Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-28 / 100. szám
1995. április 28., péntek HATTER Háttérmunka pártérdek nélkül Bemutatjuk az olvasóknak a megyei közgyűlés igazgatási és jogi bizottságát Pillanatkép a megyei közgyűlésről KM-archív — Balázs Attila felvétele Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Az ön- kormányzati törvény nem írja elő tételesen, hogy a testületeknek milyen bizottságokat kell létrehozniuk — hiszen a helyi sajátosságok a meghatározók —, ám kettőt: pénzügyi valamint igazgatási és jogi bizottságot mindenképpen alakítani kell. Sorozatunkat egy hete az előbbivel kezdtük, most dr. Szénáiéi Lászlót (MDF), a megyei önkormányzat igazgatási és jogi bizottságának elnökét kérdeztük az eddigi tapasztalatokról és a tervekről. (A bizottság alelnöke Szabados József, tagjai illetve külső tagjai: dr. Darvai Sándor, dr. Juhász Miklós, dr. Barabás Bertalan, dr. Helmeczy László, Szobosz- lai Ottó.) — Teljesen új helyzetben vagyunk, hiszen alapvetően más módon szerveződött a mostani közgyűlés, mint a korábbi — kezdte a beszélgetést Szendrei László. — Az egy- párti, homogén testületek után most pártok küldötteiből alakult meg a megyegyűlés, amiből nyilvánvaló az is, hogy komoly érdekkülönbségek is lehetnek bizonyos kérdések megítélésében. Ebből fakad az első és legfőbb feladatunk is: egyszerűen ki kell dolgozni azokat a szabályokat, amelyek alapján működik a közgyűlés. OLényegében mindent elölről kell kezdeni, holott már dolgoznak a pártok delegáltjai? — Majdnem. Fontos, hogy az egész testület úgy működjék, ahogy és amiért a társadalom létrehozta; jelenjenek meg a többpárti érdekek; az egész legyen átlátható. Most ennek még nem felel meg a testület működése. Sok kérdés vetődik fel. Például ki határozza meg, hogy milyen kérdések kerülnek a testület napirendjére, egyáltalán: ki tesz azokra javaslatot? Ki és mikor szólalhat fel, mennyi ideig beszélhet? Tud-e úgy működni, hogy munkájában érdemes részt venni a bejutott legkisebb párt képviselőjének, nem csak a vezető koalíció küldöttének? O Mindezekre—és a további hasonló kérdésekre — az igazgatási és jogi bizottságnak kell válaszolni? — Természetesen nem. Az azonban feladata, hogy — sokféle vélemény bekérése után — javaslatot tegyen a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatására, vagy új készítésére. A megyei önkormányzat testületi döntése után pedig ügyelnie kell arra, hogy a megyegyűlés ne térjen el az önmaga által elhatározott rendtől. Furcsa is volna, ha mindig az adott politikai szituációtól függne, hogy miről és hogyan tárgyalnak. OA legutóbbi közgyűlésen a már említett szervezeti és működési szabályzat több módosítását megszavazták. Mi hiányzik még? — Ez csak az első ütem volt, bizonyos új feladat- és hatásköröket jelölt meg a közgyűlés. Lényegi dolgok — éppen az új helyzetből adódóan — még hátra vannak. Például eddig nem voltak frakciók a megyei közgyűlésben, precízen meg kell fogalmazni, hogy miként alakulhatnak, milyenek a lehetőségeik. Hasonló a helyzet a platformokkal. Felvetődhet a kérdés, hogy ez utóbbiak tevékenysége átnyúlhat-e egy- egy frakció határán. Egyelőre nem tudjuk. Tehát egyfajta elméleti alapvetésekre is szükség van, s ha most nem tesszük meg nyugodt körülmények között, az élet konkrét — netán elmérgesedő — viták idején kényszerítene rá. Van egészen konkrét dolog is, ami érthetővé teszi a részletekbe menő politikai alku közben kristályosodó szabályozást. Például most az elnök adja meg a szót, ha valaki felszólalásra jelentkezik. Elméletben előfordulhat, hogy annak és csak annak adja meg, akiről tudja, hogy mellette fog érvelni. Elrendelheti a vita lezárását is. Nyilvánvaló: az ilyen magatartás nem igazságos, jogával él ugyan, egyben vissza is él. Ha ezt egy konkrét, már zajló ügy során akarnánk rendezni, talán megkísérelni sem volna érdemes. Most viszont „tiszta lappal, elvi alapokon” nyugodtan megtehetjük és ezzel hosszú időre, előre rendezett mederbe terelhetjük az önkormányzat testületi munkáját. Ezért kell a jó „házszabály". O Milyennek találja saját bizottságát? — Háromszor találkoztunk eddig nagyobb munkában. Nem „mindenki ért mindenhez” típusú bizottság leszünk, inkább mindenki nagyon jól ért valamely részterülethez. Jó csapat leszünk. Ö Mi a helyzet a pártérdekekkel, hiszen a bizottság a legkülönbözőbb pártok tagjaiból tevődik össze? — A háttérmunkában nincs értelme a pártérdeknek. Egyébként is nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Iszonyúén kevés a pénz, ráadásul a megyei önkormányzat hatáskörének szabályozása sem felel meg a mai igényeknek. Ha nem volna, hiányozna egy olyan szervezet, amely különböző dolgokat közvetíteni, összehangolni tud a Parlament és az önkormányzatok között. Tehát kell ez a szint, de egy gazdasági szervező feladattal „helyzetbe kellene hozni”, ne csak összehangoljon, közvetítsen, hanem gerjesztő is legyen. Ne csupán beindítson folyamatokat, hanem többszörözze meg azok hatását. Balogh Géza A lighanem jó ideig napirenden szerepel még a vasutasok nemrég befejeződött sztrájkja. A munkabeszüntetés megítélésében nem voltak egységesek a vasutasok, s a kívülállók sem. Itt azonban meg kell állnunk egy szóra, hiszen kívülállók csak kevesek lehettek, mondjuk azok, akik egyéni vállalkozók, s nincsenek kiszolgáltatva a munkahelyi vezetőiknek. Sokan vannak ők is, de azok is, akik állami vállalatoknál keresik a kenyeret. Mint tudjuk, a közhiedelemmel ellentétben a vasutasok nem a bér miatt sztrájkoltak, hanem a kollektív szerződés hiányosságai miatt, a tét az volt, hogy a jövőben milyen jogok illetik meg a munkáltatót, illetve az alkalmazottat. Kezdettől fogva kettős veszéllyel kellett számolni. Ha túlnyeri magát a MÁV, azaz jogaiban megnyirbálva jönnek ki a küzdelemből a szakszervezetek, akkor az precedens lesz a többi állami vállalat előtt is, de nem túlzunk talán, a magánszférának is, mondván, ha azokon a tárgyalásokon a MÁV vezetése győzötttt, akkor milyen alapon ugrálnak a mi alkalmazottaink. Nem véletlen az, hogy több szak- szervezet is jelezte, kész a szolidaritási sztrájkra, s még az MSZOSZ is inkább a vasutasok, mint a MÁV vezetésének pártján állt, pedig az ő kormányhoz fűződő jó viszonyuk közismert. Nagy Sándorék is látták a veszélyt, ha most elgázolják a vasutasokat, annak messze ható következményei lehetnek. Ha viszont pontról pontra bejön a szakszervezetek követelése, akkor lehetetlen helyzetbe jut a MÁV, s vele együtt a kormány, hiszen nem lehet végrehajtani a vasút szükséges megreformálását, melynek hiányában kizárt a rohamosan növekvő adósság mérséklése. Most, a maratoni sztrájk, és tárgyalássorozat után mindkét fél elégedetten nyilatkozik, s ez jó jel lehet. Elkezdődhet a MÁV szervezeti korszerűsítése, s hivatkozási alapjuk van azon kollektíváknak, akiknek még ezután kell megküzdeniük a szakszervezeti jogaikért. Most, hogy a fiú a falu csapatában kergeti labdát, legalább cipő van a lábán Ferter János rajza ■HMI B ... > ..: . Meztelen tanú Kováts Dénes F ura szerzemény a magyar jog, úgy látszik ugyanis, hogy a bűnözőket jobban védi, mint a tisztességes állampolgárokat, akiket tanúként idéznek a bíróság elé. Ennek egyik ékes példája volt a napokban az a tárgyalás, melyen külföldi maffiózók ültek a vádlottak padján, a tanúk között pedig a „kommandós” rendőrök némelyikét hallgatták meg. Azokat a rendőröket, akik kilétét nem szívesen fedik fel az akciók, s a személyek biztonsága érdekében. A bíróság előtt azonban ezt a szempontot nem lehet (?) figyelembe venni. Szemtől szembe kerülnek a vádlottakkal, jól hallhatóan jegyzik le, illetve mondják magnóra személyi adataikat, lakcímüket: ezek közepes emlékezőtehetséggel is könnyen megjegyezhetők, s aztán jöhet a bűnözők bosz- szúja. Nem akarok riadalmat kelteni, de úgy gondolom: nem jól van ez így. Az inkognito megőrzése szerencsés lenne abból a szempontból, hogy a tanúk biztonságban érezzék magukat. Nem véletlen, hogy sokan nem vállalják a bíróság vagy a rendőrség előtti tanúskodást, mert félnek attól: rosszul járnak. Ezért inkább azt mondják: nem elmékeznek, nem láttak semmit... A személyi azonosítást másképp is meg lehetne oldani. A személyi igazolványban, esetleg más okmányokban szereplő adatok kiírhatók, egyeztetése hallgatóság nélkül is megoldható lenne. Éppen a becsületes emberek védelmében, s annak érdekében, hogy az állampolgárok nagyobb biztonsággal merjék elmondani a látottakat, tapasztaltakat az igazság kiderítését segítve. A jogalkotóknak a személyiségi jogokat ebből a szempontból is figyelembe kellene venniük, ha rendet, jobb közbiztonságot akarnak. Különben senki sem vállalja majd a tanúskodást, így a „vakok és süketek” nemzete leszünk. F m —f jTCvJ n||B Z|TT| | TjTlí ^ f ^ | j[
