Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-11 / 86. szám

1995. április 11kedd Meredek úton a gazdaság Kornai János professzor a magyar gazdaság időszerű kérdéseit elemezte Budapest — Kornai János, a Collegium Budapest és a Harvard Egyetem professzo­ra. A neves közgazdász az év egyik felében Budapesten, az év másik felében az Egyesült Államokban tanít és kutat. Könyvei rendre megjelen­nek angolul, illetve egyéb idegen nyelveken is. A Duna TV-ben elhangzott beszél­getés rövidített változatát közöljük. OÁltalánosságban hogyan fo­gadta a kormány márciusi in­tézkedéscsomagját? — Vannak kritikai meg­jegyzéseim, hiányérzeteim, de ezek másodrendűek. Le sze­retném szögezni és ez a leg­fontosabb, hogy a most beje­lentett kormányprogramnak az alapgondolataival egyetértek, azokat szükségesnek, helyes­nek és elkerülhetetlennek tar­tom. Ehhez rögtön hozzá kell tennem, hogy ezek az intéz­kedések sok megpróbáltatás­sal is járnak, sokaknak szen­vedést okoznak. Teljes mér­tékben együttérzek velük. Nem úgy tekintek erre a kor­mányprogramra, mint öröm­hírre, hanem úgy, mint olyan terápia megkezdésére, ami el­kerülhetetlen és amit szük­séges elvégezni az ország ér­dekében. O Melyek azok a főbb gaz­dasági mutatók, amelyek ezt az immár tarthatatlanná váló helyzetet jellemzik? — Azt hiszem, a legfőbb probléma a rövid lejáratú sta­bilizációs problémák közül a külső egyensúly kérdése, ami közvetlenül a fizetési mérleg egyensúlyzavarában mutatko­zik. Magyarországon a fizetési mérleg problémái elsősorban a kereskedelmi mérleg problé­máival függnek össze, tehát az export és az import arányaival. Ezt érzem a leginkább veszé­lyes zónának. Itt olyan jelen­ségek mutatkoztak, amelyek világossá tették, hogy a hely­zet tarthatatlan. Magyarország már 1993-ban erős negatív ke­reskedelmi mérleget produ­kált, lényegesen többet im­portált, mint amennyit ex­portált. 1993-ban még megfor­dulhatott a fejünkben az, hogy ez talán egyszeri jelenség, és hogy helyreáll egy ennél jobb arány. — A helyzet akkor vált iga­zán súlyossá és nagyon szo- rongatóvá, amikor 1994 má­sodízben nagyon erősen ne­gatív fizetési mérleget pro­dukált. Itt közismertek a szá­mok. A negatív egyenleg 9-10 százaléka a GDP-nek. Ez el­viselhetetlenül magas. Hogy ha egy ország két éven át ilyen fizetési mérleget és ehhez tar­tozó ennyire negatív kereske­delmi mérleget produkál, akkor lépni kell. Akkor azt hiszem, nincsen olyan józan közgazdász a világon, aki azt mondaná, hogy ebben csak úgy tovább lehet menni. Ami most Magyarországon kívá­natos, az a GDP felhasználásá­nak szerkezeti változása. Félő, hogy most, amikor a stabilizá­ciós intézkedésekről van szó, kissé elsikkad a vitákban en­nek a szerkezeti változásnak a gondolata. A kívánatos szer­kezeti változás az, hogy Ma­gyarország többet exportáljon, többet ruházzon be, és beru­házásainak számottevő része is az export szolgálatában áll­jon. Tehát olyan kapacitások jöjjenek létre, amelyek ex- portálhatóak. Ez nem mehet végbe másképp, mint hogy — ha adott GDP-n belül valamit növelni akarunk, valamit csökkenteni kell — a fogyasz­tásnak kell relatív arányaiban csökkennie. — Ezen belül az a kívána­tos, hogy az állami fogyasztás, a költségvetés által finanszíro­zott fogyasztás csökkenjen in­kább, mint a költségvetésen kívüli szférának a fogyasztása. Még egy további kívánatos változás, hogy az import csökkenjen. Pontosabban, ha mindezt dinamikusan nézzük, akkor a relatíve gyorsabban növekvő rész legyen az export és a beruházás, a sokkal las­sabban növekvő rész, vagy kár egy ideig stagnáló rész legyen az import. És ezzel helyre­álljon a fizetési mérleg, első­sorban a kereskedelmi mérleg egyensúlya. Ezek lennének a kívánatos szerkezeti változá­sok. — Kizárja egymást az, hogy most hamar rendbe hozzuk a fizetési mérleget, és ’ ugyan­akkor nagy gőzerővel élénkít­sük fiskális úton a termelést és ezzel azonnal látványos ered­ményeket is érjünk el. Aki ezt a kettőt egyszerre ígéri, az ko­molytalan és felelőtlen. Én ezt nem ígértem, nem is javasol­tam. Most sem tanácsolnám senkinek, hogy ezt ígérje. O A kormányintézkedések közül a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a szociális ellá­tásokat le fogják faragni. Ez­zel kapcsolatban gyakran idézik az Ön 1992-es „kora- szülötti jóléti állam” kifejezé­sét. Mit értett Ön ez alatt? — Én a koraszülött jóléti ál­lam alatt azt értettem, és most is, amikor egy ország a reális gazdasági lehetőségeihez ké­pest előre szalad. O Nálunk akkor most ezek szerint ez történt, legalábbis szociális, jóléti téren? — Nálunk hosszú időn át ez történt. És nem is egyszerre ment végbe, hanem hosszú idő alatt épült fel, egy, két, három évtized alatt. Már a 70-es, 80- as években kezdődött és a 90- es évek ezt tovább folytatták. Tehát kezdődött még olyan­kor, amikor az ország ter­melése felfelé ment, de foly­tatódott olyankor is, amikor az ország termelése stagnálni kezdett, illetve csökkenni kezdett. — És ettől ez az olló, a te­herbíró képesség és a jóléti szolgáltatásokban folytatott állami aktivitás között tovább nyílt. Nem vagyok a jóléti ál­lam felszámolásának a híve. És bizonyára nem vagyok a jó­léti államnak az ellensége. El­lenkezőleg, a jóléti államot a XX. század civilizációja egyik nagy vívmányának tartom, olyan értéknek, amelyet meg kell őrizni. Elégedetten tértek meg kiállítóink Az Agro-Mash Expón érdeklődés mutatkozott a szárítóberendezések iránt Nyíregyháza, Budapest (KM) — Bár a szeles, hideg időjárás valamennyit rontott a kapuit egy hete bezárt bu­dapesti Agro-Mash Expo lá­togatottságán, a szabolcsi ki­állítók összességében elége­dettek az ötnapos mezőgaz­dasági gépkiállítással. A Taurus Mezőgazdasági Ab­roncs Kft. marketing szakem­bere Pásztor Lászlóné szerint a mezőgazdasági- és targonca­abroncs újdonságait kiállító cégük számára egyértelműen sikeres volt az expo. El is dön­tötték, 2 év múlva dupla nagy­ságú standon lesznek jelen a bel-, és külföldi üzleti kapcso­lataikat, marketingmunkájukat ezúttal is kiteljesítő kiállítá­son. A nyíregyházi Agroforg Kft. ügyvezetőjét, Maleczki Ta­mást szintén „hidegen hagyta” a rossz idő. Sikerült megkötni azokat az országos szervizhá­lózatra és alkatrészforgalma­zásra vonatkozó szerződése­ket, amelyek az olasz gyártó­cég részéről feltételei voltak a tíz évvel ezelőtt már egyszer népszerűvé vált MPM kerti gépcsalád ismételt magyaror­szági forgalmazásának. A nyírpazonyi Farm-Al- lianz Kft. ügyvezetője Béres István egyrészt próbál beletö­rődni, hogy a Renault trakto­rokra egyelőre nincs fizetőké­pes kereslet az országban. Másrészt örömmel nyugtáz­za, hogy az alföldi kukori­catermő üzemeknél küszöbön áll a terményszárítók re­konstrukciója, aminek követ­kezményeként hatalmas ér­deklődés mutatkozott a pazo- nyiak által kiállított energiata­karékos német Riela szárító- berendezések iránt. Értéktőzsde Nyíregyháza (KM) — To­vább tart a mélypont az ér­téktőzsdén. A részvények két csoportba oszlottak, egyik részük árfolyama a már megszokott határok között ingadozik, a másik csoporté némileg elmozdult a holtpontról és emelkedés­nek indult. A hét talán leg­nagyobb vesztese ismét a kárpótlási jegy volt. Min­den nap újabb és újabb ne­gatív rekordot döntött az ár­folyam. Pénteken már 215 forintos árfolyamon is volt üzletkötés a papírra. Úgy látszik, továbbra sem emel­kedik a kárpótlási jegy ár­folyama, és egy-egy na­gyobb eladási hullám hatá­sára megijednek a tulajdo­nosok és pánikszerűen igyekeznek megszabadulni papírjaiktól. Kiemelkedő forgalmat produkált ismét a Danubius részvénye. Pénte­ken egy közel 40 000 dara­bos pakett kelt el a papír­ból, immár ismét áttörve az 1100 forintos határt. Az át­lagár 1130 forintig kúszott fel. A hét másik kellemes meglepetését a Goldsun hűtőgépipari cég papírja szolgáltatta. A múlt heti 460 forintos árhoz képest jelentős árfolyamnöveke­dést könyvelhetett el a rész­vény, hiszen talán a közel­gő osztalékfizetésnek kö­szönhető, hogy pénteken már 640 forintot is megad­tak érte a befektetők. A Pick papírja is elmozdult a megszokott 6000 forint alatti árról, és hét végén már 6300 forinton is akadt vevő rá. A Prímagáz papír­jaiért 2300 forintot adnak, míg a Pannonplast stabilan tartja az 1000 forint körüli árat. A Soproni Sörgyár részvényeiből alig akad el­adó, és 2150 forint alatti áron kereskednek a papír­ral. A gyógyszergyári papí­rok közül az Egis nem tudja áttömi a 2200 forintos ha­tárt, míg a Richter Gedeon részvények is a megszokott 1700 forint körüli áron ke­lendőek. Az Inter-Európa Bank részvényei a hét ele­jén fellendülés után hét vé­gére 12 400 forinton forog­tak. A tőzsdén kívüli papí­rok közül megjelentek a vé­teli ajánlatok a Pannon Váltó Rt. részvényeire. (Forrás: Bu-ké Bróker Kft. Nyíregyháza, Rákó­czi u. 5/A.) | A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bankfiókok adnak felvilágosítást. I mmmmmmmmmmm G^^Z mmmmm B Betétek | Hitelek i 1111 1. Agrobank 23,5 26,5 23,5 26,5 26,0- 32,0- 34,0­30,0 36,0 38,0 .X Budapest Bánk T* >v/ ,«3- .21,5- 21,5- 243- 30,0- 30.0- 33.3­22.0 243 23,5 26,5 36,0 36,0 38,0 3. Magyar Hitelbank 25,25- 27,23- - - 33,0 33,0 33,0 27,50 29,25 4. IBUSZ Bank <V 20,0 nfi 22,0 26,0 26,0 26,0 26,0 5. Postabank - - 19,0- 24,0 ­.20,0 >w 2tÖ 23,5 20,0- 24,0- 28,0 29,0 2941 23,0 27,0 7. Mezőbank 23,5- 26,0- 25,0 28,0 31,0- 31,0- 32,0­25.0 27,0 334) 33.0 36,0 8. ÍCíttsMéimi Bank '24> 260- - ~ 333- 34,0- 34M > 254) 274) 403 414) 41,0 9. Corvinbank 24,0 26,0 22,0 26,0 28,0- 29,0- 31,0­1 32,0 33,0 35,0 26,0 28,0 253 28.0 314)- ~ 25,0 26,5 I 233 26,0 32,0 33,0 ­263 223- §22,39- 24,94 28,0- 28,0 294)­34341 263 * 353 353 353 45 —nT? 1: r 1Tr- nt?:! 1T!::;:IH!:11Tt»T-: !■ I: I: It; I:!:!;i I: I: ■::; ■:: t!:— •Forrás MTI. 1S8. Co-Nexus. Első Broker. New York Broker Pakett Bróker;: J40 - -ii \ j h ;».4 ■- jttf - -irt ~ jtHíHij jf" á Üi--ft-jj-jij|j|jf­-S 25-----A+-~~A-'-- +r- '+r• • -rt-• t-it• r+- Hrr 24 ® “ tőzsdei eíadástátlagar górbe ;i:j j; : \ | £ ; ■ nem volt kötés \\\\ hijjll •5 20—+ - v minimális vételárajánlat a brókercégektől 'ú ' feHjH a a brókercégek maximáhs eladásiár aiánlata 21 'pl 111 jv 18 15J—#4-rtifihii Iíi4f+&+Titttr liiliill 1 — - - = = ^^s = aa Tőzsde Index (ideiglenes) április 10-én: 1258,86 (+3,89) Érvényben: 1995. április 10. Valnta Deviza Kanadai dollár 85.66 87.24 86,89 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árt. KuvaMdmáj 404.78 4l£ÖZ 411,00 Nemei marka 84.66 86.08 86.06 Angol font 189.56 193,04 192,60 Norvég korona 18,% 19% -19,25 AnszteSdollár 87.64 89.34 89% Olasz lírai 1000 ) 68.74 70,14 70,20 Belga franki 100) 411.03 418.95 418.84 Oszlráksc. 12,03 1223 12.23 Dán koruna 2155 21.91 21.87 Port. esc.(IOO) 81,78 83.18 81,75 Finnmarka 2756 28.02 28,10 Spanyol pes.flOOj 94% 95,97 96,43 Francia frank / 24.37 24,79 24.77 Svájci frank 103.12 104.82 104,77 Holland fonni 75,63 76,89 76,88 Svéd korona 16,03 1633 1638 ír font . 192,01 195,47 193.68 USA dollár 118.47 120,61 120,30 Japán jen (100) 143,03 145,23 145,29 ECU 157,95 160.67 155.88

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents