Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-04 / 54. szám
1995. március 4., szombat Fejlesztésre hat százalék Erején felül vállalt Nyíregyháza városa az F kategóriás kifizetésekkel Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Tavaly december végén hagyta jóvá az országgyűlés az 1995-ös költségvetést, s bár az önkormányzatok gazdálkodásában ebben az évben alapvető változás nem következett be, egyre több települést fenyeget a csőd veszélye. Mi a helyzet a megyeszékhelyen, amelynek költségvetését legutóbbi ülésén alkotta meg a képviselő-testület? A részletekről László Géza gazdasági irodavezetőtől érdeklődtünk. □ A januári közgyűlésen még 6,5 milliárd forinttal számolt a költségvetés, legutóbb viszont már 7,25 milliárddal. Honnan a különbség? — A pénzügyi szabályozás továbbra is forrásszabályozásra és alapvetően a normatív állami hozzájárulások rendszerére épül. Nyíregyháza életében alapvető változás a személyi jövedelemadóból való részesedés 30-ról 35 százalékra emelése, a normatív állami hozzájárulásokon belül pedig a szociálpolitikai feladatokra szánt támogatás csökkenése, valamint a lakásgazdálkodással összefüggő támogatások emelkedése. Ezek együttes hatása 81 millió forinttal növelte a város lehetőségeit. Kedvezőtlenül érintette viszont az, hogy az egészséges ivóvíz-ellátásra benyújtott pályázatokkal idén nem sikerült forrást szereznünk, mivel ezt a támogatást felfüggesztették. A megnövekedett feladatok azt eredményezik, hogy a saját forrásokra nagyobb arányban kell támaszkodnunk. Több és kevesebb A költségvetés tárgyalásának első fordulójában még 6,5 milliárd forinttal számoltunk, mert nem ismertük a pedagógus F-es kifizetésekkel ténylegesen jelentkező többletterheket. A peres és nem peres F- es kifizetésekkel kapcsolatos felmérések elkészülte után több, mint hétszázmillió forint hiány mutatkozott. Mindezek azt eredményezték, hogy a korábban elhatározott célkitűzéseket: a város és az intézményhálózat racionális működési feltételeinek biztosítása, a fizetési és hitelképesség megőrzése, a szabályozó rendszerben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, az infrastrukturális ellátás feszültségeinek további mérséklése, az áthúzódó beruházások befejezése (zeneiskola, 170 férőhelyes diákotthon) feladatait szem előtt tartva újabb forrásokat kellett feltárni, bevonni, és feladatokat elhagyni. Ez elsősorban a kommunális, szociális ellátásra, hivatali igazgatási feladatokra, tervezett kiadások csökkentésével járt. így a február 27-i közgyűlés elé már 7,234 bevétellel terjesztettük a költségvetést. Ebből 300 millió forint a hitel, melynek kétharmada a működést szolgálja. □ Mire futja az idén? — A költségvetéssel szemben támasztott igények jóval meghaladták a számba vehető forrásokat. A város nem képes a meglévő intézményi struktúrát finanszírozni, így a keretszámok kimunkálása során a bér és tb-költségeket csak 90 százalékban tudja fedezni. Az intézményi dologi kiadások 22,3 százalékkal nőttek. Hangsúlyozni szeretném: a város erején felül vállalt akkor, amikor az F-es kifizetések többletterhét magára vállalta. Összességében a működésre a költségvetés 83,3 százalékát kell fordítani. Fejlesztésre mindössze 6,3 százalék jut. Ennek egy része a folyamatban lévő beruházások befejezéséhez szükséges, 10 millió forintot terveztünk egészségügyi gép, műszer, 8 milliót számítástechnikai eszközök beszerzésére, és 80 milliót a lakossági magánerős út-, közműépítések támogatására. Egy ilyen rossz infrastruktúrájú városban az éves költségvetés legalább 12-15 százalékát kellene fejlesztésre fordítani. Új beruházás idén nem lesz, de az úthálózat javítására, felújítási és rekonstrukciós munkák elvégzésére van lehetőség. Átvilágítások Az intézményi szférában a működéshez szükséges forrásokat — a bér kivételével — teljes mértékben biztosítottuk, de a bér és tb-előirányzatoknál így is jelentkezik 290 millió forint hiány, amit az intézményi feladatok racionalizálásával, esetleges újabb feladatok elhagyásával, vagy hitelfelvétellel lehet pótolni. Q Ezek szerint ismét megkezdődnek az átvilágítások? — Igen, alapvető célkitűzéseink között szerepel, hogy az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó intézményi struktúrát alakítsunk ki. Q Ez azt jelentené, hogy intézményeink pazarló gazdálkodást folytatnak? — Tágabban értelmezve igen. Nyíregyházán egy közalkalmazottra átlagosan 6,1 ellátott jut. Konkrétabban: egy alkalmazottra a bölcsődékben 2,3 gyerek, a szociális otthonokban 2,5 ellátott, az általános iskolákban pedig 2,9-7,9 tanuló jut. Ez az állapot tarthatatlan, amit alátámaszt még az is, hogy rendkívül magasak a gyermekintézményekben az egy főre jutó kiadások. □ Számítanunk kell intézménybezárásra, létszám-leépítésre? — Igen. Elodázhatatlan feladat az intézményi felülvizsgálat, a pótköltségvetés benyújtásáig ezt el kell végezni. Q Az egyre jobban elszegényedő rétegek segítésére mennyit fordít idén az önkormányzat? — Szociális kiadásokra 545 millió forintot terveztünk, ami 65 millióval több, mint tavaly. A szociális helyzet romlását is figyelembe véve úgy ítéljük meg, hogy ez az összeg elég lesz a probléma kezelésére. Rendszeres és rendkívüli szociális segélyekre 201 millió, munkanélküliek jövedelempótlá támogatására 150 millió, lakásfenntartási támogatásra 75 millió forint áll rendelkezésre. Külön céltartalékot (6,7 millió forintot) is képzett a város, amiből a szociális feladatokra pályázhatnak szociális tevékenységet végző egyesületek, alapítványok, karitatív szervezetek. Nyugdíjasok boltja A nyugdíjasok boltja 1,3 milliós támogatást kap, a külterületen élők közlekedési támogatására (a Volán tarifaemelése miatt) 5 millió forintot fordítunk, lakossági energiakompenzációra 10 millió forintot terveztünk. Az első lakáshoz jutók „kerete” 89 millió forint, s a fejlesztési kiadások között 36 millió forintot szánunk bérlakásépítés előkészítésére és önkormányzati értékesítésű lakások építésére. Ezen túlmenően tízmillió forintot fordít még a város jó műszaki állapotú személyi tulajdonú lakások felvásárlására, amelyeket bérlakásként hasznosít. Y j alami olyasmi történt \/ az aprócska beregi fair luban, mint amit valamikor újságíró iskolában tanítottak a nagy öregek, mondván, nem az a szenzáció, ha a kutya megharapja a postást, hanem az, ha a postás harapja meg a kutyát. A csöpp faluban ahol még azt is tudják az emberek egymásról, ki mit álmodott az éjjel, mindenki az öreg Kelemenék utazásának drukkolt. Nem akárhová, nem a megyeszékhelyre, nem a fővárosba, hanem a tengerentúlra készült az idős házaspár, az egyik kanadai városba, ahol a feleség testvére él. Rég érlelődött már az utazás, de Kelemenék nemigen mertek beszélni róla. Hátha csak álom az egész, hátha az utolsó percben elszáll minden és itt maradnak hoppon, a falu legnagyobb nevetségére. Nem túl rég érkezett a Váratlan vendég legfrissebb levél, amelyben a távolra szakadt testvér az idei húsvétot jelölte meg, hogy végre, több mint harmincnyolc év után találkoznának. Az itthoni rokonok egy kicsit moifondíroztak ugyan az utazáson, repülőjegyről ugyanis nem esett szó a levélben, de úgy gondolták, majdcsak jön az is. Minden idejében. A kis megtakarított pénzükből divatos új ruhát vettek maguknak, ne kelljen szégyenkezniük a gazdag rokonnál. A szekrényben sorakoztak már az ajándékok is, a szomszédok természetesen elvállalták az állatok etetését, ránéznek a házra, minden rendben lesz, mehetnek nyugodtan. Még kölnivizet is, mégpedig jó drágát vett az idős parasztember, hogy legyen mivel meglocsolni a sógor angol feleségét. A felesége pedig hozzálátott a húsvéti tojások festéséhez, kedves meglepetésként abból is vinnének néhányat. Odaát kevesen kaphatnak magyar tojást a locsolkódók. Mindennap gondosan megnézegették a kis bőröndöt, ami nem is volt olyan kicsi. Egy füstölt sonka is belekerül majd az úticsomagba, hogy egy kis hazai ízzel is meglepjék a távolra szakadt testvért, sógort. De ahogyan teltek-múltak a napok, egyre többen kérdezgették, mi van már, megjött végre a repülőjegy, mikor lesz az utazás. Kelemenék nem győzték elhárítani a sok sürgető, kíváncsiskodó kérdést. Megjön, mire kell, mondták Kelemenék olykor már bosszúsan. De őket is csak izgatta a komótosan lassan érkező levél. Néhány napja aztán megérkezett a várva várt levél, de nem az amire számítottak. Néhány sor állt benne csupán arról, hogy a húsvét előtti napon érkezik az amerikai vendég a Ferihegyi repülőtérre, jó lenne ha várnák. Először nem hittek a szemüknek, aztán előkeresték a levelet, amelyben egy árva szó sem volt arról, hogy a sógor várja őket Kanadában, igaz arról sem, hogy ő utazik haza. De az itthoniak természetesnek vették, vagy inkább a vágyaikat vetítették ki a levélpapírra, hogy ők utazhatnak húsvétkor Amerikába. A dolog megfordult, azaz nem a kutya harapta meg ezúttal a postást, hanem a postás a kutyát. ■: at at m . mm «« Nézőpont ígérvényből bankó Galambos Béla Mint a gyors „rollólehúzásból" kiderült, tavaly lehetőségei fölött támogatta az állam „ajándék” félmilliókkal a magán gépbeszerzéseket. Ennek ellenére a gyorsan ébredők között hétszáz megyei agrárvállalkozó jutott félezernél több traktorhoz és ötször annyi munkagéphez. Első hallásra soknak tűnhet ez a szám, ám annak ismeretében, hogy a megye lakosaiból 250 ezer az új földtulajdonos (igaz, legtöbbje nem tudja még most sem, hol a végleges mezsgyehatár!), inkább kevesellhető a gépesítettség javulásának fenti ütemét. A további gépberuházásokat indokolná az is, hogy bizony teljesen jogos igénye egy 10-20 hektáros — intenzív kultúránál még kisebb birtokkal rendelkező — gazdának, ha a munkákat saját géppel időben és kellő alapossággal szeretné elvégezni. Hogy ehhez mennyire nyújt ösztönzést, segítséget a régit felváltó hetvenszázalékos kamattámogatás, miként lesz belőle bankó, az több mindentől fögg-Mivel az új mezőgazdasági gépet beszerző csak, ha hitelből vásárol, akkor részesülhet a kamatvisszatérítésben, ez az új támogatásiforma csakis akkor működhet számára, ha van bank, amelyik hajlandó kölcsönt nyújtani. Mivel eddig ilyen pénzintézet—például a hitelfelvevőtől megkövetelt garanciák, vagyoni biztosítékok hiánya miatt — errefelé nem nagyon akadt, nem is használta ki tán egyetlen itteni magántermelő sem ezt a segítséget. A megye nagy gépforgalmazói azonban szerencsére nem nyugszanak bele, hogy idén csak a hitelképes nagyüzemek vásárlásai jelentsék a forgalmat. A legrugalmasabbja, elsőként az Agroker, előrehaladott tárgyalásokat folytat pénzintézetekkel a hitelgarancia magáravállalásáról és ezzel a gazdálkodók hitelhez, géphez jutásának megkönynyítéséről. Kezdődik az erőfeszítés Ferter János rajza mjm ___ ___ m ii OMl 111 © W tÜ ft Vészharang Györke László em túl hálás feladat meghúzni a vészharangot. Az önkormányzatokjelentős hányada a csődhelyzet fejé sodródik. Igaz, ahogy az Állami Számvevőszék szakemberei mondják, helytelen kifejezés a csőd(helyzet), hiszen egy önkormányzatot, azaz egy települést nem lehet szanálni, bezárni. A helyes kifejezés: tartós likviditási gondokkal küszködő, azaz tartósan fizetésképtelenné vált önkormány zat(ok)ról van szó. A kifejezés árnyaltsága azonban nem változtat a lényegen, hogy az országos viszonyaltban az önkormányzatok 10 százaléka válik — vagy már vált— fizetésképtelenné. Megyei szinten még elképesztőbb az előrejelzés: ahol mintegy 30 százalékot emlegetnek a Számvevőszék szakemberei. Illetve már tudunk olyan önkormányzatról, ahol halmozódnak a kifizetetlen számlák. Okként azt szokták felhozni, hogy az érintett önkormányzatoknál hiányzott. hiányzik a távlati gondolkodás a gazdálkodásban. Magyarán: nem mérték fel reális lehetőségeiket. A másik: hogy a pénzgazdálkodásban meglehetősen nagy (volt) az anarchia. Azt is okként hozták fel, hogy olykor-olykor igen vastagon reprezentáltak: szórták a pénzt. Nem szeretnék az önkormányzatok védőangyalának szerepében tetszelegni. A felhozott névtelen példák bizonyára megfelelnek a valóságnak, hisz biztos, hogy vannak kis hazánkban felelőtlen polgármesterek (is). Ami zavaró, hogy hajlamosak vagyunk általánosítani. Az önkormányzatok többsége —különösen a megyebeli kistelepülésekre gondolok, ahol a helyi bevételi lehetőség oly csekély, hogy szinte „elhanyagolható” (5-6 százalékra taksálják!) —, nem szórta a pénzt, és csak oda beruházott, ahová nagyon kellett és lehetett. Vajon ki állíthatja, hogy az infrastrukturális beruházásokra nem volt szükség Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol fél évszázados volt a lemaradás? ___ HÁTTÉR_ Kelet-Magyarország Pali Oezn tárcája
