Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-28 / 100. szám

1995. április 28., péntek CSUPA ÉRDEKES Ezer repülőgép Sydney (MTI-Panoráma) — Egy ausztráliai aknake­reső hajó segíti azt a tenge­ri mentőcsoportot, amely az ausztráliai partok men­tén elsüllyesztett ezer har­cirepülőgép felkutatására indult. A repülőgépek eredeti célja az volt, hogy szükség esetén megvédjék Ausztrá­liát a II. világháborúban. A háború végén, mint feles­leget egyszerűen a tenger fenekére küldték a gépeket Queensland állam partjai közelében. A mentőcsoport szóvi­vője azt mondta a UPI amerikai hírügynökség munkatársának, hogy a lelet legalább 110 millió dollárt ér. Don Dennis, a csoport vezetője elmesélte, hogy először egy kocsmá­ban hallott a tenger fene­kén pihenő repülőgépek­ről. Vállalata — fűzte hoz­zá — kiemelés után ki­javítja a repülőgépeket, és eladja mezőgazdasági használatra. Szerinte min­degyik repülőgép 110 ezer dollárt ér a tengerből tör­tént kiemelés után, és 730 ezer dollárt, miután kijaví­tották. A Koraaga nevű aknaku­tató hajó a legutóbbi há­rom hetet azzal töltötte, hogy legmodernebb lehall­gató és egyéb érzékelő ké­szülékeivel megállapítsa az elsüllyesztett repülőgé­pek pontos helyét. Az ausztráliai védelmi minisztérium szóvivője, Robert Ray szenátor kije­lentette: a repülőgépek fel­fedezésének nagy történel­mi jelentősége is van. Egyes gépeket a canberrai háborús emlékmúzeumnak ajándékoznak. A gépek, amelyek közül százat már a felszínre hoz­tak, 300 méterrel a tenger színe alatt fekszenek az óceán fenekén 50 kilomé­terre a parttól. Több géppel sohasem repültek és van­nak olyanok, amelyeket még gyári csomagolásban süllyesztettek el. Az ősi japán ácsmesterséget mutatja be az a kiállítás, amelyet Makovecz Imre nyitott meg a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A tárlat építését egy 96 éves japán ácsmester irányította. Május 28-ig tekinthető meg Nagy Gábor (1SB) felvételei Rengések a föld mélyén MTI-Press — Több mint húsz évvel ezelőtt határozták el a geofizikusok, hogy speciális szeizmográfok hálózatát építik ki a dél-amerikai kontinens egész területén a mélyben le­zajló, szerencsére kevés kárt okozó jelenségek tanulmányo­zására. Azt remélik ugyanis, hogy az ilyenkor keletkező szeizmikus hullámok terjedé­sének tanulmányozása révén új ismereteket szerezhetnek bolygónk belső felépítéséről, az ott végbemenő folyamatok­ról. Tavaly Bolívia alatt 600 ki­lométer mélységben kipattant egy rengés, és az egész konti­nenst megrázta. Nem okozott különösebb károkat, de annál hasznosabb volt a kutatók szá­mára. A rengéshullámok ter­jedéséből ugyanis sok mindent kiolvashattak Földünk mélyé­nek titkairól. Mint amikor a nyelv megkondít egy nagy ha­rangot, a belső ütés hatására a harang rezegni kezd, ugyanígy az egész föld is rezgésbe jön, ha bolygónk mélyén rengés következik be. Ilyenkor boly­gónk húszperces periódussal kitágul és összehúzódik, tehát úgy viselkedik, mintha lassan lélegzene. Egy sebész megpróbáltatásai Amikor 1985-ben Mexikó városban pusztító erejű föld­rengés rázta meg a várost és a hatalmas dübörgéssel dara­bokra hulló kilencemeletes or­vosszálló törmelékhalma ma­ga alá temette a 27 éves se­bészorvost, dr. Buciót, csak az volt a kérdés, hogy túléli-e a katasztrófát. Apja és hat fivére lázasan dolgozott a földren­gést követő napokban a romok között, csákányokkal és lapá­tokkal, nem adták fel a kere­sést. A négy nap megfeszített munkáját siker koronázta: a fi­atalember él! A jobb karjára rázuhant hatalmas acél­gerendát azonban még emelő­darukkal és kötelekkel is csak néhány centiméterrel tudták megemelni. Hogyan lett az összezúzott, élettelen kéz al­kalmas bonyolult plasztikai műtétek végzésére — erről szól a Reader’s Digest Válo­gatás áprilisi számában az „Egy sebész megpróbáltatá­sai” című történet. A 18 órán keresztül végzett operáció után a vizsgálatok azt mutatták, hogy nincs más megoldás, négy ujjat amputál­ni kell. Következett az újabb műtét, ezúttal tizennégy és fél órán keresztül, amikor is láb­ujjakat illesztettek a csonkolt kézhez. A műtétek után következett az igazi megpróbáltatás: a gyógytornászok nehéz, fájdal­mas feladatokat dolgoztak ki az inak mozgásának javításá­ra, életet kellett vinni az átülte­tett ujjak idegeibe. Es dr. Bu­do dolgozott keményen. Rendszeresen úszott, megállás nélkül nyomkodott egy gumi­labdát, hogy ezzel is erősítse a kezét. Csomók ezreit kötötte meg és oldozta ki, gombokat varrt fel rongyokra, húst és zöld­séget vágott apró darabokra. Amikor az ügyetlenségből felküzdötte magát az átlagos szintre, még tovább gyakorolt, hogy tökéletessé váljon. Bucio doktor ma már újra minden­nemű plasztikai beavatkozást el tud végezni. Úgy érzi, hogy a kezéért folytatott harcban jobb sebész vált belőle. A tavaszi IFABO kommunikációs szakvásár előtt .nyílt napokat tart Budapesten a Fabicad Kft. Bejelentették, hogy elkészült Budapest első digitális térképe. Bemutatták egyben a legújabb AutoCad alkalmazásokat, a Kodak legújabb filmszkennerét, és a legújabb digitális fényképezőgépet Nagy Gábor (ISBJ felvételei Autómentes utcákat? Budapest (MTI-Press) — Tízórainkat, uzsonnánkat a klasszikus illemszabályok szerint nem szabad az utcán fogyasztani, de hát ki törő­dik ezzel a lángoskultuszt fölváltó hamburgeres, piz­zás világunkban? Francia- országban pedig egyenesen meg is hirdették „Az utcai étkezés napját”, s több nagyvárosban, mint például Toulouseban, Lyonban többszáz résztvevője is volt , a szokatlan akciónak. Ám az indíték itt valójá­ban nem a jóllakás — még csak nem is a nyárspolgári illem megcsúfolása — volt, hanem a környezet védelme a városokat eluraló és égés­termékeivel szennyező gépkocsiáradat ellen. Az utcai rendezvények legfőbb kellékei a sonkás bagettek mellett az asztalok és szé­kek voltak. Szelíd megol­dást választottak a tiltako­zók és nem az utakon, csu­pán köztereken állítottak fel terített asztalokat, melléjük székeket. A figyelmet vi­szont nem egyedül az étke­zés látványosságával, ha­nem közös énekléssel, kör­tánccal is fölhívták maguk­ra. Az elmúlt év végén, Lyonban új jelszó került az akciót meghirdető transz­parensekre: „Elég az autó­sok agressziójából! Legyen az utca és a tér a gyereke­ké!” A tiltakozók most nem utcai evéssel, hanem azzal próbáltak érvényt szerezni követelésüknek, hogy a for­galmas kereszteződésekben meg-megálltak és gyerekjá­tékokat játszva bénították meg a forgalmat. Lyon polgárai közül, azok, akik szeretnék váro­sukból az összes gépkocsit száműzni, már újabb akció­kon törik a fejüket. Követ­kező megmozdulásukkal az autók helyfoglalása ellen kívánnak tiltakozni, termé­szetesen sajátos módon. Kerékpárosok vonulnak majd fel, kétkerekű jármű­veikre szerelt, autószéles­ségű léckeretekkel, hogy bizonyítsák: milyen nehéz ilyen helyigényű közleke­dési eszközökkel a forga­lom zavartalanságát fenn­tartani. És már az újabb ak­ció programja is körvonala­zódik: a motorizált közle­kedés zajártalmai ellen fog­nak tiltakozni olymódon, hogy kerékpárral és görkor­csolyával vonulnak az utcá­ra, a lehető legnagyobb zajt csapva. Mint hirdetik, ak­kor lesz sikeres ez a meg­mozdulás, ha az általuk kel­tett zaj felülmúlja a min­dennap megszokottat. Csupán arról feledkeznek meg az autómentes város hívei: a gépkocsik leállítá­sával lelassulna az élet, s még többen lennének mun­ka nélkül. És akkor megint kivonulhatnának az utcára, ezúttal talán éppen a két legősibb követelést — munkát, kenyeret! — tűzve zászlajukra. A 48. Nemzetközi Cannes-i Filmfesztivál hivatalos plakátját ábrázolja a kép. A fesztivált — amelynek zsűrielnöke a francia színésznő, Jeanne Moreau lesz — május 17-e és 28-a között rendezik meg a Francia Riviérán AP-felvétel Pipázók világa Saint-Claude (MTI) — A franciaországi Saint- Claude-ban nyílik meg az „Europipe „95”, a pipaked­velők három évenként meg­rendezett világtalálkozója. Saint-Claude a gyökérpipa „fővárosa”. A találkozó idején a vá­ros pipaklubja megszervezi a világbajnokságot is, ame­lyen ezúttal nemcsak a klubtagok vehetnek részt, hanem a külföldről érkezett vendégek is. A bajnokságot az nyeri, aki a legtovább füstöl el három gramm do­hányt, anélkül, hogy újra kellene gyújtania a pipáját. A világrekord jelenleg 3 óra 09 perc és 3 másodperc — írja az AFP francia hír- ügynökség. Minden versenyző kap egy gyökérpipát, 3 gramm dohányt és két doboz gyu­fát. Öt perc alatt kell meg­tömniük pipájukat, majd egy perc áll rendelkezé­sükre a dohány meggyújtá­sára. Az Europipe ’95 azok számára is versenyt rendez, akik a legjobb tervet készí­tik valamiféle új gyökérpi­pa készítésére. A gyűjtők számára egy 1000 négyzetméteres te­remben bemutatják a leg­újabb pipákat. A kézmű­vesek demonstrálják a ké­szítés technikáját, s egyben tanácsokat adnak a pipá­zóknak. A három évvel ezelőtt megrendezett legutóbbi vi­lágtalálkozón 50 ezren vet­tek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents