Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-15 / 90. szám
1995- ÁPRILIS IS; SZOMBAT Napkelet • A KM ünnepi melléklete Az elefántcsonttorony lakói Éppolyan vér folyik a mi ereinkben is, mint másokéban — mondják elé menni, a papi pályát a szabadság elvesztésének érezte. Mégis, amikor az egyetemen töltött utolsó években újraértelmezte a szolgálatot, arra az elhatározásra jutott, hogy jelentkezik papnövendéknek. Ma már azt nem érti, miért nem tette ezt meg hamarabb, hisz „a jó és egészséges dolgok itt is nyugodtan gyakorolhatók”. Nyíregyházán Balázs is gyakran kijár a Montázs moziba egy-egy jó művészfilmre, részt vett társaival az 1995 perces városi focigálán — igaz, csak nappal, hisz éjszakára rendkívül indokolt esetben maradhatnak ki —, sőt, mi több, a tandíj bevezetése ellen szervezett tüntetésen is ott voltak, a tanárképzősökkel, egészségügyisekkel, mezőgazdasági főiskolásokkal egy sorban — de hát kinek szúrna szemet ekkora tömegben negyven papnövendék civilben, farmeresen-edzőcipő- sen?! „Nem vagyunk mi többek embertársainknál, a mi ereinkben is csak éppolyan vér folyik” — mondják. A szerelem, a házasság számukra éppoly természetes, mint bárki emberfia számára. A szintén hajdúdorogi Kiss László barátnője például Miskolcon tanul, szociológia szakon, s a kispapot kérésére mindaddig nem szentelik fel — hisz utána már nem nősülhetne —, míg a lány be nem fejezi az egyetemet. A fiúknak többnyire a hosszabb tanítási szünetek alatt adatik meg a lehetőség, hogy partnert találjanak, ugyanis hétköznapokon mindössze fél kettőtől négyig kapnak kimenőt. Tréfásan szólva minden másnap mennek haza, vagyis karácsony és húsvét másnapján, hisz az első napokat a templomban szokták tölteni! Kiss László volt az a növendék, aki nem készült papi pályára, csak a szeminárium első éve után vált számára bizonyossá, hogy mégis ide való, mindaddig kétségek gyötörték, s a papi hivatást csak egy lehetőségnek tekintette a sok közül. Ebből is látszik hát, hogy a kétkedés időnként rajtuk is éppúgy erőt vesz, mint akármelyikünkön. Nekik sem könnyű túltenni magukat némely, racionálisan nehezen magyarázható vallási kérdésen, de általában akad, aki ebben segítsen. Ha pedig sikerül túllendülniük ezen az állapoton, mely azért soha nem Attila felvétele a hit tagadását jelenti számukra, a megingás után mindig megerősödve kerülnek felszínre. A megerősödés a célja a böjtnek is, mely húsvét ünnepét előzi meg. Van olyan nap, amikor tilos minden állati eredetű élelem fogyasztása, aztán olyan is, amikor csak húst nem szabad enni. Ahogy Antal fogalmazta, „az ember húsvétja olyan, amilyen a nagyböjtje.” Az ünnepért, hogy a pesszimizmust legyőzhesse az optimizmus, meg kell küzdeni. A nagyböjt alatt nemcsak a táplálékok váltakoznak, hanem a gondolatok is: Krisztus értünk való szenvedésének fájdalmas gondolata a feltámadás ígéretével váltja egymást, s ha eljön a húsvét, jöhet a felszabadulás, az örömünnep. Éppoly kettősség ez, mint a kereszt két oldalának a titka: a dicsőségé és a szenvedésé. A dicsőségé, boldogságé, melyet az emberek jó része napjainkban képtelen kellőképp értékelni, s a szenvedésé, melyet meg kell tanulnunk bármi áron elviselni... Elefántcsonttorony? Ha az ember kicsit is megismeri őket, rájön, szó sincs semmiféle felsőbbrendűségről, elkülönölni akarásról. A múlt rendszer erőltette rájuk ezt a képet, bélyegezte meg a megközelíthetetlenség rájuk nézve nem épp hízelgő jelzőjével. Hisz Krisztus képviselői, a papok pontosan azt az életcélt tűzték maguk elé, hogy az emberekkel közvetlen kapcsolatot kiépítve hirdessék a vallás, Isten örök dicsőségét. Másságuk azért persze tagadhatatlan. A Szent Athanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola hallgatói egy mai, huszonéves fiatalhoz képest másfajta értékrend szerint élnek, eltérően szelektálva az élet fontos és kevésbé fontos dolgai között. Vallják, a Szentírás erre is ad nekik útmutatást: „Az embernek mindent szabad, de nem minden használ...” A hajdúdorogi Urgyán Antal például már általános iskolás korában vonzódott a papi hivatás iránt, de próbálkozott azért néhányszor a kor- osztályabeliek kedvenc időtöltésével, a diszkóval is. Rájött azonban, hogy ez az, ami „nem használ”, hogy semmivel sem lesz több, boldogabb általa, így hát szombat estéin szívesebben járt el hittanórára, mert érzése szerint abban a közösségben találta meg az embereket, akiktől valamit kaphat. Vagy itt van például Kapin István esete. A bencéseknél érettségizett, Pannonhalmán, majd Budapesten egyik munkahelyről vándorolt a másikra. Volt könyvesbolti eladó, segédmunkás, aztán négy évig hallgató a Pázmány Péter egyetem teológia szakán. Belekóstolt a főváros nyújtotta szórakozási lehetőségekbe, a rendszerváltáskor megérintette a változások szele is, de — mint mondja — ez csak a langyosban úszkálás időszaka volt. Nem mert jó ideig a kihívás Tojásfestő asszonyok között Életükben vagy tízezer hímest készítettek István Róza néni, mostani nevén Balog Ernőné húsvét vasárnap hajnalán született. Édesanyja már délben felkelt, tette a kötelességét, többek között hímes tojásokat festett. Számítottak is rá a legények, hiszen héthatárban senki sem tudott nála szebb tojást festeni, illetve ahogy itt mondják, írókázni. A két lány, Róza és Irma örökölte Készül a húsvéti tojás az érdekes tehetséget: ha a tojásfestők között osztogatnának nép- művészeti címet, ők — Barta Istvánná és Balogh Ernőné — bizonyára elnyernék. Múzeumok, gyűjtők keresik fel olykor, hogy kérjenek tőlük szép hímest, de ilyenkor húsvét táján több szomszéd is segítségül hívja őket. A két idős asszony mindig eleget tesz a kérésnek, és a nagyhét utolsó napjain 2-300 tojást is megfestenek. Balogh néni tiszakanyári lakásában kerestük fel a két idős nénit. Csakhamar elő kerül a tojás, a veszőbői és rézből készült íróka és a viasz, hogy tanúi lehessünk az írókázásnak. Régi, több évszázados hagyományú munkálatok kezdődnek, igaz már a modern technikával élve. A hamut most a gáz helyettesíti, és a festék is boltból vásárolt, de rajzolás a régi. A nagymama módszere szerint, ugyanis hamun kellene melegíteni a tojásokat, s arra menne a viaszrajzolat, majd az egészet hideg festékbe kellene mártogat- ni. Régen a festéket is hamuból készítették, a viaszt pedig az erdőben gyűjtötték. A dédiknél még ez volt a módi. Irma néniék ezt jól tudják, mint ahogy az írókázásnak is avatott mesterei: hiszen életükben vagy 10 ezer hímest készítettek. Régi húsvétokról beszélgetünk. Valamikor a húszas, harmincas évek táján, Irma néniék lánykorában, a locsolók hada jóval népesebb volt, A szerző felvétele mint most. Egy-egy lányos háznál úgy Irma néniék hímes tojásai Elek Emil felvétele 80-100 locsolóra is számítottak. A legények már hajnalban útnak indultak, „nehogy a kondás malacai megegyék a tojást”. A locsolás előtt a jobbak természetesen verset is mondtak, például az egyik régi versike így hangzott: Keljetek fel lányok, cifra nyoszolyából, adjátok a hímest az aranykosárból. Mert ha nem adjátok, vízipuskám készen, leöntözlek szépen. No, Róza néniéknél nem volt szükség a vízipuskára, volt hímes bőven. A nagyobb legényeket sonkával, kolbásszal és sárga túróval kínálták, a kisebbeket viszont nemigen hívták be a házba. Beszélgetés közben elkészül a régi mintával készített hímes. Van közöttük létrás, seprűs, kuncsorgós és még ki tudja milyen. Szépek, eredetiek, ötletesek. A két asszony boszorkányos ügyességgel készíti őket. A családban három lányunoka van, lehet, hogy ők majd ilyen tojásokkal fogadják hétfőn a locsolókat. RITMUS Koncert A Tankcsapda, a Pál Utcai Fiúk, a Kispál és a Borz Tyukodi László felvétele Minden túlzás nélkül állíthatjuk, az 1995-ös év legkiemelkedőbb turnéjára indult három fiatal, de már országosan is jól ismert zenekar. A sziget- szentmiklósi Pál Utcai Fiúk, a pécsi Kispál és a Borz, a debreceni Tankcsapda zenekarok amellett, hogy jó barátságban vannak, szívesen hallgatják egymás zenéjét is. Joggal vetődik fel a kérdés, mit szól majd a közönség ahhoz, hogy különböző stílusú együttesek fogják váltani egymást a színpadon. Kérdés az is, melyik fogja kezdeni, melyik lesz a főzenekar, s vajon mit jelent az idétlennek hangzó turnécím: Hazudós Zenekarok Fesztiválja. Lehet találgatni azt is, fog-e a Tankcsapda Kispált, a PUF Tankcsapdát énekelni, lesz-e Lukács Lacin szemüveg, Leskovics Gáboron hólánc, Lovasi Andráson zsokénadrág... Aki elcsípi az egyik koncertet, kielégítő válaszokat kaphat. Ami biztos, hogy lesz: új számokat mindhárom együttes játszik a távoli jövőben megjelenő albumokról. Sajnos Nyíregyházán nem lesz buli, a rajongók Miskolcon április 27-én az egyetemi sportcsarnokban, vagy Debrecenben május 1-jén a szabadtéri színpadon láthatják a hazudós zenekarok fesztiválját. SIKERLISTA Az eladott nagylemezek, kazetták és CD-k alapján állította össze az alábbi sikerlistát a Sonda Ipsos: 1 .Patika: A tv-sorozat zenéje 2. Rednex: Sex 8c Violins 3. Republic: Disco 4. Presser Gábor: Csak dalok 5. Zámbó Jimmy: Jimmy’s Roussos 6. Horváth Charlie: Charlie 7. Bruce Springsteen: Greatest Hits GONDOLKODÓ A múlt heti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Gergely Gabriella, Nyíregyháza és Barabás Adrienn, Kisvárda. A könyvjutalmakat postán küldjük el. Ma ismét a Tapsi rejtvénymagazintól kapott feladvánnyal tesszük próbára ügyességeteket. A 11 kis figura közül keressétek meg azt az egyet, amelynek a mozdulata megegyezik a kiemelt figurával. A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségbe!