Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-06 / 82. szám
1995. április 6., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Kimernék az apadó kutat (is) Az elszigetelődés veszélye fenyeget • Egyelőre hétből négy maradt • Patika Az új gyógyszertár Tiszateleken A szerző felvétele Györke László Tiszatelek (KM) — Domb- rád felé menet alig hagyjuk el Nagyhalászt, előbb csak néhány, majd egyre több lakóház — újabb és szebb, öreg és rozogább -—, gazdasági épület hol az út egyik, hol a másik oldalán. Aki először jár errefelé, várná a településnév-táblát. De az még jóval odébb van. Tiszatelek ilyen fura település, kissé szétszórt, a látványból ítélve ellentmondásos. A falutáblán belül egy kisebb „lakatlan” szakasz következik. Majd néhány, az enyészetnek átadott gazdasági épület. Jellegéből ítélve valamikor állat- tenyésztő telep lehetett az épületegyüttes. Most üres. Kényszer A polgármesteri hivatal szerényen bújik meg az egyik mellékutcában. Nagy Andrásáé jegyző nagyot sóhajt, mikor a falu dolgai felől érdeklődöm. Még mindig érzik azt a hátrányt, amibe 1977 és 1991 között mint társközség kerültek. Mi tagadás, Nagyhalász, az egykori székhelytelepülés nem volt kegyesebb, mint általában szokás volt akkortájt. — Önállóságunk első komoly lépése volt, hogy rendbe hozattuk a hivatal épületét — mondja Nagy Andrásné. Néhány látványosan szép új építkezésből arra gondolna az ember, hogy Tiszatelek más, mint hasonló sorsú „testvérei”. — Az már igaz, hogy az önállóság időszakában gyarapodunk mintegy ötven-hatvan lakossal — magyarázza a jegyzőasszony. — Ennek több oka is van. Egyrészt, hogy a fiatalokat nem csábítják városi munkahelyek, merthogy azok nincsenek. Tehát itt kénytelenek maradni. A másik, hogy bármennyire is nehéz az ön- kormányzat pénzügyi helyzete, az első lakáshoz jutókat 80 ezer forinttal még mindig tudjuk támogatni. Közművesített telkeket is alakítottunk ki. Egyébként az építkezések, amelyeket látott, nem egészen újkeletűek. Ma már — a szociálpolitikai kedvezmény ellenére — kevesebben vállalkoznak családi fészekrakásra. Hiszen azt a bizonyos 35 százalék önerőt ma Tiszateleken csak nagyon kevesen tudják előteremteni. Viszonylag sokan vállalkoznak a faluban. De ahogy a jegyző asszony mondja, amolyan „kényszervállalkozások” ezek; próbálnak valahogy megélni az emberek. Csak megálló A településen az önkormányzati intézményeken kívül más munkalehetőség nemigen akad. A munkanélküliségi ráta az országos átlag kétszeresénél is jóval magasabb. Az egykori Nagyhalásszal közös té- esz leépült, a továbbra is közös szövetkezetben itteniek kevesen dolgoznak. A föld jónak mondható (átlag 17 aranykorona-értékű), hát sokan abból próbálnak megélni, vagy jövedelmüket kiegészíteni. Csak hát véglegesen még itt sem rendeződtek a tulajdon- viszonyok. Az amúgy is súlyos gondok mellett a tiszatelekieket nyomasztja még, hogy egyre inkább fenyegeti őket az elszigetelődés veszélye. Nagy felháborodást keltett, mikor elterjedt a hír: esetleg megszüntetik a közlekedést a kisvasú- ton. Ez ugyan (még) nem következett be, a járatokat azonban csaknem a felére csökkentették: hét járatpárból négy maradt. Az állomásból megálló lett. De még ennek is örülnek. — Most tárgyalunk a Volánnal — mondja Nagy Andrásné —, mert a buszjáratokat is drasztikusan csökkenteni akarják. Pénz kellene ide is. De hát az az önkormányzat fizessen a tömegközlekedésért (is), amely annak is örül, ha intézményeiben egyáltalán bért tud adni? Fejlesztésről pedig már csak álmodozni mer? Mert míg tornatermek, új iskolák nőttek ki a földből szerte az országban, itt életveszélyessé vált az a régi épület, ahová az alsósok járnak. Kimernék hát az apadó kutat is? A tiszatelekiek például a gázberuházást is keményebb feltételek mellett tudták csak megvalósítani tavaly. A település jellegéből adódóan amúgy is többe kerülő hálózat- kiépítésre csak 23,8 százalék állami támogatást kaptak. Hitel felvételére kényszerültek, amelynek kamata már ketyeg, 1997-től pedig a törlesztőrészleteket kell fizetni. Ha lesz miből... Szeizmográf Földrengés veszélye éppen nem fenyegeti a tiszatelekieket, ám a község szociális helyzetét illusztráló adatok eléggé megrázóak. Jellemző, hogy míg a személyi jövedelemadóból helyben maradó rész 3 és fél millió, a kiegészítés 4 millió 104 ezer forint. A köt- ségvetésnek csaknem 20 százalékát fordítják különböző segélyekre. Helyi adót nem vetettek ki, hiszen a lakosság így is túl van terhelve: még három évig törlesztik a vízműhozzájárulást, sokan hitelből tudták csak kifizetni a gázcsonkot. De hogy ne csak a nehézségekről essék szó: a településen már nincs földút, tavaly év végén szentelték az új katolikus templomot (erre az önkormányzat egymillió forintot adott), 1994 eredménye az új (magán)gyógyszertár is, melyet ugyancsak az önkormányzat létesített. Bácskai Istvánná szakgyógyszerész: — Nagy szükség volt itt patikára, mert míg Nagyhalászba vagy Dombrádra kellett orvosságért utazni, bizony alaposan megdrágította azt az útiköltség. Egyébként szeretek itt dolgozni, mert nyíltak, őszinték, de, sajnos, nagyon nehezen élnek errefelé is az emberek. Nem lehetünk mindig mellettük Sánta János Nyíregyháza — Évente 2-300 gyereket küldenek az önkormányzatok gyámhatóságai a megyei gyermekvédő intézet oltalmazó szárnyai alá. Az idei esztendő első két és fél hónapja alatt már közel 100-an kerültek új otthonuk falain belülre. Munkanélküliség, növekvő lakásrezsi, alkoholizmus felé tendáló szülők, elhanyagolt gyerekek. Bejutni könnyű. De vajon milyen a kifelé vezető út? — Az esélyek bizony elszomorítóak — fogalmaz tömören Szabóné Komolai Ida, a GYIV1 családgondozója. Egy kimutatást tesz az asztalra. Átböngésszük. A felhasználható pénzforrások, bizonyos támogatási formák először csak sorvadoztak, aztán el is apadtak. Ilyen például a nyíregyházi önkormányzat által adott vissza nem térítendő támogatás. A korábbi években ez 150 ezer volt, tavaly már csak 80 ezer. Most megszűnt. A nevelőszülői hálózat működési költségei még tavaly is az 1992-ben megállapított szinten voltak, holott a gyerekek eltartása jóval többe kerül. Nőtt a nevelőszülők és a hozzájuk kihelyezett gyerekek száma is (1994 decemberében 'K .............. ............... 754 nevelőszülő 1305 gyereket nevelt). — Az állami gondoskodásban részesülő fiatalok önálló életkezdésének támogatására az 1989-ben hozott rendelet alapján ma már tágabbak a lehetőségek, mint korábban voltak. Eszerint anyagi támogatásban részesíthető az a 18. életévét betöltött intézeti elhelyezett, intézeti, illetve állami nevelt fiatal, akinek életvitele és szociális helyzete ezt indokolja. Támogatásban részesíthetők a vagyonnal (örökölt ingatlannal, árvajáradékkal vagy saját keresetből származó megtakarítással) rendelkező fiatal is —- sommázza a feltételeket Orbán Géza, a támogatást odaítélő bizottság titkára. —- Akinek az életvitele kifogásolható, nem kaphat támogatást. Sajnálatos, de nem tudjuk az adott évben minden fiatal kérelmét kielégíteni. Az előző évben ilyen célra közel 14 és fél millió forint állt rendelkezésünkre. A 382 kérelmező közül csak 110-en kaptak átlagosan 130 600 forint életkezdési támogatást. Ez az egy főre jutó átlag valamivel több mint ’93-ban volt, de kevesebb a ’91-ben kiutalt ösz- szegnél. Essék szó először a jó példákról. Remeknek minősítették az együttműködést Encs- encs, Kemecse és Nyíregyháza önkormányzatával. Ez utóbbi település testületé 1994. április 1-jétől kamatmentes kölcsönt ad a 18. életévüket betöltött fiataloknak lakásvásárláshoz, illetve építéshez. A maguk módján támogatják az első lakáshoz jutó állami gondozottakat az illeték- hivatalok. Amikor kéri a fiatal és azt támogatja a GYIVI, méltányosságból elengedik az illeték fizetését. — Ha meg tudunk venni egy üresen álló kis lakást, azt valamivel be is kell rendezni — folytatja Komolai Ida. — Ezeknek a fiataloknak már legtöbbször kis gyerekük van, munkanélküliek, gyesen vannak, nagyon nehéz a saját házuk fenntartása. Szomorúság ül a máskor oly, kedélyes, vidám, mosolygós hölgy, Ida mama arcára, amikor csalódásaira hoz fel példát: — Mondom a nevét, de azért ne írja le. Szóval a fiúnak és a feleségének, mindketten a mi gyerekünk még vállalati kölcsönnel és intézeti támogatással megvettünk egy gyönyörű házat Görögszálláson. Bebútoroztuk. Egyszer csak azt hallom, eladták és vettek Felsősimán egy alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb lakást. Azt is eladták, és visszaköltöztek Görögszállásra, de már csak egy szoba-konyhásat vettek. Az újonnan megvásárolt bútorokat a használt bútorokat áruló kereskedőnél találtam meg.- Az apró gyerekeik állami gondozásba kerültek. Nagy megdöbbenés volt ez számomra, pedig személyesen is figyelemmel kísértem a sorsuk alakulását, annyira hozzám nőttek, de hát minden percben nem lehetünk mellettük. A felnőttkor határára érő fiatalok számára sokszor csak a GYIVI által adható életkezdési támogatás marad. Vannak, akikért ilyenkor jelentkezik valamelyik szülő. Mások *az örökölt, kis lerobbant lakásokat választhatják, melyek folyamatosan karbantartást igényelnének. Mivel nem fordítanak rá gondot, csakhamar lakhatatlanná válnak. Hiányzik egy láncszem. Ezeket a felnőtt fiatalokat már nem veszi át a szociális háló. Tizennyolcéves korban befejeződik a gondoskodás, csak nagyon kivételes esetekben folytatódik huszonnégy éves korig a velük való foglalkozás. — Mi senkit nem teszünk ki az utcára 18 éves korában. Szállásról, munkáról, ellátásukról gondoskodunk. Elkeserít, ha minket okolnak, vádolnak, mert elverték a pénzüket, kerülik a munkát, a hajléktalanszállón kötnek ki, pedig csakis maguknak keresték a bajt. Mi emberibb életet kínáltunk nekik — teszi hozzá végezetül Nemes Gáborné, Zsóka néni, az intézet megbízott igazgatója. Készülődés Fehérgyarmat (MK) — Nagyarányú győzelmet aratott a Berta László tűzoltó százados felkészítette Zalka Máté Gimnázium csapata a középiskolások megyei tűzvédelmi vetélkedőjén. — A tűzesetek esetleges megelőzése mindannyiunk kötelessége — fogalmaz Juhász Imre. — A sors úgy hozta, hogy Széchenyi Ódon életével és munkásságával én foglalkoztam — folytatja az ugyancsak negyedikes Kerekes Gábor. — Igyekeztem minden aprólékos adatot megjegyezni, s mint kiderült: megérte. Mint Berta László elmondta: nagyon sok pontot raboltak a fiúk a villámkérdéseknél. Jól szerepelt a másik fehérgyarmati csapat is. Az 50 évvel ezelőtt alapított iskola, a mai Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközép- iskola leányai az ötödik helyen végeztek. Vélemények az országos megmérettetés előtt: Kerekes Gábor: — Sok videofilmét megnéztünk, megbeszéltük a látottakat. Ezt a módszert követjük az áprilisi, májusi országos versenyre való felkészülésnél is. Juhász Imre: A mostani felkészülésben is támogatott bennünket Pálúr László helyettes igazgató úr, az egész iskola. Mi úgy döntöttünk, tudva, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az önkormányzati intézmények, hogy a megyein kapott csapatjutalmat felajánljuk az iskolának. Ha győznénk az országoson, ugyancsak az iskolának adnánk. Mtmk *« -Ml ü' Rövidé Nyírkárászon... ...80 ezer forinttal támogatják a fiatal házasok lakás- vásárlását, míg építkezésre 100 ezer forintot adnak. (KM) Az utóbbi... ...két-három évben megyénkben 62,8 százalékkal csökkentek a lakásberuházások. (KM) Hazahoznák... ...az óvodai csoportot Pe- nyigéről, hogy ne álljon üresen a mándi iskola. Itt helyeznék el az idősek klubját is — tudtuk meg Varga Lajos polgármestertől. (KM) Vállalkozó... ...működteti a cipőüzemet Pócspetriben, ahol jelenleg 26-an dolgoznak. Ha még egy tűzőgépet beszereznének, újabb 10-15 embert alkalmazhatnának — mondta el Pataki László polgármester. (KM) . » Megvonták... ...az ezerforintos étkezési hozzájárulást a tiszalöki ön- kormányzati intézmények dolgozóitól: így egymillió forintos megtakarítást érhetnek el, s ezzel is csökkentik a költségvetési hiányt — tájékoztatott Király Sándor polgármester. (KM) Megrongálódott Békéscsaba (MTI) — Az örökbefogadás kérdésköréről, a nevelőszülők felkészítéséről, az intézetből hazakerült gyermekek beilleszkedési nehézségeiről, a „válási árvákról”, a család- terápiás képzési és intézményi modellekről tartottak kerekasztal-megbeszé- lést nemrég a Magyar Családterápiás Egyesület IX. vándorgyűlésen. Az egyesület elnöke Ku- rimay Tamás pszichiáter elmondta: a mentálhigiénés területen dolgozó szakemberek összehangolt munkájával a családterápia a megelőzés rendkívül hatékony eszköze lehet. Az együttműködésre, a tennivalók egyeztetésére nagy szükség van, mert Magyarországon nincs külön családterápiás hálózat. Ma, amikor a családi védőhálót megrongálta a gazdasági kényszer, még fontosabb a közös fellépés. Mindennek egyik feltétele, hogy a családterápia alkalmazására jól felkészült szakembergárda tevékenykedjék szerte az országban. .........■MF".'.......................................».................................... JLíé N ' j. í' l r-TTl m ifTif f * I $1 1 i n. Kedves ' .......Olvasónk! i ~ nVerhet! I I Ha hatnapi szelvényt (hétfő- \ Melyik a magyar szerzetes- szombat) kivágva együtt \ rend? április 12-ig beküld, akkor ! ____ részt vesz heti ajándéksor- ! | M bencés solásunkon. (Ezen könyvju- ! talmat, KM-előfizetést és icn pálos más ajándéktárgyakat nyer- j ____ hét.) Egyben jogot nyer a I CB piarista havi sorsoláson történő rész- | vételre, amelyen a fődíj pá- j A megfejtő neve: rizsi, illetve franciaországi [ társasutazás. Játékunk három | .............................................. hónapos. (E heti megfejté- ! sek az április 15-i számban.) 1 .............................................. 1 Címe: Cím: Kelet-Magyarország 1 Szerkesztősége í .............................................. 4400 Nyíregyháza, V Zrínyi Ilona u. 3-5. °° ..............................................
