Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-06 / 82. szám
í 995. április 6., csütörtök TÚL A MEGYÉN A kisebbség védelme A szerződés sokoldalúan biztosítja a nemzetiségi jogkat Előzetes Budapest (MTI) — Több mint 120 milliárd forinttal kívánja csökkenteni a költségvetés hiányát a hamarosan parlament elé kerülő pótköltségvetés-tervezete. A kormány csütörtöki ülésén tárgyal a március 12-ei stabilizációs intézkedések következtében szükségessé vált pótköltségvetésről. Eszerint a hiány a költségvetési törvényben megszabott 283 milliárd forintról majdnem 160 milliárd forintra csökken. Ugyancsak költségkímélő intézkedésként a kormány javasolni kívánja a személyi számok használatának fenntartását az ezredfordulóig. Ez ügyben törvénymódosítást terjeszt elő. Információk szerint a kabinet ülésén várhatóan szó lesz a társadalombiztosításnak átadandó vagyonról is. Eszék (MTI) — Kovács László külügyminiszter horvát partnerével, Mate Granic miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel szerda délután Eszéken aláírta a Magyar Köztársaságban élő horvát és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt. A megállapodás az 1992. december 16-án aláírt ma- gyar-horvát alapszerződésben (különösen annak 17. cikkelyében) foglalt kisebbségi jogokat részleteiben bontja ki. Az egyezmény a nemzetközi és az európai dokumentumokkal, a két ország belső jogrendszerével összhangban sokoldalúan biztosítja a két országban élő őshonos kisebbségek jogait kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzésére, oktatási intézményeik létrehozására és működtetésére valamennyi szinten, anyanyelvűk használatára a magán- és közéletben, az anyanyelven történő tájékozódásra (sajtó, rádió, tv) és vallásgyakorlásra, illetve történelmi műemlékeik védelmére. Biztosítja a kisebbségek részvételét a helyzetükre vonatkozó helyi, regionális és országos szintű döntésekben; elősegíti szabad szerveződésüket, társulásukat nemzeti és kulturális identitásuk megőrzése érdekében. Rögzíti továbbá a szabad és közvetlen kapcsolatok lehetőségét a velük azonos nyelvet beszélő és kultúrát valló nemzettel, annak állami és közintézményeivel, illetve állampolgáraival. Külön cikkely tartalmazza a szerződő felek szándékát, hogy a nemzetközi közösség segítségével lehetővé tegyék a menekültek és elűzöttek, köztük a magyar kisebbséghez tartozók szabad és önkéntes visszatérését lakóhelyükre a Horváth Köztársaság jelenleg megszállt területein, abból a célból, hogy helyreálljon az 1991 előtti etnikai állapot. Az egyezmény rendelkezései megvalósításának figyelemmel kísérésére a felek kormányközi kisebbségi vegyes bizottságot hoznak létre, amely folytatja az 1991-ben felállított kisebbségi vegyes bizottság tevékenységét. A vegyes bizottság kisebbségi tagjait a kisebbségek szervezeteinek javaslatára nevezik ki. Odd Magyarország eddig 17 országgal kötött kétoldalú alap- szerződést; emellett Horvátországgal és Szlovéniával együtt részese az 1991. május 31-én eredetileg Ukrajnával aláírt úgynevezett Kisebbségvédelmi Nyilatkozatnak. ÄÉgi Muzulmán szeparatisták áldozatául esett a Fülöp-szigeteki Ipil városa. Kedden mintegy kétszáz gerilla intézett szervezett támadást a Mindanao-szigeten fekvő város ellen. A bankrablások, üzletközpontok és lakóházak lángba borítása száz ártatlan ember életét követelték, és több százra tehető a sebesültek száma. A terrortámadást feltehetően az ország két legjelentősebb — egyébként rivális — muzulmán lázadó szervezete, a Moro Nemzeti Felszabadítási Front és a Moro Iszlám Felszabadítási Front együtt követte el AP-felvétel Bukarestnek nem sietős A szóvivő vitatta egyes román lapok értelmezését is ÉT-ülés Budapest (MTI) — Az év első három hónapjában a költségvetés hiánya elérte a 150 milliárd forintot; sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem teljesülnek a prognosztizált számok, s ez tarthatatlan — mondta Bokros Lajos pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén, a kormány nevében előterjesztve a gazdaságstabilizációs csomagtervet. Hangsúlyozta, hogy a helyzet azonnali intézkedéseket követel, s bár a kormány nyitott a szakmailag megalapozott javaslatok elfogadására, a megcélzott százhetven- milliárd forintos deficit- csökkentésből még 4-5 milliárdot sem lehet engedni. Sőt, az év második felében, az államháztartási reform előkészítése során a közteherviselés további arányosítására lesz szükség, valamint újabb megtakarításra a szociális ellátó rendszerek és a humán infrastruktúra területén. A pénzügyminiszter üdvözölte az MSZOSZ alternatívaként beterjesztett programcsomagját, amelyet azonban inkább további, ésszerű megtakarításokat tartalmazó javaslatnak tekint. Bukarest (MTI) — Mircea Geoana román külügyi szóvivő szerdai sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások kérdését is érintette. Mint mondotta, Chebeleu román elnöki szóvivő hétfői megjegyzése, miszerint Bukarest számára nem sietős az alapszerződés megkötése, „főleg annak szükségességére vonatkozott, hogy egy ilyen fontos szerződést, amely annyi vitát és oly nagy érdeklődést váltott ki a román és a magyar közvéleményben, ne a sietség jegyében, egy határidő függvényében kössék meg”. A külügyminisztériumnak is ez az álláspontja, mondta a szóvivő. Budapest (MTI) — Kétszeresen is megsértette a honvédelmi törvényt a tárca vezetése, amikor döntést hozott 3000 polgári alkalmazott elbocsátásáról. Ezt Wachsler Tamás, a parlament Honvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke jelentette ki a testület szerdai ülésén, ahol napirend előtt vita alakult ki a döntés módjáról. Az ellenzéki politikus szerint a honvédelmi törvény értelmében a tárcának előzetesen be kellett volna mutatnia a bi„Nem hisszük, hogy egy olyan korrekt politikai szerződést, amely szolgálja Románia és Magyarország érdekeit, a jószomszédságot és a térség stabilitását, a két ország euroat- lanti integrálódását, ki lehet dolgozni a kronométerrel való versenyfutásban”. „Ez azonban nem azt jelenti, hogy a román fél ne akarná az alapszerződés minél előbbi megkötését akkor, amikor a folytatandó tárgyalásokon olyan kompromisszumra jut a két fél, amely mindkét fél érdekeit szem előtt tartja” — mondotta Mircea Geoana. A szóvivő közölte, hogy a román fél budapesti nagykövetsége révén már több javaslatot tett a tárgyalások folytatására a hózottságnak az elbocsátásokról szóló rendelettervezetet, illetve parlamenti döntés kellett volna a létszámcsökkentéshez. Fehér József, a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára válaszában rámutatott arra: a törvény nem írja elő, hogy írásban kell bemutatni a tervezetet. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen Keleti György személyesen adott tájékoztatást a március 12-i kormány- döntés tárcát érintő részleteinap során lehetséges időpontokat illetően, és várja a magyar fél válaszát. A szóvivő vitatta egyes román lapok értelmezését, miszerint Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén a román félre hárította volna a felelősséget az alapszerződés megkötésének halogatásáért. Szerinte Budapesten a magyar álláspont hangzott el, amely az Európa Tanács 1201-es ajánlását fontosnak tartja, amiként a román fél számára „ugyanolyan fontos az európai normák, az alkotmány és a belső törvénykezés tiszteletben tartása”. A szakértők folytami fogják a tárgyalást ezekről a kérdésekről — közölte a szóvivő. ről. Az SZDSZ részéről Mádai Péter nehezményezte, hogy az ülésen nincs jelen Mécs Imre (SZDSZ) elnök, mivel a hét elején ő kérte fel Keleti Györgyöt, hogy a legközelebbi ülésen napirend előtt a tárca adjon tájékoztatást az elbocsátásokról. A felkérésről azonban a bizottság nem tudott, s nem hallgatta meg Fodor István honvédelmi államtitkár tájékoztatóját ez ügyben. A témát ellenzéki javaslatra a következő ülésre halasztották. Kevesebb polgári alkalmazott Törvényt sértett a honvédelmi tárca • Vita a bizottságban Magyar békeillúziók (1945-1947) Kertész István Budapest (MTI-Press) — A második világháború győztesei a francia fővárosban határozták meg Európa jövőjét. A fél évszázaddal ezelőtti béke- szerződés magyar vonatkozásai elsősorban a következményei révén váltak ismertté. Kertész István, a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának vezetőjeként, majd a tárgyaló küldöttség főtitkáraként azonban hiteles tanúja volt annak is, ami a színfalak mögött történt. Az emigrációban írt könyvében ismeretlen dokumentumokat tár fel egyebek között a kisebbségbe kényszerített magyarság sorsa feletti alkudozásról, s arról, hogy a nagyhatalmak ellentétei hogyan jelentek meg a magyar békeszerződésben. Kertész István könyve az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg, ebből közlünk részleteket. 3. A magyarok kiűzése Szlovákiából Mindazon nehézségek közül, melyekkel a háború utáni magyar kormánynak szembe kellett néznie, egy sem volt annyira kezelhetetlen, mint Budapest és Prága viszonya. Váratlan és végzetes fejlemény volt ez Magyarország új vezetői számára, akik azt tervezték s erősen óhajtották is, hogy jószomszédi kapcsolatokat építenek ki Csehszlovákiával. A koalíciós kormány demokratikus pártjai már régóta szorgalmazták a két állam együttműködését. A húszas években és a harmincas évek elején Eduard Benes és más csehszlovák politikusok gyakran kijelentették, hogy egyetlen akadálya van a magyaroknak teendő engedményeknek: a magyarországi reakciós rezsim. 1945-ben ez a helyzet már nem állt fönn, még a csehszlovák vezetők megítélése szerint sem. A fegyverszüneti egyezmény érvénytelennek nyilvánította az 1938. november 2-i bécsi döntést, és a trianoni békeszerződésnek megfelelően állította vissza a Magyarország és Csehszlovákia közti határt. A szlovákiai magyarok határozottabban náciellenesek voltak, mint a szlovákok. Benes rámutatott emlékirataiban, hogy a szlovák nép magatartása is hozzájárult Csehszlovákia elpusztításához. A szlovákok közül sokan teljes szívvel támogatták a nácibarát Ti- so-rezsimet. A szlovák parlamentben a magyar párt volt az egyetlen, amelyik a hitleri zsidótörvények ellen szavazott. A háború idején a náci Németország Szlovákia magatartását példaként állította Magyarország elé. A szlovákiai sajtó nyugatbarát érzelmekkel és a kétkulcsos, megalkuvó politika támogatásával vádolta a magyarokat. Tiso páter egyes támogatói a magyarok kiűzése mellett emeltek szót. Magyarország háború utáni koalíciós kormánya el sem tudta képzelni, hogy a csehszlovák állam megtagadhatja alapítója, Tomas G. Masaryk elveit, s a náci Németországhoz hasonló üldözésre és fajgyűlöletre vetemedik. 1945 elején az új magyar kormány még hajlott rá, hogy a magyarellenes atrocitásokat felelőtlen elemeknek tulajdonítsa. Ezt az ábrándot erősítették azok a hírek is, amelyek a magyar-szlovák barátság megnyilvánulásairól szóltak, lassanként azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szlovákiai magyarok üldözését a kormány tervezte meg és módszeresen végre is hajtotta. A potsdami konferencia felhatalmazta Csehszlovákiát, hogy eltávolítsa német nemzetiségű állampolgárait, s a kitelepítés gyorsan le is zajlott. 1946 őszére 2 165 000 németet űztek ki. Megszabadulván a németektől és az ukránok nagy részétől, immár valószínűleg nem veszélyeztette volna Csehszlovákiát, ha a magyar kisebbséget Masaryk demokráciájának szellemében kezeli. Ha Csehszlovákia magyar kisebbség nélküli, tiszta nemzetállammá kívánt válni, e probléma csekély területi engedmények árán is megoldható lett volna. Az 1945. április 2-i kassai nyilatkozat bejelentette, hogy Csehszlovákia nemzetállam lesz. Benes elnök 1945. május 9-i pozsonyi beszédében hangsúlyozta, hogy a csehek és a szlovákok nem akarnak közös államban élni a németekkel és a magyarokkal. A magyarokat egy sor jogi és adminisztratív intézkedéssel megfosztották állampolgárságuktól és mindenféle politikai és elemi emberi jogaiktól is, sőt hivatalosan eltűrték azokat a gonosz akciókat is, amelyek magáncsoportoktól és egyénektől származtak. Ezrével küldték a magyarokat koncentrációs táborokba. Az állam elbocsátotta a magyar tisztviselőket, megszüntette a nyugdíjas magyar közalkalmazottak, rokkantak, hadiözvegyek, betegek ellátásának folyósítását, s a magáncégeket is erre kötelezte. A magyar iskolákat bezárták, és megtiltották a magánoktatást is a magyar gyerekek számára. Amikor ezeket a rendelkezéseket életbe léptették, a magyar hatóságok bizonyságot nyertek a csehszlovák politika szándékairól, és változtattak magatartásukon. 1945. április 5-én a magyar kormány tiltakozott a SZEB-nél a szlovák nemzetgyűlés által 1945. február 27-én elfogadott agrár- reform-rendelet magyarellenes megkülönböztető intézkedései ellen. A szovjet kormányhoz intézett 1945. július 4-i jegyzékében beszámolt a magyarellenes rendeletekről és atrocitásokról, és kérte Moszkva beavatkozását. 1945. április és 1946. július között a külügyminisztérium 184 feljegyzést küldött a SZEB- nek, melyekben tiltakozott a csehszlovákiai magyarellenes jogsértések miatt. Következik: 4. A magyar címer nem tárgyalási téma.
