Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-22 / 69. szám

1995. március 22., szerda KULTÚRA A magyar nyelv hetén Minya Károly Korábban úgy gondoltam, hogy csak a címfestőknek, dekoratőröknek van nagy hatalmuk. Hogy miben? Nos abban, bár kétségtelen, ez csekélykének tűnő hata­lom, hogy az általuk rosszul kiírt cégtáblák, reklámtab­lók helyesírási romboló ha­tása óriási. Nap mint nap látjuk, ol­vassuk, s azt hiszszük ró­luk, hogy helyesen vannak leírva. Lehetnének úgy is, ha a címfestők kézbe ven­nék időnként a Helyesírási kéziszótárt. Bizonyára a megrendelők is elfogadnák a javítást. A legújabb Édes Anya­nyelvűnk folyóiratban Graf Rezső egy új veszélyforrás­ra hívta fel a figyelmet. Mégpedig arra, hogy a pénztárgépkészítők nem veszik figyelembe a kelte­zés helyesírását. Pedig négyféle is elfogadható: 1995. március 15., 1995. III. 15., 1995. márc. 15., 1995. 3. 15. Sajnos a gyár­tók megtalálták a hatodik, hetedik és nyolcadik kel­tezésformát, amelyek hely­telenek: 15/03/95, 15-03- 1995,95.03.15. Mint látha­tó kettőben a magyarostól eltérő — fordított — a sor­rend idegen mintára. Profán viszonyítással élve mond­hatjuk: attól még nem lesz olcsóbb a termék, ha helye­sen van írva a cégtábla, a blokkon a keltezés, de azt hiszem mindenki beláthat­ja, nem kis jelentőségű. Hi­szen korábban azért vol­tunk bizonytalanok a víz, hír, szín, húsz, múlt, fűz, tűr stb. szavak helyesírásában, mert a külföldön gyártott írógépeken nem voltak meg ezek a hosszú magyar ma­gánhangzók. Az idén tavasszal a ma­gyar nyelv hetén a megszó­lítottak azzal tennék a leg­nagyobb hasznot, s szolgál­nák a magyar nyelv ügyét, ha elkezdenék kijavítani a hibákat, s ezzel kifejezésre juttatnák azt, hogy tisztelik anyanyelvűket, a nyelvvé­dőket. Márpedig aki tisztel, az tiszteltetik is. Debrecenben... ...vendégszerepei a Manda­la Színház. A nyíregyházi társulat hat előadást tart: A padlás és a Krétarajzok cí­mű produkciót viszi színre. (KM) Zenés mesejátékot... ...mutat be a Holló együttes a VMK-ban március 30. A közkedvelt együttes A Bo­lond kalapja című darabbal örvendezteti meg a gyere­keket két előadásban. (KM) Krúdy Gyula... ...írói munkásságába a dol­gok misztériuma címmel tart előadást Papp D. Tibor a Jósa András Múzeumban március 27-én. (KM) A Los Andinos... ...együttes koncertezik a kisvárdai művészetek házá­ban március 30-án. Az ösz­­szejövetelen táncház is lesz. (KM) Francia... ...művészek is részt vesz­nek a nyíregyházi Művé­szeti Hetek programjában. A Viellistic Orchestra teke­­rős együttes a Megyeháza dísztermében lép fel már­cius 30-án. (KM) Nincs szebb a szabatosságnál! Mizser Lajos A címet nem én találtam ki, hanem Jókai Mór. Az 1858-ban a mindössze négy hónapot megélt Üstökös című lapjában kissé vitriol­ba mártott tollal írt egy szösszenetet. Jogos felhá­borodással, mivel sok ma­gyar helységnevet németül írtak ki az állomásokon. Utal is rá, hogy Érsekújvár­ból Neuhausel, Esztergom­ból pedig Gran vált. Ezek után megenyhült az író, és újabb ajánlatokat tett: Tür­kise her-Sankt-Niko laus (Törökszentmiklós), Haj­­ducken Wütender Arme­nier (Hajdúböszörmény, igaz az utótagot bősz ör­­mény-nek értelmezte), Prü­gel C (Verőce). Vannak cifrábbak is: Schwertges­­tank-Neues-Quartier (kard+szag+új-(-szállás, azaz Karcagújszállás), Be­zahl Colonie (fizess, gyar­mat, azaz Füzesgyarmat). Azóta eltelt néhány év, változtak az idők, nem né­metül, hanem más nyelven akarunk tudni mindent. Mit csinálunk, ha megyénket meglátogatja egy ánglius vagy egy amerikánus: Nyil­ván számukra nem monda­nak semmit helységneve­ink, sőt a kiejtésükkel is problémák adódhatnak. Célszerű volna lefordítani őket, főleg ha a falusi turiz­mus népszerűsítését is fi­gyelembe vesszük. Nyír­egyháza, azaz Birchone­­house városában tanácsokat kaphatnak, hol lehet kelle­mesen eltölteni az időt a megyében. Az egyszerűb­bek: Greatfisher (Nagyha­lász), Guard (Őr), Hall (Te­rem), Letters (Levelek), Lip (Ajak), Tanner (Tímár). A közepesen nehezek: Bee­­winters (Méhtelek), Cus­­tomsfather (Vámosatya), Nurse on Tisza (tiszada­­das), Sunage (Napkor), Whitecolonie (Fehérgyar­mat), Yoursham (Sonkád). Vannak nehézkesebb helységneveink is, de némi leleményességgel meg­oldható az érthetőségük egy angol anyanyelvű számára is: Birchyelp (nyír+csaholj, azaz: Nyírcsaholy), Blue­­bohemian (kék-cseh, tehát Kékese), Earimplore (fül+esdÉ Fülesd), Great­­boyseout (nagy+cserkész, magyarulÉ Nagycserkesz, az ékezet ne zavarjon ben­nünket, mert az az angolban nincs), Matthewsplinter (máté+szálka, nekünk Má­tészalka, azaz ékezet itt sem okozhat problémát), Pu­­tyonder (rak+amaz, tehát Rakamaz). An Érettségi és más alternatívák Kiszámíthatatlan, hogy érettségi után az 5-6. osztályra hányán maradnak Molnár Károly Mátészalka — Az új oktatási törvény értelmében az 1995 /96-os oktatási évben utoljára lehet beiskolázni az eddig megszokott szakképzési rend­szerben. A jelenlegi elképze­lés szerint az 1996/97-es tan­évre felvettek majd az új szak­képzési törvénynek megfele­lően szerezhetnek szakképesí­tést az Országos Képzési Jegy­zékben szereplő szakok, szak­mák közül. Miként készültek fel a megye egyik rangos isko­lájában, a mátészalkai gépé­szeti szakközépsikolában? — erről kérdeztem Pankotai Fe­renc igazgatót. — A változások lényege: a középiskola első és második évében nem lesz szakképzés. Az általánosan művelő tár­gyak, ismerettömbök oktatá­sára kerülhet sor. Később is nagyon fontos az érettségire való felkészítés, emellett vi­szont szakközépiskolában sor kerül szakmacsoportos szak­mai alapképzésre. A speciális szakoktatásra majd az érettsé­git követően kerül. sor. Ezek a változások alapvetően két problémát vetnek fel. Az első két évfolyamon ugyanazon tantárgyakat kell tanítani, mint a gimnáziumban. A másik, mi-Számítógépek előtt vei szakképzés nem lesz, az el­ső, második osztályban, illetve a négy évfolyamon, gondot je­lent a szakoktatók, illetve a szakmai elméletet oktató pe­dagógusok majdani foglalkoz­tatása. □ Ön egyike volt azoknak, akik az egyik bizottság tagja­ként megismerte a stratégiát, hogy lehetett ezt hasznosítani saját iskolájában? — A tantestületnek, illetve a városi képviselő-testületnek javasoltam a közös alapozású szakközépiskolai képzés beve­zetését. Ez a volt Ágoston-féle kísérletre alapozható, hiszen az első két évben mindhárom A szerző felvétele szak tanulói ugyanazokat a tárgyakat tanulták, s csak a harmadik, negyedik évben szakosodtak egy-egy speciá­lisabb szakmára. Tanítunk földrajzi, biológiát, művészeti ismeretet és informatikát. Ez utóbbi tanításához helyi isko­lai tantervet készítettünk, ezért, hogy megfelelő modern ismereteket tanítsunk. Kihasz­náltuk a nyelvoktatásban rejlő lehetőségeket, s emelt óra­számban elkezdtük az orosz nyelv mellett a német és az an­gol tanítását. □ Milyen megoldás kínálko­zik a pedagógusokat illetően? — Igazából nem látom a probléma végét. Kiszámítha­tatlan például, hogy érettségi után az 5-6. osztályra hányán maradnak, hiszen a jók felső­fokú iskolákba mennek, töb­ben érettségivel kívánnak dol­gozni. Ha az üzemek nem lépnek fel munkaerő-igénnyel, nem választhatják a tanulók a gép­ipari szakmákat. Az is elkép­zelhető, hogy a szakképző in­tézmények a jelentkezők át­irányításával tudnak csak cso­portot indítani. Még azzal a gondolattal is meg kell barát­koznunk, hogy nem indul min­den évben azonos technikai osztály. Élni kívánunk a NAT biztosította szabadsággal. Amennyiben a tanműhely ka­pacitása lehetővé teszi, mint­egy politechnikai képzéssze­­rűen oktatjuk a tanulókat a gé­pészeti ismeretek alapjaira. □ Sokat hallani a kétszintű érettségiről. Úgy tudom Önök e témában is kísérleteztek. — A kétszintű érettségi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tanuló dönti el, melyikre je­lentkezik. Az alsószintű érett­ségi nem jogosít továbbtanu­lásra, csak a felsőszintű. Mi összevont érettségi felvételi vizsgákat szerveztünk. így nem félünk a kétszintű érettsé­gi vizsgától sem. Nehéz szabad embereket nevelni Vincze Péter OC»»OC-X<>»COCCt«<OCCOOOi»OOOaOOOOC<OCiCO>»COC<»»OCOOJOOOOOOO»XOO'X»»CCOX Kisvárda — A Budapesti Mű­szaki Egyetem Műszaki Pe­dagógiai Tanszékének, köz­oktatási vezető szakának vég­zős, általános iskolai igazgatói csoportjának hallgatói Kisvár­dán tartották meg konzultá­ciójukat a 111. Sz. II. Rákóczi Ferenc Szakközép és Szak­munkásképző Iskolában. A konzultáció egyik blokkja Az iskola mai problémái címet vi­selte, ahol elhangzott egy na­gyon megszívlelendő mondat, az egyik hallgatótól. „Megalá­zott létbizonytalanságban élő emberek, nem tudnak szabad embereket nevelni” — e mon­datra kértünk választ Mezei Gyula egyetemi docenstől, a képzés vezetőjétől, hogy való­ban ez a mai iskola egyik leg­fontosabb problémája? — Igen, a legfontosabb. De ehhez tartozik még, hogy azok az emberek, akik nem tudják, hogy mire készítik fel a gye­rekeket, nem látják munkájuk értelmét, sőt azt látják, hogy a társadalmat egyáltalán nem ér­dekli, hogy ők milyen haté­konysággal dolgoznak. S ez a társadalom nem tart igényt ar­ra, hogy egy szakmai ellen­őrzés folyjék az iskolában, a tanulók tudását neveltségét mérjék, s ezáltal munkájuk ha­tékonyságát. Hanem egy telje­sen más, külső, kapcsolt szem­pontok alapján vagy éppen kapcsolatok alapján ítéljék meg a pedagógusokat. Nyilat­kozatok tömkelegé szól a pedagógusok százai, ezrei munkanélküli lehetőségeiről. Állandóan riogatják az embe­reket az óraszámok emelésé­vel és jelenleg semmiféle ki­utat nem látnak. Úgy tűnik, hogy nincs egyfajta programja az iskola gazdaságosabbá téte­lére éppen az oktatási hatósá­goknak, szerveknek. Amikor azt látják a pedagógusok, hogy a vezetés éppen olyan bizony­talan mint ők. Amikor az em­berek létbizonytalansága mér­hetetlen módon megnő. Ebben az esetben képtelenek szabad embereket nevelni. A mai helyzetre inkább a teljes anar­chia jellemző. A gyerek ér­deke itt huszadlagossá válik, pedig számára ez a legfon­tosabb. □ Miért képezik magukat ezek a pedagógusok, igazga­tók? — Azért, hogy meg tudja­nak felelni annak, hogy ve­zetők. Meg tudjanak felelni szakmailag, s hogy kialakul­jon bennük egy menedzser­­szemlélet. Hogy hogyan lehet az iskola bevételeit növelni, s ezzel is többet tudjanak fordí­tani az oktatásra. Nagy szó, de mégis azt mondom, hogy az emberek önmegvalósításukért tanulnak, áldoznak. Ha ön­magukat tudják megvalósí­tani, tudatos vezetővé válik, abban az esetben ennek az eredménye a gyerek munkájá­ban is meglátszik. Hangsúlyo­zom, hogy egy-egy iskola végezhet jó és jobb munkát. De ha az egész rendszer ma nem fogékony arra, hogy mit tanulnak a gyerekek, akkor ezt tulajdonképpen nem lehet javítani. □ Tanár úr, hogyan látja a több mint hat éve folyó NAT és az iskolaszerkezeti vitát? — Legyen NAT. A leg­rosszabb NAT is jobb mint a teljes anarchia. Az iskolaszer­kezethez hozzányúlni pénz nélkül csak az élettől elru­gaszkodott emberek tehetik. Az iskolaszerkezet, az egy na­gyobb átalakítás, melynek megvalósítása nagy pénzekbe kerül s végrehajtását nem egy­szerre, hanem csak fokoza­tosan lehet végrehajtani. Világos, hogy jó dolog ha elsősorban az alsó tagozat ta­nítási-tanulási ideje bővül. El­sősorban azért, mert ott kész­ségeket fejlesztenek. Nem úgy, mint ahogy elhangzott, hogy tartson tovább a gyer­mekkor, hanem azért, hogy alaposabb gyakorlásra legyen mód. Meg lehessen alapozni a további tanulást. De olyan iskolaszerkezetre van szükség, amely nem réte­geket, akár települési, attól függően, hogy hol lakik, vagy attól függően, hogy milyen az anyagi kondíciójuk a szülők­nek, nem taszít a mélybe. Nem hoz létre egy mesterséges sze­lekciót. Az iskolaszerkezethez na­gyon óvatosan kell nyúlni, s elsősorban a tartalmat kell meghatározni és csak folya­matosan lehet a szerkezetet megváltoztatni. Ha az iskolában főzhetnék az ételt Sánta János Sóstóhegy — A legfőbb kér­dés most még az a Szabó Lő­rinc Általános Iskolában, hogy mikor lehet enni? Jó ideje az is beszédtéma, miből? Hamaro­san választ kell adni arra is, hogy mit? Legizgatóbb mégis az lehet, hol? A sóstóhegyi iskolának nem volt főzőkonyhája. Ma sincs. Az ebédet valaha a szomszéd­ban lévő termelőszövetkezet biztosította. Évek óta már Nyíregyházáról hozzák, a 15- ös iskolából. Mire kiérnek ve­le, bizony már nem olyan, mint odabent, a jósavárosi is­kola éttermében. — Idén augusztus 1-jétől átkerül a 15-ös iskolában lévő konyha a római katolikus egy­ház tulajdonába. Új helyzet áll elő, amit meg kell oldani, mondja Czövek Istvánné, a sóstóhegyi iskola igazgatónő­je. Legjobb persze az lenne, ha felépülhetne a rég várt új ebédlő és a konyha, s itt hely­ben főznének. Most ugyanis egy tantermünk van ebédlő céljára. Itt étkeztetjük a 310 gyereket, és az alig 7,5 négy­zetméteres folyosón pedig a felnőtteket. Majd 400 adagot osztanak ki az aprócska és el­használódott tálalóból. Nyolc turnusban kénytelenek ebédel­ni a gyerekeink. A körültekin­tő szervezés ellenére is el­húzódik a koszt kiosztása dél­után kettőig. A gyerekek kénytelenek kint az udvaron is várakozni, sorban állva, türel­metlenkedve. Az eszközök felújítására, kicserélésére sem fordítottak már gondot pár éve, hiszen ígéretet kapott az iskolánk egy új konyhára. A jóváhagyott tervek a fiók­ban lapulnak. Az előző köz­gyűlés már határozatot hozott a kivitelezésre, de a munkák elkezdését akkor elsodorta a hasonló orosi objektum meg­építése. — Valóban így van, erősíti meg Földesi István, az új nyír­egyházi önkormányzat sóstó­hegyi képviselője, az iskola előző igazgatója. Az építést akkor halasztották el először egy évvel, amikor Orosnak életveszélyessé vált a konyhá­ja, s oda kellett a pénz. Itt, Sóstóhegyen 600 adagos konyháról és 120 férőhelyes étteremről van szó. Mivel a településen nincs közkonyha, így ilyen célokat is kielégít­hetne. Innen jelentős minőség­­romlás nélkül vihetnék át az ebédet az óvodába és róka­hegyre, az idősek otthonába. Mivel a jelenlegi kicsi tálaló­­konyha alaposan elhasználó­dott, annak a felújítása is tete­mes pénzbe kerülne, mégsem oldana meg semmit. Magam is azt szeretném, ha mihamarabb megépülhetne ez a konyha. Teret nyerne az iskola, a tan­termet oktatási célokra hasz­nálhatnák. Az új épületrész közműve­lődési intézményként is funk­cionálhatna. Az sem elhanya­golható szempont, hogy vele bevételhez is juthatna az isko­la. Hírcsokor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents