ig tegye lehetővé azokon a közigazgatási területeken, amelyeken a törvény ma is megengedi. A kabinet meghallgatta Kovács László külügyminiszter előterjesztését a magyar-szlovák alapszerződés megerősítéséről és a dokumentumot ratifikálásra átadja az Ország- gyűlésnek. A kormány tájékoztatást hallgatott meg azokról a szakértői tárgyalásokról is, amelyek Magyarország és Szlovákia között folynak a Dunát, illetve a Mosoni-Duna- ágat érintő műszaki megoldásokról, illetve vízhozampótlásokról. Csák Elemér ezzel kapcsolatosan bejelentette: Horn Gyula kormányfő csütörtök délelőtt telefonon megkereste Vladimír Meciar szlovák kormányfőt és kérte közbenjárását a szakértői tárgyalások meggyorsítására. Meciar ígéretet tett erre. Budapest (ISB - D. Zs.) — Az OTP-folyószámlával rendelkező kisbefektetőknek kínál új lehetőséget a folyószámlakötvény. Az értékpapír érdekessége, hogy a kamataihoz havonta hozzá lehet jutni. Az Első Hazai Faktorház Rt. már öt éve tevékenykedik Magyarországon, de eddig csak gazdálkodó szervezetekkel állt kapcsolatban. Mostani konstrukciójához — amellyel a lakosság elé lép — két szervezetet sikerült megnyernie: az OTP Bankot, mint a legnagyobb hálózattal rendelkező pénzintézetet és az Allied Investments, mint ismert értékpapír-forgalmazó céget. Folyószámlakötvény formájában a hazai piacon először kapcsolódik össze valamilyen értékpapír banki folyószámlával. Vagyis azok jegyezhetnek kötvényt, akik az OTP-nél folyószámlával rendelkeznek. Ok a számlájukról is átutalhatják a jegyezni kívánt összeget. Persze, aki most nyit ilyen számlát, azonnal jegyezhet is az értékpapírból. A kötvény futamideje 30 hónap. A kamatokat azonban havonta jóváírja az OTP a folyószámlán. így, aki akarja felveheti, elköltheti, ám ha a számlán hagyja, úgy tovább kamatozik! A kamatokat 90 naponként felülvizsgálják a kibocsátók, vagyis megnézik, hogy az ország 20 legjobb bankja mekkora kamatokat fizet, s ennél a Havi Folyószámla Kötvény hozamát 1,5 százalékkal magasabban állapítják meg. így 30 hónap elteltével akár több mint 34 százalékra is rúghat a kamat mértéke. Az induló kamat 25 százalék. A kötvény a lejárat előtt bármikor visszaváltható. (Ez azonban legalább 30 napos átfutási időt igényel.) A kibocsátók szerint ilyenkor sem veszít semmit a befektető, hiszen a kamatokhoz előzőleg már havonta hozzájutott. A kötvény névre szól. Jegyezni 10 ezer forintos címletekben lehet, 1995. április 10- től május 5-ig az OTP-fiókok- ban. A kibocsátás összege 300 millió forint, de — 3 milliárd forintig — túljegyzéseket is elfogadnak a bankfiókok, A kibocsátók szándéka szerint azonban ez csak a kezdet! Vagyis, ha az első sorozat sikeres lesz, folytatása következik. Budapest (KM) — Komái János professzor nyilatkozik a Duna Televíziónak a magyar gazdaság időszerű kérdéseiről 1995. április 9-én (vasárnap) este 22 órakor Komái János, a Collegium Budapest és a Harvard Egyetem professzora mondja el véleményét a kormány legújabb intézkedéseivel kapcsolatban. A világhírű közgazdász, aki az év egyik felében Budapesten, másik felében pedig az Egyesült Államokban tanít és kutat, a Duna Televíziónak adott exkluzív interjújában összegzi azokat az okokat, amelyek hazánk gazdaságában a jelenlegi súlyos helyzethez vezettek, és kifejti, hogy meglátása szerint miért éppen most születtek meg az ismert döntések. Komái János értelmezi a makrogazdasági mutatók közötti összefüggéseket, és állást foglal a növekedés és/vagy egyensúly problémája körül az utóbbi időben kialakult vitában. A neves szakember elmondja, mit is jelent a koraszülött jóléti állam általa először leírt fogalma, illetve hogyan képzeli el a szociális ellátórendszerek jövőbeni átalakítását. Kitér a munkabérek és a szak- szervezetek viszonyára, valamint kifejti, miért is lenne fontos, hogy helyreálljon a külföldi és hazai befektetők bizalma. Komái János 1994 nyara óta most osztja meg először gondolatait a szélesebb nyilvánossággal is. A műsor szerkesztő-riportere Szabó László Zsolt. Meredek úton Veszteség nélkül visszaváltható Magyar békeillúziók (1945-1947) Kertész István Budapest (MTI-Press) — A második világháború győztesei a francia fővárosban határozták meg Európa jövőjét. A fél évszázaddal ezelőtti béke- szerződés magyar vonatkozásai elsősorban a következményei révén váltak ismertté. Kertész István, a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának vezetőjeként, majd a tárgyaló küldöttség főtitkáraként azonban hiteles tanúja volt annak is, ami a színfalak mögött történt. Az emigrációban írt könyvében ismeretlen dokumentumokat tár fel egyebek között a kisebbségbe kényszerített magyarság sorsa feletti alkudozásról, s arról, hogy a nagyhatalmak ellentétei hogyan jelentek meg a magyar békeszerződésben. Kertész István könyve az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg, ebből közlünk részleteket. 4. A magyar címer nem tárgyalási téma A magyar indítvány tartalmazta a magyarokkal szembe érvényesített valameny- nyi diszkriminatív rendelkezés azonnali eltörlését, s ezzel együtt az érintettek teljes kártalanítását és kárpótlását. Arról a csehszlovák javaslatról, hogy a lakosságcserét követően a csehszlovákiai magyar lakosságot távolítsák el az országból, a magyar delegáció még csak tárgyalni sem volt hajlandó. Ezeknek a magyaroknak az áttelepítése csak úgy lett volna megvalósítható, ha lakóterületüket egyidejűleg átengedik Magyarországnak. A magyar delegáció kijelentette, hogy a lakosságcsere elve csak abban az esetben látszik elfogadhatónak, ha a csehszlovákiai magyarok sorsát megfelelő intézkedések szabályozzák. A csehszlovák és a magyar emlékeztető kicserélése után nyilvánvalóvá vált, hogy nincs mód a megegyezésre. A csehszlovák delegáció minden magyar indítványt elutasított. A tárgyalások december 6-án a magyar külügyminiszter nyilatkozatával értek véget, aid a demokrácia nevében és a humanizmus szellemében arra kérte a csehszlovák kormányt, hogy ne foganatosítsanak újabb megkülönböztető intézkedéseket a szlovákiai magyarokkal szemben, mindenekelőtt pedig vessenek véget üldözésüknek. A szabványos diplomáciai kapcsolatok két epizódja élénken megmaradt az emlékezetemben, mert jól jellemezte az 1945. decemberi prágai légkört. Magyarország csehszlovákiai képviselője, Rosty- Forgách Ferenc magántalálkozót szervezett számomra a csehszlovák külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetőjével, akit magyarbarátnak tartott. Elmondtam a cseh diplomatának, hogy szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a Duna menti országokkal, különösen Csehszlovákiával, s beszámoltam neki elképzeléseinkről. Azt válaszolta, hogy először is el kellene fogadnunk a szlovákiai magyar kérdés rendezésével kapcsolatos prágai követeléseket, azután teljesítenünk a fegyverszüneti egyezményben foglalt pénzügyi kötelezettségeinket. Ha mindezek és más, függőben lévő problémák elintéződnek, akkor a csehszlovák kormány majd talán fontolóra veszi az 1938-ban Magyar- ország és Csehszlovákia között létrejött kitűnő kereskedelmi egyezmény működésbe léptetését. E válasz után nem sok megbeszélnivaló maradt. Egy másik beszélgetés, amit Clementisszel folytattam, más szempontból volt meglepő. A magyar delegáció számára rendezett búcsúösszejövetelen négyszemközti eszmecserére invitált, melynek során elmondta, hogy jó szolgálatot tenne a magyar-csehszlovák megbékélés ügyének, ha Magyarország elhagyná címeréből a szlovákiai folyókat és hegyeket jelképező sávokat és dombokat. Csodálkozásomnak adtam hangot, s azt mondtam, hogy a magyar címer nem tárgyalási téma. Groteszk dolog volt azt látni, hogy a kegyetlen magyarüldözések közepette az üldözés egyik előmozdítója — amellett kommunista vezető — ilyen különös javaslattal akar javítani a magyar-szlovák viszonyon. Nyilvánvalóan úgy képzelte, hogy egy történelmi jelképen végrehajtott heraldikai változtatással tíz évszázad emléke egyszerűen kitörölhető. Azzal a meggyőződéssel hagytam el Prágát, hogy a szlovák sovinizmus és a tehetetlen cseh bürokrácia között nem sok hely maradt a diplomácia és a józan ész számára, amelyek pedig a tartós politikai rendezés szükséges elemei. Magyarország sokat bírált nemzetiségi politikájának sok hibája volt, de ösz- sze sem lehetett hasonlítani az új Csehszlovákiában zajló és a kormány által irányított módszeres üldözéssel. Masaryk humanizmusa helyett a szélsőséges faji gyűlölet vált a második világháború utáni csehszlovák politika központi eszméjévé. Nyilvánvaló volt, hogy a cseh és a szlovák politikai vezetők visszaéltek kedvező hatalmi pozíciójukkal, s szétzúzták a szomszédokkal, különösen a magyarokkal való együttműködés lehetőségét. A tárgyalások során emlékeztettem Clementist, hogy a történelem kereke gyorsan forog, valamennyi Duna menti nemzet történetében volt már a kerék fent is, lent is, és ideje lenne a magyar-szlovák kapcsolatokat hosszú távon rendezni. Clementis azt felelte, hogy Csehszlovákia, amely mind a Szovjetunió, mind a nyugati hatalmak támogatását élvezi, ilyen vagy olyan módon mindenképpen eltávolítja a magyarokat. Következik: 5. A békemű: a közép-európai szovjet rezervátum.
