Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-25 / 97. szám
KULTÚRA 1995. április 25., kec Akiért a harang szól Nyíregyháza (Sz. M.) — Először 1939 nyarán találkoztam Kabay Ilonával, a tiszavasvári Alkaloida alapítójának a lányával. Akkor még egészen kis fruska volt, 12 éves lehetett, hiszen 1927-ben született. Ti- szapolgáron futottam vele össze. Később a háború után az ő életében ausztriai emigráció következett, majd Ausztrália lett második hazája. Néhány napja 19-én jött a telefonértesítés Ilona el- hunytáról. Soha nem panaszkodott a szívére. Reggel a férje, aki már korábban felkelt, hogy felébresz- sze álmából feleségét. Hanem ebből az álomból, ezt rögtön látta, nincs többé felébredés. De van feltámadás, ezt erősen hiszem s hitte Ilona is. Egy a szeretteink közül, aki odaátról figyeli vigyázó szemmel lépteinket. Segít ha kell. Édesapjának sokat köszönhet a magyar tudomány, a magyar gazdaság. Ma is. Ezért Akiért a harang szól nem akárki. Megbecsült honfitársunk, aki soha nem feledte vagy tagadta meg magyarságát. Büszke és boldog volt, amikor az Alkaloida vendégeként itt járt, hogy részt vegyen az édesapja emlékét megőrző tábla avatásán, az ünnepi rendezvényeken. S Ausztráliába is tudják, ki is az a magyar Kabay. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a távoli kontinensen is emléktábla hirdeti a gyáralapító érdemeit, ott is részese lehetett a család egy felemelő emlékünnepségnek, amely Kabay világhírét öregbíti. Arra gondolok, míg könnyeimmel küszködöm, amit Hemingway fogalmazott meg. Azt hirdeti: Sohase kérdezzed, kinek szól a harang. Neked, s minden halandónak zúgnak azok. Akár Budapesten, akár Sid- neyben búcsúztatják majd Oltványi Józsefné Kabay Ilonát. Könyvbemutató Budapest (MTI) — Szentek lexikona címmel tudományos igényességű művet jelentetett meg a Duna- könyv Kiadó. Az összeállítás a szentek életútját és utóéletét mutatja be olvasmányos stílusban — mondta a sajtóbemutatón Török József, a kötet gondozója, a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem professzora. A német eredetiből átültetett munka a magyar szentekről bővebb információkat közöl, történelmi vonatkozásokról is ír, és ismerteti a szentté avatottak teológiai munkásságát. A könyv tartalmazza a szentekről szóló legendákat, a kultuszhelyeket, művészi ábrázolásuk jellemzőit, jelképeit és a velük kapcsolatos hiedelmeket. A lexikon a különböző korok szentté avatási módjaival is megismerteti az olvasót és közli a szentek latin és nemzeti neveinek listáját. Az élelmiszeripari... ...napok rendezvénysorozatában április 25-én 14 órától a nyíregyházi élelmi- szeripari szakiskolában Wiliam Dillon szakértő tart előadást. Ezt követően sportvetélkedő lesz. (KM) Jubileumi... ...és névadó ünnepséget rendeznek a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskolában április 26-án 16 órától. Az iskola tízéves alapítását ünnepli. (KM) A moldvai... ... csángó-magyarokról hallhatnak az érdeklődök előadást Nyíregyházán a Márton Áron Papi Szeretetotthonban (Vasgyár u. 1. sz.) április 29-én 11 órától. Az előadó: Jáki Teodóz bencés tanár. (KM) A Mandala... ...Dalszínház szerepel a mátészalkai művelődési központban április 25-én. A társulat a József és a bűvös kabát című produkciót mutatja be két előadásban. (KM) Megyei... ...gyermek néptánctalálkozót rendeznek a nyíregyházi művelődési központban április 30-án és május 1-jén. A megyei csoportok elsején táncos felvonulást is tartanak Nyíregyházán. ■ ■ Összefogás a tanárképzésért Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Találkozóra hívta meg Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek polgármestereit a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola vezetése. Mi célból? — tettük fel a kérdést Székely Gábor főigazgatónak. — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem támogatást, pénzt akarunk kérni, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy nagyon sok helység nehéz helyzetben van. Azt szeretnénk, hogy a polgármesterek, akik alkalmazzák a nálunk végzett pedagógusokat művelődésszervező szakembereket és könyvtárosokat, megismerkedhessenek az intézményünkkel. Szeretnénk bemutatni nekik a főiskolát, az itt folyó munkát, tájékoztatni szeretnénk őket céljainkról és gondjainkról is. □ Bizonyára a polgármesterektől is várnak információkat... — Mi is szeretnénk hallani a polgármesterek véleményét. A tanárképző főiskolát 1962-bén azért alapították, mert a Nyírségben köztudottan nagy hiMűszerek előtt ány volt szakképzett pedagógusokban. Intézményünk mindig is a vidéki értelmiség képzését tartotta fő feladatának. Ezt a célt a továbbiakban is szeretnénk megtartani. A közvetlen eszmecsere ezért is hasznos lehet. □ Miről lesz még szó? — Természetesen szó esik majd egymást támogató terveinkről, hiszen a közoktatás, a felsőoktatás finanszírozása módosul. Várható a tandíjak bevezetése, a kollégiumi díjak változása. Közös gondunk, Balázs Attila felvétele hogy olyan gyerekeknek is be kell kerülniük a felsőoktatásba, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, nem tudják előteremteni azokat az anyagi feltételeket, amelyek a tanulmányok biztosításához szükségesek., Fontos tehát, hogy arról is beszéljünk a polgármesterekkel, ők hogyan látják településük szakemberutánpótlásának a megoldását. Hogyan tudnának ők segítséget nyújtani a tőlük hozzánk érkező hallgatóknak. A mi céljainkkal kapcsolatban viszont azt is elmondanánk, hogy sz retnénk kibővíteni tevéken; ségi körünket. □ Mire gondol, főigazga, úr? — Ha szükséges, szívese vállalunk más területen is kéj zési feladatokat, ha ahhoz n; lünk is megvan a megfelel szellemi kapacitás. Öt eszter deje próbálkozunk azzal, hog megindítsuk a nemzetkö; kapcsolatok szakot, amelyne célja az lenne, hogy idege nyelveket beszélő, nemzetkö2 intézkedésekben jártas szak embereket képezzünk. Ezekr szükség lehet a községekbe! és a nagyobb városokban is De valószínűleg a polgármes terek részéről is számos ötle és javaslat hangzik majd el ez zel kapcsolatban. □ A most végző főiskolásol nem túl jó esélyekkel vágnál neki az álláskeresésnek... — A kormány szigorító intézkedései egyelőre óvatosságra intik az intézmények igazgatóit. Ennek következtében a végzős hallgatók egy része valóban nehéz helyzetbe kerülhet. Ezt a problémát is meg kell oldani, hiszen a társadalomnak — a gondoktól függetlenül — szüksége van és továbbra is szüksége lesz pedagógusokra. Megtanulják a toleranciát is Egy iskolatípus, ahol nincs osztályzás, csak szöveges értékelés a tudásról Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — Napjainkban tucatnyi iskolafajta közül válogathatnak az érintettek. A ’90-es évek egyik új „találmánya” a Waldorf-iskola. Bár sok mindent hallhattunk róla, azonban, hogy pontosan milyen is, kevesen tudják. 1919 szeptemberében nyílt meg az első Waldorf-iskola Stuttgartban. A kelet-európai államokban 1989-et követően rendkívüli érdeklődés mutatkozik e pedagógia iránt. Magyarországon a minisztérium 1988 óta részesíti kiemelt eszmei és részben anyagi támogatásban a Waldorf-kezde- ményezéseket. Az első óvodai csoport Solymáron 1989-ben indult. Közel 28 magyar városban és településen tervezik szülők és tanárok e pedagógián alapuló óvodai és iskolai csoportok beindítását. Nyíregyházán egy kisebb vállalkozó csapat a közeljövőben szeretné beindítani az első Wal- dorf-óvodát és -iskolát. Ebben az intézménytípusban alapelvszerűen együtt tanulnak azok, akik később mezőgazdasági vagy ipari, fizikai munkát fognak végezni azokkal, akik felsőoktatási intézményekben folytatják majd tanulmányaikat. A személyiség megfelelő kiépítése, az egymás iránti tolerancia megalapozása csak így képzelhető el. A mienkhez hasonló iskolarendszerek gyakorlatában, ahol a középiskolát érettségi zárja, a Waldorf-iskolák általában 12+1 évesek. A 13. év felkészítés az állami érettségire. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Waldorf-iskolákból rendszeresen több az érettségire és felvételire jelentkező. Nincs osztályzás — mint ahogy a szokványos értelemben vett feleltetés sincs — csak szöveges értékelés van. Ebben az intézményben az osztálytanító az elsőtől a nyolcadikig viszi végig a gyerekeket, ezáltal kialakul az a szoros, személyes kapcsolat, amely alapját képezi a mindenféle információátadásnak. Negyedik osztálytól az osztálytanító mellett szaktanárok oktatják a tantárgyakat. Ezt az iskolát a szülők akarják, választják és építik. A gyerekeknek nem óránként változó, hanem tömbösített tanrendjük van. Ez lehetővé teszi, hogy a tanulók érdeklődése egy területre koncentrálódjon és abban elmélyüljön. A nap első két órája a főoktatás ideje, ezt kiegészítik a készségfejlesztő foglalkozások. A Waldorf-iskola felekeze- ten kívüli, de keresztény han- goltságúnak nevezhető, ám nem világnézeti. A hitoktatás abban az értelemben fakultatív, hogy a diákok tanulhatják saját felekezetűk hittanát vagy részt vehetnek az úgynevezett szabad hitoktatásban. A gyerekek kezdettől fogva két idegen nyelvet tanulnak. Az első években mindenféle segédanyag nélkül. Úgy sajátítják el, mint ahogy kisgyermekkorukban az anyanyelvet tanulták, utánzással. A tantárgyak között többek között szerepel az euritmia. A diákok átélhetik egész testükkel a vonalak és görbék közötti különbséget. A szavakat és gondolatokat zenei aláfestésű mozgással fejezik ki. Alapvető szempont a testi- és lelki alkat és a gyerekek életkori sajátossága. A tantárgyak az élet minden területét felölelik, mégsem megterhelő a tanulók számára. A gyerekeket nagyon érdekli a valós élet, saját érdeklődésükön át vezetik el őket a pedagógusok a megismerésig. Földünk katasztrofális helyzetének tudatában szükséges, hogy átgondoltan tervezzük gyermekeink jövőjét. A Waldorf-iskola ezt a lehetőséget kínálja. Akinek zene az anyanyelve... Tárcái Zoltán A Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny pedagógusjelölteknek meghirdetett országos döntőjét a közelmúltban a nyíregyházi tanárképzőn tartották meg. A vándorplakettet az esemény zárónapján adták át a jövő évi verseny házigazdáinak, nevezetesen az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola jelen levő képviselőjének Harasztosi Pál felvétele /'■K Nyíregyháza — A Miskolci Szimfonikus Zenekar április 26-án lép pódiumra a Nemzeti Filharmónia Amerikai est címmel hirdetett koncertjén, melyet városunk szülötte, a már idáig is szép karriert befutott karmester, Kovács László vezényel. Műsoron Gershwin és Bernstein, a két legamerikaibb szerző művei szerepelnek, melyek — bár némi időkülönbséggel — egy nyelven szólnak. Muzsikájuk más, mint amit a koncertteremben megszoktunk. De tévednek, akik gyanúsnak, kevéssé értékesnek tartják az efféle zenét. Nekik ajánlható a századelő nagy egyéniségének, Schön- bergnek ide vágó véleménye: „Sokan nem tekintik Gershwint komoly zeneszerzőnek. Pedig meg kellene érteniük, hogy komoly nem komoly, de komponista volt, azaz olyan ember, aki a zenében él, s mindent zenei eszközökkel fejez ki, mert ez az anyanyelve. A New Orleansból elindult és káprázatos gyorsasággal elterjedt a stílus, az amerikai jazz elemei benne vannak az F-dúr zongoraverseny szinte minden hangjában. Ez a mű 70 éve, az 1925. december 3-án tartott bemutatón óriási sikert aratott. Egyedül Gershwin találja meg a mi időnk dallamait. — írta egy korabeli kritikus. Szerkezete a háromtételes klasszikus formát követi, de Liszt és Csajkovszkij hatására is érdemes utalni. Ám a zene nyelvezete, motívikája és kirobbanó ritmikus lendülete az új világ üzenetét hozza. Koncertünkön az igényes zongoraszólamot Oravecz György zongoraművész fogja játszani. Bernstein, a világszerte ünnepelt zeneszerző karmester legnépszerűbb műve, a West side story 1957-ben készült. Három év után 1960-ban ennek a zenéjéből állította össze szimfonikus táncok című sorozatát, amit a kitűnő filmváltozat nyomán bizonyára ismerősként fogad majd közönségünk. A szünet után felhangzó zenei tabló az Egy amerikai Párizsban, Gershwin személyes emlékeit rögzíti az álmok városában töltött napjairól. E legmodernebb művéről a szerző így nyilatkozott: „Egy amerikai benyomásait igyekeztem visszaadni, amint Párizsban jár-kel az utca zaját hallja, a francia légkört érzi. Ez a rapszódia csak általános impresszionista értelemben véve programzene — mindenki saját képzelőtehetsége szerint magyarázhatja.” A kétségtelen francia légkör mellett a főhős amerikai emlékei is lépten-nyomon előbukkannak. Az utcai zajt pedig szokatlan hangszerek keltik életre: faütők, drótkefe és 4 különböző magasságú autóduda, melyeket az 1928-ban New Yorkban tartott ősbemutatóra egyenesen Párizsból hozattak. íme egy lármás nagyváros mozgalmassága, önként eszünkbe juttatja Bartók sokat hányatott pantomime: A csodálatos mandarin bevezető pillanatait: „... rettenetes zsivaj, csörömpölés, csortetés, tülkölés: egy világváros utcai forgatagában vezetem be a t. hallgatót az apacs tanyára.” — írta Bartók 1917-ben feleségének, további párhuzamkeresése messzire vezetne, s talán erőltetett is lenne. Elégedjünk meg azzal, hogy századunk jeles komponistájának muzsikáját élvezhetjük, várhatóan kitűnő előadásban. Olyan szerzőét, akinek műveit nem kisebb tekintély, mint Arturo Toscanini is szívesen tartott műsoron, mondván: az egyetlen igazi amerikai zene.
