Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-12 / 87. szám

1995. április 12., szerda KULTÚRA Nevelőintézeti napok Aszód (MTI) — A növek­vő elszegényedés, az érték­rend általános zavarai, a nagyarányú válások követ­keztében mindinkább ter­jednek a társadalmi devien- ciák különböző formái, amelyeknek fő kárvallottjai a fiatalok — jelentették ki Aszódon, a fiúnevelő inté­zet szervezésében második alkalommal megrendezett nevelőintézeti tudományos napok alkalmával. A ta­nácskozáson jogászok, pe­dagógusok, pszichológusok fejtették ki álláspontjukat a témáról. Az előadók hangsúlyoz­ták, a többszörösen hátrá­nyos helyzetű családokban élő gyerekek száma ma már több száz ezerre tehető. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényelnének, hogy a társadalmi átalaku­lással járó bizonytalansá­got, rendezetlenséget sze­mélyiségük károsodása nél­kül át tudják vészelni. A szakemberek a helyzet ja­vulását az előkészítés alatt álló gyermek- és ifjúsági törvénytől várják, amelyet várhatóan még az első fél évben napirendre tűz a par­lament. Ebben hangsúlyt kap majd a családsegítő központok hálózatának bő­vítése, és a már működők megerősítése. Ezekben az intézményekben szakkép­zett pedagógusok bizonyos prevenciós munkát végez­hetnek, a családi konfliktu­sok élének tompításával szolgálhatják a gyerekek érdekeit. A továbbiakban elhangzott: a legsúlyosab­ban .veszélyeztetett, hozzá­vetőleg 23 ezer állami gon­dozott gyerek csaknem 50 százaléka jelenleg már ne­velőszülőknél él, ebben a formában nagyobb az esé­lyük, hogy felnőve maguk is normál családi életet ala­kítsanak ki. Tárlatok a kórházban Fehérgyarmat (M. K.) — Az ember azt tartaná termé­szetesnek, hogy képzőmű­vészeti alkotásokat múzeu­mokban szemlélheti. Sze­rencsére akadtak, akik ezt nem tartották törvényszerű­nek. Közéjük tartozott dr. Kokas Anikó, a fehérgyar­mati városi kórház szemész főorvosa, aki galériát alakí­tott ki az intézmény föld­szintjén. Az elmúlt hónapokban több képző- és iparművész mutatkozott be segítségével Fehérgyarmaton a kórház­galériában. A legutóbb pl. Kunkli Irén alkotásaiban gyönyörködhettek az oda­látogatók. A festőművésznő a Deb­recen melletti Halápon, egy tanyán nőtt fel. Az Egri Tanárképző Fő­iskola rajz szakán végzett 1959-ben. Tagja volt a Medgyessy Ferenc Körnek, részt vett a művésztelepek munkájában Tokajban, Tiszacsegén, Hajdúböször­ményben, Dunaújvárosban. Kiállításokon 1965-től vett részt. Rangos hajdú-bihari tár­latokon szerepeltek a képei. Műveinek nagy része olaj­kép. Témái portrék, tájké­pek, virágcsendéletek, me­lyekkel szeretne derűt, nyu­galmat vinni az emberek életébe. Kunkli Irén (balról) és Kokas Anikó a kórházi tárlat megnyitóján A szerző felvétele resokor Múzeumpártoló... ...Egyesület alakult a nyír­egyházi Jósa András Mú­zeumban. Az új szervező­dés kezdeményezői a leg­szélesebb társadalmi össze­fogást fogalmazták meg célként a múzeumok dol­gaiban tevőlegesen közre­működni szándékozóknak. A Kocsis-Hauser... ...alapítvány pályázói (vers- és prózamondás, ének, tánc, hangszeres szólisták) mutatkoznak be április 12- én 9 órától a mátészalkai művelődési központ szín­háztermében. (KM) A Kazinczy... ...Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny or­szágos döntőjét — pedagó­gusjelöltek részvételével — április 13-tól 15-ig rendezik meg a nyíregyházi tanár­képző főiskolán. (KM) A Tanulás '85... ...Alapítvány kuratóriuma április 13-án 11 órai kez­dettel tartja az alapítványi pályázat díjkiosztó ünnep­ségét a nyíregyházi Művé­szeti Szakközépiskolában. Az elismerések átadását kö­vetően a Csontváry Kama­ragalériában tárlat nyílik. (KM) A Bessenyei... ...Társaság április 20-i 17 órától tartandó összejövete­lén (a nyíregyházi Evangé­likus Kossuth Gimnázium dísztermében) Merényi László emlékezik a 100 éve született édesapjára: Meré­nyi Oszkár irodalomtörté­nészre. (KM) Keresztury... ...Sándor festményeiből nyílik kiállítás április 14-én 10 órakor a nagykállói mű­velődési központban. (KM) Vásárosnamény (KM — K. B.) — A napokban ülésezett Vásárosnamény Eötvös Jó­zsefről elnevezett általános iskolájának — közismer­tebben: a kék iskolának — az iskolaszéke. Az ülésen nem újkeletű gon­dokról esett szó, hiszen az in­tézmény zsúfoltsága egyidős a viszonylag új, modem köz­ponti épülettel. Kulisszák Pedig a külső szemlélő még akár irigyelhetné is a város- központ iskoláját, ám a tetsze­tős kulissza, a kék főépülete elfedi a szemnek kevésbé tet­sző belső udvaron tapasztalt anomáliákat. Mint az iskolaszék elnöke, Szűcs Gyula bevezetőjében el­mondta: az évek óta méltatlan körülmények között tanuló kétszáz gyermek problémája kapcsán használt drámai jelző egyáltalán nem túlzás, a hét szükségtanterem kiváltása im­már elodázhatatlan. Ráadásul — hangzott el az ülésen — a városban a jövőben inkább a gyereklétszám növekedésével lehet számolni, s ez a tény még inkább a végső, megnyugtató megoldás keresését indokolja. Mint kiderült, az iskola igazgatója már öt évvel ezelőtt jelezte a változtatás szüksé­gességét, ám anyagiak hiányá­ban kisebb korszerűsítéseken kívül a város önkormányzata Az iskola aulája sohasem kong az ürességtől nem tudott kézzelfogható lé­péseket tenni az ügyben. így maradt a korábbi állapot: alag­sori nedves, dohos tantermek­ben, sőt a folyosókból levá­lasztott termekben folyó ok­tatás. Ebédlői tanóra Mi több, vannak olyan osztá­lyok, akik még a régi, közel negyven éve felépült régi isko- laszámy — minden alap nél­küli, akkori ideiglenesnek szánt — felvonulási épüle­tében kénytelenek tanulni. A zsúfoltságot sejteti az is, hogy egy osztályt csak az új szárny ebédlőjében tudtak el­helyezni. Az pedig már csak ráadás, hogy az iskola rendkí­vül mélyfekvésű udvarán csa­padékos időjárás esetén való­ságos sártenger képződik. Az iskola gondja természe­tesen az önkormányzat előtt is ismert, ezért is pályáztak újból idén februárban címzett támo­gatásért. Tünetkezelés A remélt központi segítséggel a jelenleg üresen álló, volt szakmunkásképző intézet épü­Harasztosi Pál felvétele letét hoznák olyan állapotba, hogy az használható legyen az általános iskola céljaira. Az iskolaszék tagjai — s egy korábban tartott fórumon maguk a szülők is — azonban úgy látják, hogy minden köz­tes elképzelés csak tüneti ke­zelést jelent a bajokra. Az igazi megoldás az lenne, ha mielőbb új iskola épülhetne a város centrumában élő gyer­mekeknek. (Az iskolaszéki ülésen el­hangzottakról részletesen a KisKelet hasábjain számolunk be.) Most még állják a sarat Együtt a megnyugtató megoldásért • Egy régi épület felújítása is szóba jött Deszkahangok 70,88 MHz-en Üzenetek a színházból — intimpistáskodás nélkül Matyasovszki József Nyíregyháza — Újabban a deszkából is rádióműsor hal­latszik. Persze azoknak, akik már semmin sem csodálkoz­nak, el kell árulnunk: a szóban forgó Deszkát nem akármilyen fából faragták. Róla mondják, hogy „világot jelentő”, s amiért ő a hátát tart­ja, annak mindenhol tapsolnak az emberek. Mostanában egyébként el-elhagyja állandó otthonát, mivel közkedvelt rádióműsor lett belőle. Min­den áldott pénteken 18 óra 30 perckor mesékbe kezd, s mindig van egy érdekes törté­nete arról, hogy létezik egy varázslatos világ, s ezt úgy nevezik: színház. Akik pedig szóra bírják: Venyige Sándor és Sándor Júlia, azaz egysze­rűen csak: Venyige Sándor Júlia. Humorral O Hogyan lett a Jonatán Rádió színházi magazinmű­sorának a neve Deszka? V. S.: — Csinálunk egy sa­játos lapot, amelyet belsősök, színészek, előképzősök, szín­házi dolgozók írnak. Ennek az időszakos kiadványnak Vere­bes István a Deszka címet ad­ta. Úgy próbál a lap a színház belső ügyeiről humoros stílus­ban szólni az emberekhez, hogy ezzel minél több barátot, pártolót, színházbajárót sze­rezzen. December közepén be­jött ide Várkonyi Zsuzsa, a Jo­natán Rádió vezetője, s mun­katársakat keresett egy induló magazinműsorhoz. Ez is Deszka Verebes István gondolt egyet, s azt mondta: csinálja ezt a Venyige Sándor. Amikor el kellett keresztelni a műsort, felmerült a Hívó név (ezen a rendszeren mondja be közlen­dőit a színházi ügyelő), de va­lahogy nem csengett igazán jól. S egyszer, amikor ötlet­adóként megmutattam néhány újságunkat Várkonyi Zsuzsá­nak, ő javasolta: legyen ez is Deszka. Félszavakból O Hogyan lett szerzőtárs Sán­dor Júlia? Feltételezem, nem csak a névjáték okán? V. S. — Nem tagadom, szörnyen meg tudok rémülni a felelősségtől, különösen ha egy dolgot előbb még sohasem csináltam. Ereztem, hogy szükségem van valakire, mondjuk egy lehetőleg okos és talpraesett nőre. Ki lehetett volna más, mint a szomszéd- asszony. (A színészházban egymás mellett lakunk.) Jó a humora, ügyesen ír, s nagyon hamar beletanult a rádiózásba. Julcsi egyébként is a legjobb barátom, félszavakból meg­értjük egymást. Biztosan meg is látszik rajtunk, mert a Jona­tánban mindenki házaspárnak gondol bennünket. O Hogyan egyezteti Sándor Júlia, hogy az egyik pillanat­ban színésznő, a másikban már rádiós? S. J. — Természetesen első­sorban színésznő vagyok, a rádiózás csak kaland. Soha­sem tipródtam azon, vajon al­kalmas vagyok-e riporternek. Sokkal jobban idegesített, hogy milyen hülyén szól a hangom a hangszóróból. Per­sze volt már példa rá, hogy a színész megbénította a ripor­tert: annyira a szerepem fog­lalkoztatott, hogy alig tud­tam koncentrálni a másik munkára. — Egyébként mint férfi és nő jól kiegészítjük egymást, s a munkamegosztás is műkö­dik. Egyik héten én szedem fel a nyersanyagot, s Alex teszi fel a rádióra, a másik héten fordítva. Szerkesztő, riporter s műsorvezető vagyunk egysze- mélyben. O Milyen a műsor profdja? Szakmai vagy inkább popu­láris, csevegő? S. J. — Oly módon szakmai, hogy közben csevegő, szóra­koztató. Nem hiányozhat be­lőle a zene. Szó esik bemu­tatókról, művészkörről, tájelő­adásokról, beugrásról, ven­dégjátékról, jutalomjátékról, de színészi babonákról és ba­kikról is. Nem talkshow Persze ez nem talkshow. Nem minősítjük, nem kritizáljuk a kollégákat és a darabokat, nem teregetünk szennyest, nem haj- hászunk kétes értékű szenzá­ciókat. Tudjuk, mit lehet kér­dezni, meddig mehetünk el. O A színház sokszínű, kü­lönös világ, a közönség pedig kíváncsi természetű. Meddig terjedhet a nyilvánosság há­tára? V. S. — A hálószobák ajta­jáig, de a családi fészkek közepéig. Ez azt jelenti, hogy szerintünk is érdekes lehet egy művész magánélete, de egy­felől mindenki maga dönti el, mennyit ad ki magából, más­felől pedig a jóízlés is meg­szabja, mi tartozik a nyilvá­nosságra, s mi nem. Lojálisán Természetesen ugyanez vo­natkozik a szakmára is. Nem adunk ki féltett kulisszatitko­kat, nem teszünk közszemlére hibákat és tévedéseket. A lo­jalitásunk nem külső, hanem belső igény, annak megnyil­vánulása, hogy szeretjük, amit csinálunk, egy közös ügy el­kötelezettjei vagyunk. A legkönnyedebb téma is csak akkor érdekel, ha arról szól, ami színház, ami deszka, merthogy a mi életünk hozzá kötődik, rajta zajlik. A 29. Alföldi Békéscsaba (MTI) — Szent István napján 29. alkalommal nyílik meg Békéscsabán az Alföldi Tárlat, amely Békés me­gye egyetlen országos jel­legű festészeti-szobrászati- grafikai biennáléjaként ez­úttal is a kortárs magyar képzőművészetre kíván széles kitekintést nyújtani. A Munkácsy Mihály Mú­zeumban 1957-ben Tiszán­túli képzőművészek ván­dorkiállítása címmel kez­dődött az előbb évenként, utóbb kétévente sorra ke­rülő csabai Alföldi Tárlat, amely alkalomról alkalom­ra fontos művészeti esemé­nye a Viharsaroknak. A békéscsabaiak idei Alföldi Tárlatára hivatásos művé­szek pályázhatnak. Herceg­film ■ff V >< í;.< $'$<■• ' ís'- '-f London (MTI) — A holly­woodi Disney-síúdio ter­jeszti majd világszerte házi videón azt a rajzfilmet, amely Károly brit trónörö­kös negyedszázada szüle­tett, saját regényéből ké- - szült A The Sunday Times című londoni lap híre sze­rint az ifjú walesi herceg"; 1970-ben a királyi jacht, a Britannia fedélzetén alkot­ta — kézírással -— a Lochnagar legendája című művet; ám akkor még nem gondolt a történet keres­kedelmi hasznosítására. A rajzfiimcs változat ■ már 1993-ban elkészült a BBC és az amerikai ABC közös produkciójában. ■ .............................

Next

/
Thumbnails
Contents