Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-12 / 87. szám
1995. április 12., szerda KÖZÉLET A saját program az irányadó Giczy György Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — A hét végén Nyíregyházán tisztújító ülést tartott a Keresztény- demokrata Néppárt megyei választmánya, melyen részt vett a párt országos elnöke, Giczy György is. A tanácskozás szünetében találkozott a Népszabadság tudósítójával, s lapunk munkatársával is, akikkel többek között a KDNP törekvéseiről, a formálódó polgári szövetségről beszélgetett. Q Amikor Önt elnökké választották, a küldöttek fejében minden bizonnyal az is foroghatott, hogy megszabaduljanak a szürke jelzőtől, amivel oly gyakran illeték a KDNP-t. Meddig jutottak el e folyamatban? — Az út elején tartunk. Én egyébként a szürke jelzőt nem mindig fogadtam el, de az tény, hogy szükség van egy markánsabb arculat megformálására. Ehhez viszont strukturális változtatásokat is végre kell hajtanunk a pártban, melyben óriási szerep hárul a helyi szervezeteinkre. □ Ezek szerint kiadja kezéből a gyeplőt az országos központ? — Én úgy vélem, régen rossz annak a pártnak, amelyik csak Budapestben gondolkozik. A választásokat például vidéken lehet megnyerni, avagy elveszteni, tehát mindenképpen a helyi szervezetek megerősítésében látjuk a jövő egyik útját. Ez a törekvés fellelhető a párt új alapszabályzatában is, mely kimondja, hogy az országos vezetésbe minden megye küld egy személyt. Ez egyáltalán nem gesztus, hanem a párt érdeke, hiszen a vidéki tagok jelenléte biztosítja azt, hogy világosan lássuk, mi foglalkoztatja a régiókat. □ Ehhez elég fellapozni az újságokat. Munkanélküli ség, szegénység, kenyérgondok... — Kedves szerkesztő urak! Őszintén mondom, én igen nagyra tartom az önök munkáját, de talán nem sértődnek meg azon, ha nem csupán a sajtóból kívánunk információkat szerezni. Mi tudjuk, hogy a lehetőségeink végesek, de nemcsak tájékozódni akarunk, hanem segíteni is. A párton belül minden megyében szakértői csoportokat kívánunk létrehozni, melyek megpróbálnak választ adni a társadalom legfontosabb kérdéseire. Ha véleményük szerint használható javaslatokat találnak, akkor felkeresik majd azokkal az önkormányzatokat, a munkaügyi és átképző központokat, a gazdálkodó szervezeteket, szóval mindenkit, akik sokat tehetnek az emberi sorsokért. □ A Kereszténydemokrata Néppárttal rokonszenvezők közül nem mindenki örül annak, hogy Önök részt vesznek a formálódó polgári szövetség munkájában. Féltik a KDNP önállóságát. A leendő partnerek viszont gyakran gyanakodva figyelik önállósodási törekvéseiket. — Az önálló arculat megteremtésének fontosságáról már beszéltem, az utóbbi fölvetésükre pedig azt tudom mondani, hogy az önálló arculat kialakítása egyáltalán nem ellentétes az . ellenzéki pártok együttműködésével. Az viszont való igaz: a mi részünkről saját programunk az irányadó az ellenzéki összefogásban. Ugyanakkor azt is meg kell említnünk, hogy e tömörülésben a KDNP az egyetlen olyan párt, mely már az összes többivel találkozott. Sőt kapcsolatban állunk azon szocialista párti képviselőkkel is, akik nemzeti elkötelezettséget mutatnak. □ Az elmúlt napokban vitába keveredett az MDF-s Salamon Lászlóval, aki bírálta Önt, miszerint megosztja a kereszténydemokráciát, s megakadályozza a polgári szövetség kialakulását. — Most is azt tudom csak mondani, amit a nyílt levelemben kifejtettem: A polgári szövetség nem a magyarországi kereszténydemokrata irányzatok egységének megteremtésére születő elképzelés volt, hanem egy szélesebb összefogás kereteit akarta rákényszeríteni a Kereszténydemokrata Néppártra. Ezt én valóban elutasítottam, egy lehetőleg tá- gabb, ezért a jelenlegi kormánykoalícióval szemben egy erősebbnek ígérkező ellenzéki együttműködést szorgalmazok. Összefoglaló válaszom tehát: együttműködés igen, szövetség nem. □ Sokan felvetették, ha az SZDSZ kihátrálna a jelenlegi kormányból, a KDNP-nek kellene elfoglalni a helyét. — Mi ilyen koalícióban nem gondolkodunk. Azt viszont feltétlenül meg kell jegyeznem, ha a kormány olyan döntéseket hoz, amely megfelel a programunknak, akkor mi nem ágálunk ellene. Sajnos, mostanában nem születnek ilyen döntések. Tisztújító... ...ülést tartott a múlt hét végén a Kereszténydemokrata Néppárt megyei választmánya. A párt megyei elnöke Szilágyiné Császár Terézia, az ügyvezető elnök Balta István lett. Alel- nökök: dr. Agárdy Miklós, dr. Nagy Béla, Sarka Bélá- né, Seres Antal. (KM) Az Országos... ...Cigány Önkormányzatnak három szabolcsi tagja van, az ötvenhárom fős testületbe Farkas Kálmánt, Farkas Tibort és Balogh Pált is beválasztották. A testület április 23-án teszi le a Parlamentben az esküt. Összegyűlt... ...a szükséges mennyiségű aláírás, amit a köztársasági elnök közvetlen választására a kisgazdák kezdeményeztek. Az ügyben az alkotmánybíróság dönt. Az új... ...alkotmány szövege a jövő év közepére készül el. Új elem benne a határidők megjelölése, és az, hogy a maga a megállapodás tartalmazza az alkotmány előkészítő bizottság felállítását is. (MTI) Magyar... ...katonai szakértők utaznak Romániába. Az egyik romániai katonai objektumban a harci technika mennyiségét és a személyi állomány létszámát ellenőrzik. (MTI) Elkerülhetetlen intézkedések Kertész István, az MSZP képviselője a szigorításokról Kovács Éva Mátészalka (KM) — Tétovázik a kormány, késlekedő és határozatlan — hallgattuk sokáig, mígnem jött a nevezetes március 12., amikor a szigorító intézkedéseket bejelentették. Tetőfokára hágott a hangulat, mely azóta sem látszik csillapodni. Kertész István országgyűlési képviselőt arra kértük, mondja el, miért kényszerült pártja ezekre a lépésekre, s milyen érveket tud felhozni a kritizálok ellenében? — Nem akarok most azokról a szélsőséges, túlfűtött, esetenként teljesen hamis értelmezésekről beszélni, melyek a kormányintézkedés nyomán elhangzanak. Tény, a valóban kemény döntésekre szükség volt, hiszen az ország helyzete rendkívül súlyos. Az államháztartás nehéz helyzetben van. 1990-ben a belső államadósság kamatterhe 70 milliárd forint volt, az 1995-ös költségvetésben pedig már 453 milliárd. A kamatteher évről évre automatikusan nő, a tét tehát az, ki tudunk-e kerülni ebből az adósságspirálból, vagy az állam a csőd és a rohanó infláció felé halad. □ Mely területeken látja indokoltnak a megszorításokat? — A külgazdasági egyensúly, a belső piacvédelem és az exportorientált növekedés erősítése érdekében nagyon fontos intézkedés volt a forint kilencszázalékos egyszeri leértékelése, s az év hátralévő Kertész István Nagy Gábor (ISB) felvétele időszakára vonatkozó, kiszámítható árfolyampolitika bevezetése. A nyolcszázalékos vámpótlék emelése és az exportfinanszírozás intézményi és pénzügyi feltételeinek javítása szintén e csoportba tartozik. Lényeges a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása, a tisztességes feltételek bevezetése. — A belgazdaság pozíciójának erősítése már 1995-ben 70 milliárd értékű vámpótlékot valamint az erre vetülő 12 milliárd áfa hasznot hozna az országnak, míg a személygépkocsi-importnál bevezetett 10 százalékos fogyasztásiadóemelése további 6 milliárdot jelent. A második csoportba az államigazgatási kiadások csökkentését sorolom, hiszen a tervezett 3 százalékos megtakarítás is mintegy 10 milliárdos javulást eredményezhet. Fontos tudni, hogy ebből a csökkentésből a vámszervek, az APEH és a rendőrség kimaradnak. Csökkennek a pártoknak, az alapítványobiak folyósított juttatások is, amivel közel négymilliárdot takaríthatunk meg az országnak. □ A szociális ellátások visz- szaszorítása joggal keltett a lakosság körében felháborodást... ' — Érthetőek az indulatok, de a tényéktől sajnos e tárgykörben sem szakadhatunk el. Jogosak a jövedelem megállapításának 'és igazolásának címzett kritikák, miközben tény, hogy a családi pótlék 95- re tervezett összege 104 milliárd forint. A 9 milliárd forintos csökkenésnek elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkezők látják majd kárát, a rászorulók továbbra is jogosultak lesznek az ilyen jellegű támogatásra. A várandósági pótlék helyébe az egyszeri tízezer forintos juttatás kerül, s ha az illetékesek megállapodnak, szűkülhet a ma még elégedetlenkedők köre. A fekete- gazdaság felszámolása hosz- szadalmas és nehéz feladat, a visszaszorításából származó plusz bevételekkel szerintem még csak sokára számolhatunk. A kormányintézkedések várható hatásaként 170 mil- liárddal csökkenhetnek a kiadások. Azt gondolom, mindezek után nem árt ha tudjuk: a szükséges intézkedések elmulasztása nemcsak a szocialista liberális kormánykoalíció vesztét okozhatja, a tét ennél sokkal nagyobb: a magyar nemzetgazdaság, tíz és fél millió magyar ember sorsa. Kedves Olvasónk! Ha hatnapi szelvényt (hétfőszombat) kivágva együtt április 19-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksorsolásunkon. (Ezen könyvjutalmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyerhet.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő részvételre, amelyen a fődíj párizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejtések az április 22-i számban.) Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, ’ Zrínyi Ilona u. 3-5. c Tiltakozás Mohi ellen Nyíregyháza (KM) — Aláírásgyűjtéshez kezdtek a környezetvédelmi mozgalmak a mohi atomerőmű építése ellen. Ehhez csatlakozott a Fidesz, hogy a tiltakozás a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és az EBRD-hez, az erőmű építését finanszírozó nemzetközi bankhoz is eljusson. A nyíregyházi aláírásgyűjtők egyike Kozák György, a Fidesz nyíregyházi városi elnöke. Elmondta: a tiltakozást szakmai érvekkel támasztják alá, s főképp az eddig napvilágot látott ellentmondásos hírekkel szemben szeretnének pontos tájékoztatást adni az érdeklődőknek. Bár olyan véleménnyel nem találkoztak, mely helytelenítette volna a tiltakozást, ám olyanokkal már találkoztak, akik kétségbe vonták: érdemes-e ezzel egyáltalán foglalkozni, minek ez úgyis megépítik, úgyis nélkülünk születnek a döntések. A szakmai érvek között elmondják: Budapest abban a százkilométeres sugarú körben van, ami az atomerőmű közvetlen hatókörében a legnagyobb veszélyben van, mivel a magyar határtól 30 kilométerre épül az erőmű. Ha bármilyen baleset bekövetkezik, márpedig nemcsak emberi mulasztás fordulhat elő, mint Csemobilban, hanem bekövetkezhet légikatasztrófa, lehet földrengés, s minden ilyen károkozás radioaktív szennyeződést visz a környezetbe, az uralkodó szélirány a szennyeződést Magyarország felé hozza. Az onnan lejövő vizek fertőznék a budapesti ivóvizet, a mohácsi víznyerő miatt az egész Dunántúl vizét. Kétségtelen, korszerűbb erőmű lenne a mohi a csernobilinél, ám ezen sincs az a búra, ami ma Nyugat-Eu- rópában kötelező, ami bármilyen károsodásnál megakadályozná, hogy a légkörbe jusson a szennyeződés. Miért finanszírozza akkor a nemzetközi fejlesztési bank? Azért, mert Nyugat- Európában nem épülnek erőművek. Ausztriában azt az egyet nem üzemelték be, Svédországban leálltak, Kanadában tízet állítottak le, húsz éve nem rendeltek atomerőművet az USA- ban, kelet felé indult el az erőműépítő lobby. Nem érv a hallgatásra, hogy nekünk is van atomerőművünk, mert van a szlovákoknak is. És van egy másik probléma is. Csernobil után a magyar élelmiszereket sehol nem vették meg Nyugaton a szennyeződés lehetősége miatt. Nem nehéz kikövetkeztetni, milyen következménye lenne egy esetleges baleset után a mi megyénk mezőgazdasági termelésének is. Szlovákia energia- gazdálkodása sem teszi indokolttá ezt, mert a jelenlegi erőművei tökéletesen kiszolgálják az országot, ráadásul 1992 óta csökkent az energiafelhasználás. Az összefüggés mindenre magyarázatot ad: nyugateurópai hitelből valósul meg, akiknek nincs megrendelésük, mert tőlünk nyugatra már nem építenek atomreaktort, azok a fennmaradó kapacitásukat szeretnék exportálni. Nem véletlenül tiltakozik az osztrák kormány, felelősséggel kellene felvállalni ugyanezt a magyar parlamentnek, a magyar kormánynak is. Tiszacsécse a megye egyik leghangulatosabb faluja tavaszi napfényben Balogh Géza felvétele
