Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-18 / 91. szám

1995. április 18., kedd Népfőiskola a (lát)határon A résztvevők mind beregiek, akár az országmezsgyén innen és túlról érkeztek Kovács Bertalan Beregsurány (KM) — Közel háromnegyedórás késéssel kezdődhetett a minap a Be- regsurányi Agrár Népfőis­kola alakuló ülése. Mint ki­derült, a késedelem oka pró­zai, ám cseppet sem termé­szetes. Az történt ugyanis, hogy a Kárpátaljáról érkező hallgatók csoportját nem akarták soron kívül áten­gedni a határon. Szerencsére dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő közbenjárására engedékenyebbek lettek a határ őrei. így aztán elkezdődhetett az ünnepi tanácskozás, amely nemcsak az első beregsurányi népfőiskola megalapítását tűz­te ki feladatául, hanem a ha­táron túli résztvevők miatt mindjárt nemzetközi lett. Megélni a földből A megnyitón elsőként a tele­pülés polgármestere, Oláh De- zsőné köszöntötte a szépszá­mú megjelentet, majd rögtön át is adta a szót Angolét Sán­dornak, a helyi nyugdíjasklub elnökének, akinek a fejéből kipattant a népfőiskola ötlete, sőt annak szervezésében a munka oroszlánrészét is vál­lalta. Ő beszédében röviden szólt kezdeményezése céljá­ról, hangsúlyozva, hogy ma megfelelő szakismeret nélkül nehezen képzelhető el a me­zőgazdaság talpra állítása. Kü­lönösen egy olyan vidéken — hangsúlyozta — mint a beregi Abrak a... Gödöllő (MTI) — Szűnő­ben van a sertéshúshiány, növekedett az állattartási kedv, s ennek nyomán a prognózisok szerint húsvét után némileg csökkennek majd a húsárak — hang­zott el Gödöllőn, az agráre­gyetemen tartott takarmá­nyozási gazdafórumon. Örvendetes ugyan a sertés­létszám növekedése, vi­szont egyelőre megoldat­lan az európai normák által elvárt húsminőség bizto­sítása, főként éppen a ta­karmányozás hiányosságai miatt. Sok gazda eleve az olcsóbb, de gyengébb mi­nőségű tápokat vásárolja, s takarékossági megfonto­lásból ezt még tovább „hí­gítja” kukoricával. így az előírtnál kevesebb fehérjét, ásványi anyagot etetnek ál­lataikkal. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A bolondos április a sze­szélyes időjárás hónapja, ami időnként a kiskertekben meg­kezdett munkát is hátráltatja, eredményét pedig egy-két fa­gyos hajnal veszélyeztetheti. Az ősszel felhordott takaró­anyagot (lehullott lombleve­lek, fűrészpor, forgács stb.) azonban már mindenképpen össze kell gyűjteni a virágos kertekben, hogy a kihajtó virá­gokat ne akadályozza fejlődé­sükben, amelyek így a húsvéti ünnepekre már szemet gyö­nyörködtető látványt nyújthat­nak. Ez a hónap a díszfák és cser­jék telepítésére kiváló alkal­mat nyújt, hiszen a talaj már fagymentes, s az elolvadó téli táj, ahol az emberek mindig is az agrárágazatból éltek meg. Arra a saját maga által feltett kérdésre, miért éppen ők, nyugdíjasok láttak hozzá a népfőiskola szervezéséhez az önmaga által megszólíttatott szerényen így felelt: — Az idősek ilymódon is szeretnék segíteni a fiatalok újrakezdé­sét, egyáltalán a talponmara- dási esélyeit növelni. Mint el­hangzott, több szervezet, kö­zöttük a határon túli magya­rokat segítő Illyés Alapítvány is támogatásáról biztosította az itt úttörőnek számító kez­deményezést. S hogy más — a népfőis­kolák szervezésében, működ­tetésében érdekelt — szerve­zetek sem maradnak tétlen, bi­zonyította, hogy több promi­nens személyiség is helyet foglalt az alakuló ülés dísz­vendégei között. Közülük elsőként dr. Vinnai Győző, a Nyíregyháza (KM) — Az előző évihez képest lassul és remélhetőleg meg is áll az a tendencia, ami tavaly is ér­vényesült a méhcsaládok és a méhészetek számának csökke­nésében, hangzott el a megyei résztvevők beszámolója sze­rint a Magyar Méhészek Egye­sülete budapesti közgyűlé­sének elnöki beszámolójában. A szakmai terméktanács elis­mertetése jelenleg már a végső fázisban van a Földművelés- ügyi Minisztériumban. Módo­sításra kerül az érdekvédelem véleményezését követően a méhtartásról szóló rendelet, amely remélhetőleg nem kor­látozza, hanem csak szabá­lyozza majd a méhészkedést. A mézimporttal kapcsolatban az volt a vélemény, hogy az nem veszélyezteti a magyar méhészek érdekeit, mivel a csapadék is felszikkadt. A be­áztatott növények gyökérlab­dáiról a gödörben érdemes el­távolítani a a vászonhálót is, s nem szabad megfeledkezni az iszapolásról sem. Szakértők megfigyelése szerint a hajszál­gyökerek elrágásával idén is jelentős károkat okozhat a cse­rebogár lárvája, amely ellen a gödör alá szórt gázosító sze­rekkel (Basudin, Diasinon) le­het védekezni. A szabad gyö­kerű növények gyökérzetének ültetés előtti visszametszésé- vel az eredés esélyei növelhe­tők, de az iszapolás itt foko­zottabb jelentősséggel bír. Kedvelt sövény a fagyai, ez két sorban, 30x30x30 cm-es kötésben kell ültetni, a későb­bi rendszeres metszésekkel Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület ügyvezető elnöke emelkedett szólásra. Mint el­mondta, az általa vezetett szer­vezet szakmai felügyelete alá eddig húsz népfőiskola tarto­zott, a beregsurányi lesz a hu­szonegyedik a sorban. (Me­gyénkben egyébként még a Felső-Tisza-vidéki Népfőis­kolák Egyesülete koordinálja ezt a képzésformát, az imént említett szervezettel békés egymás mellett munkálkodás közepette. Hozzájuk tizenkét népfőiskola tartozik jelenleg.) A dán példa Vinnai Győző röviden szólt a ma már nálunk is népszerűnek számító ismeretközvetítési csatornáról, s mint utalt rá, a népfőiskolákat 1844-ben „ta­lálták ki” egy súlyos vesztesé­geket okozó háborút követően Dániában. Akkoriban a skan­dináv ország elsősorban a pa­behozott mennyiségek igen csekélyek és kvóta alapján ke­rülnek a magyar piacra. A méhészetek számának csökkenése — mint azt a mé­hészek maguk vallják — első­sorban a több éve alig változó felvásárlási árnak, s a vele egyidejűleg meredeken nö­vekvő költségeknek tudható be. Egy kilogramm méz jelen­legi átlagára 200 forint körül van. Míg hazánkban egy em­ber évente átlagosan 30-35 dekagramm mézet eszik meg, addig tőlünk Nyugatra a fo­gyasztás 1 kilogramm felett van. így aztán nem csoda, hogy az évente előállított 14- 18 ezer tonna méz nyolcvan százalékát exportáljuk. A mé­hész egyesület, hogy meg­könnyítse a tagjai sorsát, házi­szabványt dolgozott ki és ha­marosan minőségbiztosítási rasztság írástudatlanságának, az iskolánál szabadabb formá­ban történő leküzdését tartotta kiemelt feladatának. Az anal­fabétizmust azóta felszámol­ták, de a népfőiskolái mozga­lom korszerűsített formában tovább él, sőt azóta elterjedt az egész kontinensen. Beszédes számokkal illuszt­rálta a hazai agrárium főleg szellemiekben való lemaradá­sát Szénégető László, a megyei földművelésügyi hivatal veze­tője. Tudást — ingyen Mint kiemelte, az agrárágazat a szakoktatást tekintve látvá­nyosan háttérbe szorult, hiszen a középiskolát végzetteknek alig több mint 2 (!) százaléka agrárvégzettségű, miközben megyénkben még mindig 74 ezer család, a lakosság bő egy- harmada él a mezőgazdaság­ból. Már csak e tényből faka­dóan is űrt tölt be a beregsu­rányi kezdeményezés — hangsúlyozta a szakember. A hozzászólások során elhang­zott, Kárpátalján is sok tekin­tetben hasonló a helyzet, ezért is néznek reményekkel telve az induló képzés elé. Ezt Olasz Miklós a határon túli magyarok asztélyi képviselője mondta el azután, hogy vázol­ta a kárpátaljai emberek jelen­legi helyzetét. A véleményal- kötók sorát ifj. D. Pét he Ist­ván, a helyi környezetvédő egyesület elnöke zárta, aki hozzászólásában optimizmu­sának adott hangot: a térség természeti adottságai jók, igaz van még mit bepótolni. rendszert szándékozik beve­zetni. Ennek első lépéseként egységes zárócímkét készít­tettek. Méhészigény, hogy gazda­sági érdekekből a vándorol- tatási naptárat, különösen az akácvirágzás idején tegye köz­zé az egyesület a lapokban. Szóba került továbbá az is, hogy tárgyalni kell a biztosí­tókkal, mert szükség lenne egy néhány hónapra köthető fe­lelősségbiztosításra, amit a méhészek a méhszúrás okozta baleset következményeinek anyagi kockázatának kivédé­sére köthetnének meg. A köz­gyűlésen bejelentették, hogy az idén is megtartják április végén a méhek napját, az ősz elején pedig, még az orszá­gos méhészkonferencia előtt, megrendezik az első országos méznapot. Bolondos április komoly munkái A népfőiskola megnyitóján Angalét Sándor beszél A szerző felvétele Címkés lesz a jó méz A termelés jövőjét tárgyalták a méhészek közgyűlésén Lapszületésnap Nyíregyháza (KM) — Sokan csak „zöld újság”- nak hívják, de a becsületes — egy évvel ezelőtti meg­születésekor kapott — „Mezsgye” néven legalább olyan jó ismerősként üd- vözlik olvasói. Ma már túl­zás nélkül állítható, hogy a minden hónap utolsó heti megjelenését egész olvasó­tábor — közel nyolcezer „gazda, farmer, szövetkező és földművelő, földért vál­lalkozó, s agrárgazdasággal foglalkozó”, miként meg­célzott közönségét a lap impresszuma is felsorolja — várja megyeszerte. E vidék mezőgazdasági termelőit a Mezsgye előtt nem igen szólította meg helyi sajtótermék. Ezen túl­menően az adta az alapötle­tet a lapot kitaláló, s elindí­tó maroknyi kollektívának, hogy a rendszerváltás után szakmai támogatás nélkül maradtak a gazdák. Hogy ingyenes lehessen a „zöld újság”, ahhoz a benne meg­jelenő hirdetések járulnak hozzá, de a lapkészítők szándéka szerint a reklá­mok nem haladhatják meg az újság terjedelmének fe­lét. A tematikus oldalak kö­zül talán legerősebb a szarvasmarha-tartóknak szóló, amelyben tőgybioló­gus és állatorvos is rendsze­resen cikkezik, de fokoza­tosan izmosodnak a sertés- tartás dolgait taglaló hasá­bok is, hogy a növényter­mesztés, kertészet, növény- védelem szakmai kérdéseit taglaló részekről ne is be­széljünk. A Mezsgye tehát egy év óta van, s ott van a térség agráreseményein, hogy fontos információkkal lássa el olvasóit, akikkel személyes találkozásokra is módot igyekszik találni, a kiállításokon. Kiváló minőségűek... ...a tavaly termett hibridku­korica vetőmagok a minő­ségvizsgálatok és a fémzá­rolások tapasztalatai sze­rint. A szakemberek azt ja­vasolják a gazdáknak, hogy a termésbiztonság érdeké­ben csak államilag ellenőr­zött, fémzárolt vetőmagot vessenek, s a gazdag kíná­latból gondosan válogassák ki azokat a hibrideket, ame­lyek termesztési és termé­szeti adottságaiknak legin­kább megfelelnek. Marton- vásári újdonság a Gazda, az egyik legigénytelenebb, ex- tenzív termesztési viszo­nyok között is megbízható­an magas hozamokat pro­dukáló fajta. A kísérleti parcellákon 9,1 tonnás hek­táronkénti átlagtermést adó hibridet elsősorban ott ér­demes vetni, ahol szeré­nyebbek a termesztési kö­rülmények, nincs lehetőség öntözésre, s takarékoskodni kell a nitrogén műtrágyá­val. (KM) A lótenyésztői... ...munka megmérettetését jelentő regionális tenyész- szemlét rendeznek Nyír­egyházán az ilonatanyai Timpex Lovasiskola pályá­ján június 10-én. Nevezni május 20-ig van lehetősé­gük az előírt állatorvosi igazolással és származási lappal rendelkező melegvé­rű ló és -csikó tulajdono­soknak, két helyen is: Nyír­ségi Lótenyésztők Egyesü­lete (Iváncsik Sándor, Nyír­egyháza Dózsa György u. 47. tel.: 42/318 132), illetve Magyar Lovasszövetség Tenyésztési Iroda Debrece­ni Kirendeltség (Novotni Péter lótenyésztési felügye­lő, Debrecen-Pallag Mező­gazdász u. 2. tel/fax: 52/ 413-915).(KM) A kertbarátok... ...számára „Szelíd növény- védelem, környezetbarát termelés” c. szabadegyete­mi előadássorozat indul a Technika Háza TIT konfe­rencia termében. Az április 27-én 16.30-tól kezdődő el­ső foglalkozás témája a gé­pesítés és a növényvédőgé­pek lesznek, Kiss István fő­iskolai docens előadásában. A Vasutas Művelődési Házban április 18-án 17 órától az Országos Kert­barát Szövetség tevékeny­ségéről tart beszámolót Ti­hanyi Ferenc, a megyei Kertbarát Szövetség szer­vező titkára. Ugyanitt „Mo­dem mezőgazdaság” cím­mel előadássorozatot indí­tanak. A Mezőgazdasági Főiskolán áprilisban is folytatódik a „Vetőmagter­mesztés, környezetbarát módszerek” foglalkozásso­rozat, amely péntekenkén 12 órakor kezdődik. (KM) Megyei borverseny Nyíregyháza (MTF) — Nemes vetélkedőkre gyűl­tek össze április 8-án a ker­tészkedés és szőlő barátai. A nyíregyházi Vasutas Mű­velődési Ház adott minden igényt kielégítő elhelyezést a kertbarátok megyei bor­versenyének. Az öt tagú zsűri két órai kóstolgatás után hozta meg az ered­ményt. Fehérbor aranyfokozatot nyert: Kovács Sándor Nyír- bogdány, Miskovics Béla Nyírbogdány, Szabó Mi­hály Nagyecsed. Vörösbor aranyfokozatot kapott: Szombathy Géza Mátészal­ka, Kárpátfalvi László Nyíregyháza. Gyümölcsbor arany fokozatot Géczy Fe­renc Nyíregyháza és két, más-más bort tartalmazó palackkal Szombathy Géza Mátészalka nyertek. Az el­múlt évekhez képest nem csak a felhozatal nőtt, de a borok minősége is sokat ja­vult, bizonyítván, nem volt haszontalan a kertbarátok­nak tartott borászati elő­adássorozat. A pálmát, három arany és egy ezüst elismeréssel Szombathy Géza mátészal­kai kertbarát vitte el, aki otthon több, mint százfajta gyümölcsborral, közte pity­pang, akác, csipkebogyó, bodzából készítettel is ren­delkezik. A másik kiemel­kedő eredményt a nagy- ecsedi kör érte el, melynek tagjai mindenféle borfajtá­ból kiválóan szerepeltek. _<g§_ KISKIERT_ így alkot sűrű térelválasztó elemet. Bár az évelők több­sége konténeres formában ke­rül forgalomba, így egész év­ben (fagymentes időszakban) ültethetők, erre a legjobb alka­lom most van. Hasonlóképpen most kell elszórni az egynyári virágok magjait is, bár a me­legigényesekkel még ajánlatos várni egy-két hetet. A gyepek üde zöld színükkel gyorsan meghálálják a kiszórt és a ta­vaszi csapadékkal lemosódó műtrágyakeveréket. A gondos gazda a veteményes kertekben már elkészítette az ágyást, amelybe beásta az előző évről földön maradt zöld növényi részeket, komposztot, egyéb szerves trágyát. Szemmel lát­ható eredményt produkál majd az ide vetett sárgarépa, petre­zselyem, retek. A burgonya ár­emelkedése nem okoz fejfájást azoknak, akik maguk vetik el az ellenőrzött minőségű vető­krumplit. A gyümölcsfák tele­pítését ebben a hónapban már illik befejezni, különben gyen­gébb lesz az eredés és a hajtás­fejlődés. Az ültetés előtti gyö- kérvisszametszés után az ala­kító metszést is rögtön el kell végezni, s a törzs körüli kb. 1 méter átmérőjű csurgó egész évben megkönnyíti az éltető csapadék eljutását a gyökér­zethez. Az elmúlt években a varasodás komoly gondokat okozott, ebben az időszakban réztartalmú szerekkel elvég­zett permetezés időben vissza­fogja a kórokozót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents