Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-23 / 70. szám

KULTÚRA 1995. március 23., csütörtök ÁHZ és Kobayashi Babka József Nyíregyháza — A nyír­egyházi hangversenysoro­zat kiemelkedő eseményé­nek adott helyet a napokban a Bujtosi Szabadidőcsar­nok. A Nemzeti Filharmó­nia koncertjén a Magyar Állami Hangversenyzene­kar (ÁHZ) lépett fel Kobay­ashi Ken-Ichiro vezényle­tével. A ritka élménynek szá­mító est műsorán magyar szerzők -— Erkel, Dohná­­nyi, Bartók — művei szere­peltek. A két évtizede rész­ben hazánkban élő, kivéte­les adottságú karmester né­pünk zenéjét is teljesen „anyanyelvi” szinten mű­veli. Két zeneszerzőnk külön­böző. pontosan egy évszá­zad különbséggel megírt műveinek stílusváltásai — Erkel Hunyadi László nyi­tánya és Bartók Concertója — egyaránt hitelesen hang­zottak el a nevezetes hang­versenyen. Az Erkel-nyi­­tány tökéletes előadása sejt­hető volt. Kobayashi alap­jában véve romantikus egyénisége ellenére Bartók alkotásával is teljesen azo­nosulni tudott. Mesterien, egy bűvész ügyességével tudta Bartók érzékeny lel­kének minden rendülését visszaadni. Tudott lírai, dé­moni, könnyed, markáns, minden apró történést egy nagy ívbe foglaló lenni. Á mű alkalmat adott a zene­kar főleg fúvós művészei­nek, exponált szólók játszá­sára. A két zenekari szám kö­zött Dohmányi Hangver­senydarabja szólalt meg Petényi Miklós előadásá­ban. Á gordonkára és zene­karra írt mű igen ritkán hallható, pedig romantikus, elégikus hangvételével, gazdag harmóniavilágával, színes hangszerelésével idillikus hangulatával je­lentős alkotás. Perényi el­mélyült játéka, a mű befeje­zésének megszólaltatása maradandó élményt jelen­tett. A koncert végén a közön­ség ünneplését a zenekar Brahms V. magyar táncával köszönte meg. A Viellistic... ...Orchestra elnevezésű, francia tekerő-hangszeres együttes lép fel március 30- án 19 órától Nyíregyházán, a megyeháza dísztermében. (KM) Emlékünnepséget... ...tart — fennállása 25. év­fordulója alkalmából — a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szak­­középiskola március 24-én 9 órától a Móricz Zsigmond Színházban. (KM) A Smokie... ...együttes tagjai súlyosan megsérültek egy közleke­dési balesetben —Német­országban. A hetvenes évek népszerű brit rockcsapatá­nak kisbusza az autópályán felborult. A Smokie a kölni repülőtérre igyekezett, ami­kor a baleset bekövetkezett. Kvantum fantum... ...csapdája címmel mutat be zenés mesejátékot a Besse­nyei Színkör március 26-án 10 órától a nyíregyházi Kö­­lyökvárban. (KM) Gazsó Ferenc... ...oktatásszociológus tart előadást március 29-én 10 órától a megyei pedagógiai intézetben; 14 órától a kis­­várdai Bessenyei Gimnázi­umban. (KM) A január végén kezdődött Zámbó Jimmy-turné újabb állomása volt a napokban a nyíregyházi városi mű­velődési központ, melynek hangversenytermében a népszerű énekes két — teltházas — koncertet adott. A kiváló hangú sztár műsorában felcsendültek az ötö­dik — Jimmy's Roussos című — nagylemezének sláge­rei csakúgy, mint korábbi, hasonlóan sikeres szerze­ményei Elek Emil felvétele Ermitázsrongálók Moszkva (MTI) — A vi­lághírű szentpétervári kép­tárban, az Ermitázsban a lá­togatók körében az utóbbi időben oly gyakorivá váltak a képrongálások, hogy a múzeum a kiállított tárgyak védelmében mind több fest­ményt kénytelen üveglap mögé helyezni. A Szankt- Petyerburgszkije Vedomsz­­tyi című lap beszámolója szerint legutóbb a flamand. francia és orosz fesztészetet bemutató állandó kiállítás hat értékes darabját rongál­ták meg a látogatók. A ké­peken szerencsére csak a felső lakkréteget kaparták meg, maguk a vásznak nem sérültek. Az Ermitázs, a világ egyik legnagyobb képtára eredetileg az orosz cárok — II. Katalin által alapított — gyűjteményéből alakult ki. Az egész európai festésze­tet felöleli, grafikai gyűjte­ménye 40 ezer rajzot és 50 ezer metszetet őriz. Kettős szándék szorítása Az iskolák a szakmai vitákban mintha magukra maradtak volna mostanában ■•AV.VAVOV-SVASW.VAW.V.V.V.V.VASW.V.V.VAV.V.V.VZ.V.VAV.VZ.'.VAV.Är? Kuknyó János Nyíregyháza — Két lélek kellene most az iskolában, az egyikkel megélni a mát, a másikkal megtervezni a jö­vőt. A mát a restrikció szele járja át, és helyenként már viharrá dagadva megbontja a biztosnak vélt fedelet az iskola felett. Másutt, ahol még csönd honol, az vihar előttinek látszik. E vi­har előtti csend fülledt leve­gőjében a jövőről, a jövő isko­lájáról kell, kellene okos véle­ményt, bölcs gondolatokat al­kotva bírálni vagy helyeselni. A kulturális kormányzat mintha megunta volna az év­tizedes poroszkáló menetelést, a folytonos lába elé nézést, helyette inkább a jövőbe óhajt tekinteni. Az iskola világának átalakításával a szürke hori­zont megfoghatatlannak tűnő vonalát kutatja. Az iskolát fenntartó önkor­mányzatok a ma gondjaitól szorongatva mintha nem ven­nék a lapot. Az ő fogalmaik­ban a jövő, sőt a közeljövő is­kolája mindenekelőtt olcsóbb, takarékosabb intézményi ideát kell, hogy megtestesítsen. Két politikai szándék, két összerendezetlen cselekvés­sor, két akcióvá érlelődő fo­lyamat egyszeri és egyidejű megjelenése kétségtelenül an­­tinom helyzetet teremt az iskolában. Betegségtünetek A közoktatásnak ez az állapota hosszú lappangás után rend­kívül rövid idő alatt — mint a skarlát —, elborította a rend­szer testének csaknem minden pórusát. Az iskola ettől beteg­gé és lázassá vált, e kórosnak tűnő pszichés állapotában las­san már nem vevő a kulturális kormányzat nagyívű rendszer­­fejlesztő elképzeléseire. Az iskolarendszer szükségszerű és elkerülhetetlennek tűnő áta­lakítását mindinkább saját horizontjáról, privát, pillanat-Mihamarabb meg kell találni a helyünket... nyinak tűnő létérdekei optiká­ján keresztül hajlandó vizsgál­ni. Mindinkább csak önérde­ke, helyzetértéke szerint mi­nősít, támogat vagy elutasít. Ezáltal az iskolafokozatok kö­zötti belső fejlesztési elképze­lések konszenzusáról — sem rendszer, sem települési, sem kistérségi szinten — lassan­ként szó sem lehet. Elvonások Bármennyire is furcsának tűnik, az iskolák a szakmai vi­tákban, gondokban (NAT, tör­vénymódosítás) mintha ma­gukra maradtak volna. No, nem a szakma és nem a nagy politika (politikai pártok) ré­széről tátong az űr, e terüle­tekről még olykor-olykor túl­zónak is tűnik az aktivitás. Az egyes iskola számára inkább a helyi társadalom, még inkább a helyi önkormányzati hata­lom passzivitása a nyugtala­nító. Részükre ennek inkább a megérzett. ún. tudatalatti meg­fogalmazásban van üzenetér­téke. Azaz az iskolafenntartók tudják, amit tudnak. Tudják, mi a valóság, így számukra költségvetésük nyomorúságos helyzetének ismeretében ezek a szárnyalások anakroniszti­kusnak tűnnek. Ok másfajta, másféle straté­giában gondolkodnak, a költ­ségvetési kiadások fillérjeinek összegyűjtésében, ami a szak­mai nyelvén nem jelent mást, mint iskolák, tanuló- és nap­köziscsoportok, szakkörök és más tanórán kívüli tevékeny­ségek megszüntetését, tanulói és tanári (óra) kedvezmények szűkítését vagy elvonását. E sorsdöntő kérdésekben a pénz és a mögötte álló financiális bürokrácia hatalma a szaktár­cáénál sokkal nagyobb és meghatározóbb. Ez a bürokrá­cia, kezdve a pénzügyi kor­mányzattól, lefelé az oktatást finanszírozó intézményekig, e kérdésekben mind ez ideig lé­nyegében nem foglalt állást. Úgy tűnik, e folyamatokban anonimek akarnak, tudnak is maradni. A dologban azonban éppen ez a ma terjedő szakmai skizofréniának a táptalaja, a mögötte terjedő nyugtalanság alapja. Ha ennek a párbeszédnek a hiányát sikerülne valamilyen mértékben is csökkenteni, ha a konszenzuskeresés nyomán az iskola ebben a folyamatban Harasztosi Pál felvétele nem csak a végrehajtás gyöt­relmeire volna kárhoztatva, akkor talán — a helyzet súlyát és felelősségét megértő part­ner pozíciójából — e csupán financiálisnak tűnő folyama­tokat is jobban össze lehetne kapcsolni az ágazati szakmai fejlesztési elképzelésekkel. Kitörési pontok Vagyis ezt az egész — hang­súlyozom, elkerülhetetlennek tűnő folyamatot — döntően az elvonásokra és feladatellátás szűkítése stratégiájára épülő fenntartói magatartást fel lehetne és fel is kellene váltani egy, e negatív tartalmú kény­szerlépéseket is integráló fej­lesztési stratégiával. Ha ugyanis egy intézmény lehetőségeit, szakmai mozgás­terét egyoldalúan csak szűkí­teni próbáljuk, azzal az intéz­mény degradációjának, egyér­telmű szakmai leépülésének pszichikai alapozását is elvé­gezzük. Ezért is minden szi­tuációban meg kell keresni és támogatni kell azokat a szak­mai innovációs pontokat, fej­lesztési lehetőségeket, melyek nyomán a rendszer moderni­zációja megalapozható. Polchy, az ismeretlen epikus Ihletadó: a mondákkal övezett Szép asszony dombja Mizser Lajos Nyíregyháza — Pesty Fri­gyes 1864. évi kéziratos Helységnévtárát olvasva, ér­dekes adatra bukkantam. Székely József, Tarpa mező­város jegyzője a következő­ket írta: ...a' Polchy István volt megyei Levéltárnok ál­tal versekben szerzetett Szép asszony dombja czímű hős költeményben 1222. év tá­­lyán említést tétetik Tarpá­­ról is, mellyet akkor a’ Tar­­pai Nemesség birt”. Ki is volt Polchy István? Sem Szinnyei hatalmas munkája, sem az irodalmi lexikonok nem említik a nevét. Vezeték­nevéről ítélve (Polchy, azaz Pócsi) Szabolcs megyei szár­mazású lehetett. Elbéné Mes­ter Magdolna segítségével azonban többet is megtudtam. A Beregszászon megjelent Bereg című hetilapban Könye Nándor, a neves filológus 1895-ben ismertetést ad róla és főképpen művéről. Kevés adat Ezek szerint Polchy István az 1830-as években Bereg megye főlevéltárnoka volt. Nem eposzt írt, hanem el­beszélő költeményt. Ez a csaknem 500 versszakból álló mű nyomtatásban nem jelent meg, kéziratban terjedt, s a pataki vagy debreceni diákok a kor szokásának megfelelően több másolatot készítettek (egy ilyen került Könye Nán­dor kezébe). így nem lehetett nagy a példányszám, de hogy ismerték — legalábbis Bereg­­ben — bizonyítja a tarpai jegyző. Mivel Polchy István életútja csaknem teljesen is­meretlen, meg kell elégednünk e csekélységgel. Szokványos történet A romantikus hangvételű, fél­­rífnes, négysoros strófákból álló művön erősen érződik Kisfaludy Sándor hatása. Rí­melése sokszor döcög, gyako­riak a ragrímek. Tárgya II. András idejéből való. A szer­zőnek nagyon biztos történel­mi ismeretei vannak, s a Be­regszász környéki mondákat is összegyűjthette. így munkájá­ban a történelmi elemek ke­verednek a mondákkal. A vers témája eléggé szokványos sze­relmi történet — meglehetős tragikus hangvétellel: Dohos Ilka és Mike Bálint szerelme, házassága. S nem hiányozhat belőle a gonosz sem Kankó rablóvezér személyében. Az ő ármánykodása, illetve Ilka iránt érzett vonzalma a vesz­tett párviadal után sem szűnik meg! Elrabolja az asszonyt, s mikor Dobos György, a fivére a király hadával bekeríti a rablókat, Kankó megöli Ilkát. O maga sem menekül meg, ki­­ömlő vérétől lesz a patak neve Vérke. A király dombot emel­tet a meggyilkolt asszony em­lékére. De nézzük Polchyt is! Ama hegyektől délfelé Túl a vizen s térségen AU, hol mondják, az Endrének Tábora állott régen. Szép asszony dombjának mondja Ezt még ma is a köznép. Lássuk meg ki volt s mikor élt Ez a szerencsétlen szép. Könye Nándor a mű alapján meg is határozta a helyet: Me­­zőgecse (Gecsa), Baktapuszta és Nagyborzsova (Borzsava) között. Természetesen több helység neve is szerepel a mű­ben, pl. Jánd is. Irodalmi érték Sok momentumból következ­tethetünk: Polchy István gaz­dag történelmi ismereteihez megkereste (és meg is találta) a megfelelő mondákat, s nem ő találta ki őket. És ezeket verssé formálta. A vámpír Nyíregyháza (Szi. E.) - Hollywoodban 1995 az image-váftás éve, Az idei, talán, egyik legnagyobb meglepetést Amerika ügyeletes szépfiúja, a ti­nilányok bálványa, Tom Cruise okozta, aki legú­jabb horror(! (filmjében. az Interjú a vámpírral című­ben nemcsak a fogait vil­logtatja, hanem keményen „oda is harap”...A mű sze­reposztásának bonyodal­mai már a bemutató előtt felhevítették az érzelme­ket. A megfilmesített re­gény írónője, Anne Rice ugyanis nem találta aikal­­masnik a vámpír. Lcstat szerepére —- aki a könyv szerint „hatalmas, vonzó, szőke, hím” , a pöttöm­nyi (1,64 m), kollégiumi szívtiprót, Cruise-t. A szerepet végül mégis ő kapta meg. 1'orn ezzel a megdöbbentő alakítással a kíméletlen, arisztokratikus verszopé szerepében, nem hagy kétséget bennünk szí­nészi tehetségét illetően. A film sikeréhez nem kis mértékben hozzájárult Nett Jordan értő rendezése, va­lamint a GN'R slágergya­­nús dala (SYMPHÁTY FOR THE DEVIL). —-------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents