Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-14 / 89. szám
1995. április 14., péntek CSUPA ÉRDEKES „A siker fedezete a valódi élmény..." Kocsis Zoltán a hallgatóság lelkének húrjain is játszott Mátészalkán e Gondolatok a komolyzene jelenéről, jövőjéről Kocsis Zoltán a mátészalkai hangversenyen Szűcs Róbert felvétele Szondi Erika Mátészalka (KM) — A tisztelet vezette Kocsis Zoltán világhírű zongoraművész kezét a billentyűkön, amikor Mátészalkán, a Kocsis-Ha- user Alapítvány díjátadó ünnepségének kezdetén, az április 11-én elhunyt Fischer Annie-ra emlékezett. A fájdalom hangján szólt Beethoven Patetikus szonátájának második tétele. Debussy 12 prelüdje oldotta kissé a szomorúságot, majd a műsor második részében a művész tolmácsolásában Rachmaninov 2. szonátája elemi erővel rázta fel a közönséget. Kocsis Zoltán a hallgatóság lelkének húrjain is játszott. Ezen az estén a komolyzenébe vetett hittel térhetett haza a közönség. A koncert előtt beszélgettünk a művésszel a komolyzene jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. O Az ország nehéz gazdasági helyzetében, amikor semmire nem jut pénz, van-e esélye a túlélésre a komolyzenének? — Ez egy komplex kérdés, gyakorlatilag megválaszolhatatlan, hiszen az állam soha nem fogja nyíltan kijelenteni, nincs pénzünk a kultúrára, ettől tudunk a legkönnyebb szívvel elvenni bármiféle juttatást. Veszélyes dolog az, ha kizárólag azok a vállalkozások tudnak csak működni a műHidegfrontok Budapest (MTI) — Időjárásunk jellegében számottevő változás nem várható az előttünk álló hosz- szú hét végén, hiszen a változékonyság marad továbbra is a jellemző. Pénteken és szombaton azonban a térségünkban rekedt, egy helyben örvénylő hideg levegő lesz még a meghatározó, a hajnalireggeli órákban ezért (elsősorban a keleti országrészben) még mindig fagyra kell számítanunk. Néhány helyen erős párásság, köd is lehet, s ez a fagypont alatti hőmérséklettel együtt síkosságot okozhat. A síkos útszakaszok váratlanul, előzetes jel nélkül lépnek fel, kellemetlen meglepetést okozhatnak. Az Országos Balaeset- megelőzési Bizottság arról is tájékoztatott, hogy a hét végén — valószínűleg vasárnap — viszont frissebb, az óceán felől érkező hidegfront ér el bennünket. A hidegfront az itt lévőnél nem hoz hidegebb levegőt, sőt megszünteti az éjszakai fagyokat. A gyakori fel- hősődés, a záporok, a feltámadó szél azonban továbbra is kellemetlen kísérői a közlekedésnek, hiszen a látási és útviszonyok nem ideálisak és gyakran változnak. A front hatására pedig mi magunk is ingerlékennyé, türelmetlenné válunk: reakcióink gyorsak lesznek, emiatt azonban kapkodok leszünk. Húsvétkor tehát az időjárás miatt is fokozott a balesetveszély. vészeteken belül, amelyek már eredendően profitorientált céllal jöttek létre. A helyzet, azt hiszem, a háború óta a legrosszabb. Tagadhatatlan, hogy némely kiemelt együttes támogatottsága kezdi elérni a nyugati színvonalat, ugyan- alckor a másik oldalon az állam úgy kiszállt a támogatásból, mintha soha ott sem lett volna. O Egy nemzedéket tudatosan kell nevelni a komolyzene szeretetére. Ha elmarad ez a nevelés, húsz év múlva kinek játszanak majd a művészek? — Bármilyen is most a helyzet, én bízom a művéAlbert Melinda Budapest (MTI-Press) — Forró Evelyn 1994. július 27-től 1995. február 15-ig volt a kormány szóvivője. Január derekán olyan hírek kaptak szárnyra, hogy rövidesen valaki mást bíznak meg azzal a feladattal, amelyet ő látott el. A híresztelések valósággá váltak. Ám csupán találgatások láttak napvilágot arról, hogy miért is szakadt meg ilyen gyorsan és meglehetősen rövid idő elteltével a megbízatása. Forró Evelynnel a múltról és a jelenről beszélgettünk. O A közvélemény ugyancsak megdöbbent felmentésének hírére. Ont is meglepetésszerűen érte? — Nem ért váratlanul. Már jó ideje tudtam, hogy be fog következni. Végül január 27- én közölték velem, hogy érdemeim elismerése mellett fölmentenek a kormányszóvivői munka alól. O Mivel indokolta döntését a miniszterelnök? — Miután a kormányfőnek az utóbbi időben romlott a sajtója, ennek okát talán nekem is tulajdonították. Azonkívül úgy gondoltam, hogy a miniszterelnöknek bizonyos intézkedések, döntések meghozatalakor nyilatkoznia kell. Ezzel nem mindenki értett egyet. A konkrét részletek azonban nem hiszem, hogy a nyilvánosságra tartoznának. Úgy gondolom, hogy ha valamit föl lehet róni bűnömül, akkor azt, hogy én mindvégig sajtó- és nyilvánosságpárti voltam. Azon igyekeztem, hogy minden újságíró megszetekben, a zenében, bízom abban, hogy egy-egy Mozart- melódia mindig, minden korban fölé tud emelkedni anyagi nehézségeknek. O Nemcsak a pénz kevés, a lelkek is elsivárosodnak. Hogyan lehet ezt megakadályozni? — Ha az oktatás szempontjából közelítjük meg ezt a kérdést, azt mondhatjuk: míg 20-25 évvel ezelőtt a Kodály módszer, a Kodály-i szándékok túldimenzionálásából ere- deztethetően a közismereti iskolákban túlsúlyban volt a zenei oktatás, mára az ellenkezőjére fordult az egész, szinte alig van, és nem is abkapja azt az információt, amire szüksége van. Azokat a föltételezéseket visszautasítom, hogy bizalmas információkat szivárogtattam volna ki. Ha ilyen kérdéseket tettek fel, elmondtam, hogy ezekre nem válaszolhatok. O Voltak elismerést kiváltó intézkedései? — Minden csütörtökre elemzést készíttettem az elmúlt hét kormányzati sajtóbírálatáról. Több miniszter visszajelzéséből tudom, hogy ez hasznos volt, mert segítette a tájékozódásukat. Rendszeres kapcsolatom volt közvélemény-kutatókkal is. Reprezentatív felméréseket készíttettem egy-egy, a lakosságot érintő intézkedések hatását illetően. Például a gyes, gyed támogatási rendszerének megváltoztatásáról, a nyugdíjkorhatár felemeléséről, az energiaárak emelkedéséről. Ezeket a felméréseket eljuttattam az érintett minisztériumokhoz, ahol pozitív volt a fogadtatásuk. O Az elmúlt időszak meghatározó és kitörölhetetlen időszak volt az életében. Megbánta-e végül, hogy elfogadta a megbízatást? — Ez olyan kihívás volt, aminek nem lehetett ellenállni. Bárhogy történt, mégis örülök, hogy elvállaltam! Örömmel és lelkesedéssel végeztem a munkámat az utolsó percig. O Megváltozott a kormányról alkotott véleménye a történtek után? — Nézze: a miniszterelnöknek joga van ahhoz, hogy megválassza a munkatársait. Mindig azt mondtam, hogy ezt a munkát addig lehet csinálni, amíg az ember azonosulni tud vele. A konnánynak egy, a közelmúltban hozott dönban a formában, ahogy kellene. Olyan szintű már a specializálódás, hogy egészen korán meg kell nézni, miben tehetséges igazán a gyermek. S ha ez a tehetség nem a zenei vonalon nyilvánul meg, akkor nem erőltetik. Ez így önmagában helyes, ám a zenei nevelés egyetlen, gyermek életéből sem maradhat ki. Nagyon veszélyes az ifjúságot csak számítógépen és hard- rockon nevelni, mert idősebb korban már nem vagyunk elég fogékonyak az újra, és ha felnőtt korban találkozik először újdonságként az ember Mozart vagy Bach zenéjével, akkor nem lehet teljes az élete. tésével — mely szerint a televízióból ezer embert el kell bocsátani — nem tudok egyetérteni. Véleményem szerint is sokan vannak, ám ezt a televízió vezetőségére kellett volna bízni, és nem kormány- döntéssel elérni. Ha még szóvivő lettem volna, ez lett volna az a pont, amikor én kértem volna a fölmentésemet. O Maradt Önben keserűség vagy sikerült földolgozni a történteket? — Eleinte nehéz volt, de szerencsére a családom mindenben mellém állt, átsegített ezen az időszakon. Előre kell nézni és belátni, az élet nem csupa siker. Olykor kudarcok is érik az embert. Furcsa, de a lányaim örültek, hogy véget ért ez az időszak, és minden visszatérhet a régi kerékvágás- ba. O És visszatért? Újra a rádióban dolgozik? — Szirányi János a rádió elnöke miután megtudta, hogy mi történt, nyomban fölhívott. Hiszen úgy váltunk el, hogy visszavárnak. Gondoltam, hogy ismét visszamennék krónikát szerkeszteni. A Kossuth adó főszerkesztője megígérte, hogy jelentkezni fog. Mostanáig nem hívott. Most külsősként a Kurír belpolitikai rovatát szerkesztem. Az A3 televízió Riporter kerestetik műsorában pedig zsűritagnak kértek fel. Azonkívül készülök a Rádióban április 29-én induló új műsorra, amely egy nőknek szóló könnyed, politizáló műsor lesz. A címe: Világpartvis. O Nyugodtabb lett az élete? — Más lett. Én a 24 órából 26-ot szeretek dolgozni. Most. egyelőre, kicsit kevesebbel kell beérnem. — Igazán jó zeneértő közönség vagy csak a valódi jóléti társadalmakban vagy pedig a lerobbant, lecsúszott országokban van, mert ha közötte van az illető ország, akkor az embereknek nem jut igazán ideje bizonyos dolgokra és nincs elég intenzitásuk a befogadásra sem. Tipikusan egy ilyen ország a mai Magyarország. Az emberek nagy része napjainkban azzal van elfoglalva, hogy biztosítsa családja megélhetését és ebbe a mindennapos hajszába a kultúra nem igen fér bele. Nem megy el a koncertre, mert túl drága a jegy, s ebből a pénzből „hasznosabb” dolgokat vehet. Apró örömök is érnek azért néha. — A közelmúltban az egyik fesztiválzenekari koncertünkön a következő párbeszédet hallottam: Egy kislány dobostortát kért az édesapjától a szünetben. A papa azt válaszolta: választhatsz, vagy most a dobostorta, vagy egy jegy a következő koncertre. Ä kislány rövid gondolkodás után a hangverseny mellett döntött. O Sokat koncertezik mostanában Magyarországon. Lát-e különbséget a nagyvárosi, illetve egy kisvárosi közönség között? — Igazán nagy különbségeket nem látok közönség és közönség között. Lehet az intelligenciaszint vagy az átlagműveltség magasabb adott közönség esetében, de ez a befogadás minősége szempontjából mit sem számít. Ha az előadás olyan, hogy az emberek többsége észreveszi, ez rólam szól, ezt az érzést ismerem, akkor semmi más nem számít, csak az, hogy az ember mennyire engedi magára hatni a zenét. A vidéki közönség kevesebb előítélettel megy el egy koncertre, s talán ezért jobbnak mondható. Szolnokon, Debrecenben, Szegeden, Békéscsabán jártam az elmúlt napokban, s mindenütt azt a csendes, de masszív sikert éreztem, amely mögött a valódi élmény volt a fedezet. Nem a kitörő lelkesedés a siker fokmérője. — Vannak olyan darabok, amelyeket követően, ha igazán átérez a közönség, nemhogy ünneplésre kitörő tapsra nem képes, de talán legjobb lenne utána csendben, az átélt érzésekkel hazamenni. Gondosan megtervezett műsorokra van szükség, hogy valóban telt ház legyen a nézőtéren, s a közönség érezze, érte történik minden. O Hogyan válogatja a darabokat, amit koncertjein előad? — Mindig a műsor végig- hallgathatóságának optimuma lebeg a szemem előtt annak összeállításakor. Természetesen van ebben némi nevelési szándék, ám nem rossz értelemben. Legfontosabb, hogy adni tudjak, a zene valóban eljusson az emberek leikéhez, örömet szerezzen mind befogadójának, mind pedig tolmá- csolójának. A mese varázsa 300 éve halt meg La Fontaine (MTI-Panoráma) — 1695. április 13-án halt meg Jean de La Fontaine, aki a meséből tündöklő művészi alkotást varázsolt. Édesapja főerdész volt. Fia először szerzetes akart lenni, majd apja mesterségét folytatta. 20 év múlva, főként szerencsétlen házassága miatt Párizsba költözött. Ott kezdte meg irodalmi munkásságát. Eleinte nem meséket írt, hanem ironikus elbeszéléseket és regényeket. Amikor legújabb könyvében kigúnyolta a papokat, a rendőrség megtiltotta műve eladását. Két évvel halála előtt egyébként La Fontaine a Francia Akadémia küldöttsége előtt — ő már akkor tagja volt a nagytekintélyű testületnek — ünnepélyesen elhatárolta magát ettől a könyvétől — emlékezik vissza a dpa német hírügynökség. Világhírét azonban meséi alapozták meg. A meséket eleinte rosszalló kritika kísérte. „Ezek a mesék, amelyeket a francia gyermekek az iskolában olvasnak, egyáltalán nem valók gyermekek kezébe” — írta az egyik újság. „Többnyire azt igazolják, hogy mindig az erősebbnek van igaza, hogy a kicsik a nagyok természetszerű áldozatai, és hogy cselszövéssel messzebbre lehet jutni a világban, mint becsületességgel.” Jean-Jacques Rousseau is csatlakozott a bírálókhoz. Óvott attól, hogy a meséket gyermekek között terjesszék, mert La Fontaine írásai inkább káros szenvedélyekre, mint erényes életre buzdítanak. Egyes bírálók még azt is szemére vetették, hogy nem ért az állattanhoz. Jean- Henri Fabre, annak a korszaknak ismert rovarszakértője megállapította: „Hogy lehet leírni egy beszélgetést egy téli álomra készülő tücsök és egy élelmiszert felhalmozó hangya között?”. Elsőként Moliere ismerte el La Fontaine magas irodalmi rangját. „Szerettem volna én is ilyen író lenni” — jelentette ki egy alkalommal. A La Fontaine-mesék, amelyeknek cselekménye jórészt az állatvilágban játszódik le, 1668 és 1694 között jelentek meg, 12 kötetben. Az egész akkor ismert mesevilágot átalakította a ma is időszerű plasztikus rövid történetekké, amelyek oly nagy élvezetet szereznek az olvasónak. Az AFP francia hírügynökség szerint napjainkban a franciák 76 százaléka ismerteti La Fontaine meséit gyerekeivel. Egy közvéleménykutató intézet, a SOFRES szerint La Fontaine népszerűség szempontjából második helyen áll Franciaországban az írók között a maga 38 százalékával. Az első helyet Victor Hugo foglalja el 49 százalékkal, La Éontaine után Moliere áll a harmadik helyen 33 százalékkal. Több munkára vár Megkérdeztük Forró Evelyn, volt kormányszóvivőt i
