Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-03 / 79. szám
1995. április 3., hétfő HAZAI HOL-MI Teremtés után lehet osztani Repülőgépre ültette a gyerekeket, hogy többet lássanak a világból Györke László Nyírmeggyes (KM) — Gyenge, tíz aranykoronánál jóval gyengébb földek jellemzik ezt a vidéket. Nyírmeggyesen sem zsírosabb a föld: az átlag 8 aranykorona. Valami mégis más itt, mint a környező, hasonló adottságú falvakban. Ez a más: az emberek megélhetésüket biztosítottnak érzik. A kivételes helyzetnek a kulcsfigurája, kétségtelen, Ercsey Géza Péter, akit beszélgetőpartnereim csak Péternek említettek. Ő a polgármester, a legerősebb helybeli vállalkozás, az Erimpex vezetője és a Meggyes Szövetkezet elnöke. Ez utóbbi tevékenységet társadalmi megbízatásnak tekinti. Vajon hogyan egyeztethető össze ennyi funkció? — meditálhatnánk. Nem tesszük, hiszen a falu lakosságának bizalma mindennél többet elárul: decemberben a választók 85 százaléka rá szavazott. Tendencia A község — az általános ten- deciával ellentétben — nem sorvad, hanem gyarapodik: emberben és anyagiakban. — Nézze — mondja Ercsey Péter —, innen az emberek el sem mentek, hiszen biztonságban érzik magukat. Azt viszont csak én tudom megmondani, mennyi energiába került, hogy együtt maradjon a szövetkezet, amely ma is működik. Azt is hozzá kell tennem, hogy két éve nem jegyzi be a A szépülő Nyírmeggyes cégbíróság a szövetkezetét. Pedig szükség van rá, hiszen a mezőgazdasági termelés így gazdaságosabb. Más megközelítésben: vajon az a szövetkezeti tag, aki bérleti díjat kap, mellé 5-10 mázsa kukoricát, vajon mindenáron ki akar-e válni? Aki önállóan kíván gazdálkodni, azt senki nem tartja vissza. De hitem szerint a meggyesiek többségének így a jóA mezőgazdaságból csak akkor lehet megélni, ha a terméknek piaca van. És itt lép be Ercsey Péter harmadik „funkciója”, mint az Erimpex vezetője. Köztudott, hogy korábban mint Maszovker a szovjet, majd később az orosz piacra dolgoztak. — Igaz, az orosz piac megtorpant rövid időre, elsősorban kinti okok miatt — magyarázza. — Most viszont államközi egyezmény keretében 15 millió dolláros megállapodást írtak alá. Ami azt jelenti, hogy a konzervgyár éves kapacitását A szerző felvétele leköti. A piaci háttér tehát biztosított az uborkának, a meggynek. Egyébként el kell felejteni, hogy orosz, keleti piac, oda az is jó. Piac van. Ma már az oroszok is dollárral fizetnek, és olykor többet, mint a nyugati vevő. Tehát a minőségi követelményeket maximálisan be kell tartani! Legalább egy Nyírmeggyesen még a ’90-es évek elején lefutottak a nagy infrastrukturális beruházások. Ez önmagában is vonzó lenne azoknak, akik itt szeretnének letelepedni, hiszen a mintegy 140 kialakított telek — szennyvízcsatorna kivételével — közművesített. Az sem mellékes, hogy a községben minden harmadik lakásban van telefon. A puszta telekár 70 ezer forint. Az infrastruktúra viszont plusz 350-400 ezer forintot jelent. így is több a jelentkező, mint ahány telek van. Mátészalkáról is szívesen költöznének ide. Ennek azonban feltétele van: a házaspár legalább egyikének nyírmegy- gyesinek kell lenni. Az eddigiekből azt a következtetést vonhatná le az ember, hogy Nyírmeggyesen nincs is munkanélküliség. — Azért nem ennyire rózsás a helyzet — mondja a polgármester. — Nálunk is közel 100-an kapnak jövedelempótló támogatást, akik korábban az iparban dolgoztak. Egészében véve azonban a költségvetésnek csak mintegy 6-7 százalékát fordítják szociális feladatokra. Szellemi tőke — Szeptemberben már három első osztályt kellett indítani — újságolja Ercsey Péter. S ezzel témát is váltunk. — Egyébként 19 F kategóriás tanárunk van. Ez igen fontos. Meggyőződésem: a sokoldalúan képzett pedagógust meg kell fizetni. Ez az egyik legbiztosabb tőkebefektetés, melynek eredménye számokban is kifejezhető: az országos tanulmányi versenyeken tíz tanuló is eljutott a döntőig, harmadik helyezett lett az egyik diák oroszból. Létrehozunk egy alapítványt, amely a tehetséges, ám szűkös anyagi helyzetben élő fiatalok továbbtanulását segíti. Hitvallása részének tekinthetjük, hogy az iskolásokat felültette a polgár- mester a repülőgépre: — Azért is, hogy leküzdjék a szorongást, azért is, hogy többet lássanak a világból, mint szüleik, nagyszüleik. Mert a ma emberének más szemléletmódra van szüksége. A megye alászálló talajvizei A környezet és az ember kapcsolata az elmúlt évszázadokban (2.) Reszler Gábor Nyíregyháza — Míg évezredeken át a természet gyúrta, alakította az ember világát, kikényszerítve a céltudatos alkalmazkodást, addig a XIX. századhoz érkezve változni kezdett természet és ember viszonya Szabolcsban, Szat- márban és Beregben is. A XVIII. század utolsó évtizedeiben még időtlennek és mozdulatlannak tűnt táj és ember kapcsolata. „Csak az évszakok váltakozása hozott ember, természet és társadalom életében minduntig ismétlődő körforgást, aminek nyugalommal viselt része volt a születés és a halál is. Ha volt vigasz és remény, annyi, amennyit a pap adhatott, és amit a természet mindig megújuló rendje nyújtott” — állapítja meg Takács Péter a korabeli állapotokat elemezve. Azután szinte váratlanul felborult ennek a világnak a rendje. Megjelent vidékünkön is a „haszonember”, ahogy gondolatébresztő írásában Hegyi Gyula fogalmaz, és immár az lett az alapvető cél, hogyan lehet a vizektől, az erdőktől elhódítani a termőföldet, minél több termelvényt piacra vinni, a gazdagodás forrásait felfakasztani. Egyre inkább tűrhetetlenül szeszélyesnek tűnt a természet, és az ember újszerű kapcsolatról álmodott. Legtöbbet a rakoncátlan folyóktól szenvedett, ezért ezek megza- bolázását tekintette elsődleges feladatának. A gabonatermő föld szűkében lévő rétközi falvak a folyószabályozások, belvízelvezetések megkezdéséig A termőföldért vívott küzdelem valójában a vizek lecsapolása után kezdődött Harasztosi Pál felvétele „úgy lötyögtek, mint szárcsafészek a vízen”. Beszterec minden oldalról réttel, vízzel bekerített kis falu volt, a szárazföldtől elszigetelve, mint „valami kis Velence áll, úgy annyira, hogy nyáron is csak vízen átúsztatva nyílik bemenet” — olvashatjuk Kiss Lajos leírását. Azután a Tisza szabályozásával, a belvizeket elvezető csatornák kiépítésével, a Lónyai-csatoma elkészültével az 1880-as, ’90-es évekre megváltozott a környezet, „elmúlt az ősi élet és a vidék költőisége”. Az ősrégi tájképet a folyószabályozásokkal, belvízrendezéssel megyénk más részein is teljesen átalakította az ember. A Rétköz kiterjedt mocsaraihoz hasonlóan elenyészett az Ecsedi-láp öntörvényű világa is. De nem ütjük most fel a folyószabályozási, lecsapolási munkálatok krónikáját, hiszen ezúttal ember és természet átrendeződött viszonyára figyelünk. A múlt század tájformáló beavatkozásaira, a kultúrtájak kialakítására eddig úgy tekintettünk, mint a vad, buijánzó természet megszelídítésére. Valóban, a lápok és mocsarak, az árterek és legelők helyét szántóföldek vették át. Ugyanakkor egyre inkább csak termelőmunkájuk hozadékára számíthattak a falvak lakói. A korábban érintetlen vízivilág sem volt maga a paradicsom. Számos veszélyt rejtett, betegséget hordozott, de ezzel együtt kimeríthetetlen éléstárat is jelentett az ínséges napokban. Nem véletlenül tartotta úgy a nép, hogy a Rétköz olyan, mint a koldustarisznya, mindig akad benne valami! A lápi falvak pákászkodó, gyűjtögető népe döbbenhetett rá igazán arra a veszteségre, amivel a természet ősi növény- és állatvilágának pusztulása járt. A belvizek elvesztése, a lápok lecsapolása után nem foghattak csíkot, kárászt kasszámra, a felröppenő vízimadarak sem sötétítették el fekete fellegként az eget, és a vadludak, vadkacsák tojásait sem szedhették számolatlanul csónakjaikba. A vizek fogságából szabadított területek kezdetben gazdagon fizettek, ám később a zordabb időjárású esztendőkben már kisebb eredménnyel járt a szorgos fáradozás. A művelés alá fogott határrészeken búzát, répát, napraforgót, kukoricát kezdtek termelni. Megjelent a dohány, a Rétköz a káposzta bő termőhelyének bizonyult. Egy-egy példánya hét, sőt 13 kilósra is megnőtt. A termőföldként használt kotu és tőzegtalaj hamarosan vesztett erejéből, gondoskodni kellett a talajerő pótlásáról. Rossz tulajdonságai is megmutatkoztak: a tőzegtalaj tápanyaglekötő képessége csekély. Az igazi küzdelem a termőföldért valójában a vizek lecsapolása után kezdődött A repedezett földek feltörése, szántása embert, állatot egyaránt próbára tett. Veszélyforrást jelentett a fagy. A tőzegtalajon már plusz 4-5 Celsius- fokon is bekövetkezhetett fagykár, nagy foltokban köny- nyen felszakadhatott a vetés. A kortárs önkritikusan állapíthatta meg, hogy a talajvizek szintjének „alászállítása” nem minden gazdaságnak vált előnyére. Sok helyen a kívánatos talajnyirkosságot szárazság váltotta fel és a belvizek eltűntével a kisebb tájegységek éghajlata is kedvezőtlenül módosult. A laza homokdombokon sínylődő, szomjazó vetések hiába vártak a tavakról, mocsarakról felszálló hajnali párára. Rügyfalcadás Nyírmeggyes (KM) — A falu neve a meggy növénynév -s képzős származéka. A Nyír- előtag részben a tájegységre utal, részben pedig megkülönböztető funkciója van. Egyébként a meggy akár „címemövé- nye” is lehetne a településnek, hiszen nincs porta, ahol ne lenne meggyfa. Nyírmeggyes 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnik fel az okiratokban Medyes névalakban. A XIV. század elején a Tövisiek Közép-Szolnok- ból származó családjának birtokában volt. 1337-ben idevaló nemesnek nevében szerepel, aki a Nagymihályi családdal pereskedik. Lakossága a középkorban magyar volt. A XIX. században kisebb számú idegen (rutén, zsidó) népelemelemet is jeleznek a források. □□□ Rendezett porta. A vaskapu tárva-nyitva. Papp József az udvar hátsó fertályában tevékenykedik. Harminc esztendőn át volt az általános iskola igazgatója. — Sajnos, hamarabb kellett nyugdíjba menni — mondja —, pedig nagyon szerettem a munkámat. Azóta gazdálkodók. Na, ne tessék valami nagy birtokra gondolni. Csak itt a kertben hétszáz ölön. Van ezzel is munka elég. Felesége, Sára asszony is pedagógus volt hosszú évtizedeken át. Mindig az első osztályosokát tanította. — Tudja, a kicsinyekhez végtelen türelem kell — mondja Papp József. Papp József A szerző felvétele — Az az igazság, hogy nagyon szerettem, meg szeretem most is a kicsinyeket — teszi hozzá a felesége, akit tavaly díszpolgárrá választottak. A mindennapi munkája mellett tánccsoportot vezetett. Volt akkor a falunak három énekkara is. — Ez a község mindig is jó szellemű volt — meséli Papp József. — Annak idején sok mindent megcsináltunk társadalmi munkában. Járda, kerítés, sporttelep — hogy csak egy-két dolgot említsek. Erre a hozzáállásra ma is szükség lenne. Két gyermekük már rég kirepült a családi fészekből. Debrecenben, illetve Hajdúböszörményben élnek családjukkal. Ha hazalátogatnak, nagy a nyüzsgés, hiszen öt unoka szeretetét kell „begyűjteni”. Indulóban ránézek az egyik almafára. Kibomlott már a rügy. Csak fagy ne érje... Nincs földút... ...már Nyírmeggyes belterületén. Az útprogramot 1993-ban fejezték be. (KM) A vállalkozó kedv... ...korábban is jellemző volt a nyírmeggyesiekre. Eddig 86 vállalkozói engedélyt adtak ki. (KM) A költségvetés... ...128 millió forintjából 3,6 milliót fizetnek ki Nyírmeggyesen a munkanélkülieknek jövedelempótló támogatásként. (KM) Nyolcmillió... ...forinttal kap kevesebbet a központi költségvetésből Nyírmeggyes, amióta nem számít hátrányos helyzetűnek. (KM) Új nyolc... ...tantermes iskola / épül Nyírmeggyesen. A beruházás közel 130 millió forint. (KM) »III ■■ J .^ 'n I \ Kedves 1 Olvasónk! i x<lÍen “ nVerhe,! I I Ha hatnapi szelvényt (hétfő- I A három közül melyik szombat) kivágva együtt ! Munkácsy Mihály festméáprilis 12-ig beküld, akkor I nye? részt vesz heti ajándéksor- ! solásunkon. (Ezen könyvju- i EH Köpülő asszony talmat, KM-előfizetést és | _____ más ajándéktárgyakat nyer- □B Dugovics Titusz hét.) Egyben jogot nyer a j hősi halála havi sorsoláson történő rész- \nm V. László és vételre, amelyen a fődíj pá- ] Czilley Ulrik rizsi, illetve franciaországi J társasutazás. Játékunk három ] A megfejtő neve: hónapos. (E heti megfejté- ! sek az április 15-i számban.) ! ........................................................... ! Címe: Cím: Kelet-Magyarország ! Szerkesztősége ! ........................................................... 4400 Nyíregyháza, S/ Zrínyi Ilona u. 3-5. °°...........................................................
