Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-19 / 92. szám

1995. április 19., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Volt egyszer egy lift... Ismerőseim laknak abban az épületben, ahonnan a város valószínűleg egyik első liftjei­nek egyikét évekkel ezelőtt leszerelték és elvitték. Az OTP palotáról van szó. El­hangzott akkor tudomásom szerint olyan ígéret, hogy fel­újítva visszakapják. Hát ebből nem lett semmi! Nagyon sok ott lakó akkor még fiatal volt, még az igen magas emeletek sem jelentettek nagy terhet — azóta a ház és lakói elöreged­tek és egyre terhesebb az emeletjárás, egyre jobban hi­ányzik az annak idején meg­ígért felvonó. Egy másik nagy gondja a belváros szívében ennek az épületnek az, hogy a kapu éj­jel-nappal nyitva lévén, a kis bejárati udvart a jövő-menők nyilvános WC-nek használják. Ez már nem korosztályi, ha­nem közegészségügyi problé­ma is! Mindkét gond megoldá­sa eléggé reménytelennek lát­szik... Ifj. Fábián Sándor Nyíregyháza, Sóstói u. 1. Disznóhelyzet Vasárnap a Sertés vásár terüle­tén lévő autópiacon döbbenten tapasztaltuk, hogy az autóikat áruló személyeknek az eddigi 60 forint helyett, 400 forintot kell helypénzként fizetni. A nagyarányú emeléssel egyenes arányban a rend és a tisztaság sajnos, nem nőtt. Az emberek sárban, trágyában gázolnak otthon pedig bosszankodnak a cipőjük talpán ragadt dolgok miatt. Jó lenne, ha ezt a terü­letet is leköveznék és még az autópiac megkezdése előtt el­takarítanák az állati ürüléket. Szerintem beleférne a majd­nem 700 százalékos áremelés­be! !! A rendes autópiac terüle­tén sem jobb a helyzet. Ha netán eladja az illető az autóját onnan aztán képtelenség kiin­dulni próbaútra, esetleg úgy, hogy az ember elüt egy-két gyalogost a tömegből vagy át­gázol néhány áruson. El kel­lene dönteni végre, hogy autó­piac vagy csencspiac van-e va­sárnap? És még valami: ha az a bizonyos vállalkozó, aki ál­lítólag a piacon takarít, rend­szeresen végezné a munkáját nem így nézne ki az a terület. Én akárhányszor kimentem a piacra, ott mindig kosz és mocsok fogadott. Még véletle­nül sem találtam rendet so­hasem. Jó lenne ezen változ­tatni valamit, már azért is, mert életveszélyes, és irdatlan nagy a fertőzésveszély. Bencsné Bálint Éva Nyíregyháza, Törzs u. 76. Sonka vagy zsír!? Szeretném az alábbi panaszo­mat nyilvánosság elé tárni. Húsvét előtti héten kaptam ajándékként egy kötözött son­kát. Az én sonkám sajnos — amiről természetesen az nem tehet, aki megvette — több zsíros részt tartalmazott, mint húst. Elég jó ára van a sonká­nak, nemigen értem, hogy mi- ^ ért tiszta zsírt kapunk a 700- 800 forintunkért. Jó lenne tud­ni, hogy a húsipar is hogy áll a kérdéshez, hiszen nagyon sok ember meg sem tehette, hogy megvásárolja, de aki viszont tehette, az sem zsírt szeretett volna kapni hús helyett. Ma már a hús sem olcsó, de egy darab sonka igen komoly ösz- szeget tett ki. Szeretném tudni, hogy miért csapják be a vásár­lókat, hiszen a kötözés miatt nem lehet látni, hogy milyen és mennyi adagban van benne hús. Okulásért, hisz az eset szerintem nem egyedi problé­mám, meg kívántam a nyilvá­nosság előtt is említeni. Név és cím a szerkesztőségben Talán védeni kellene Az alábbi kedves történe­tet Kovács Elemér kárpá­taljai olvasónk küldte be: Balatonszentgyörgy határá­ban áll a csillag alakú, sánc­árokkal körülvett csillag­vár. Az itt berendezett mú­zeum a végvári vitézi élet, a hódító török elleni több százéves harc emlékét idé­zi. A szobákban használati tárgyak és harci eszközök, az őrszoba a készenlétben álló fegyverekkel... Az éppen szolgálatot tel­jesítő múzeumőr — terme­tes asszonyság — szeme felvillan az érkező turista­csapat láttán. — Hogyan, Kárpátaljá­ról? No onnan mostanában senki sem vetődött erre — mondja felvillanyozódva. S lám még a helybeli idegen­vezető is egy régi kedves is­merős. Csigalépcső vezet a padlástérbe meg a pincébe. Oda persze ő nehéz testével nem kísérheti el a csopor­tot, csak menjenek egyedül. — Úgy emlékszem, lent a pincebörtönben kalodák. za. — Meg vagy ötféle bi­lincs. Megvannak még? — Igen, igen — válaszol­ja kissé akadozva a múze- umőr-asszonyság — a bi­lincsek kivételével. Azokat — A rabok? — kérdezi a szobába csupán az imént belépő fiatal vendég, aki valószínűleg csak az utolsó mondatokat hallotta, — Nem, nem a rabok... A szabadok. Azaz a korábbi Helye van minden fillérnek Végső elkeseredés • Ha lapos az erszény, természetesen osztani is nehezebb Györke László Kisvarsány (KM) — Végső elkeseredésemben és egyet­len reménnyel fordulok Önökhöz — kezdi levelét Uszkay Rudolfné kisvarsá- nyi olvasónk. — Négy gyer­mekem van, mind a négy 10 éven aluli... Március l-jével az önkormányzat megvonta az idáig nyújtott anyagi tá­mogatást... Kérem a T. Cí­met, hogy segítsenek. Ellen­kező esetben éhségsztrájkot fogok kezdeni a polgármes­teri hivatal előtt. Mikor felkerestem Usz­kay Rudolfnét Kisvarsányban, nyomban hozzátette: — Amit írtam, komolyan gondoltam, hogy felhívjam a figyelmet az igazságtalanság­ra. Határozat Panaszosunk négy éven át ka­pott rendszeres nevelési se­gélyt három gyermeke után. Az idén januárban benyújtotta kérelmét a negyedik, a kétéves Szilveszterre is. 1 — A határozatot még meg sem kaptam — meséli Usz- kayné —, már az egész falu tudta, hogy meg fogják vonni a támogatást. Azt is beszélték, hogy kár volt beadni a ne­gyedik gyerekre is a kérelmet, hisz a háromra sem fogom megkapni. Gondolhatja, hogy szíven ütött a dolog. Papír még sehol, de az emberek már beszélik. Aztán megjött a határozat is március 10-i keltezéssel, íme, az indoklás legfontosabb részlete: „A rendelkező jog­szabályok alapján határozott a képviselő-testület, mivel Usz­kay Rudolf a Szilveszter nevű gyermeke után rendszeres ne­velési segély megállapítását kérte. Az előkészítés során megállapítást nyert, hogy ne­vezett családjában az 1 főre eső havi átlagjövedelem 9028 Ft; amely meghaladja a rende­letben meghatározott öregségi nyugdíjminimumot.” — Igen ám, de ebbe a végösszegbe bevették azt a 4350 forint rendszeres neve­lési segélyt is, amit éppen megvontak — kommentálja a határozat idézett részét Űsz- kayné. Utánaszámolunk. Valóban, ha a nevezett összeget kivon­juk, az egy főre jutó jövede­lem 8303 forint, ami ugye ke­vesebb, mint a jelenlegi öreg­ségi nyugdíjminimum, azaz 8400 forint. Az előkészítés során Faragó Zoltánné, a szociális bizottság ügyintézője végezte a környe­zettanulmányt, tehát a helyze­tet jól ismeri. — Szóba került — mondja —, hogy Uszkayné adja be eseti segélyre a szükséges do­kumentumokat. A férje kere­seti igazolása kellett volna, de ehelyett csak a bérszalagot ad­ta be, amit nem fogadhattunk el. Egyébként vannak ebben a községben olyanok, akik sok­kal jobban rászorulnak a segé­lyre. Igaz, van egy személygép­kocsijuk. Egy 13 éves Trabant. Amikor ezt vásárolták, még nem volt egy gyermekük sem, hisz a legidősebb, Arnold tíz­éves. — Higgye el, minden fillér­re szükség van. Mert a négy gyereknek mindennap enni kell, a tej, a kenyér árát meg rendesen felvitték. Magas a re­zsi; havonta 2420 forint OTP- törlesztőrészlet a központi fű­tésért, 970 a gázcsonkért, 2320 forint a lakásépítésért, villany­ért 2000, vízért ugyanannyi, és akkor még itt van a férjem 970 forintos vállalati kölcsöne. Ezt nem számolja senki! Nem pa­naszkodnék, de hát láthatja, semmi fölösleges, semmi lu­xus nincs ebben a lakásban. Ha lenne pénz... — Arról nem írt a panaszos, hogy változott az anyagi hely­zetük? — kérdez vissza Ju­hász Endre jegyző. — A kép­viselő-testület a jogszabály szerint járt el. Hiszen az akko­ri — hajói emlékszemjanuár­ban adta be Uszkay Rudolfné a kérelmet —, öregségi nyug­díjminimum kevesebb volt, mint most. Tehát ha az addig folyósított nevelési segély összegét kivonjuk, akkor is meghaladta az akkorit. Ezért döntött elutasítólag a testület. Egyébként Uszkayné nem szá­mítja bele azt, hogy az önkor­mányzat a étkezési térítési díj 20 százalékát átvállalja, sőt, az igazán rászorulóknál az egé­szet. Méltányosságból □ A mostani adatok szerint vi­szont, úgy tűnik, Uszkayék mégis jogosultak a rendszeres nevelési segélyre, hiszen az egy főre jutó jövedelem 8303, míg az öregségi nyugdíjmini­mum 8400forint. — Ha a szükséges igazolá­sokkal újra benyújtja a kérel­met Uszkayné — mondja Ju­hász Endre —, akkor újra vizs­gálat tárgyává tesszük az ügyet. Ehhez persze elenged­hetetlenül fontos férje kereseti igazolása. A jelenlegi, és nem a régi. Tehát amennyiben a család­ban az egy főre jutó jövedelem január óta nem változott, van esélyük. — Hát most már minden hónapban újra meg újra be kell szerezni a papírokat? — kér­dezi felháborodva Uszkayné. — Ha lenne elegendő pénze az önkormányzatnak, méltá­nyosságból is megadhattuk volna a segélyt — teszi hozzá Juhász Endre. Csak hát, ha lapos az er­szény, osztani is nehezebb. Az Uszkay gyerekek, akikért a történet szól A szerző felvétele Szomszédjával ...osztatlan közös tulajdonú telkén — a jószomszédi vi­szony megromlásával egy időben — szomszédja az ő megkérdezése nélkül meg­szüntette a korábbi állapo­tot, megosztatta a telket, ahol egyébként a közös be­járó is volt. Hová fordulhat jogorvoslatért? — kérde­zi K. J. nyíregyházi olva­sónk. Javasoljuk, a polgármes­teri hivatal ügyfélszolgálati irodáján kezdeményezzen birtokvédelmi eljárást a bir­tokállapot erőszakos meg­szüntetése miatt. Az értékpapírokkal... ...kapcsolatos személyi jö­vedelemadó változásokról tett fel több kérdést Balogh László mátészalkai olva­sónk. Az egyjk leglényege­sebb változás, hogy az ed­digi adóalapcsökkentés he­lyett, a különböző értékpa­pírok vásárlására fordított összeg harminc százaléka az adóból írható le. A másik lényeges változás, hogy megszűnt a három éves kor­látozás, hiszen ha a koráb­ban vásárolt értékpapírokat valaki három éven belül eladta, akkor az igénybe­vett adókedvezményt visz- sza kellett fizetnie. A ko­rábban megvásárolt részvé­nyek, befektetési jegyek, il­letve államkötvények tulaj­donosaira még a rég] szabá­lyok vonatkoznak. Ők tehát ezeket az értékpapírokat — amennyiben adókedvez­ményt vettek igénybe — 3 évig nem adhatják el. A jogszabályváltozás alapján tehát 1995. január 1. után bármilyen hitelkonstruk­cióban vásárolt értékpapí­rok után adóvisszaigénylés­re nincs lehetőség. Ha a gyermekeket ...a nevelőszülők valóban ütlegelik, forduljon pana­szával a gyermekvédő inté­zethez. Lányával kapcsola­tos gondjában annyit tu­dunk segíteni, hogy célsze­rű lett volna a gyermek ta­nárával beszélni — üzenjük dombrádi levélírónknak, akinek neve és címe a szer­kesztőségben megtalálható. A munkavállalói kártérítési felelősség Nagy Mihály A munkavállalók kártéríté­si felelőssége két nagyobb csoportba sorolható. Az el­ső csoportba munkavállaló vétkességén, a másodikba a vétlenség esetén is fennálló felelősség tartozik. Az új munkatörvény mellőzi a túlszabályozást, ezzel na­gyobb lehetőséget biztosít a kollektíva és a felek részé­re. A hatályba lépés óta két helytelen gyakorlat tapasz­talható, amely a jogszabá­lyok ismeretének hiányára utal. A munkáltatók gyak­ran jogerős határozat nélkül vonnak le a munkabérből, vagy számítanak be külön­böző károkat. A munkavál­lalóknak téves az a hiedel­me, hogy érvényes munka- szerződés (írásbeliség hiá­nya) nélkül nem áll fenn a kárfelelősségük. Vétkességen alapuló munkavállalói kárfelelős­ség a munkaviszony kereté­ben alkalmazható. A vét­kességen alapuló felelősség körében két formát külön­böztetünk meg, úgy mint gondatlan, és szándékozás károkozást. A felelősség mértéke is ehhez igazodik. Vétkességen alapuló kár- felelősséggel akkor tarto­zik a munkavállaló, ha a munkaviszonya keretében a munkaköri kötelességét vétkesen megszegi és ezzel kárt okoz. A munkaköri kötelezett­ség tisztázása esetenként igen körülményes, mert vagy nincs munkaköri le­írása, vagy igen hiányos. Vétkes károkozásnak mi­nősül az is, amikor a mun­kavállaló beosztásának, képzettségének megfelelő­en nem kellő gondossággal járt el, illetve a keletkezett kár kellő gondossággal el­kerülhető lett volna. Oko­zott kárnak csak a tényleges vagyoni csökkenés minő­sül, ideértve a megrongált anyagok, eszközök javítá­sára felhasznált költségeket és az ezzel összefüggő ér­tékcsökkenést is. Elmaradt haszon csak kivételesen ér­vényesíthető. Eltérő megállapodás hiá­nyában gondatlan károko­zás felelősségének mértéke a munkavállaló egy havi át­lagkeresetének 50 százalé­ka. Természetesen ha az okozott kár ettől kevesebb, a kártérítés mértéke azonos az okozott kár nagyságával. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a felek a mun­ka- vagy kollektív szerző­désben magasabb mértékét is ki kössenek. Gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítési felelősséggel tartozik a pénzintézeti munkavállaló, a pénzkezelésével, illetve azzal összefüggésben oko­zott kárért. Szándékosan akkor okoz kárt a munkavállaló, ha a kár bekövetkezését előre tudja és azt kifejezetten akarja. Ennek legegysze­rűbb esete amikor a munka- vállaló a munkáltató tulaj­donát képező vagyoni érté­ket annak tudta és bele­egyezése nélkül eltulajdo­nítja. Nem lehet szándékos károkozás, ha a munkavál­laló a nagyobb kereset re­ményében pl. a kezelésére bízott gépet a megengedett­nél nagyobb fordulatra kapcsolja. Egyes munkál­tatók az okozott kár nagy­sága függvényében íté­lik meg, illetve minősítik a szándékos károkozást. Szándékos károkozás ese­tén a munkavállaló az oko­zott kárért teljes mértékben felel. A munkavállaló vétkes magatartását, a szándékos­ságot az okozott kár bekö­vetkezését, mértékét és azok okozati összefüggését a munkáltatónak kell bizo­nyítani. Bizonyítás hiányá­ban a keletkezett kárt a munkáltató viseli; A bizo­nyításnak konkrétnak, va­lósnak és kétséget kizáró­nak kell lenni. A bizonyíté­kok, a keresetlevélhez csa­tolása a kereseti kérelem konkrét meghatározása elő­segíti a peres eljárás mi­előbbi befejezését.

Next

/
Thumbnails
Contents