Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-27 / 73. szám
1995. március 27., hétfő GAZDASÁG Uniós tervek agrárszemmel A sikeres exporthoz megfelelő árualapra és marketingmunkára van szükség Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Az Európai Unióval folytatott integrációs tárgyalások egyaránt jelentenek kihívást és lehetőséget a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság számára. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják: a lassan nyíló ajtók keskeny résében sem igazán sikerült megvetni a lábunkat. Az Európai Unió (EU) és Magyarország közötti gazdasági együttműködés, ezen belül az agrárkereskedelem jelenlegi helyzetét értékelték a Földművelésügyi Minisztérium magas rangú vendégei Nyíregyházán, a Primom Alapítvány Agrármarketing Centrumában rendezett szakmai rendezvényen. Egyoldalú védelem A csatlakozási törekvések végső célkitűzéseinek jobb megismeréséhez először az EU történelméből adtak ízelítőt a szakemberek. A világháborúban társadalmilag és gazdaságilag alaposan szétzilált Európa vasfüggönyének nyugati oldalán új fejezetet nyitott 1958, amikor Olaszországban aláírták a Római Szerződést. Ez rögzítette az alapító tagországok együttműködésére vonatkozó elképzeléseket, s közös hatáskörbe vonta többek között a agrárgazdaságot érintő intézkedéseket is. Ekkor a legfontosabb alapelvek közé olyan célkitűzések tartoztak, mint a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javítása a jövedelem szektorarányos növekedése mellett, a lakosság számára elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszer megtermelése elérhető árszínvonalon. Piacvesztés Ezek az alapelvek már eleve ellentmondásos helyzetet teremtettek, amelyet egyre erősödő támogatásokkal igyekeztek feloldani. Az intervenciós beavatkozás aztán fokozatosan alakította ki a belső piacok mesterséges, a világpiactól mechanikusan elszakadó élelmiszer árrendszerét. A magas támogatásokhoz szoktatott termelők harmadik országba irányuló exportját szubvenciókkal segítették, ezzel szemben a behozatalt vámokkal és lefölözésekkel védték ki. Mindez sikeresen működött egészen addig, amíg a belföldi ellátáson túllépve az EU szembesült a túltermelés súlyos következményeivel. Egyre több termék került exportra, ez pedig a támogatási igény drasztikus növekedésével járt. Még sokan emlékeznek a vajhegyekre, a millió tonnaszám eladatlan marhahús-készletekre. A ’70-es években az akkor még Európai Közösség már képtelen volt finanszírozni az agrártámogatást, ekkor vált szükségessé a kvóták bevezetése. A tagországok minden egyes termékre adott támogatási keretet kaptak, a termelésüket ahhoz kellett igazítani, de ekkor láttak napvilágot például a gabonatermesztés területi előirányzatai, s szűkítették az intervenciós felvásárlások körét is. A próbálkozás csupán kéthárom évig járt sikerrel, ezt követően azonban visszaállt a régi készlet, s nyilvánvalóvá vált: a radikálisabb reformokra, s a harmadik országokkal szorosabb együttműködésre van szükség. A hagyományosan mezőgazdasági beszállítónak számító Magyarország egykor jelentős mennyiségű élelmiszert szállított az EU piacaira, marhahúsból például 100 ezer tonna volt a csúcs (ma ennek a tizedét is sikerként könyveljük el, miközben 30 ezer tonna importra szorulunk). Romló mérleg Az EU önállósodása idején bevezetett lefölözés miatt fájó piacvesztést szenvedtünk el, a veszteség csökkentését szolgálta az akkori Szovjetunióval kialakított dollár elszámolású kereskedelem — ismert eredménnyel. Hét (és még néhány) szűk esztendőt követően 1988-ban született meg az első hivatalos megállapodás kereskedelmi és gazdasági együttműködésről Magyarország és az EK között. Ettől kezdve vesz részt magyar misszió a brüsszeli munkában, ekkor látott napvilágot a magyar és a lengyel gazdaság átalakítását segítő PHARE-program. A kapcsolatok fokozatos javulása, a kölcsönös (de hazánk számára nagyobb előnyöket nyújtó) kedvezmények (60%os vámkedvezmény az alapvető termékekre, amelyek köre évente 10%-al bővül) új kapukat nyitottak meg a magyar agrárexport előtt. A tényleges forgalom azonban nem tükrözi a társulási tárgyalásokkal szemben megfogalmazott elvárásokat, a kereskedelmi mérleg nem javult. Az EU-ba irányuló export 1991-92-es időszakban 1,1 milliárd dollár volt, ez ’93-ban (a 40%-os vámkedvezmény életbe lépésekor) 900 millió dollár alá esett, majd ’94-ben (a vámkedvezmény 60%-ra emelésének idején) közelítette meg az 1 milliárd dollárt. Az importunk viszont ebben az időszakban évente 30 százalékkal növekedett, három év alatt csaknem megduplázódott. Ez több okra vezethető vissza: nem rendelkeztünk megfelelő árualappal sem minőségben, sem mennyiségben, gátló tényezőként hatottak az alacsony világpiaci árak, ugyanakkor egyértelműen saját hiba a marketing tevékenység hiánya. Egyértelmű tanulság: a termelés és értékesítés sikerében nem lehet csak és kizárólag a kedvezményekre támaszkodni. Számítógépes cégnyilvántartás Budapest /ISB-HM/ Hamarosan — két hónapon belül — a filmek, és a fejlett államokban látott technika Magyarországon is alkalmazható lesz. Azaz például egy hivatal illetékes munkatársa, vagy egy gazdasági témával foglalkozó lap újságírója, avagy egy ügyvéd karosszékében hátradőlve, s egy-két számítógép-billentyűt lenyomva hozzájuthat az őt érdeklő cég adatához. Ez a lehetőség nemcsak az említettek kiváltsága lesz, hanem májustól bárki besétálhat majd az Igazságügyi Minisztérium erre Egy német... ...szociáldemokrata tanulmány élesen bírálja a bonni kormánynak az Európai Unió bővítésével kapcsolatos politikáját. (MTI) A magyarok... ...rosszul „élik meg” a kormány által bejelentett gazdasági megszorító tervet, írja a Libération című napilap. (MTI) Az IMF... ...90 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Moldovának a gazdasági reformok támogatására. (MTI) A három... ...balti főváros lakói közül a rigaiak járnak a legroszszabbul, mert itt a legmagasabbak az élelmiszerárak. (MTI) Megkezdődött... ...a Vácot elkerülő út építése. A 15 kilométeres szakasz Sződligetnél indul és a várostól északra csatlakozik majd vissza a jelenlegi 2-es útba. (MTI) szolgáló hivatali helyiségébe, ahol az eddigieknél olcsóbban megkaphatja bármely nyilvántartásba vett cég adatát, függetlenül attól, hogy annak Nyíregyházán, vagy éppen Szegeden van-e a székhelye. A PHARE-segélyből, több éve épülő számítógépes országos cégnyilvántartó rendszer tavaly júliustól áll a bíróságok szolgálatában, és ez év első fél évében tervezik a szolgáltatásokat bárki számára hozzáférhetővé tenni. A céginformációs rendszertől jelenleg 160 000 céggel kapcsolatban Vásárosnamény (KM - N. L.) — Munkalehetőséget, egyfajta bevételi forrást biztosít sok embernek Vásárosnamény térségében a német érdekeltségű Wink Kft. Az elmúlt év második felében a város peremén, a volt Zöldért-telepen kezdte meg működését a korlátolt felelősségű társaság. feltüntetett adatot, bejegyzett jog vagy tény feltárását, illetve azok változásait lehet lekérdezni. Cégkivonat, cégmásolat és cégbizonyítvány kérhető cégekről, amelyek a bejegyzést teljesítő cégbíróságon vezetett jegyzékből nyert közhiteles adatok felhasználásával készülnek. A mintegy 140 millió forintos beruházás megvalósítására több évvel ezelőtt az Igazságügyi Minisztérium kapott megbízást, s most közszolgáltató jelleggel kívánják az adatokat bárki számára hozzáfér-Az építészeti és gépi beruházás azóta folyamatos. Korszerű, svájci gyártmányú gépsorokon gyümölcssürítményeket készítenek itt, nyugati piacra. Szigeti Zoltán ügyvezető arról is tájékoztatta lapunkat, hogy idén és jövőre bővítésre lehet számítani és ennek a környékbeli termelők hetővé tenni. Az adatok szolgáltatásából befolyt összegeket a bíróságok fejlesztésére forgatják vissza. A bankok, a Bankfelügyelet, államigazgatási szervek, újságok, ügyvédek számára lehet elsősorban hasznos a számítógépes rendszer nyújtotta gyorsaság. Az érintettek az igazságügyi tárcához benyújtott kérelem engedélyezése után körülbelül 150-200 ezer forintos költséggel saját irodájukban élvezhetik a technika nyújtotta kényelmet. is hasznát veszik. A múlt ősszel egy gépsoron már gyártottak almasűrítményt. Mindet Németországba szállították. A kft. tulajdonosa piacot is szerez. Az idei szezonban már Amerikába is szállítanak sűrítményt. Egyelőre csak az almát dolgozzák fel, a következő években rátérnek az úgynevezett színes sűrítmények (meggy, fekete szeder, fekete ribizli) gyártására is. A német cég egyébként szakmai befektetőként érkezett Beregbe, a Rajna partján már régebben működtet egy feldolgozó üzemet. A kft. a svájci gépsorok mellett egy számítógép által vezérelt hídmérleget is épített a sűrítő üzem területén. Most 22 állandó dolgozója van a cégnek, idén tízzel bővül a létszám. Egy-két év múlva a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségének közreműködésével hatvanra bővítik a létszámot. A kft. hosszú távon számít a környékbeli termelőkre, korrekt partnerük akar lenni. Jó hír a termelőknek, hogy a termelés finanszírozásához is hozzájárul majd a kft. Gyümölcslé Beregből Amerikába HATÁRIDŐK cégvezetőknek Nyíregyháza (KM) — Folytatjuk sorozatunkat a Cégvezetés című lap segítségével. Március 28. — A fogyasztási adó előlegének befizetése.— A társasági adó előlegének befizetése. — Az útalap-hozzájárulás előlegének befizetése. Március 31. — A kőolaj-hozzájárulás befizetése — Munkáltatói igazolás az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alapot képező személyi jellegű kifizetésekről (juttatásokról) és a járulékok összegéről. — Légszennyezési jelentés tétele. — A szakképzési hozzájárulás teljesítése. — Adatszolgáltatás az ózonréteget károsító vegyületekről. — Víz-igénybevételi nyilatkozat tétele. — Változásbejelentés a veszélyes hulladékokról. Jogszabályváltozások Vámpótlék A 9/1995. III. 17. IKM-PM rendelet az általános vámpótlék bevezetéséről rendelkezett. A vámemelésnek is felfogható jogszabálymódosítás értelmében 1995. március 20- ától az árukat — kivéve a jogszabály mellékletében felsorolt termékeket — akár a külkereskedelmi, akár az utas- és ajándékforgalomban behozó cégeknek és magánszemélyeknek az előírt vámtételeken felül 8. százalékos mértékű vámpótlékot is kell fizetniük. A jogszabály 3. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a vámhivatalok nem vetnek ki vámpótlékot: idetartoznak például a vámmentesen behozható áruk is. A vámfizetésre kötelezettek a vámkezeléstől számított egy éven belül viszszaigényelhetik az általuk kifizetett vámpótlékot a vámkezelést végző vámhivataltól akkor, ha igazolják, hogy a Kereskedelmi Vámtarifa 84. és 85. árucsoportjába tartozó komplett gépeket, segédgépeket (kazánok, elektromos gépek felszerelése, hangfelvevő és televíziós készülékek, azok alkatrészei, tartozékai stb.) az ország területére beruházási céllal hozták be. Szintén március 20-ától él a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályairól szóló — a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendeletet módosító — 4/1955. III. 17. PM-IKM együttes rendelet által bevezetett új szabály is. Eszerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértéket a vámhivatal ezentúl minden esetben az MNB által megállapított, a vámkezelést megelőző hét hétfőjén (ha a hétfői munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) érvényes devizaár-folyamnak megfelelően számítja át forintra.- ••••.• • —q Kárpótlási jegy im mi j Tőzsde Index (ideiglenes) március 24-én: 1257,57 (-9,67) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. március 24. Valuta Deviza Pénznem______Vétel Eladás Közép árt. Angol font 190.64 194.12 192.% Ausztrál dollár 86.91 8831 87.81 Belga franki 100) 412.02 418.94 416.10 Dán korona 21.53 21.69 21.54 Finn marta 27.27 27.73 27.50 Francia liánt 24.06 24 48 24.30 Holland forint 75.91 77.17 76.56 irtom 191.10 194.56 193.13 Japán jen (100) 135.40 137.60 136.41 Kanadai dollár 85.19 86.77 85.92 Kuvaiti dinár 404.77 412.01 408.08 Német márka 85.09 86.51 85.81 Norvég korona 19,11 19.43 19.26 Olasz lírát 1000) 69.53 70.93 69.65 Osztrák ve. 12.09 12.29 12.19 Pon. eset 100) 80.9 ! 82.31 81.55 Spanyol pes t 100) 92,28 94.00 93.12 Svájci frank 102.65 104.31 103.64 Svéd korona 1638 16.6* 16,52 USA dollár 119.69 121.83 120.67 ECU. 15528 158.00 156,69 Korszerű svájci gépsort készítenek fel a szezonra A szerző felvétele
