Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-06 / 82. szám

1995. április 6., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Kimernék az apadó kutat (is) Az elszigetelődés veszélye fenyeget • Egyelőre hétből négy maradt • Patika Az új gyógyszertár Tiszateleken A szerző felvétele Györke László Tiszatelek (KM) — Domb- rád felé menet alig hagyjuk el Nagyhalászt, előbb csak néhány, majd egyre több lakóház — újabb és szebb, öreg és rozogább -—, gaz­dasági épület hol az út egyik, hol a másik oldalán. Aki először jár errefelé, várná a településnév-táblát. De az még jóval odébb van. Tisza­telek ilyen fura település, kissé szétszórt, a látványból ítélve ellentmondásos. A falutáblán belül egy kisebb „lakatlan” szakasz következik. Majd néhány, az enyészetnek átadott gazdasági épület. Jel­legéből ítélve valamikor állat- tenyésztő telep lehetett az épü­letegyüttes. Most üres. Kényszer A polgármesteri hivatal szeré­nyen bújik meg az egyik mel­lékutcában. Nagy Andrásáé jegyző nagyot sóhajt, mikor a falu dolgai felől érdeklődöm. Még mindig érzik azt a hát­rányt, amibe 1977 és 1991 között mint társközség kerül­tek. Mi tagadás, Nagyhalász, az egykori székhelytelepülés nem volt kegyesebb, mint ál­talában szokás volt akkortájt. — Önállóságunk első ko­moly lépése volt, hogy rendbe hozattuk a hivatal épületét — mondja Nagy Andrásné. Néhány látványosan szép új építkezésből arra gondolna az ember, hogy Tiszatelek más, mint hasonló sorsú „testvérei”. — Az már igaz, hogy az önállóság időszakában gyara­podunk mintegy ötven-hatvan lakossal — magyarázza a je­gyzőasszony. — Ennek több oka is van. Egyrészt, hogy a fiatalokat nem csábítják városi munkahelyek, merthogy azok nincsenek. Tehát itt kényte­lenek maradni. A másik, hogy bármennyire is nehéz az ön- kormányzat pénzügyi helyze­te, az első lakáshoz jutókat 80 ezer forinttal még mindig tud­juk támogatni. Közművesített telkeket is alakítottunk ki. Egyébként az építkezések, amelyeket látott, nem egészen újkeletűek. Ma már — a szo­ciálpolitikai kedvezmény el­lenére — kevesebben vállal­koznak családi fészekrakásra. Hiszen azt a bizonyos 35 szá­zalék önerőt ma Tiszateleken csak nagyon kevesen tudják előteremteni. Viszonylag sokan vállalkoz­nak a faluban. De ahogy a jegyző asszony mondja, amolyan „kényszervállalkozá­sok” ezek; próbálnak vala­hogy megélni az emberek. Csak megálló A településen az önkormány­zati intézményeken kívül más munkalehetőség nemigen akad. A munkanélküliségi ráta az országos átlag kétszeresé­nél is jóval magasabb. Az egy­kori Nagyhalásszal közös té- esz leépült, a továbbra is kö­zös szövetkezetben itteniek kevesen dolgoznak. A föld jó­nak mondható (átlag 17 aranykorona-értékű), hát so­kan abból próbálnak megélni, vagy jövedelmüket kiegészíte­ni. Csak hát véglegesen még itt sem rendeződtek a tulajdon- viszonyok. Az amúgy is súlyos gondok mellett a tiszatelekieket nyo­masztja még, hogy egyre in­kább fenyegeti őket az elszi­getelődés veszélye. Nagy fel­háborodást keltett, mikor el­terjedt a hír: esetleg megszün­tetik a közlekedést a kisvasú- ton. Ez ugyan (még) nem kö­vetkezett be, a járatokat azon­ban csaknem a felére csökken­tették: hét járatpárból négy maradt. Az állomásból megál­ló lett. De még ennek is örül­nek. — Most tárgyalunk a Vo­lánnal — mondja Nagy And­rásné —, mert a buszjáratokat is drasztikusan csökkenteni akarják. Pénz kellene ide is. De hát az az önkormányzat fizessen a tömegközlekedésért (is), amely annak is örül, ha intéz­ményeiben egyáltalán bért tud adni? Fejlesztésről pedig már csak álmodozni mer? Mert míg tornatermek, új iskolák nőttek ki a földből szerte az országban, itt életveszélyessé vált az a régi épület, ahová az alsósok járnak. Kimernék hát az apadó kutat is? A tiszatelekiek például a gázberuházást is keményebb feltételek mellett tudták csak megvalósítani tavaly. A tele­pülés jellegéből adódóan amúgy is többe kerülő hálózat- kiépítésre csak 23,8 százalék állami támogatást kaptak. Hi­tel felvételére kényszerültek, amelynek kamata már ketyeg, 1997-től pedig a törlesztőrész­leteket kell fizetni. Ha lesz miből... Szeizmográf Földrengés veszélye éppen nem fenyegeti a tiszatelekie­ket, ám a község szociális helyzetét illusztráló adatok eléggé megrázóak. Jellemző, hogy míg a személyi jövedele­madóból helyben maradó rész 3 és fél millió, a kiegészítés 4 millió 104 ezer forint. A köt- ségvetésnek csaknem 20 szá­zalékát fordítják különböző segélyekre. Helyi adót nem vetettek ki, hiszen a lakosság így is túl van terhelve: még há­rom évig törlesztik a vízmű­hozzájárulást, sokan hitelből tudták csak kifizetni a gáz­csonkot. De hogy ne csak a nehézsé­gekről essék szó: a településen már nincs földút, tavaly év vé­gén szentelték az új katolikus templomot (erre az önkor­mányzat egymillió forintot adott), 1994 eredménye az új (magán)gyógyszertár is, me­lyet ugyancsak az önkormány­zat létesített. Bácskai Istvánná szak­gyógyszerész: — Nagy szükség volt itt pa­tikára, mert míg Nagyhalászba vagy Dombrádra kellett orvos­ságért utazni, bizony alaposan megdrágította azt az útikölt­ség. Egyébként szeretek itt dolgozni, mert nyíltak, őszin­ték, de, sajnos, nagyon nehe­zen élnek errefelé is az embe­rek. Nem lehetünk mindig mellettük Sánta János Nyíregyháza — Évente 2-300 gyereket küldenek az önkormányzatok gyámható­ságai a megyei gyermekvédő intézet oltalmazó szárnyai alá. Az idei esztendő első két és fél hónapja alatt már közel 100-an kerültek új ott­honuk falain belülre. Mun­kanélküliség, növekvő lakás­rezsi, alkoholizmus felé ten­dáló szülők, elhanyagolt gye­rekek. Bejutni könnyű. De vajon milyen a kifelé vezető út? — Az esélyek bizony elszo­morítóak — fogalmaz tömö­ren Szabóné Komolai Ida, a GYIV1 családgondozója. Egy kimutatást tesz az asz­talra. Átböngésszük. A fel­használható pénzforrások, bi­zonyos támogatási formák először csak sorvadoztak, az­tán el is apadtak. Ilyen például a nyíregyházi önkormányzat által adott vissza nem téríten­dő támogatás. A korábbi évek­ben ez 150 ezer volt, tavaly már csak 80 ezer. Most meg­szűnt. A nevelőszülői hálózat mű­ködési költségei még tavaly is az 1992-ben megállapított szinten voltak, holott a gye­rekek eltartása jóval többe ke­rül. Nőtt a nevelőszülők és a hozzájuk kihelyezett gyerekek száma is (1994 decemberében 'K .............. ............... 754 nevelőszülő 1305 gyere­ket nevelt). — Az állami gondoskodás­ban részesülő fiatalok önálló életkezdésének támogatására az 1989-ben hozott rendelet alapján ma már tágabbak a lehetőségek, mint korábban voltak. Eszerint anyagi támo­gatásban részesíthető az a 18. életévét betöltött intézeti elhe­lyezett, intézeti, illetve állami nevelt fiatal, akinek életvitele és szociális helyzete ezt indo­kolja. Támogatásban részesít­hetők a vagyonnal (örökölt in­gatlannal, árvajáradékkal vagy saját keresetből származó megtakarítással) rendelkező fiatal is —- sommázza a felté­teleket Orbán Géza, a támo­gatást odaítélő bizottság titká­ra. —- Akinek az életvitele kifo­gásolható, nem kaphat támo­gatást. Sajnálatos, de nem tud­juk az adott évben minden fia­tal kérelmét kielégíteni. Az előző évben ilyen célra közel 14 és fél millió forint állt ren­delkezésünkre. A 382 kérel­mező közül csak 110-en kap­tak átlagosan 130 600 forint életkezdési támogatást. Ez az egy főre jutó átlag valamivel több mint ’93-ban volt, de ke­vesebb a ’91-ben kiutalt ösz- szegnél. Essék szó először a jó pél­dákról. Remeknek minősítet­ték az együttműködést Encs- encs, Kemecse és Nyíregyhá­za önkormányzatával. Ez utóbbi település testületé 1994. április 1-jétől kamat­mentes kölcsönt ad a 18. élet­évüket betöltött fiataloknak la­kásvásárláshoz, illetve építés­hez. A maguk módján támo­gatják az első lakáshoz jutó ál­lami gondozottakat az illeték- hivatalok. Amikor kéri a fiatal és azt támogatja a GYIVI, méltányosságból elengedik az illeték fizetését. — Ha meg tudunk venni egy üresen álló kis lakást, azt valamivel be is kell rendezni — folytatja Komolai Ida. — Ezeknek a fiataloknak már legtöbbször kis gyerekük van, munkanélküliek, gyesen van­nak, nagyon nehéz a saját há­zuk fenntartása. Szomorúság ül a máskor oly, kedélyes, vidám, mosolygós hölgy, Ida mama arcára, ami­kor csalódásaira hoz fel pél­dát: — Mondom a nevét, de azért ne írja le. Szóval a fiúnak és a feleségének, mindketten a mi gyerekünk még vállalati kölcsönnel és intézeti támoga­tással megvettünk egy gyö­nyörű házat Görögszálláson. Bebútoroztuk. Egyszer csak azt hallom, eladták és vettek Felsősimán egy alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb la­kást. Azt is eladták, és vissza­költöztek Görögszállásra, de már csak egy szoba-konyhásat vettek. Az újonnan megvásá­rolt bútorokat a használt búto­rokat áruló kereskedőnél talál­tam meg.- Az apró gyerekeik állami gondozásba kerültek. Nagy megdöbbenés volt ez számomra, pedig személyesen is figyelemmel kísértem a sor­suk alakulását, annyira hoz­zám nőttek, de hát minden percben nem lehetünk mellet­tük. A felnőttkor határára érő fiatalok számára sokszor csak a GYIVI által adható életkez­dési támogatás marad. Van­nak, akikért ilyenkor jelent­kezik valamelyik szülő. Má­sok *az örökölt, kis lerobbant lakásokat választhatják, me­lyek folyamatosan karbantar­tást igényelnének. Mivel nem fordítanak rá gondot, csakha­mar lakhatatlanná válnak. Hiányzik egy láncszem. Ezeket a felnőtt fiatalokat már nem veszi át a szociális háló. Tizennyolcéves korban befe­jeződik a gondoskodás, csak nagyon kivételes esetekben folytatódik huszonnégy éves korig a velük való foglalkozás. — Mi senkit nem teszünk ki az utcára 18 éves korában. Szállásról, munkáról, ellátá­sukról gondoskodunk. Elke­serít, ha minket okolnak, vá­dolnak, mert elverték a pénzü­ket, kerülik a munkát, a haj­léktalanszállón kötnek ki, pe­dig csakis maguknak keresték a bajt. Mi emberibb életet kí­náltunk nekik — teszi hozzá végezetül Nemes Gáborné, Zsóka néni, az intézet megbí­zott igazgatója. Készülődés Fehérgyarmat (MK) — Nagyarányú győzelmet ara­tott a Berta László tűzoltó százados felkészítette Zal­ka Máté Gimnázium csapa­ta a középiskolások megyei tűzvédelmi vetélkedőjén. — A tűzesetek esetleges megelőzése mindannyiunk kötelessége — fogalmaz Juhász Imre. — A sors úgy hozta, hogy Széchenyi Ódon éle­tével és munkásságával én foglalkoztam — folytatja az ugyancsak negyedikes Kerekes Gábor. — Igye­keztem minden aprólékos adatot megjegyezni, s mint kiderült: megérte. Mint Berta László el­mondta: nagyon sok pontot raboltak a fiúk a villámkér­déseknél. Jól szerepelt a másik fe­hérgyarmati csapat is. Az 50 évvel ezelőtt alapított is­kola, a mai Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközép- iskola leányai az ötödik he­lyen végeztek. Vélemények az országos megmérettetés előtt: Kerekes Gábor: — Sok videofilmét megnéztünk, megbeszéltük a látottakat. Ezt a módszert követjük az áprilisi, májusi országos versenyre való felkészülés­nél is. Juhász Imre: A mos­tani felkészülésben is tá­mogatott bennünket Pálúr László helyettes igazgató úr, az egész iskola. Mi úgy döntöttünk, tudva, hogy mi­lyen nehéz helyzetben van­nak az önkormányzati in­tézmények, hogy a megyein kapott csapatjutal­mat felajánljuk az iskolá­nak. Ha győznénk az orszá­goson, ugyancsak az isko­lának adnánk. Mtmk *« -Ml ü' Rövidé Nyírkárászon... ...80 ezer forinttal támogat­ják a fiatal házasok lakás- vásárlását, míg építkezésre 100 ezer forintot adnak. (KM) Az utóbbi... ...két-három évben me­gyénkben 62,8 százalékkal csökkentek a lakásberuhá­zások. (KM) Hazahoznák... ...az óvodai csoportot Pe- nyigéről, hogy ne álljon üresen a mándi iskola. Itt helyeznék el az idősek klubját is — tudtuk meg Varga Lajos polgármes­tertől. (KM) Vállalkozó... ...működteti a cipőüzemet Pócspetriben, ahol jelenleg 26-an dolgoznak. Ha még egy tűzőgépet beszerezné­nek, újabb 10-15 embert al­kalmazhatnának — mondta el Pataki László polgármes­ter. (KM) . » Megvonták... ...az ezerforintos étkezési hozzájárulást a tiszalöki ön- kormányzati intézmények dolgozóitól: így egymillió forintos megtakarítást ér­hetnek el, s ezzel is csök­kentik a költségvetési hi­ányt — tájékoztatott Ki­rály Sándor polgármester. (KM) Megrongálódott Békéscsaba (MTI) — Az örökbefogadás kérdésköré­ről, a nevelőszülők felké­szítéséről, az intézetből ha­zakerült gyermekek beil­leszkedési nehézségeiről, a „válási árvákról”, a család- terápiás képzési és intéz­ményi modellekről tartot­tak kerekasztal-megbeszé- lést nemrég a Magyar Csa­ládterápiás Egyesület IX. vándorgyűlésen. Az egyesület elnöke Ku- rimay Tamás pszichiáter el­mondta: a mentálhigiénés területen dolgozó szakem­berek összehangolt munká­jával a családterápia a meg­előzés rendkívül hatékony eszköze lehet. Az együtt­működésre, a tennivalók egyeztetésére nagy szükség van, mert Magyarországon nincs külön családterápiás hálózat. Ma, amikor a családi védőhálót megrongálta a gazdasági kényszer, még fontosabb a közös fellé­pés. Mindennek egyik fel­tétele, hogy a családterá­pia alkalmazására jól felké­szült szakembergárda tevé­kenykedjék szerte az or­szágban. .........■MF".'.......................................».................................... JLíé N ' j. í' l r-TTl m ifTif f * I $1 1 i n. Kedves ' .......Olvasónk! i ~ nVerhet! I I Ha hatnapi szelvényt (hétfő- \ Melyik a magyar szerzetes- szombat) kivágva együtt \ rend? április 12-ig beküld, akkor ! ____ részt vesz heti ajándéksor- ! | M bencés solásunkon. (Ezen könyvju- ! talmat, KM-előfizetést és icn pálos más ajándéktárgyakat nyer- j ____ hét.) Egyben jogot nyer a I CB piarista havi sorsoláson történő rész- | vételre, amelyen a fődíj pá- j A megfejtő neve: rizsi, illetve franciaországi [ társasutazás. Játékunk három | .............................................. hónapos. (E heti megfejté- ! sek az április 15-i számban.) 1 .............................................. 1 Címe: Cím: Kelet-Magyarország 1 Szerkesztősége í .............................................. 4400 Nyíregyháza, V Zrínyi Ilona u. 3-5. °° ..............................................

Next

/
Thumbnails
Contents