Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-28 / 74. szám

1995. március 28., kedd GAZDASAG Keiet-Magyarország 13 Nem csak most kezdődött! Hozzászólás a Vállalkozók az égéssérültekért című március 16-án megjelent cikkhez Magyarországon az égéssérül­tek ellátása a baleseti sebészeti osztályok feladata körébe tar­tozik. Kivétel Debrecen és Szeged, ahol a bőrgyógyászati klinikák látják el ugyanezt a feladatot. Ezenkívül négy égé­si osztály működik az ország­ban Pécsett, Győrött és kettő Budapesten, melyeknek helyi feladatokon kívül országos el­látást is kell biztosítaniuk. A nyíregyházi baleseti sebészeti osztály az intenzív osztállyal együtt 1977-től jelenleg is egyedül látja el nap mint nap az égett sérültek felvételét és kezelését, az egész megye te­rületéről. Osztályunk 1977-ben saját erőből szervezte meg ezen sé­rültek ellátásának technikai műszerezettségi és elméleti feltételeit. Bőrhálósító készü­léket csináltattunk, egyéni és szervezett továbbképzéseken vettünk részt, és kongresszu­sokon az új eljárásokat is meg­ismerve magunk is több elő­adással szerepeltünk. Az égett sérültek kezelése, mivel a bőr az egyik fontos szervünk nem­csak a bőr kezelésére, műtétjé­re korlátozódik, hanem az egész égett beteget kell gyó­gyítani. Az égés kezelésében a műtét az összes égettek szám­arányát tekintve mintegy 30-40 százalék, ugyanakkor minden égett kezelésében ko­moly kórélettani ismeretekkel kell rendelkezni. Az elmúlt öt évben statisz­tikákat átnézve 291 friss égett sérültet vettünk fel, és kezel­tünk, tehát évente átlagosan 55-60 beteget és rajtuk 107 műtétet hajtottunk végre. Az égett elhalt területeket eltávo­­lítottuk, és saját bőrrel fedtük. Ha ezt 1977-ig visszavetítjük, akkor hozzávetőleg 1000 égett beteg kezelését és mintegy 350 műtétjét végeztük el. Ezek után értetlenül állunk a cikk egyik szereplőjének kitételé­vel szemben, miszerint: „Az égéssérülteket nem kell Buda­pestre, Pécsre vagy pl. Győrbe küldeni, hanem helyben vég­zik a műtéteket, és az egy éve szakvizsgázott plasztikai sebé­szek az égett sérültek műtétes ellátását is végzik, mivel ko­rábban hasonló műtétek a megyei kórházban nem vol­tak.” Valóban volt néhány eset, főként tömeges égéssérülések­nél (tiszavasvári, nyírbátori robbanások) és azonkívül még néhány alkalommal, amikor égett betegek kerültek más égési intézetbe, de ez a beteg szakmai érdekében történt, előzetes megbeszélés alapján és az egyén égett kezelése mi­att, nem pedig azért, mert nem tudtuk elvégezni a műtéteket. Amikor nagyon örülünk két kollégánk plasztikai sebész szakvizsgájának, egyre gyara­podó eredményeinek, nem tudjuk, hogy azt mivel magya­rázzák: balesetsebészeti félé­ves gyakorlatuk alatt (melyet osztályunkon töltöttek) az égett sérültek kezelését és mű­tétjét miért nem látták, hiszen asszisztensi szinten részt vet­tek benne. Hozzászólásunkat azért ír­tuk meg, mert kötelességünk­nek éreztük az adományozó­kat és az újságolvasókat kor­rekt módon tájékoztatni. A baleseti sebészeti osztály orvosai nevében Dr. Skribek József Tartózkodni a kicsinyes lépésektől Budapest (ISB - D. Zs.) — Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat bevételeinek több mint 90 százaléka a gazdaság­ból származik. Ezért egyál­talán nem mindegy az önkor­mányzat számára, milyen ál­lapotban van a gazdaság. Ha ugyanis a járulékok nem foly­nak be idejében a kasszába, nem tud táppénzt folyósítani és gyógyellátásokat finanszí­rozni a pénztár. Ezért elemi ér­deke az önkormányzatnak, hogy javuljon a gazdaság jö­vedelemtermelő képessége. Ezzel az okkal magyarázta Simsa Péter, az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat alel­­nöke, hogy megrendelték azt a tanulmányt, amely a helyzet­­felmérésen túl a gazdasági vál­ságból történő kilábalás útjait is feltérképezi. A Kopint-Da­­torg által készített több száz oldalas munka címe: A ma­gyar gazdaság helyzetének és a lehetséges gazdaságpolitikai alternatíváknak a vizsgálata, különös tekintettel a munkál­tatók és a munkavállalók hely­zetének alakulására. A tanulmány tartalmáról tar­tott vitanapon — amelyen a munkaadók, a kamarák és a szakmai szövetségek képvise­lői vettek részt — a jelenlevők abban egyetértésre jutottak, hogy egységes fellépésre van szükség a kormánnyal szem­ben. Enélkül ugyanis nincs re­mény arra, hogy elejét vegyék a kormány mostanihoz hason­ló megszorító intézkedései­nek. Ezekkel kapcsolatban Simsa közölte, elfogadhatat­lan, hogy a kormány egy­oldalúan megszegi a közösen jóváhagyott tb-költségvetést. Az ügyről egyébként várható­an még a héten tárgyalásokat kezdenek a pénzügyminiszter­rel. Köves András, a Kopint-Da­­torg tudományos igazgatóhe­lyettese a tanulmány legfonto­sabb gondolatait idézve az ed­digiektől némiképpen eltérő javaslatokat tárt a nyilvános­ság elé. Hangsúlyozta, hogy az alternatív gazdaságpolitikának minden eddiginél jobban kell támaszkodnia a vállalatok kezdeményező képességére. Ugyanakkor—a kutatók véle­ménye szerint — az import visszafogásáról át kellene he­lyezni a hangsúlyt az export serkentésére. Köves felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzet­közi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon a ma­gyar kormány csak akkor kerülhet erős pozícióba, ha gazdasági növekedést tud fel­mutatni! A növekedés mellett viszont egyensúlyra is törekedni kell, és mindkettőt csak fokozato­san lehet megvalósítani. Ezért a kormánynak tartózkodnia kell(ene) azoktól a kicsinyes lépésektől, amelyek több kárt okoznak a társadalomnak, mint amennyi hasznot hoznak a gazdaságnak. A tanulmány szerint pedig a társadalom csak azokat a korlátozásokat fogadja el, amelyek a nemzet­közi versenyképesség javítását szolgálják és tartós kibonta­kozást eredményeznek. Gyors termelőiár-növekedést regisztráltak Budapest (MTI) — Az év el­ső hónapjában rekordmérték­ben növekedtek a termelői árak. A drágulás egy hónap alatt 6 százalékos volt. Első­sorban a belföldi áremelkedés volt gyors, ami elérte- a 6,7 százalékot, az exportáraknál forintban számolva az árnöve­kedés 3,6 százalékot tett ki. Minderről a Központi Statisz­tikai Hivatal adott tájékozta­tást. A január havi áremelkedés a korábbi években kialakult ha­vi átlag többszöröse volt. A múlt esztendőben havonta 1,1 százalékkal, 1993-ban pedig csupán 0,7 százalékkal drágul­tak az ipari árak. Az év első hónapjában kia­lakult nagy mértékű drágulás elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy a korábbi években elhalasztott, majd már ha­laszthatatlanná vált villamos­­energia-áremelés januárban éreztette hatását. Nemcsak a fogyasztói árak, hanem a termelői árak is lé­nyegesen magasabbak let­tek.­Az Értéktőzsdén Nyíregyháza (KM) — A Budapesti Értéktőzsdén a hét eleje várakozásokkal teli, bizakodó hangulatban telt el. A forintleértékelés hatása egy-két kivételtől el­tekintve azokon a részvé­nyeken is látszani kezdett, amelyek nem azonnal rea­gáltak a hírre. Az Inter-Európa Bank részvényei az előző heti 500 Ft-os árfolyamemelke­dés után már 1500 Ft-os emelkedést könyvelhetett el és már 13 000 Ft-ot is megadtak érte a befektetők. Péntekre viszont óriásit zu­hant az árfolyam, és 11 400 Ft-on zárt a papír. A másik tartós árfolyam­emelkedést mutató papír a Danubius részvénye. Né­hány hete még 845 Ft-os mélyponton forgott a papír, de egy hatalmas volumenű eladás után — emlékezte­tőül: egy budapesti önkor­mányzat több, mint 1 mil­liárd forint árfolyamú rész­vényt adott el néhány hete — többségi külföldi tulaj­donba került a szállodavál­lalat papírja, és folyamatos árfolyamemelkedést produ­kált. A hét közepére már 1195 Ft-ot is adtak a részvényért a befektetők, de csütörtö­kön ismét csak 1130 Ft-on forgott és péntekre a tőzs­dei kereskedés utolsó per­cében már több ezres tétel­ben 1200 Ft-on kereskedtek vele a brókerek. A Pick részvényei is meglódultak, a hét közepén már 6300 Ft-ot is adtak a papírért, ami egész szép emelkedés a múlt heti 5880 Ft-os árhoz képest. Igaz, hogy pénteken már ez a részvény sem kerülte el az árfolyamveszteséget és 6050 Ft-ig süllyedt az árfo­lyam. A hét nagy vesztese ismét a FOTEX papírja, pénteken már közel 100 ezer darabos forgalom mel­lett 154 Ft-os átlagárfolya­mon mozgott. A Prímagáz papírjait 2280 Ft-on lehetett vásárolni, míg a soproni sörgyár részvényei ismét 2200 Ft alá kerültek, pén­teken már csak 2170 Ft-ot adtak érte a befektetők. A kárpótlási jegy árfolyama ismét 30% alá süllyedt, hét végén ha csak egy üzletkö­tés erejéig, de 28 százalé­kon is akadt eladó. A tőzs­dén kívüli forgalomban a Matáv mélyrepülése tovább tart, már csak 140 százalé­kot adnak a részvényért. (Forrás: BU-KÉ Bróker Kft., Nyíregyháza, Rákó­czi út 5/A.) A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bankfiókok adnak felvilágosítást. Kárpótlási jegy mm mmmmmmmmm Index (ideiglenes) március 27-én: 1242,28 (-1,2) Érvényben: 1995. március 27. Valuta Deviza Kanadai dollár 85,79 87,37 86,50 Pénznem______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 405,74 412,98 409,16 Német márka 84,99 86,41 85.60 Angol font 191,39 194,87 192,88 Norvég korona 19.11 19,43 1925 Ausztrál dohár 87,33 88,93 87.93 Olasz líra(lOOO) 69.68 71,08 70,67 Belga frank(IOO) 412,01 418.93 415,69 Osztrák sc. 12,07 12,27 12,16 Dán korona 21.39 21.75 2155 Pori esc.(lOO) 80.86 82.26 8154 Finnmarka 27.30 27,76 27.47 Spanyolpes.(lOO) 9246 94,38 93.43 Francia frank 24,13 24.55 2453 Svájci frank 102,90 104,60 103.56 Holland forint 75,82 77.08 76,37 Svéd korma 16,40 16,70 1652 ír font 191,29 194.75 19350 L'SA dollár 120.06 122.20 121,04 Japán jen (100) 135,46 137,66 135,32 ECU 15550 157,92 156,60 w a W 'ó J' ' T ^ á' * ' ' ' '% i|i|

Next

/
Thumbnails
Contents