Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-07 / 56. szám
12 ftüei-Magyaroiszág KULTÚRA Ingben-glóriában Kállai János A helyszín, ahol az idei szalagavatós nyitótáncok megyei versenyét megrendezték, a nyíregyházi egészségügyi szakközépiskola aulája volt. A vetélkedőn a várost és környékét 10 csapat képviselte. A zsűri elnöki tisztét Dede Zoltán, aranysarkantyús néptáncos vállalta és töltötte be. Mielőtt bármit szólnánk a már lezajlott eseményről, definiáljuk a nyitótánc fogalmát: nagyobb szabású, hagyományos vagy egyedi táncmulatság bevezetője, hangulatkeltő aktus, a közönség ráhangolása a főműsorra. A hagyomány szerint sztenderd, illetve klaszszikus táncok töltik be ezt a szerepet. Nos, a Zay-ban is volt, mambó, palotás, bécsi keringő, dél-amerikai mix, charleston. De volt orosz és szlovák néptánc, és a Kabaré musical egy részlete. A produkciók befejeztével a zsűri elnöke mondott két mondatot a tánctanulás nehézségeiről, anyagi terheiről. Végül kijelentette: a döntését nem akarja minősíteni, sem megmagyarázni; történetesen, hogy miért éppen az a produkció került a Budapesten megrendezendő országos megméretés mezőnyébe. A helyezések sorrendjét sem ő olvasta fel. Érthetőnek tűnt a viselkedése, ha az említett táncszámok egyikét-másikát nézzük. További észrevételek. Nem árt, ha a felkészítők és a döntnökök tudják: a produkció jellegének, stílusának megfelelő kosztümöt kell a táncosoknak viselni. Célszerű lenne arra is tekintettel lenni, hogy manapság a szalagavatók fő műsora a disco. Ez elé valahogy — stílusban — nem pászol több, a versenyen előadott nyitótánc. Végül: mit fog szólni az országos—szakmailag vélhetően felkészült — zsűri, ha azt látja majd, hogy a klasszikus bécsi keringőt a lányok estélyi ruhában, de vegyes cipőben (fehér, fekete, lapos sarkú, körömcipő, rózsaszínű topánka) lejtik, az urak pedig sötét cipő, sötét nadrág, fehér ing, csokornyakkendő szerelésben zakó nélkül, ingujjban... Ez a wiener esztétikumának lealacsonyítása. E szép táncot még kigombolt zakóban sem illik és szabad eljárni. (Jegyzetünket R asznák Miklós tanár úr inspirációjára, az ő gondolataira alapozva fogalmaztuk meg. Jómaga jelen volt a felemás benyomásokat, érzelmeket keltő versenyen, s az sem titok: a 107. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet szalagavatós táncosai — akik nem lesznek ott a döntőben — igencsak közel állnak hozzá.-—A szerk.) A Győri Balett... ...egy hónapos nyugat-európai turnéra készül. Az együttes Németországban, Luxemburgban, Belgiumban, Svájcban és Ausztriában 25 alkalommal mutatja be a Carmina Burana-t. A kompozíció címével azonos című zenemű szerzője, Carl Orff éppen 100 évvel ezelőtt, 1895-ben született. (MTI) Kiállítást... ...nyitottak meg egyesült államokbeli kiadók könyveiből Havannában. A könyvszalon premierje 35 év óta az első ilyen rendezvény Kubában. (MTI) A szecesszió... ...címmel nyílik kiállítás március 7-én 15 órakor a nyíregyházi Városi Galériában. E tárlattal folytatódik a Korok, stílusok a magyar művészetben elnevezésű sorozat. (KM) Beszélgetések... ...Szabó István filmrendezővel címmel interjúkötet jelent meg nemrég a Ferenczy Könyvkiadó gondozásában. A könyvet Jancsó Miklós mutatta be az írók Boltjában. (MTI) Dalos ünnepet... ...rendeznek Nyírpazonyban március 11-én a Népdalkor fennállásának 40. évfordulója alkalmából. A jubileumra 40 év emlékei címmel nyílik kiállítás az általános iskolában. A 18 órakor kezdődő népzenei gálán — az ünnepeiteken kívül — fellépnek a tarpai népdalkörösök és citerások. Frankestein legenda Nyíregyháza (KM - Szi. E.) — Vad villámok cikáznak a kihalt város felett. Az utcákon halottak, a kolera áldozatai. A kihalt környék egyik padlásszobájában lázas sietséggel dolgozik egy orvos. Terve vakmerő: életet akar teremteni, hogy legyőzze a halált. Mennydörgés robajlik, felparázslanak az elektródák, a tudós izgatottan hajol a hulladarabkákból összeeszkábált lény felé. A Teremtmény megremeg, testébe lassan beköltözik az Elet, a csoda... Teremtője túl későn jön rá, hogy amit létrehozott, ez a borzalom csodája. A történetet egy viharos éjjelen egy tizenéves lány, Mary Wollsonecraft Shelley fejében fogant meg. Az ötletből regény lett, és ezzel megszületett a Frankenstein, minden idők legnépszerűbb rémmeséje. Az összefércelt zombi borzongató története mintegy 19- szer került filmvászonra, de egyik megfilmesítés sem ragaszkodott annyira Shelley eredetijéhez, mint a legutolsó Kenneth Branagh adaptációja. Branagh művében Boris Karloff legendás szerepét, a Teremtményt Róbert De Niro alakítja. Elhiteti velünk, hogy a kreatúra eredendően érző és gondolkodó lény, akiben a bosszúvágy csak akkor alakul ki, mikor az emberek gyűlölete és közönye arcul csapja. Festmény megélt életünkről A térbeni és időbeni relációk néha furcsa, utólag igazolt együttállásokat mutatnak A szerencsés együttállások Papp D. Tibor Nyíregyháza — A környezetünket, életterünket meghatározó tárgyak, épületek, aurával rendelkező vagy annak hiányával szerzőjüket minősítő alkotások, rejtőzködő természetűek. A rikácsolóan harsány, a rendszert nélkülöző, a gondolattalan képződmény ugyanis nem nevezhető műnek. Az alkotás születik. A fájdalom, a hozzákészülés, a feltörő, még ötletformájú gondolatokkal való viaskodás, az önmagába fordult értékmérés, a terv, a meghőkölő nekirugaszkodás és az utolsó sikolyt követő elernyedés jelzi, hogy megszületett a mű. A mecénás Mindehhez szerencse is szükségeltetik. Nem elég Krúdynak itt születnie, ebben a valós és képzelt homokkal telített városban, ahol elvisz előbbutóbb valakit az ördög, nem elég André Szabónak, a Belgiszülte mű a Koronában umtól a Tiszakönyökig megámult festőtudása, és Nádasdi Istvánnak a művészetszerető mecénatúrája; a dolgoknak találkozniuk kell. A térbeni és időbeni relációk néha furcsa, utólag igazolt együttállásokat mutatnak. Gavallérok A Korona Szálló Krúdy Termébe Nádasdi úr által megrendelt és André Szabó által megfestett 5x2,5 m-es képről van szó, (csak a tények tisztelete miatt; ez most a város legnagyobb, önálló, nem falra festett képe). A kép Krúdyt kívánja idézni, sőt megidézni. Bár ő maga nem nagyon látogatta a huszártisztekkel dúsított Koronát, valahogy nem állta őket. Olyannyira, hogy egyszer a saját kardjával tanított rendre egyet, de most mégis megjelenik a vörös arany, csillogó teremben, a képen. Ez a kép bemutatja, ahogy megpróbáljuk megélni és megérteni az életet. A titkon elejtett könnyeket, a rosszul sikerült találkozás után. Az emlékekbe temetkező garde de dame figyelését, nem figyelését, a csattanóan érkező főhadnagy vadászatra kész megjelenését, aki talán már a patamosó betonmedencék szemléje során, ott a vasúton túl, a sárga harisnyás lábakra gondolt, a bőgőbe rejtőző cigány karmozdulatát, amely maga a húsba ivódott muzsika, hiszen a szeme valahová már a távolba néz, talán éppen arra a kabátra, amelyet egykor az író apja, szokása szerint, az ő apjának adott. Mesél a kép sokat csókolt kokottról, aki harisnyakötőjének látványos igazítása közben árulja, feszes, gyönyört kínáló combjait, mint a valóságban, a modellek egyike, és amely mozdulatban belefoglaltatnak a város valamire való gavallérjai. Ez a kép a nagy munkával létrejött Krúdy világ, az a világ, amelyet nem lehet igazán filmre vinni, kiállításon bemutatni és megfesteni. Mert Krúdyt olvasni kell. Reggel, úgy a kézközeiben tartott, ágy melletti polcról levéve, rögtön az éjjeli lámpa Elek Emil reprodukciója fölgyújtása után, az első karnyújtásra, amelyet csak a pohár utáni keresgélés előz meg néha. Krúdyt olvasni kell, nappal, a létezést megküzdő rohangálások szüneteiben és este pihenni vágyó szemmel. Bolyongani kell a vége nincs sorokon, élvezve az eltévedés lehetőségét, abban a biztos tudatban, hogy művet tartunk a kezünkben. És Krúdyt álmodni kell, ha még képesek vagyunk az álmodásra. Krúdy hazatér Krúdy megy mellettünk vagy ott ül Nyíregyházán, a már nem létező kávéházakban, amelyeket kapzsi, maguknak gyűjtő kezek szüntettek meg, ott jár köröttünk, a latyakos téli utcán, és kabátujja néha hozzáér a napszítta kerítésdeszkákhoz, a málló falakhoz, az építkezések, az át- és újjáépítések paravánjaihoz, a bódétengerek friss festéseihez. Lehunyt szemmel látjuk, hogy amint hazaér, a Káliói úti házba, akkurátus mozdulatokkal, lassan, gondosan lekeféli az egészet. Oktatásügyünk kisgazdaszemmel A nemzeti alaptanterv kísérlet az általános műveltség megfogalmazására Budapest (KM - K. J.) — A Magyar Országgyűlés Kisgazda Képviselő-csoportja mellett működő oktatási kabinet megtartotta első sajtótájékoztatóját közoktatásunk fejlesztési startégiájáról, a nemzeti alaptantervről (NAT), s más, a központi témához kapcsolódó kérdésekről. Kávássy Sándor, megyénk országgyűlési képviselője bevezető gondolataiban — többek között — megfogalmazta: a manapság a közérdeklődés centrumába került iskolaszerkezet dolgában a Független Kisgazdapárt a meglevő nyolcosztályos általános iskolai oktatás mellett voksol. A tervezett „6 + 4 + 2”-es struktúra, melyben benne rejlik a „hatelemis” alapoktatásra való mérséklődés veszélye, mindenképpen visszalépés lenne, lemondás egy immár hagyományokkal rendelkező, eredményeket felmutató vívmányról. Megítélése szerint, közoktatásunk reformját a pedagógusképzés területén kellene szorgalmazni; új szellemű tanítókat, tanárokat felkészíteni a majdan megvalósítandó koncepcióra. Az oktatási kabinet szakértője, Boroska Miklós az aggódó pedagógus attitűdjével fejtette ki álláspontját a tanítástanulás színvonalának stratégiai fontosságú színvonalemeléséről, az iskolastruktúra átformálásával szorosan öszszefüggő követelmény- és vizsgarendszer bizonytalan momentumairól, a NAT néhány tartalmi vonatkozásáról. Ezt illetően fogalmazta meg: a tananyag elsajátítására szánt órakeret 50%-ának szabad — vagyis: az iskolára bízott — felhasználhatósága nem más, mint „műszabadság”. Kételyeket ébreszt a minimális követelmény fogalma éppúgy, mint az ún. átlagos iskoláé. Ez utóbbit különösképpen nehéz definiálni. Sztenderd követelmények nélkül a mérések, minősítések megbízhatósága alig garantálható. A NAT problematikájához kapcsolódva szólt a szakoktatás speciális területéről Győriványi Sándor, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőhelyettese. Mint megjegyezte: a NAT valójában arra tesz kísérletet, hogy megfogalmazza: mi tartozik az általános műveltség kategóriájába 1994- ben. A művelődési és közoktatási tárca szerint az ezredfordulóra az érettségizettek arányának 75 százalékra növelése a kívánatos. Ez csak úgy képzelhető el, ha a jelenlegi szakmunkástanuló arányt 20 százalékkal csökkentjük, s ugyanilyen mértékben növeljük a szakközépiskolát elvégzőkét. Hozzátette: egy 1990-ben lefolytatott vizsgálat a hároméves szakmunkásképzésben részt vevő tanulók anyanyelvi, matematikai és kommunikációs ismereteinek fehér foltjairól lehangoló képet tárt fel. Az eredménytelenségi mutató 70% körül mozgott. A helyzet, ha sok tekintetben javult is, napjainkban sem előlegezi megfelelő biztonsággal egy magasabb szintű, minőségi szakképzés tömegméretű „kivitelezését”. Koncerten a művésztanárok Nyíregyháza (KM) — A napokban telt ház előtt mutatta be színes műsorát a nyíregyházi zeneiskola tanáraiból verbuválódott lelkes csapat, mely fáradtságot nem kímélve gyakorolt, hogy muzsikájával kellemes vasárnap estét szerezzen a növendékeknek, a szülőknek és minden érdeklődőnek. A műsort Béke Csaba indította gitárszólójával. A kezdeti megilletődöttség után lendületes Isaac Albeniz Spanyol szvit részletet hallhattunk. Ravel Lúdanyó meséit (részlet) Széles Csabáné és Babka József hangulatos előadása varázsolta a koncertterembe. Majd Drabik Zsuzsanna Purcell Jöjj éj című darabját és Kodály Nausikaa-ját énekelte. Nagyon szép szoprán hangja, muzikalitása méltán nyerte el a közönség elismerését. A szonáta műfajban maradandó élményt nyújtott a Tóth házaspár (gordonka, zongora). Együttműködés, kifinomult játék, muzikalitás jellemezte előadásukat a Brahms e-moll Szonáta I. tételében. Később még a Csajkovszkij Noctume-t is megszólaltatták. A virtuóz romantikus zongorairodalomból két Chopin művét hallhattunk: a b-moll Scherzot Krokovay Gizella adta elő, záró műsorszámként pedig Kollonay Zoltán az Aszdúr Polonézt szólaltatta meg, rendkívül energikus, nagyszerű előadásban. Nagyon érdekes, modem művet játszott Joó Csaba, Marta Ptassynszka Prelüdjét vibrafonon adta elő, lendületes, élményt nyújtó interpretálásban. Különórák Bonn (MTI) — Németország nyugati felén az elmúlt iskolaévben minden ötödik diák segítségre szorult tanulmányaiban. A családok havonta átlag 150-200 márkát áldoztak ilyen célra. A megkérdezett famíliák többségében a gyerekek hetente átlag két pótórát vesznek. A keleti tartományokban a diákoknak csak 4%-a engedheti meg magának azt a luxust, hogy különórát vegyen a felzárkózáshoz. 1995. március 7., kedd | Hírcsokor
