Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-28 / 74. szám
1995. március 28., kedd HOBBI Egy óra Szabó Tünde műhelyében Azon szerencsések közé tartozik, akik kíváncsiak arra, mi történik körülöttük Eredeti ötlet a júdástallérral körbefont tükör, és saját alkotás a kalap és a táska, továbbá a készülő zakó A szerző felvétele Nyíregyháza (KM) — Bizonyára mások is vannak úgy, hogy közismert személyiségeket szeretnének jobban megismerni. Mert megkedvelték a színpadon, a katedrán, vagy éppen a boltban, a pult mögött. Kíváncsiak arra, milyen lehet az otthonuk, mivel foglalkozhatnak szabad idejükben, amikor — például — épp nem a színpadon kápráztatják tehetségükkel a közönséget. Most induló sorozatunkban megpróbálunk ennek a kíváncsiságnak eleget tenni. Elsőként Szabó Tündéhez látogattunk el, aki a Móricz Zsigmond Színház alapítása óta él Nyíregyházán. Soha semmire nincs idő — Azon szerencsések közé tartozom, akik kíváncsiak arra, mi történik körülöttük. Ráadásul mindent meg is próbálok: hajszolom mit tudok megcsinálni. Minden dolognak megvan az öntörvénye, titka, fortélya. Például: ha rájössz, hogyan kell egy zakó gallérját felvarmi, máris látod, mi teszi szakmává a varrást. A legnagyobb baj, hogy soha semmire sincs elég időm. Elfoglaltságom pedig akkor hágott a tetőfokára, amikor Verebes kitalálta a stúdiót. A tizennyolc fős csoport előadásokban is dolgozik, s tanul. Én azt a feladatot kaptam, hogy stílust tanítsak. Tudnod kell: semmit sem érdemes csinálni csak akkor, ha igazán csinálod! Csakis ekkor van értelme és értéke a munkádnak. S mint mindent, ezt is komolyan vettem. Rengeteget dolgoztam azon, hogy mit tanítsak stílus címén. Sok mindent tudok már a színészetről, de még mindig tanulok. S hogy tanítok: mindent újra kell tanulnom. Van egyfajta műveltségem, de még sohasem kényszerültem arra, hogy mindezt rendezzem. S ez borzasztóan izgalmas feladat volt. Vegyünk egy példát: Angliában lezajlott az ipari forradalom. Megtanultuk az iskolában, de arról nem beszéltünk, hogy ugyanabban az időben mi történt Indiában, vagy Kínában. Ki kinek volt kortársa, kivel és hol találkozhatott volna. Másfél havi munkával készítettem egy három méter hosszú leporellót. Az őskortól napjainkig megpróbáltam rendszerezni, mit kell tudni adott korban és országban a tudományról, zenéről, építészetről, irodalomról, filozófiáról... Azt hiszem, hogy maga az ember — függetlenül attól, hogy más-más társadalmi berendezkedésben élt — mákszemnyit sem fejlődött az évezredek során. Számomra a legizgalmasabb az őskor embere, aki egyszer csak azt gondolta, hogy szerszámokat készít, megtanult ölni, félni, hinni, majd fogta magát és lenyűgöző barlangrajzokat rajzolt. Nem hiszem, hogy a mi életünk gazdagabb lenne. Csigavonal Felesleges dolgokkal töltjük az időt, elfelejtettük a lényeges dolgokat. Míg a leporellót csináltam, rájöttem: szerkeszteni kellene egy olyan könyvet, amelyik az egész emberiség jelrendszerét tartalmazza. Ott van például a csigavonal, ami a lelket ábrázolja. Minden jelrendszerben fellelhető. A lélek egyetemes jelrendszere az azték kultúrától az ókori keletig jelen van. Számomra a keleti gondolkodásmód a legszimpatikusabb. Abszolút nem vagyok buddhista, de ez a vallás, mint filozófia, közel áll hozzám, mert nincsenek olyan kötött szabályai, mint más vallásoknak. Más vallásokban leírják: ha ezt és ezt betartod, boldogulsz és elnyered a mennyei békét... Ha ezt meg ezt nem teszed, akkor a poklok tüze éget... A buddhizmusban megvan az a lehetőség, hogy mindenki maga válassza meg a tanítóját, a mesterét: a gurut. Aki megtanítja arra, hogy legyen értelmes célja az életben, de a saját útját magának kell megtalálnia és végigjárnia. Végre kezdjük újra felfedezni: a szellemnek és a testnek összhangban kell lennie. Már elfelejtettük, mit jelent maga a szó: egészség. Holott a fogalomban minden benne van: a lélegzetvételtől kezdve a karig, a lábig, az agyig. A színész munkaeszköze a teste. Egy lehangolt zongorán, egy hegedűn, amin nincsenek húrok, nem lehet játszani! Azt tanítom a stúdiósoknak is: kutya kötelességük a testüket rendben tartani. Ebben nagyon sokat segít a koncentrációs képesség, amit különböző meditációs gyakorlatokkal fejleszteni lehet. Volt, hogy egy-egy órám után úgy éreztem, kéthárom gyerek füle mellett „elzúgott”, amit mondtam. Először elkeserített, aztán rájöttem: nem baj. Vagy van affinitása hozzá, vagy nincs. Nekem az a dolgom, hogy felkeltsem az érdeklődését. A többi már nem rám tartozik. Az élet rákényszerít Hálás vagyok Verebesnek a stúdióért, a tanításért, mert bár sok munkát jelent, borzasztóan érdekel. És én magam rengeteget tanulok belőle. Mivel foglalkozom még? Varrók. Mert az élet rákényszerít. Nem volt télikabátom, nem is tudtam volna megvenni, vásároltam hát egy jó nagy plédet (mert az volt a legolcsóbb) és kéz alatt egy varrógépet. Orosz gyártmány, és semmi mást nem tudott, mint egyirányba öltögetni. Mégis kézzel kellett megvarrnom a kabátot, mert a vastag anyag nem fért a gép alá... Ez a kényszer végül örömmé, hobbivá alakult. Szeretek öltözködni, és ma sem tudnám megvenni azokat a holmikat, amiket a boltban árulnak. Amit magamnak varrók, ráadásul egyedi is. A manuális munkának pedig még az az előnye — a szellemivel szemben —, hogy azonnal látszik az eredmény. Akár rossz, akár jó-Bár időigényes, sokat írok. Időnként kisebb tárcáim jelennek meg. S forgatok a fejemben egy gondolatot: van egy darab, amit meg szeretnék írni... Lejegyezte: Cservenyák Katalin Csodálatos Harley-Davidson Reinhard Gerer Nagy szakácsok kis fortélyai című könyvéből lestünk el néhány praktikát, amelyeket alább most jó szívvel közreadunk: A citromból... ...kétszer annyi levet nyerhetünk, ha 15 percre forró vízbe tesszük. Ne tegyük... ...hűtőszekrénybe a citromot, mert kiszárad, és elveszíti aromáját, a többi élelmiszer pedig átveszi az illatát. A narancs... ...levét könnyebben kipréselhetjük, ha előtte az asztalon kezünkkel néhányszor végiggörgetjük a gyümölcsöt. Az őrölt... ...borsba tegyünk egy-két szemes borsot is, így a por alakú bors sem tapad öszsze, és erősebb lesz az ízhatás. Budapest (MTI) — „Aki megkérdezi, hogy mennyibe kerül egy Harley-Davidson, annak nem a Motorok Királya való a feneke alá.” J. Morgan már millimos volt, amikor e véleményét följegyezték. A maga módján minősítette az „álommotort”, a hatvan-hetvenes évek elátkozott gépét, melyen — mint a moziból megtudhattuk — A Pokol Angyalai is száguldoztak. Tény, hogy a Harley-Davidson Amerika technikai fölényét és sajátos vadságát képviselő valami volt. Hiszen itt, Kelet-Európában a motoros álmok a Csepelnél, Pannóniánál, esetleg a Jawánál partot értek. Nem tudhattuk, hogy a születése voltaképpen annak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy William S. Harley műszaki rajzoló, valamint Arthur Davidson öntőminta-készítő ugyanannál a cégnél dolgozott a Wisconsin állambeli Milwaukee-ben. És mindketten hittek a kerékpár jövőjében. Olvasták ugyanis, hogy egy bizonyos Charles Murphy rávette a Long Island Vasúti Társaságot, hogy két és fél mérföld hosszon fektessen deszkát a vasúti sínek közé, ahol is ő, a sínek között pedálozva, versenyben marad a vonattal. Nyert. Ezt követően Harley és Davidson egy tízszer 15 láb nagyságú fészerben elkészítette az első motorkerékpárt, ami azonban inkább bicikliknek látszott. Meg is buktak vele. Aztán saját motort terveztek, erősebb vázat szerkesztettek és a fészerre kiszögezték a Harley-Davidson Motor Co. táblát. Az üzem teljesítménye 3 motor volt, évente. (A 3 lóerő teljesítményt 7,6 cm furatú és 8,9 cm lökethoszszú motor biztosította.) Az idő könyörületessége folytán épen maradt prototípus látására tízezrek zarándokoltak a 85. évforduló ünneplésére Milwaukee-be, a gyáróriáshoz. Ebben az esztendőben 38 ezer gépet gyártottak és a reklámot Elizabeth Taylor és Arnold Schwarzenegger szolgálta... A század első évtizedében terep- és megbízhatósági versenyt nyer a HD — 1907-ben 150 gép az évi termelés — érthető, hogy a rendőröket is erre a motorra ültetik. De az igazi versenytárs mégsem a konkurrencia gépeiben jelentkezik, hanem az autóban. A Harley- Davidson másfél évtized alatt az élre tört ugyan, de Henry Ford híres T-modellje mindössze 100 dollárral volt drágább és autóban mégiscsak kényelmesen utazhatott az ember... Mindazonáltal 1920-ban már 23 ezer HD hagyta el a szalagot. Harley-Davidsonokat vett a hadsereg és a motor megjárta a második világháború harctereit. Ám a versenybe már Japán és Európa híres motorgyárai is beszálltak. Amerikai pályán azonban a HD verhetetlen! Szélsőségekben is. Utcai cirkálók arannyal befuttatott csövekkel, csillogó nikkelcsodák, művészi formatervezéssel kreált elképesztően egyedi alkotások ejtették ámulatba és dühítették föl az utca emberét. Amerika erőben, szépségben és ízléstelenségben egyaránt rányomta a bélyegét erre az irigyelt és elátkozott járműre. A kutya vacsorája Akkor most úgy teszek, mintha épp csak szaglásznék egy kicsit... Végre, egy lélek sincs a láthatáron... Na, nézzük csak, van-e benne valami ehető! Elek Emil felvételei Szépségverseny Nyíregyháza (KM) — A hagyományokhoz híven idén is megrendezik a Sóstó-erdei Szabadidő Parkban a keverékkutyák szépségversenyét. A kedvenceket és gazdáikat április 2-án, vasárnap délelőtt kilencre várják, nevezni fél tizenegyig lehet. A versenyen kizárólag azok a kutyák vehetnek részt, amelyek érvényes(!) veszettség elleni védőoltással rendelkeznek, s ezt gazdájuk oltási könyvvel igazolja — ezt állatorvos fogja ellenőrizni. A szokásos módon: színük szerint, különböző kategóriákban mérkőznek meg a legszebb korcsoknak kijáró címért a résztvevők, s természetesen nem maradnak el az ilyenkor szokásos jutalmak, ajándékok sem.
