Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-07 / 56. szám

12 ftüei-Magyaroiszág KULTÚRA Ingben-glóriában Kállai János A helyszín, ahol az idei szalagavatós nyitó­táncok megyei verse­nyét megrendezték, a nyír­egyházi egészségügyi szak­­középiskola aulája volt. A vetélkedőn a várost és kör­nyékét 10 csapat képviselte. A zsűri elnöki tisztét De­­de Zoltán, aranysarkantyús néptáncos vállalta és töltöt­te be. Mielőtt bármit szólnánk a már lezajlott eseményről, definiáljuk a nyitótánc fo­galmát: nagyobb szabású, hagyományos vagy egye­di táncmulatság bevezetője, hangulatkeltő aktus, a kö­zönség ráhangolása a fő­műsorra. A hagyomány sze­rint sztenderd, illetve klasz­­szikus táncok töltik be ezt a szerepet. Nos, a Zay-ban is volt, mambó, palotás, bécsi keringő, dél-amerikai mix, charleston. De volt orosz és szlovák néptánc, és a Kabaré musi­cal egy részlete. A produk­ciók befejeztével a zsűri el­nöke mondott két mondatot a tánctanulás nehézségei­ről, anyagi terheiről. Vé­gül kijelentette: a döntését nem akarja minősíteni, sem megmagyarázni; története­sen, hogy miért éppen az a produkció került a Buda­pesten megrendezendő or­szágos megméretés mező­nyébe. A helyezések sor­rendjét sem ő olvasta fel. Érthetőnek tűnt a viselkedé­se, ha az említett táncszá­mok egyikét-másikát nézzük. További észrevételek. Nem árt, ha a felkészítők és a döntnökök tudják: a pro­dukció jellegének, stílusá­nak megfelelő kosztümöt kell a táncosoknak viselni. Célszerű lenne arra is te­kintettel lenni, hogy ma­napság a szalagavatók fő műsora a disco. Ez elé va­lahogy — stílusban — nem pászol több, a versenyen előadott nyitótánc. Végül: mit fog szólni az országos—szakmailag vél­hetően felkészült — zsűri, ha azt látja majd, hogy a klasszikus bécsi keringőt a lányok estélyi ruhában, de vegyes cipőben (fehér, feke­te, lapos sarkú, körömcipő, rózsaszínű topánka) lejtik, az urak pedig sötét cipő, sötét nadrág, fehér ing, csokornyakkendő szerelés­ben zakó nélkül, ingujj­ban... Ez a wiener esztétiku­mának lealacsonyítása. E szép táncot még kigombolt zakóban sem illik és szabad eljárni. (Jegyzetünket R asznák Miklós tanár úr inspiráció­jára, az ő gondolataira ala­pozva fogalmaztuk meg. Jó­maga jelen volt a felemás benyomásokat, érzelmeket keltő versenyen, s az sem ti­tok: a 107. Számú Ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző intézet sza­lagavatós táncosai — akik nem lesznek ott a döntőben — igencsak közel állnak hozzá.-—A szerk.) A Győri Balett... ...egy hónapos nyugat-eu­rópai turnéra készül. Az együttes Németországban, Luxemburgban, Belgium­ban, Svájcban és Ausztriá­ban 25 alkalommal mutatja be a Carmina Burana-t. A kompozíció címével azo­nos című zenemű szerzője, Carl Orff éppen 100 évvel ezelőtt, 1895-ben született. (MTI) Kiállítást... ...nyitottak meg egyesült ál­lamokbeli kiadók könyvei­ből Havannában. A könyv­szalon premierje 35 év óta az első ilyen rendezvény Kubában. (MTI) A szecesszió... ...címmel nyílik kiállítás március 7-én 15 órakor a nyíregyházi Városi Galéri­ában. E tárlattal folytatódik a Korok, stílusok a magyar művészetben elnevezésű sorozat. (KM) Beszélgetések... ...Szabó István filmrendező­vel címmel interjúkötet je­lent meg nemrég a Ferenczy Könyvkiadó gondozásában. A könyvet Jancsó Miklós mutatta be az írók Boltjá­ban. (MTI) Dalos ünnepet... ...rendeznek Nyírpazony­­ban március 11-én a Nép­dalkor fennállásának 40. évfordulója alkalmából. A jubileumra 40 év emlékei címmel nyílik kiállítás az általános iskolában. A 18 órakor kezdődő népzenei gálán — az ünnepeiteken kívül — fellépnek a tarpai népdalkörösök és citerások. Frankestein legenda Nyíregyháza (KM - Szi. E.) — Vad villámok cikáz­nak a kihalt város felett. Az utcákon halottak, a kolera áldozatai. A kihalt környék egyik padlásszobájában lá­zas sietséggel dolgozik egy orvos. Terve vakmerő: éle­tet akar teremteni, hogy le­győzze a halált. Mennydör­gés robajlik, felparázslanak az elektródák, a tudós izga­tottan hajol a hulladarab­kákból összeeszkábált lény felé. A Teremtmény megre­meg, testébe lassan beköl­tözik az Elet, a csoda... Te­remtője túl későn jön rá, hogy amit létrehozott, ez a borzalom csodája. A történetet egy viharos éjjelen egy tizenéves lány, Mary Wollsonecraft Shel­ley fejében fogant meg. Az ötletből regény lett, és ezzel megszületett a Frankens­tein, minden idők legnép­szerűbb rémmeséje. Az összefércelt zombi borzon­gató története mintegy 19- szer került filmvászonra, de egyik megfilmesítés sem ragaszkodott annyira Shel­ley eredetijéhez, mint a leg­utolsó Kenneth Branagh adaptációja. Branagh mű­vében Boris Karloff legen­dás szerepét, a Teremt­ményt Róbert De Niro ala­kítja. Elhiteti velünk, hogy a kreatúra eredendően érző és gondolkodó lény, akiben a bosszúvágy csak akkor alakul ki, mikor az emberek gyűlölete és közönye arcul csapja. Festmény megélt életünkről A térbeni és időbeni relációk néha furcsa, utólag igazolt együttállásokat mutatnak A szerencsés együttállások Papp D. Tibor Nyíregyháza — A környeze­tünket, életterünket megha­tározó tárgyak, épületek, au­rával rendelkező vagy annak hiányával szerzőjüket minő­sítő alkotások, rejtőzködő természetűek. A rikácsolóan harsány, a rendszert nélkü­löző, a gondolattalan kép­ződmény ugyanis nem ne­vezhető műnek. Az alkotás születik. A fájda­lom, a hozzákészülés, a feltö­rő, még ötletformájú gondola­tokkal való viaskodás, az ön­magába fordult értékmérés, a terv, a meghőkölő nekirugasz­kodás és az utolsó sikolyt kö­vető elernyedés jelzi, hogy megszületett a mű. A mecénás Mindehhez szerencse is szük­ségeltetik. Nem elég Krúdy­­nak itt születnie, ebben a valós és képzelt homokkal telített városban, ahol elvisz előbb­­utóbb valakit az ördög, nem elég André Szabónak, a Belgi­szülte mű a Koronában umtól a Tiszakönyökig megá­­mult festőtudása, és Nádasdi Istvánnak a művészetszerető mecénatúrája; a dolgoknak ta­lálkozniuk kell. A térbeni és időbeni relá­ciók néha furcsa, utólag iga­zolt együttállásokat mutatnak. Gavallérok A Korona Szálló Krúdy Ter­mébe Nádasdi úr által megren­delt és André Szabó által meg­festett 5x2,5 m-es képről van szó, (csak a tények tisztelete miatt; ez most a város legna­gyobb, önálló, nem falra festett képe). A kép Krúdyt kívánja idézni, sőt megidézni. Bár ő maga nem nagyon látogatta a huszártisztekkel dúsított Ko­ronát, valahogy nem állta őket. Olyannyira, hogy egyszer a sa­ját kardjával tanított rendre egyet, de most mégis megjele­nik a vörös arany, csillogó te­remben, a képen. Ez a kép bemutatja, ahogy megpróbáljuk megélni és megérteni az életet. A titkon elejtett könnyeket, a rosszul sikerült találkozás után. Az emlékekbe temetkező garde de dame figyelését, nem figye­lését, a csattanóan érkező fő­hadnagy vadászatra kész meg­jelenését, aki talán már a pata­mosó betonmedencék szemlé­je során, ott a vasúton túl, a sárga harisnyás lábakra gon­dolt, a bőgőbe rejtőző cigány karmozdulatát, amely maga a húsba ivódott muzsika, hiszen a szeme valahová már a távol­ba néz, talán éppen arra a ka­bátra, amelyet egykor az író apja, szokása szerint, az ő ap­jának adott. Mesél a kép sokat csókolt kokottról, aki harisnyakötőjé­nek látványos igazítása köz­ben árulja, feszes, gyönyört kí­náló combjait, mint a valóság­ban, a modellek egyike, és amely mozdulatban belefog­laltatnak a város valamire való gavallérjai. Ez a kép a nagy munkával létrejött Krúdy világ, az a vi­lág, amelyet nem lehet igazán filmre vinni, kiállításon bemu­tatni és megfesteni. Mert Krú­dyt olvasni kell. Reggel, úgy a kézközeiben tartott, ágy melletti polcról le­véve, rögtön az éjjeli lámpa Elek Emil reprodukciója fölgyújtása után, az első kar­nyújtásra, amelyet csak a po­hár utáni keresgélés előz meg néha. Krúdyt olvasni kell, nap­pal, a létezést megküzdő ro­hangálások szüneteiben és es­te pihenni vágyó szemmel. Bolyongani kell a vége nincs sorokon, élvezve az el­tévedés lehetőségét, abban a biztos tudatban, hogy művet tartunk a kezünkben. És Krú­dyt álmodni kell, ha még ké­pesek vagyunk az álmodásra. Krúdy hazatér Krúdy megy mellettünk vagy ott ül Nyíregyházán, a már nem létező kávéházakban, amelyeket kapzsi, maguknak gyűjtő kezek szüntettek meg, ott jár köröttünk, a latyakos téli utcán, és kabátujja néha hozzáér a napszítta kerítés­deszkákhoz, a málló falakhoz, az építkezések, az át- és újjá­építések paravánjaihoz, a bó­détengerek friss festéseihez. Lehunyt szemmel látjuk, hogy amint hazaér, a Káliói úti házba, akkurátus mozdulatok­kal, lassan, gondosan lekeféli az egészet. Oktatásügyünk kisgazdaszemmel A nemzeti alaptanterv kísérlet az általános műveltség megfogalmazására Budapest (KM - K. J.) — A Magyar Országgyűlés Kis­gazda Képviselő-csoportja mellett működő oktatási ka­binet megtartotta első saj­tótájékoztatóját közoktatá­sunk fejlesztési startégiájá­­ról, a nemzeti alaptantervről (NAT), s más, a központi té­mához kapcsolódó kérdések­ről. Kávássy Sándor, megyénk or­szággyűlési képviselője beve­zető gondolataiban — többek között — megfogalmazta: a manapság a közérdeklődés centrumába került iskolaszer­­kezet dolgában a Függet­len Kisgazdapárt a meglevő nyolcosztályos általános isko­lai oktatás mellett voksol. A tervezett „6 + 4 + 2”-es struktúra, melyben benne rej­lik a „hatelemis” alapoktatás­ra való mérséklődés veszé­lye, mindenképpen visszalé­pés lenne, lemondás egy im­már hagyományokkal rendel­kező, eredményeket felmutató vívmányról. Megítélése sze­rint, közoktatásunk reformját a pedagógusképzés területén kellene szorgalmazni; új szel­lemű tanítókat, tanárokat fel­készíteni a majdan megvalósí­tandó koncepcióra. Az oktatási kabinet szakér­tője, Boroska Miklós az aggó­dó pedagógus attitűdjével fej­tette ki álláspontját a tanítás­tanulás színvonalának straté­giai fontosságú színvonal­­emeléséről, az iskolastruktúra átformálásával szorosan ösz­­szefüggő követelmény- és vizsgarendszer bizonytalan momentumairól, a NAT né­hány tartalmi vonatkozásáról. Ezt illetően fogalmazta meg: a tananyag elsajátítására szánt órakeret 50%-ának szabad — vagyis: az iskolára bízott — felhasználhatósága nem más, mint „műszabadság”. Kételyeket ébreszt a mini­mális követelmény fogalma éppúgy, mint az ún. átlagos is­koláé. Ez utóbbit különöskép­pen nehéz definiálni. Szten­derd követelmények nélkül a mérések, minősítések meg­bízhatósága alig garantálha­tó. A NAT problematikájához kapcsolódva szólt a szakokta­tás speciális területéről Győri­­ványi Sándor, a Független Kisgazdapárt frakcióvezető­helyettese. Mint megjegyezte: a NAT valójában arra tesz kí­sérletet, hogy megfogalmazza: mi tartozik az általános mű­veltség kategóriájába 1994- ben. A művelődési és közok­tatási tárca szerint az ezred­fordulóra az érettségizettek arányának 75 százalékra növe­lése a kívánatos. Ez csak úgy képzelhető el, ha a jelenle­gi szakmunkástanuló arányt 20 százalékkal csökkentjük, s ugyanilyen mértékben növel­jük a szakközépiskolát elvég­zőkét. Hozzátette: egy 1990-ben lefolytatott vizsgálat a három­éves szakmunkásképzésben részt vevő tanulók anyanyelvi, matematikai és kommuniká­ciós ismereteinek fehér folt­jairól lehangoló képet tárt fel. Az eredménytelenségi mutató 70% körül mozgott. A helyzet, ha sok tekintetben javult is, napjainkban sem előlegezi megfelelő biztonsággal egy magasabb szintű, minőségi szakképzés tömegméretű „ki­vitelezését”. Koncerten a művésztanárok Nyíregyháza (KM) — A na­pokban telt ház előtt mutatta be színes műsorát a nyíregy­házi zeneiskola tanáraiból verbuválódott lelkes csapat, mely fáradtságot nem kímél­ve gyakorolt, hogy muzsiká­jával kellemes vasárnap es­tét szerezzen a növendékek­nek, a szülőknek és minden érdeklődőnek. A műsort Béke Csaba indítot­ta gitárszólójával. A kezdeti megilletődöttség után lendü­letes Isaac Albeniz Spanyol szvit részletet hallhattunk. Ra­vel Lúdanyó meséit (részlet) Széles Csabáné és Babka Jó­zsef hangulatos előadása vará­zsolta a koncertterembe. Majd Drabik Zsuzsanna Purcell Jöjj éj című darabját és Kodály Nausikaa-ját énekelte. Na­gyon szép szoprán hangja, muzikalitása méltán nyerte el a közönség elismerését. A szonáta műfajban mara­dandó élményt nyújtott a Tóth házaspár (gordonka, zongo­ra). Együttműködés, kifino­mult játék, muzikalitás jelle­mezte előadásukat a Brahms e-moll Szonáta I. tételében. Később még a Csajkovszkij Noctume-t is megszólaltatták. A virtuóz romantikus zongo­rairodalomból két Chopin mű­vét hallhattunk: a b-moll Scherzot Krokovay Gizella ad­ta elő, záró műsorszámként pedig Kollonay Zoltán az Asz­­dúr Polonézt szólaltatta meg, rendkívül energikus, nagysze­rű előadásban. Nagyon érdekes, modem művet játszott Joó Csaba, Marta Ptassynszka Prelüdjét vibrafonon adta elő, lendüle­tes, élményt nyújtó interpretá­lásban. Különórák Bonn (MTI) — Németor­szág nyugati felén az el­múlt iskolaévben minden ötödik diák segítségre szo­rult tanulmányaiban. A családok havonta átlag 150-200 márkát áldoztak ilyen célra. A megkérde­zett famíliák többségében a gyerekek hetente átlag két pótórát vesznek. A ke­leti tartományokban a diá­koknak csak 4%-a enged­heti meg magának azt a lu­xust, hogy különórát ve­gyen a felzárkózáshoz. 1995. március 7., kedd | Hírcsokor

Next

/
Thumbnails
Contents