Kelet-Magyarország, 1995. április (52. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-10 / 85. szám
1995. április 10., hétfő Álmok a földvárról, a tóról A béke megnyeréséhez is három dolog kell: pénz, pénz, pénz • Bornemisszák Györke László Beszterec (KM) — Tán még sose volt a Belfőcsatorna ilyen szennyezett — kesereg Kiss Gyula iskolaigazgató, miközben Poór József polgármesterrel hármasban a csatorna partján magasodó dombra igyekszünk. A besztercei néhai földvár állt itt, s vannak maradványai a föld alatt. — Meg egy kéttornyú Árpád-kori templomé, amely itt lehet — mutat az igazgató úr tőlünk déli-délkeleti irányba. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a földvárat és közvetlen környezetét nemrég védetté nyilvánította. — Most azon fáradozunk — mondja Poór József —, hogy a földvárat körülvevő mintegy 3 hektáros földterület különböző földcserékkel az önkormányzat birtokába kerüljön. Pályázat A valahai védősánc szabályos vonala sejlik, amely csaknem körülveszi a helyet, ahonnan szemlélődünk. A falu felé, a felszántott parcella közepén orgonabokrok. Valamikor itt állt az egykori uradalom birtokosainak kúriája. A kúria nem élte túl a „felszabadulást”. A történelmi hűség kedvéért jegyezzük meg: a földvár és a templom „felfedezése” Németh Péter, a Jósa András Múzeum igazgatója nevéhez fűződik. — Pályázatot nyújtottunk be — meséli Kiss Gyula. — A honfoglalás 1100. évfordulóján emlékülést tervezünk Beszterecen, amely a földvár, a templom alapjainak feltárásáról, megmentéséről szólna. A rendezvényen tapasztalt szakembereket, nomeg szponzorokat is szívesen vendégül látnánk. — Arborétumot szeretnénk itt létrehozni — teszi hozzá Poór József. Felbecsülhetetlenül értékes lelet a szenteltvíztartó, melynek eredetije a Nemzeti Múzeumban található, a Jósa András Múzeumban pedig egy másolat. — Mi is szeretnénk egy másolatot róla — mondja a polgármester. — Ennek a helye is megvan a nemrég kialakított házasságkötő teremben. Névtelen tő A földvártól a falun át Kék felé igyekszünk. Majd hosszan haladunk földúton egy szabályos — közepén két kis sziget — mesterséges tó felé, mely a szomszédos vasmegyeri hűtőházé. — Ez is nevezetessége lehetne Beszterecnek — mondja Poór József. Bár egyelőre neve még sincs a 26 hektáros tónak. A közvetlen környezet eléggé kietlen, a fák még kicsik, meg akadnak errefelé is barbárok, akik kitördelik a csemetéket. Az Árpád-kori szenteltvíztartó A parton legények fogják a botot; mást még nemigen fogtak ma. — Pedig van itt hal — mondja mosolyogva Plósz László halőr. — Igaz, egy csapat orvhalász megpróbálta lehálózni rögtön a telepítés után, de segítséget hívtam. Elmentek. A tó egyik partja dombosabb. Valamikor itt volt a beszterceieknek a legjobb szőleje. Ma: senki földje. Bornemisszák lettek? Szomorú látványt nyújtanak a még meglévő, ám nagy összevisszaságot mutató szőlőkarók, kidőlt támoszlopok. Vérkeringés A két esztendeje alaposan kibővített iskola tetőterét, a tornatermet járjuk végig. Két tanterem nagyságú helyiség is üres a tetőtérben. Reményeik szerint azonban nem lesz ez mindig így. A későbbiekben nem hat-, hanem tízosztályossá szeretnék az iskolát fejleszteni. Ehhez a tárgyi feltételek adottak. A besztereci iskolára jellemző, hogy az utóbbi években — mióta a Rétközi Iskolaszövetség tagja lett — minden verse- nyen-vetélkedőn részt vesznek. Bekapcsolódásuk az iskolaszövetség vérkeringésébe mindenképpen hasznos, hiszen — ahogy Kiss Gyula humorosan megjegyezi: — Már nem vagyunk mindig utolsók. Sőt. Névadó ünnepségre készülnek, melyre június 2-án kerül sor. Először felvetődött Varga Sándor egykori helybeli, nagy tiszteletnek örvendő pedagógus neve. A testület végül is Móricz Zsigmond mellett döntött. Az érvek meggyőzőek: a megyében általános iskola még nem viseli nagy írónk nevét; szoros és a besztereci diákok szempontjából mindenképpen hasznos kapcsolatot építhetnének ki megyei kulturális intézményekkel: a Móricz Zsigmond Színházzal, a könyvtárral, a levéltárral. Tánccsoport, dalárda már van a faluban. Fellendülőben a sportélet. Hála a Vad házaspárnak. Hangszeres zeneoktatást terveznek. Szép álmok, mint a többi. Megvalósításukhoz azonban pénz kell. Sok pénz. Napjaink valósága viszont, hogy az óvodában csoportösszevonásra került sor, s ezt tervezik az iskolában is. Nem a létszám miatt... a tűzifának is szüleibe leszünk!" A környezet és az ember kapcsolata az elmúlt évszázadokban (3.) Reszler Gábor Nyíregyháza — A honfoglaló magyarok ligeterdős tájat találtak vidékünkön. A kiterjedt erdőségek foltjai azután az emberi beavatkozás következtében az évszázadok folyamán állandóan zsugorodtak. Az erdőélés ellenére a Tiszát még a XVIII. század utolsó évtizedeiben is nagy galériaerdőségek kísérték, melyek többnyire tölgyerdők voltak sűrű aljnövényzettel. Utakat alig találni bennük, inkább csak ösvények vezetnek, amelyek szekérrel és lóháton legfeljebb télen, a fagy beállta után járhatók. A Felső-Ti- sza mentén híres ártéri szilva-, alma- és dióligetek húzódtak. A négy nagyobb szabolcsi tájegység — a Nyírség, a Rétköz, a szabolcsi Mezőség és a Hortobágy melléke — XVIII. századi táji, természeti viszonyait jól érzékeltetik a jobbágyok úrbérrendezéskor rögzített vallomásai. Kitűnik a kérdésekre adott válaszokból, hol voltak szántók bőséggel vagy szűkösen, milyen volt a rétek legelők nagysága, az erdőségek jellege. Ahogy Takács Péter a táblázatba tömörített adatokból kiindulva fogalmaz, „nem kell hozzá különösebben megerőltetni a fantáziánkat, hogy elénk táruljon a XVIII. század utolsó harmadának Szabolcs megyei természeti látványa. Egy-két falu határát kivéve szántók, legelők és rétek váltogatják egymást, amik közé nádasok, erdők, bokros, cserjés, gazos, hasznosítatlan területek, tavak, mocsarak ékelődtek... Az erdőkben madarak fészkeltek: csókák, varRégi idők tanúi jak, verebek, vadgalambok, baglyok, gerlék, rigók, cinegék, harkályok; vadak kószáltak...” Ezen a sokszínű környezeten hagyott egyre több nyomot a kiterjedt szántókra vágyó ember. A korábban vízjárta helyek művelés alá vételével egyidejűleg az erdők rovására is terjeszkedtek a földművelő közösségek. A természettel „elválhatatlanul” együtt élő ember egyre kö- zömbösebb, érzéketlenebb lett környezete iránt. Az elhide- gülő viszonyban új magatartásformák, értékrendek vertek gyökeret, és a vidékünkön élők is a természeti környezetre egyre inkább úgy tekintettek, mint a termelésre nézve kockázatot rejtő, a gazdálkodást akadályozó közegre. A folyókhoz hasonlóan a szántók bővítésének útjában álló erdők sem kerülhették el sorsukat. A kíméletlen és esztelen erdőirtás káros következményei rövidesen mégmutatkoztak. A borzsovai lakosok Archív felvételek 1793. június 11-én írásban rögzített falutörvényükben már kiemelten szabályozták az erdő védelmét. „Az Erdőben lévő Makkfát senkinek nem lészen szabad vágni maga ok- tábul hatalmábul sem épületre sem nyugodalomra, sem hordókba valót, sem akármi okbul akármi szükségére”, hanem csak a falu elöljáróinak tudtával és engedélyével. Ha valaki vadméhek odújára lel, „az Mézet ki szedheti, de az fáját le nem vághattya, ha penigh hasznát akarja venni élve akarja meg hadni, jegyezze meg a fáját Keresztel és vegye hasznát, ha ki pedig meg lopja mint Tolvaj büntetessék, de ha fáját levágja Erdő tilalmára büntet- tetik.” A gulácsiak 1803. május 2-án keletkezett falutörvénye az erdők fogyatkozása miatt szigorúan előírta a favágás tilalmát. Még a kidőlt fákat sem volt szabad engedély nélkül az erdőből elhordani. A szigorú szabályt a következőkkel indokolták: „Minthogy az elhatalmazott rendetlenségek miatt Erdeink elpusztultak és határunkon nem tsak az hogy Épületre való Fák bőséggel nem találtatnak, hanem még rövid idő múlva, ha rá nem vigyázunk, a tűzi fának is szűkibe leszünk...” Nyíregyháza lakosai A XVIII. században nem jutnak elegendő tűzifához, a „serházat” sem tudják ellátni, ezért 1797-ben azt kérték földesuruktól, hogy engedélyezze kétszáz öl tűzifa kivágását a nyíregyházi erdőből. Borsiczky Pál jószágfelügyelő megtagadta a nyíregyháziak kérésének teljesítését a nyíregyházi erdő „gyenge volta miatt”, és azt írta válaszában, hogy „lészen Báthorban vágás a télen, onnan 150 öl tűzifa kia- dathatik limitált áron.” A katasztrofális fahiánnyal a következő nemzedékek is kénytelenek voltak együtt élni. A gondok az első világháborúval tovább mélyültek, ezért a törvényhozás beavatkozott. 1923-ban hozott alföldfásítási törvény végrehajtása vidékükön a futóhomok kötésére használt akác további térnyerését eredményezte a tölgyerdők és más lomberdők rovására. Hogy az emberek nehezen és drágán jutottak tüzelőhöz, az az erdőirtásoknak csupán egyik szomorú következménye volt. Nagyobb bajt jelentett, hogy az újonnan telepített facsoportok, fasorok nem állhatták azonnal útját a rakoncátlan szeleknek, és a laza szerkezetű talaj a szabolcsi táj több pontján mozgásban maradt. A talajerózió károkat okozott a mezőgazdaságnak, és a levegőben kavargó porszemcsék miatt a légzőszervi betegségben szenvedők élete tovább rövidült. Erzsi mama Beszterec (KM) — Az egykori társközségben az elmúlt négy évben az iskolán kívül megépült a gázvezeték, a művelődési ház. A patika épülete is készen Pongó Mihályné A szerző felvétele áll, ám a minisztériumi engedélyre október óta vár a gyógyszerész. Meg a falu. Az egykori tűzoltószertár épületét is felújították. Itt van a Helyi Népjóléti Alapítvány irodája, melynek vezetője és „bölcsőringató- ja” Kiss Lajos. Az alapítvány hozta létre a sütőüzemet, amely hatvan boltba szállít kenyeret, péksüteményt. Húsz embernek biztosít munkát. A másik tevékenység a földműveléshez kötődik. Mintegy 80 hektáron termesztenek mákot, paradicsomot, uborkát. Mert a településen sok a munkanélküli, akiknek legalább napszámra nyílik így lehetőségük. Az alapítvány irodája mellett egy fehérre meszelt régi parasztház. Hátul a kertben tevékenykedik Pongó Mihályné, Erzsi mama, Beszterec legidősebb polgára, aki 1901-ben született. Amint meglát, felegyenesedik. — De örülök, hogy meg tetszettek keresni — mondja. Egyedül él, bár két gyermeke is itt lakik a faluban. Egészsége felől érdeklődöm. — Megvagyok jól, köszönöm. Felőlem az orvosok, meg a gyógyszerészek nyugdíjba is mehetnek — mosolyodik el. Csak annyi a gondja, hogy kicsit nagyot hall. Aznap reggel még fát aprított Pedig váltig mondogatják neki gyermekei, hogy ne erőltesse meg magát. — Hát akkor mit csináljak? Mozogni csak kell! Jaj, de dudvás ez a kert. Na, majd jönnek, felszántják. Krumpli lesz benne. Tavaly is az volt. Legalább van mihez nyúlni. Piciny a kert. Arra jó, hogy Érzsi mamának legyen hol tenni-venni. Mert ez a hosszú élet titka. Meg az egészségé. A falu közepén, a templom mellett új utcát nyitnak. A közművesített telkeket már kiosztották. Néhá- nyan el is kezdték az építkezést. Az önkormányzat ingyen adja a telket—ez az ő lakásépítési támogatásuk. Mert Beszterecnek nemcsak Erzsi mamákra, hanem fiatalokra is szüksége van. Decemberben... ...gyújtottak gázlángot Beszterecen. A 370 lakás- tulajdonos közül azonban csak 140-en fizették be a csonkonkénti 30 ezer forintos hozzájárulást. (KM) Négy év... ...alatt százhúszmillió forintot fordítottak a rendszerváltással önállóvá váló Beszterecen beruházásra. (KM) Felnőttdalárda... ...alakult nemrég Beszterecen, melynek vezetését Pécsik Mária és Borbély Katalin tanárok vállalták magukra. Az új művelődési házban egyébként csak az iskola 5-6 rendezvénnyel járul hozzá a település kulturális életének megélénkí- téséhez. (KM) Jelenetős... ...mértékű az elszegényedés Beszterecen, ahol jelenleg 70-en kapnak jövedelem- pótló támogatást. (KM) Megállt a... ...lakosságcsökkenés Beszterecen. Az ötvenes években a településnek még 1600 lakosa volt, a nyolcvanas évek végén pedig 1200 alá süllyedt. (KM) Tornatermi... ...felszerelés beszerzésére 260 ezer forint támogatást nyert a besztereci iskola pályázat útján. (KM) mm—a—am HiA2W\I SMMMMM I I Ha hatnapi szelvényt (hétfő- ! Melyik Bronté-nővér írta az szombat) kivágva együtt ! Üvöltő szelek című regényt? április 19-ig beküld, akkor ! ____ részt vesz heti ajándéksor- ICH Emily solásunkon. (Ezen könyvju- i ____ talmat, KM-előfizetést és iaa Charlotte más ajándéktárgyakat nyer- j _____ hét.) Egyben jogot nyer a EH Anne havi sorsoláson történő rész- | vételre, amelyen a fődíj pá- J A megfejtő neve; rizsi, illetve franciaországi J társasutazás. Játékunk három | .............................................. hónapos. (E heti megfejté- ! sek az április 22-i számban.) \ .............................................. ! Címe: Cím: Kelet-Magyarország ! Szerkesztősége ! .........j........................................................ 4400 Nyíregyháza, V Zrínyi Ilona u. 3-5. °° ..............................................
