Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-27 / 99. szám

1995. április 27., csütörtök Keiei-Magyaiország 13 Jobb húst kevesebb abrakból Jelentősen, hatékonyan javítani kell a fajlagos takarmányfelhasználáson Nyíregyháza (KM - GB) — Bár nem a legsajátosabb, ám mégis fontos ágazata e régió­nak a sertés- és baromfihús- termelés. Ugyanakkor jócs­kán van javítani való e két abrakfogyasztó állatfaj it­teni tenyésztési-tartási kö­rülményein, derült ki egy nem régiben Nyíregyházán, a MAE megyei szervezete ál­tal rendezett szakmai ta­nácskozáson. A mércét számunkra is az Eu­rópai Unió (EU) követelmé­nyei jelentik, mondta a húster­melésünk valóságos helyzetét felvázoló előadásában a me­gyei Földművelésügyi Hivatal vezetője, Szénégető László. Különösen a baromfihús pia­cán éles a verseny, ami azt je­lenti, igen nehéz bevinni efféle árut az EU-ba. Hogy húster­melésünk a minőségi mutató­kon kívül jövedelmezőségben is versenyképes legyen, javíta­ni kell a fajlagos takar­mányfelhasználáson (egy kiló hús előállításához feletetett abrak) — ami 20-30 száza­lékkal is rosszabb, mint a világ élvonalában — és csökken- tenünk kell az elhullás jelenleg igen magas hányadát. A ten­nivalóinkat az alapoknál kell kezdenünk — hangsúlyozta a földművelésügyi hivatal veze­tője — amihez figyelembe kell venni az adottságainkat. Az abraktermelésre nem alkalmas gyenge termőterületeken pél­dául nem érdemes a sertés­vagy baromfiágazatot helyi ta­karmánytermelésre alapozni. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a takarmányozásban a gazdaságosság feltétele a gaz­dasági abrak (netán a fehérje egy részének is) otthoni megtermelése és ehhez vásá­rolt koncentrátum hozzákeve­rése. A sertéstenyésztésünk hely­zetéről Szabó Péter, a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem (DATE) adjunktusa töb­bek között a következőket mondta: a hazai sertésállo­mány 5 millió alá történt csök­kenése elsősorban a kisterme­lői sertéstartási kedv vissza­esésének következménye. Ez azonban nem véletlen, mivel a piacon való megmaradáshoz igényes szakmai munkára vol­na szükség, ami viszont a többségben lévő egy kocás, 2- 3 hízós kistermelőknél eleve nem lehet gazdaságos. A ser­tés ugyanis nem mindenevő, hanem koncentrált abrakfo­gyasztó faj, mondta az elis­mert szakember, aki fajtakér­désről szólva szóvátette, hogy nem a Pietrain és a Belga la­pályt kellene, mint kereszte- zési partnert favorizálni, ha­nem a Duroc fajtát. El vagyunk maradva A tartástechnológiánkat tag­lalva Szabó Péter megállapí­totta: minden téren, így a gaz­da lelkiismeretességétől függő elhullási mutatókban, a takar­mányfelhasználásban, a szín- húsarányban is el vagyunk maradva a fejlett nyugati ser­téstartóktól. A piac minőségi termelést kikényszerítő ere­jéről egyelőre csak annyit, hogy a húsipar nem ismeri el termelői áraiban a kiváló (50 százalék fölötti) színhús-előál- lítást. Ugyanakkor a közös piaci sertésminősítési rendszer hazai elterjedéséhez ösztönző árakra volna szükség. Az árak mellett azonban a különböző fázisokban költségcsökkentés­re is szükség van a versenyké­pes hústermelés érdekében. Van mit javítanunk például a sertés vágóhidak 50 százalék alatti kihasználtságán, kell ésszerűen „ócsítani” a korsze­rű takarmányozás valóban ma­gas költségein. Az ideális ter­melési méretet 50 kocás tenyésztő telepben, illetve egy évi 5x200 darabos hizlaló farmban határozta meg a szak­ember. „A Sertéstenyésztők Egyesületének segítségével hamar megtérülő, olyan opti­mális méretű magángazdasá­gokra van szükség, ame­lyekhez még nincs szükség al­kalmazottak munkájára”. Minőségi csirke A baromfiágazatot Mihók Sándor a DATE Állattenyész­tési Tanszékének docense a piaci elvárások oldaláról köze­lítette meg. Mint mondotta kül-, és belföldön ugyanaz az igény, amelyet ki kell az ága­zatnak — amely a legszapo­rább állatfajokkal dolgozik, így a legmeghatározóbb is — elégíteni. A csúcsminőség, amely követelményt nekünk is meg kell célozni, igenis elér­hető a broyler csirke előállítá­sunkban, amelynek genetikai alapjai itthon is világszínvo­nalat képviselnek. Van azon­ban még mit fejlődni, ha az amerikai és a hazai súlygya­rapodást vagy a takarmányér­tékesítést vetjük össze. Külföl­dön legfeljebb 45 napra 2-2,2 kg súlyt, kilogrammonként 2 kg takarmányból, míg nálunk csak 1,8 kg-ot érnek el a csir­kék, s azt is kilogrammonként 2,6 kg takarmányból produ­kálják. Ettől függetlenül Ma­gyarországon nem célszerű ebbe a versenybe beszállni, mert 50 napra ízletesebb lesz a broyler, s ezzel mint külön­leges minőséggel esélyünk le­het a piacszerzésre is. A tojás­termelés területén genetikailag szintén világszínvonalon ál­lunk, viszont az öröklött ké­pesség kibontakoztatása — évi 294 darab, egyenként leg­alább 60 grammos tojás tojó­tyúkonként — még kívánni­valókat hagy maga után. Első­sorban „bűnös” a számos ta­karmányozásbeli hiányosság (nagy tojáshoz megfelelő eszenciális zsírsavakra, a jó broylerhez elegendő fehérje- tartalomra van szükség), de az istálló szellőzése és az opti­mális állománysűrűség is rengeteget számít. A libaágazatról elhangzott, hogy Szabolcsban azért pers­pektivikus, mert a liba legelő állatfaj. Megyénkben pedig sok a szórvány, vagy kishoza- mú legelő, ami nincs lekaszál­va, viszont a liba kiválóan megél rajta, ha nem tesszük tönkre. Ehhez viszont rendsze­resen el kell végezni a legelő­ápolást, a legeltetést pedig csak korrekt módon — csak 2-3 centiméteres tarlóig — sza-bad folytatni. Amenny­iben így csináljuk, mondta Mi­hók Sándor, még javulhat is a fűállomány, amelyet minden legeltetés után kaszálni is kell. Libára jók vagyunk A broyler csirkétől nagyobb jövedelmezőségű kacsa és fő­ként libatartást szeretné felfut­tatni megyénkben a Hajdú Bét Rt. — mondta Pálfi Csaba a társaság egyik vezetője — mi­után itt nem csupán az olcsó termeléshez elengedhetetlen legelők, de e célra használható épületek is rendelkezésre áll­nak. A vállalkozóknak a rész­vénytársaság adja a naposálla­tot, a takarmányt és a tépő­anyagot. A CIB lakossági kötvénye Nagyarányú... ...erdőtelepítéshez kezdtek a holland környezetvédel­mi minisztérium, valamint az ugyancsak holland Ru- bínia Alapítvány segítsé­gével a Komárom-Eszter- gom megyei Ácsteszér község határában. (MTI) Az egri... ...borvidéken megkezdték a hegyközségek megalakí­tásához szükséges beje­lentkezést a gazdálkodók, amely 15 községben és Egerben mintegy 10 ezer családot, illetve gazdálko­dó szervezetet érint. (MTI) A Postabank... ...Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Rt. az elmúlt évet sikeresen zárta, adó­zott eredménye mintegy 60,4 millió forint volt, a társaság mérlegfőösszege 1,2 milliárd forintot ért el. Az OPEC... ...főtitkára szerint a szer­vezet teljes zűrzavart okozhat a nemzetközi olaj­piacon, ha felhagy azzal, hogy visszafogja a kiter­melést. (MTI) Olajipari... ...együttműködési szerző­désekről tárgyalt hétfőn Bagdadban az orosz ener­getikai miniszter. (MTI) A Kőolaj-exportáló... ...Országok Szervezete más elszámolási egységet is el tud képzelni mint a dollár. (MTI) Budapest (MTI) — A Közép- Európai Nemzetközi Bank Rt. a CIB, a Magyarországon mű­ködő külföldi és vegyes tulaj­donú bankok közül elsőként kapott engedélyt arra, hogy lakossági kötvényt dobjon pi­acra. Ezt hangoztatta Zdebors- ky György, a CIB elnök-vezér­igazgatója a bankcsoport ked­di budapesti sajtótájékoztató­ján. Az elnök-vezérigazgató el­mondta, a CIB-kötvényt a CIB Bróker Kft. bocsátja ki, az értékpapírt a CIB fiókjaiban a New York Bróker Budapest Kft. ügyfélszolgálati irodáiban és a Coop Tourist Rt. irodái­ban lehet jegyezni. A CIB la­Budapest, Nyíregyháza (KM) — Országos közgyűlést tartott Budapesten az IPOSZ. A munkában részt vett Pál László ipari miniszter. A főleg pénzügyi kérdéseket tárgyaló közgyűlésen megyénket Gére- si József, a Nyíregyházi Szol­gáltató Ipartestület alelnöke képviselte. Az alelnök elmondta, hogy egyes szolgáltató házak már Nyíregyháza (KM) — Május­ban megyénkbe látogat a Né­met Népfőiskolái Szövetség budapesti irodájának igazgató­ja­A német intézményvezető az a Jakob Horn, aki már ed­dig is hat számítógépet aján­kossági kötvényét 100 száza­lékos árfolyamon hozzák for­galomba, egy kötvény névér­téke 10 ezer forint lesz. Kama­ta, fix évi 30 százalék. A köt­vény futamideje 12 hónap, le­járata jövő év május 16-án esedékes. A befektetett pénzt és a kamatot egyösszegben a lejárat napján fizetik ki az értékpapír tulajdonosainak. A kötvény névértékének és ka­matának visszafizetésére a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt., azaz a CIB garanciát vállal. A lakossági papírt má­jus 2-től 15-éig lehet jegyezni. A tervezett kibocsátás mini­mális összege 500 millió fo­rint, a bank másfélmilliárd fő­ném tudnak üzemelni, ezért alapítványt hoztak létre, amelyből kamatmentes köl­csön igényelhető. A tb-terhek megnőttek, a saját tartalék ala­pot eltörölték, így az iparosok­nak nincs pénzük műszaki fej­lesztésre. A közgyűlés hivata­losan is kérte az ipari minisz­ter segítségét. Az iparosok tá­mogatása, kedvezmények ese­tén a foglalkoztatási gondokon dékozott szabolcs-szatmár-be- regi népfőiskoláknak. Látoga­tásának célja ezúttal, hogy megismerkedjen a nyíregyhá­zi, kemecsei, vásárosnaményi, gergelyiugomyai és a beregsu- rányi népfőiskolák tevékeny­ségével. rint után lezárja a jegyzést. A lakossági kötvény tőzsdei be­vezetését nem tervezi a CIB, de folyamatosan közzé teszik annak vételi és eladási ár­folyamát a CIB-fiókokban és a New York Bróker Kft. hálóza­tában. A CIB-csoport e kötvénnyel lakossági tevékenységét kí­vánja népszerűsíteni, emiatt a hazai lakossági kötvények­kel, megtakarítási formákkal szemben nagyobb hozamot, 30 százalékot fizetnek éves szinten a papírra. A CIB hosz- szabb távú tervei között szere­pel, hogy önálló bankpapír­családot bocsát majd ki a hazai pénzpiacon. is tudnának enyhíteni. A tar­talékalap visszaállítása hoz­zájárulhatna a korszerűsítés­hez. Arról is határozott a köz­gyűlés, hogy megújul az IPOSZ. Még idén szervezeti intézkedésekre is sor kerül. Szakmai bizottságokat hoznak létre az eredményesebb érdek- védelmi és szakmai munka ér­dekében. Minderről többek között Vinnai Győző ügyvezető elnök adott tájékoztatást a Nyíregy­házi Nép-főiskolai Egyesület elnökségi ülésén, amelyen döntöttek az egyesület köz­gyűlésének június 16-ai össze­hívásáról is. Szakmai bizottságok az IPOSZ-ban Súlyosak az adóterhek, a miniszter segítségét kérték Számítógépek a népfőiskoláknak Egy vagy két aktatáska? Hajnal Béla M int a gazdasági és társadalmi jelen­ségek iránt érdek­lődést tanúsító magyar ál­lampolgár olvasom az Adó című folyóirat áprilisi szá­mát. Az egyikolvasói levélen azonban megakad a sze­mem. A levél arról érdek­lődik, hogy az ügyintézés céljára vásárolt aktatáska vajon természetbeni jutta­tásnak minősül-e. Már a kér­désben is van valami, ami ízlésem ellen való (magam is az aktatáskások közé tarto­zom), de igazán a válaszon döbbenek meg. Idézem: „Az 1994. évben vásárolt ak­tatáska akkor minősül ter­mészetbeni juttatásnak, ha azt a magánszemély részére szerezték be. Ha az aktatás­kát kizárólag munkavégzés céljára vásárolták és azt a magánszemély személyes célra részben sem használ­ja, akkor a tárgyi eszköz be­szerzési értéke nem ter­mészetbeni juttatás, hanem a tevékenység végzése érde­kében felmerült ráfordítás.” A jámbor kérdező tehát társadalombiztosítási díj befizetése nélkül költségei között elszámolhatja az ak­tatáskát, ha egy dologra nagyon vigyáz: csak semmi személyes holmi a táská­ban. Tisztelt Olvasók! Höl­gyeim és Uraim! Ha Önök a jövőben azt tapasztalják, hogy mind több ember jár majd két aktatáskával (az egyiket gondolom munka­végzésre, a másikat szemé­lyes célra használják) ak­kor ne gondoljanak semmi másra, csak arra, hogy a magyarok törvénytisztelők és az adójogszabályoknak megfelelően járnak el. Ha netalán továbbra is csak egy aktatáskát hordanának, akkor szerintem nem va­gyunk képesek felfogni az adótörvények szellemét és akkor tán még az Európa Házba sem jutunk be soha. A folyóirat fejlécén egyéb­ként ez olvasható: A pénz­ügyi kormányzat lapja. A broyler csirkétől nagyobb jövedelmezőségű kacsa és főként libatartást szeretné felfuttatni megyénkben a Hajdú Bét Rt., miután nem csupán az olcsó terme­léshez elengedhetetlen legelők, de e célra használha­tó épületek is rendelkezésre állnak. A vállalkozóknak a részvénytársaság adja a naposállatot, a takarmányt és a tépőanyagot Nábrádi Lajos felvétele Index (ideiglenes) április 26-án: 1365,54 (+19,63) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. április 26. Valuta Deviza Kanadai dollár 87,01 88,59 88.88 Pénznem ______Vétel Eladas Közép arf. Kuvaiti dinár 408,47 415.71 415.11 Német márka 87,29 . 88,71 87,55 Angol font 192.95 196,43 194.72 Norvég koma 19,38 19.70 19.43 Ausztrál dollár 86.75 88.35 88.58 Olasz lírát 1000 ) 70,57 71,97 70,33 Belga trankt 100) 424,01 430.93 425,28 Osztrák se, 12,41 12.61 12.44 Dán korona 22.16 22.52 22,29 Port. esc.(lOO) 82.39 83.79 82.68 Finn márka 28.12 28.58 28.34 Spanyol pesti«]) 97,23 98.95 97.62 Francia frank 24.67 25.09 24.80 Svájci frank 105.68 107.38 105.87 Holland forint 77.83 79.09 78.20 Svéd korona I6J4 1654 16.41 ír font 195.97 199.43 198.21 ISA dollár 119.22 121.36 121.17 Japán jen (100) 145,24 147.44 145,39 ECU 159,70 162,42 16035 [—i------------------------------------------1 HjSB I o 4 ' g __GAZDASÁG ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents