Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-03 / 53. szám
1995. március 3., péntek TOLLPROBA A tbc napjainkban is terjed Korai felismerését segítik a szűrővizsgálatok, de sokan nem élnek vele egészségügy pénzeit tekintve is e térség van a legrosszabb helyzetben. A megyében 13 tüdőgondozó működik, melyek elhanyagolt állapotban vannak. Ezt súlyosbítja az állandó orvoshiány is. O A fertőzés több formában terjedhet. Melyek a leggyakoribbak? — A tbc okozója a tuberkulózisbaktérium, melynek különböző fajtái léteznek. Az okozhat. A tej pasztőrözése csökkenti, de nem szünteti meg a fertőzést. A baktériumok csak a forralással, pusztulnak el. O A tüdőrák terjedését befolyásolja-e például az erős dohányzás? — Feltételezhető, hogy a tüdőrák a levegőben elterjedő különböző káros anyagok belégzése miatt vált gyakorivá. A dohányzás, az autók kipuToUpróba címmel október óta többször jeletkezett már a Kelet-\f agyarország újságíró-stúdiója a jelöltek írásaival. Nemrégiben ár. Szűk Béla tüdőgyógyász főorvos volt a stúdió vendége, aki csaknem három órán át türelmesen válaszolt hallgatóink kérdéseire. E négy írás a „termés” egy része — egymást kiegészítve mutatják be a már legvőzöttnek tűnt kór újabb támadását, a betegség fura kísérőjelenségeit — és magát a most itt letelepülő főorvost. Or. Szűk 8éla Balázs Attila felvétele Éliás Tünde A tuberkulózis (közismert nevén tbc) a második világháború utáni időkig szinte gyógyíthatatlan, sok áldozatot követelő betegség volt. A negyvenes, ötvenes, hatvanas években a kormány óriási mennyiségű pénzt költött a népbetegségnek számító tbc felszámolására. Az oltás és a gyógyszeres kezelés hatására a tuberkulotikus fertőzések száma egyre inkább csökkent, a halálozások száma pedig lényegesen kevesebb lett. Néhány éve azonban ismét előtérbe került a tbc-fertőzés. Erről beszélgettünk dr. Szűk Bélával, megyei tüdőgyógyász főorvossal. O Az utóbbi években megyénkben is emelkedett a tüdőgümőkóros és asztmás megbetegedések száma. Az országban a statisztikák szerint a mi megyénkben a legmagasabb a férfi hörgőrákos (tüdőrákos) megbetegedések száma. Mi ennek az oka? — A tbc szociális betegség. Köztudott, hogy a megyében élők életszínvonala alacsonyabb az átlagnál, és a munkanélküliség is az itt élőket sújtja a legjobban. Közel hetvenezer ember vált munkanélkülivé, akik rossz körülmények között élnek, szervezetük ellenállóképessége sokat romlott. A tüdőbetegségek kialakulása több hónapot vesz igénybe, a baj sokáig rejtve maradhat, főleg, ha tünetet nem okoz. A felismerésben segítenek a szűrővizsgálatok. A betegek nagy része azonban évekig nem keresi fel a szűrőállomást, így sokan vannak, akikben az orvosi kezelés kezdetekor a betegség már annyira elhatalmasodott, hogy kevés a gyógyulás esélye. A gyógyításhoz szükséges feltételek sem ideálisak, legnagyobb gond a pénzhiány. Az ember fertőzését leginkább két típus: a humán (emberi) és a bovin (szarvasmarha) típus idézi ^lő. A fertőzés leggyakrabban a levegőn és a táplálékon (tejen) keresztül terjedhet. A beteg ember köhögésével szétszórja a baktériumokat, amelyeket az egészséges ember belélegez, így a kórokozó a tüdőbe jut. A szétköhögött baktériumok néha órákig lebegnek a levegőben, és így a tuberkulotikus beteg köhögését követően órák múlva is fertőzött lehet a helyiség. A másik fertőzési út a tehéntej, melybe fejés közben kerülnek a kórokozók. A fertőzött szarvasmarha tejének nyersen vagy pasztőrözés nélkül történő fogyasztása betegséget fogógázai és egyéb ipari izgató anyagok belégzése mindmind okozhat tüdőrákot. A cigaretta fogyasztása itt sem magasabb, mint máshol, de a határ közelsége miatt egyre több csempész cigarettát vásárolnak a megyében. Ez lényegesen olcsóbban beszerezhető, de ellenőrizhetetlen, tele van károsító anyagokkal. Megjegyzem, ha valaki nem zárt helyen, hanem a levegőn dohányzik és nem teljesen szívja el cigarettáját a tüdőrákkal kevésbé veszélyeztetett. O A tbc fertőző betegség, így megelőzése, illetve gyógyíttatása túlmutat az egyéni érdekeken. Joggal várjuk el egymástól, hogy ne veszélyeztessük környezetünk egészségét. Milyen jogi szankciók vannak ennek kikényszerítésére és élnek-e vele? — Az egészségügyről szóló törvény rendelkezik a védőoltásokról és a szűrővizsgálatokról is. Akik az előírt rendelkezéseket a figyelmeztetések ellenére sem tartják meg, azokat orvosi vizsgálatra és gyógykezelés céljából a rendőrség útján elő lehet vezettetni. Súlyosabb esetben — mikor magatartásával a környezetét veszélyezteti —, el lehet rendelni a kórházban való elhelyezését is. Rendelet írja elő, hogy aki a jogszabályban foglaltakat megszegi, akár harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújtható. — A gyakorlatban azonban ez nem így működik. Igazából nem tudunk kikényszeríteni semmit. A betegek felderítéséhez nincs eszközünk, hiszen távol vagyunk tőlük. Úgy gondolom, ebben fontos szerepet tölthetnek be a háziorvosok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal. Egyik fő feladatukra, a betegségek megelőzésére, ehhez kapcsolódva a felvilágosító tevékenységükre, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Rá kell ébreszteni a lakosságot a szűrővizsgálatok fontosságára, a tbc-gyanús személyeket szakrendelőbe kell küldeniük. A fel nem ismert, kezeletlen tüdőgümőkóros betegek veszélyesek a környezetükre. A szűrővizsgálatok egyik legjelentősebb feladata éppen ezeknek a fertőző forrásoknak a felkutatása az egyén és a társadalom érdekében. A betegség ellen a szűrés nem küzdelem, ez csak a betegség létét fedezi fel. — Mindannyiunk érdeke, hogy évente egyszer részt vegyünk a szűrővizsgálaton. A tbc elleni küzdelem hatásossága végett a tbc gyógyítása az ország minden lakosa számára teljesen ingyenes, időbeli korlátozás nélkül, beleértve a kórházi ápolást is. Ingázás után munkanélküliség sújt — mondja saját munkájának tapasztalatai alapján a tüdőgyógyász Péczeliné Tóth Zsuzsa Dr. Szűk Béla tüdőgyógyász főorvos. Beszélgetésünk szomorú aktualitása, hogy újra terjed a tbc. O Főorvos úr, sok munkája van manapság egy tüdőgyógyásznak? Melyek a leggyakrabban előforduló tüdőbetegségek? — Munkánk van bőven. Gyakori az asztma, a tüdőtágulat, a hörgők idült gyulladása. A hörgőrák — köznapi nevén a tüdőrák — előfordulását tekintve Magyarország világelső. Az utóbbi négy-öt évben újra terjedőben van a tuberkulózis. O Hogyan lehetséges ez? Hiszen a köztudatban az él, hogy ezt a veszélyes fertőző betegséget sikerült felszámolni. — Egy kicsit visszaforgatnám a történelem kerekét. Az 1930-as években valóságos tüdővész pusztított hazánkban. A II. világháború idején, s az azt követő néhány évben hasonló volt a helyzet. Tehát egyértelmű, hogy a gazdasági tényezők, a szegénység, az egyoldalú vagy hiányos táplálkozás, a rossz életkörülmények kedveznek a betegség kialakulásának. Úgynevezett szociális betegség. Tekintettel a nagyarányú fertőzöttségre, kormányprogram született a gümőkór megfékezésére. Az állatorvosok ellenőrizték a szarvasmarhákat, a beteg jószágokat elpusztították. Az 1960-as évek végére az állatállomány fertőzésmentes lett. A felnőtt lakosság részére előírták az évenként egyszeri kötelező tüdőszűrést. A gyerekek védőoltást kaptak a tuberkulózisos fertőzés kimutatására. A betegeket törvény által kényszerítették gyógykezelésre. Az állami tulajdonba került kastélyokat szanatóriumokká, tüdőgyógyintézetekké alakították át. Erre a célra épült a nyíregyházi Sóstói úti kórház is. A felvilágosító munkának, s a fentiekhez hasonló „diktatórikus” intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a ’60-as évek végére megszűnt a tbc. Cl A megbetegedések aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindig rosszabb volt az országos átlagnál. Mi lehet az oka? — Megyénk mindig a hátrányos helyzetű térségek közé tartozott. Iparilag fejletlen, a többi megyéhez képest szinte minden területen elmaradott. Összehasonlítva például a Dunántúllal, nálunk annyi tbc-s megbetegedést regisztráltak, mint a Dunántúl hét megyéjében együttvéve. Ki ne hallott volna sötét Szabolcs fekete vonatáról, az ingázókról? Távol a családtól a férfiak egy része nem fordított gondot a kellő táplálkozásra, munka után számukra a kikapcsolódást a kocsma, az italozás jelentette. A rossz táplálkozás és a túlzott szeszfogyasztás kedvezett a betegség kialakulásának. Ezért Szabolcs fokozottan veszélyeztetett megye. O A rendszerváltást követően a gazdasági és az életkörülmények jelentősen megváltoztak, sajnos nem kedvező irányba. A tsz-ek megszűntével a falvakban sok munkanélküli lett. Az ingázók jelentős része szintén elvesztette munkahelyét. Lát Ön összefüggést ezen tények, s a gümőkóros betegek számának emelkedése között? — Természetesen. A munkanélküliséggel rosszabb lett a helyzet, mint az ingázás idején. A talajvesztett, perifériára sodródott emberek sokszor az alkohol mámorában keresnek menedéket. Az idült alkoholisták rosszul táplálkoznak. A család felbomlása révén az utcára kerülnek, hajléktalanná válnak. A szegénység, a hideg, az alultápláltság melegágya a tüdőbajnak. Mivel ezek az emberek nem mennek tüdőszűrésre, betegségük már csak igen előrehaladott állapotban derül ki, ha egyáltalán kiderül. A tbc-s betegek hatvan százaléka alkoholista. Van, aki az élet kilátástalansága miatt, elkeseredettségében nem is akar meggyógyulni. A cél: egészségi állapotára hivatkozva leszázalékoltatni magát, így magasabb összegű ellátáshoz jut, mint a munkanélkülisegély. Persze van aki mindent megtesz a gyógyulás érdekében. Akik rendszeresen, évente elmennek tüdőszűrésre, megelőzhetik a * bajt. Az idejében felfedezett fertőzés gyógyítható. A teljes gyógyulás esélye annál nagyobb, minél korábban kap szakorvosi segítséget a beteg. O Tehát Ön szerint döntő tényező a betegség kezdetének felismerése? Milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre? — Már említettem a tüdőszűrés fontosságát, most viszont felhívnám a figyelmet: évente legalább egyszer mindenki menjen el tüdőszűrésre. Sajnos az emberek nem élnek ezzel a lehetőséggel. A szűrésre kötelezetteknek fele sem megy el. Korábban kilencven százalék volt a részvételi arány. Szabolcsban a lakosság negyven százaléka vesz részt szűrővizsgálaton. Ez szomorú tény — egészségügyi kultúránk hiányáról tanúskodik. Szimbiózisok Nagy Tibor Aki középiskolába járt, talán még emlékszik, hogy milyen elegáns nevei vannak a biológiában a különböző élőlények együttélési formáinak. Szimbiózis az, ha az együttélés kölcsönös előnyökkel jár az azonos életteret választó fajok számára. Ha pedig halálos valamelyik fél számára, akkor antibiózisról beszélnek. Erről kapta elnevezését a gyógyszerek azon csoportja is, amiket antibiotikumoknak hívunk. Ki gondolná, hogy vannak emberek, akik testükben szándékosan adnak teret a kórokozóknak ilyen együttélésére. Pedig, ahogy azt a megyei szakfőorvos, Szűk Béla tájékoztatójából megtudtuk, megyénkben is élnek olyan tüdőbetegek, akik a gyógykezelésnek nem, vagy csak annyira hajlandóak magukat alávetni, hogy meg ne haljanak, de — meg se gyógyuljanak. Pedig betegségük gyógyítható lenne, a tbc szokványos gyógyszerével, valamilyen antibiotikummal. Nem nehéz kitalálni az okát ennek az elsőre halálosan irracionálisnak látszó magatartásnak. A szegénység az, ami egyébként betegségük oka is. Betegen ugyanis magasabb fokú és biztosabb szociális ellátásra tarthatnak igényt a társadalomtól, mint egészséges munkanélküliként. A betegségből élnek, az meg őbelőlük. Ez ám az igazi szimbiózis. Hogy a játéknak ne legyen túl hamar vége, azért gyógyszert is szednek. Mindig csak annyit, amennyi állapotuk / fenntartásához elegendő. így a gyógyszergyártó is jól jár, mivel egy ilyen fogyasztó többször annyi orvosságot szed be élete folyamán, mint egy egészséges hozzáállású beteg. Ráadásul egyre drágábbakat, hiszen az egyszerűbbeket sorra szokják meg szervezetének albérlői. Egy ilyen betegtől kapott fertőzés akár halálos ítéletet is jelenthet egy legyengültebb ember számára, ha olyan kórokozóról van szó, amelyik már minden elérhető antibiotikummal szemben ellenálló. Ezekkel az emberekkel való együttélést akár antibiózisnak is nevezhetnénk. Akárhogyan is nevezzük a látszólagos előnyökön alapuló önfogyasztásukat, biztos, hogy nem jelent előnyt sem a szűkebb, sem a tágabb környezetük számára. Azon túl, hogy folyamatos és egyre növekvő veszélyt jelentenek, magukon kívül a TB kasszáját is indokolatlanul fogyasztják. Tehát mindannyiunk zsebére megy a játék. ogyan lehetne kiléptetni őket ebből az önpusztító ördögi körből, azt orvosok kutatják. Gyanítom, a megoldás nem, vagy nem csak orvosi. Valahol ott keresendő a szűkebb környezetben, de megtalálni a szintén veszélyeztetettnek, a társadalomnak kellene. A kertészkedő Nuszer Tamás Mély barázdákkal szántott, barátságos, mosolygós arc. Dr. Szűk Bélát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakfőorvosát hivatalos munkája mellett is naponta nagyon sok tennivaló várja. A munkája mellett a Medicina Thorocalis szaklap rovatvezető szerkesztője (mely a mellkasi megbetegedések országos lapja, Európa számos országába is eljut). A klinikai légzéslélektan országos titkára, a TBC-s és tüdőrákos betegek gondozási szekciójának vezetőségi tagja, valamint a kelet-magyarországi tüdőgyógyász szekció elnöke, egyetemi jegyzetíró. Körülbelül százhúsz magyar, nemzetközi előadás, és hetven tudományos dolgozat fémjelzi munkásságát. — Szórakozásra szinte nem is marad időm ennyi elfoglaltság mellett — kommentálja a felsorolást. — 1985 óta dolgozom Nyíregyházán, azelőtt Debrecenben huszonöt évig a tüdőgyógyászati klinikán tevékenykedtem. Amikor megüresedett a szakfőorvosi poszt, utódként rám gondoltak és én szívesen elvállaltam. Most még ingázik, de Nyíregyházán építi az új házát. Gyakran ébren van hajnali négy órakor — így szokta meg már gyermekkorában is. Tizenegy kilométerre lakott Miskolctól, két óra hosszat gyalogolt iskolába menet mindennap. A kísérletező biológia érdekelte, mégsem azt a pályát választotta. — Családomra kevés időm marad — tér más témára —. Feleségem szintén tüdőgyógyász volt, majd a Debreceni Egészségügyi Szakiskolák szakmai igazgatójaként tizenöt év után ez év januárjában ment nyugdíjba. Három fiunk és egy lányunk született — akik közül egy sem választotta az egészségügyi pályát. Kivéve talán a lányt, aki fogtechnikus lett. A főorvos maradék szabad idejét a kertben tölti. Nem szereti, ha mások is hozzányúlnak a növényeihez, mert ez az ő birodalma. Ha megteheti, minden hétvégén rendezkedik valamit; hiányzik egy kis fizikai megterhelés a szabadban, a friss levegőn. Sokat olvas. — A HVG a kedvenc hetilapom, amit az első betűtől az utolsóig átböngészek — mondja. — A napilapok mellett a Napkelte című televíziós műsorból figyelem a politikai élet alakulását. Ez azért is fontos, mert az új törvények az egészségügyet is jelentősen befolyásolhatják. Szerintem most a tüdőszűrés szigorítására lenne szükség, és egy olyan propagandára, ami ezt népszerűsíti. A megye egészségügyi helyzetét naprakészen ismeri, nincs olyan kis falu, ahonnan legalább egy emberen ne segített volna... 1
