Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995. március 2., csütörtök KULTÚRA Kodály élő öröksége Tárcái Zoltán Nyíregyháza — A Magyar Kodály Társaság megyénk­ben működő tagcsoportja — az országban elsőként — 1985 márciusában ala­kult meg. Minden hivalko­dás nélkül elmondható: tar­talmas évtized áll mögötte. Ha csak arra utalok, hogy a kezdeti 80 fős tagság azóta megháromszorozódott, már ez is jelzi a testület életere­jét. De erről tanúskodik az a közel száz esemény, amely a társaság égisze alatt jött létre: jubileumi megemlé­kezések, hangversenyek, tudományos konferenciák és előadások, nem utolsó sorban hazai és külhoni utazások jelentettek mara­dandó élményt a résztve­vőknek. A siker egyik titka tagsá­gunk és a szűkebb vezető­ség aktivitása. De ugyan­így, ha nem nagyobb mér­tékben az érdem azoké, akik munkánk során szö­vetségeseink voltak, s akár szellemi, akár anyagi téren támogatták terveink meg­valósítását. Nyugodtan el­mondható, hogy folyamato­san élveztük a megyei és városi vezetőség pártfogá­sát, a társintézmények együttműködő készségét. Elég megemlíteni, hogy a gazdasági ügyek szakértel­met kívánó vitelét korábban a tanárképző főiskola gaz­dasági hivatala, 1990-től pedig a Váci Mihály Műve­lődési Központ vállalta. Szakmai téren állandó part­nerként számíthattunk a vá­ros művészegyütteseire, például a Kodály nevét vi­selő iskola ideális körülmé­nyeket teremtve adott ott­hont szinte valamennyi ren­dezvényünknek, arról nem is beszélve, hogy az iskola kórusai Szabó Dénes és He­gedűs Istvánná vezetésével hány alkalmat tettek vonzó­vá és felejthetetlenné. De a többi énekkar is, az Anony­mus Kamarakórus — Fe­­hérné Székely Ildikó, az IZB Kórus — Gebei József, a Nyíregyházi Vegyeskar — Fehér Ottó vezetésével számos alkalommal szere­pelt koncertjeinken. Ez a pár sor nem alkal­mas mélyebb összegezésre, de akik részt vettek egy-egy Kodály-esten, akár a római katolikus templomban, akár a két nagyszabású jubile­um, Kodály 1937-es, illetve 1942-es látogatásának 50. évfordulóján, átélhették, mit jelent Kodály szellemi öröksége, zenéjének lélek­formáló, összekovácsoló ereje. Társaságunk célkitűzése is csak az lehet, hogy ka­pukat nyisson egy szebb, jobb és boldogabb s így mindenképpen emberibb világ felé, Egyre sivárodó napjainkban nagy szükség van erre. Matekosok díjesőben Nyíregyháza (KM - K. J.) — Az Ambrózy Géza nevét viselő középiskolai mate­matikaverseny megyei for­dulóját követően, ünnepé­lyes eredményhirdetést tar­tottak a napokban a megyei pedagógiai intézetben. Az előválogatókon részt vett 1700 tanuló közül év­folyamonként 25 diák jutott be a megyei döntőbe. Kate­góriánként — terjedelmi okokból — csak az arany­érmeseket soroljuk fel az alábbiakban. Első osztály: Koch Jó­zsef, Szent I. Gimnázium, Nyíregyháza (tanára: Nagy­idat Sándorné). Speciális tantervű: Simon Barna, Krúdy Gy. Gimnázium, Nyíregyháza (tanárai: Konczné V. L., Kiss Sándor. Második osztály: Kovács Krisztina, Széchenyi I. Szakközépiskola, Nyíregy­háza (tanára: Toronyi Kata­lin). Speciális tantervű: Kántor László, Krúdy Gy. Gimnázium, Nyíregyháza (tanára: Háhn Ferenc). Harmadik osztály: Nagy Zoltán, Zrínyi I. Gimnázi­um, Nyíregyháza (tanára: Bartha Dénesné). Speciális tantervű: Homoki István, Krúdy Gy. Gimnázium, Nyíregyháza (tanárai: Ba­logh Emil, Kiss Sándor. Negyedik osztály: Zsóka Zoltán, II. Rákóczi F. Gim­názium, Vásárosnamény (tanára: Trencsényi Miklós. Speciális tantervű: Szabó József, Krúdy Gy. Gimná­zium, Nyíregyháza (tanára: Balogh Emil). A finisben győztesek és a helyezettek az okleveleken kívül az Országos Takarék­­pénztár és Kereskedelmi Rt., a Pedagógiai Intézet, valamint a Bolyai János Matematikai Társulat aján­dékutalványát vehették át kiváló teljesítményük elis­meréseként. Arany János... ...balladamondó versenyt rendeznek március 2-án 14 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központ ka­maratermében. A megyei döntőben húsz középisko­lás küzd a helyezésekért, a jutalmakért. (KM) Közönség előtti... ...rádiófelvételre készül a Hangsúly című, hangos iro­dalmi és művészeti folyó­irat szerkesztősége. A hely­szín ezúttal Nagykálló lesz, az időpont pedig várhatóan április 21. (KM) Halász Judit... ...koncert lesz március 3-án 11 órától a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csar­nokban. A gyerekek ked­venc énekes-színésznője legújabb LP-je anyagát mu­tatja be. (KM) Ráckevei Annának... ...a Művész Színház tagjá­nak ítélték az idei Men­­sáros-díjat, amelyet a Men­­sáros László Emlékére Ala­pítvány hozott létre. (MTI) Makettkiállitás... ...nyílt a szolnoki városi művelődési központban. Az ötödik alkalommal megrendezett országos tár­laton az eredetitől csupán méreteiben különböző köz­lekedési eszközök és figu­rák láthatók. (MTI) Fesztivál lesz Kisvárdán A bemutatókkal egy időben rendeznek szakmai napokat, megbeszéléseket Bodnár István Kisvárda (KM) — Gyakran utazik mostanában külföld­re Nyakó Béla, a kisvárdai Várszínház és Művészetek Házának igazgatója, és a te­lefonbeszélgetések száma is megsokszorozódott. Az utol­só egyeztetések folynak; ha­marosan összeáll a hetedik Határon túli Magyar Szín­házak Fesztiváljának a vég­ső programja. Ami már biztos, az idén május 27. és június 4. között rende­zik a fesztivált Kisvárdán. Ér­dekessége, hogy rajta a New- York-i Magyar Színház társu­lata is részt vesz. A tengeren­túlról még egy társulat jön a szabolcsi városba, á Torontói Magyar Színház; a kanadaiak két éve, 1993-ban mutatkoztak be a seregszemlén. A környe­ző országokból további tizen­két színház érkezésére számí­tanak a fesztivál szervezői. Szabadkaiak A legtöbb társulat az idén is Erdélyből jön, nyolc ottani színház képviselteti magát a találkozón. Rajtuk kívül két szlovák, egy kárpátaljai társu­latot várnak, s a nemrég ala­kult Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is jelezte rész­vételét, és az újvidéki teátrum is fellép. Az idén is rendkívül színes műsor várja majd a nagyérde­műt. A társulatok jórésze ugyanis már kijelölte azokat a darabokat, amelyekkel részt Tavaly a marosvásárhelyiek Sütő András Ugató madár című darabját mutatták be Kisvárdán Balázs Attila felvétele kívánnak venni a fesztiválon. A versenyprogramban egy­aránt található vígjáték és drá­ma, régebbi és avantgárd da­rab. Néhány csemege — ízelí­tőül. A kassai Thália Színház a Becsületbeli ügy című darab­bal jelentkezett. A komáromi­ak Molnár Ferenc Liliom cí­mű tragikomikus játékával ör­vendeztetik majd meg a kö­zönséget. Equus és Godot A szatmárnémetiek Bulgakov Kutyaszív című darabját vi­szik színre, míg a nagyvá­radiak a Kakukkfészek című darabbal jönnek Kisvárdára. A programban szerepel ezen kívül Goldoni Hazug című darabja, az Iphigénia Aulisz­­ban című dráma, továbbá Shaffer Equus-a, Robin White Katonák és Becket Godot-ra várva című színműve. Remélhetőleg az idén is lesznek majd tájelőadások me­gyénk településein. A támo­gatások mértékétől függ, hol és hány előadásra számítha­tunk. A tájelőadások program­ja is színesnek és változatos­nak ígérkezik: a Tigris a ga­rázsban című zenés bohózat, a Paraszt Dekameron, a Tűvé­­tevők, Edit és Marlene, Márai egyfelvonásosai, és a Pinochió kerül majd színre több tele­pülésen. Bizonyára nagy sikere lesz az amerikaiak zenés darabjának, amelyben egy énekesnő Erdélytől a Broodway-ig kalauzolja el a zene nyelvén a nézőket. A fővárosban is Az máris biztos: a fesztiváldí­jas előadást a budapesti szín­házkedvelők is megtekint­hetik, a győztes társulat június 7-én fellép a fővárosban. A fesztivál fővédnöke az idén is Göncz Árpád köztár­sasági elnök. A zsűritagokra a színházi szövetségek tesznek majd javaslatot. A fesztivállal egy időben most is rendeznek majd szakmai napokat, meg­beszéléseket. Aggályos közoktatási jövőkép Budapest (MTI) — Szöllősi Istvánná a Pedagógusok Szak­­szervezetének főtitkára sze­rint, a pénzügyminiszter Bok­ros Lajos programja nem felel meg a kormányprogramban szereplő alapvető oktatáspoli­tikai célkitűzéseknek: az isko­láztatási esélyegyenlőség megteremtésének és az érett­ségizettek, illetve a felsőokta­tásban részt vevők számará-Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Szoká­sos napjainkban mindenféle vál­ságot emlegetni. Ennek még előnye is van, hi­szen — mint mondják — a válságos időszakoknak termé­kenyítő hatásuk is van. Ve­gyük mindjárt a költészetet. Magyarországon nem a líra van válságban, hanem a könyvkiadás nem találta még meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel a verseskötetek megjelentetése elviselhető veszteséggé válhatna. Mert so­hasem lesz nyereséges. A költők most is írnak, most is szembesülnek a valósággal, szeretnek vagy kétségbeesnek, ámulnak és felfedeznek. Leg­feljebb a fiókok terhe növek­szik. Szerencsére olykor felbuk­kan valaki a reménytelenség­ből, és segít azoknak, akik a leginkább rá vannak szorulva. Ezt tette a Kölcsey Társaság is, amikor legutóbb megjelen­tette Gál Éva Emese verseskö­tetét. Csak dicsérni lehet érte. Gál Éva Emese nem isme­retlen a verskedvelők táborá­ban, még akkor is, ha elsősor­nya növelésének. Az ismer­tetett célkitűzések szempont­jából értékelte a közoktatás fejlesztésének stratégiájáról, a közoktatási törvény módo­sításáról és a nemzeti alaptan­tervről napvilágot látott vi­taanyagokat, valamint a peda­gógusképzésnek és az oktatási szféra pénzügyi feltételeinek kérdéseit. Az első téma kap­csán kiemelte: az iskolaszer­ban Románia magyarlakta területein van jelen. Hazánk­ban 1981-ben publikált elő­ször verset az Új írásban, s az­óta kevésszámú irodalmi fóru­maink közlik írásait. Kötethez mégsem tudott jutni. Pedig régóta nem azon kell meditál­ni, hogy Gál Éva Emese versei érdemesek-e rá. Az ígéretek­ből sohasem lesz polcra for­gatható kötet. Annak ellenére fontos lenne egy magyarorszá­gi kötet megjelenése, hogy az voltaképpen azokhoz nem jut­na el, akiknek a sorsát a köl­tőnő felvállalta: a Romániában élő magyarokhoz. Gál Éva Emese férfias erő­vel és keménységgel fogal­maz, amikor a kissebbségi sors fájdalmait, reménytelen helyzeteit idézi. „Helyt kell állnunk! csak legyen még miben! / Nemzetiségi létünk már kijátszott: I Úgy csal meg ez a fojtó szerelem, t hogy konok hűsége a konok átok!” A költőnő kulcsszavai a nincs, a nem lehet. Az igeszemlélet a lezártságot, a befejezettséget, a visszavonhatatlanságot su­gallja. Ebben a helyzetben sokat segít a forma fegyelme. Jó lát­ni (és olvasni), hogy a költőnő nagy biztonsággal bánik a kü­lönböző versformákkal. Ez kezet átalakításának prob­lémáját, és ezzel összefüggés­ben aláhúzta: a szakemberek úgy látják, hogy a stratégiáról szóló dokumentumban felvá­zolt 6+4+2-es pedagógiai kép­zési szintek szükségszerűen ehhez a felosztáshoz igazodó iskolaszerkezetet alakítanak ki. A szakszervezeti vezető ennek alapját abban láttatta, hogy az önkormányzatok az életet azonban nem jelenti a konzer­vatív szemléletet még nyo­mokban sem, hiszen Gál Éva Emese versbeszéde nagyon is modem. Legfeljebb abban kü­lönbözik sok-sok mai költőtől, hogy kétszer is meggondolja, amíg leír egy szót, mert érzi a kimondott szavak súlyát. „Vers lettem: soha meg nem történő szabadság" — írja a költőnő. Ebből kiderülhet, hogy talán túlontúl sokat vár a költészettől, amely pedig — legalábbis tőlünk nyugatabbra — elvesztette létösszegző, sorskimondó szerepét. Gál Éva Emese nem lenne igazán önmaga, ha nem küz­­dene azokért az eszményekért, amelyekért akár meghalni is érdemes. Még akkor is, ha olykor felteszi a kérdést: „Le­het így élni? Ebből a mélység­ből / be lehet látni könnyes Eu­rópát? / Vagy csak félni lehet? Félteni lehet?" (Vízesések) A költőnő vékonyka köteté­nek fehér borítója a hitet, a tisztaságot árasztja, azt a fel­­adhatatlan bizalmat, hogy minden rossz ellenére meg kell és lehet maradni ember­nek. (Gál Éva Emese: Vízesések, Kölcsey Társaság Fehér­gyarmat, 1994.) anyagi erőforrások hiányában szabadulni kívánnak majd ok­tatási feladataik ellátásától, és hatosztályos iskolákat akarnak majd fenntartani. Figyelmez­tetett: ez, a már megkezdődött és a tragikusnak nevezhető tár­sadalmi polarizációt erősíti és a legnagyobb foglalkoztatotti réteg, a pedagógusok egzisz­tenciális biztonságát veszé­lyezteti. Elhurcoltak Moszkva (MTI) — Elő­ször mutattak be a moszk­vai Puskin-múzeumban nyolc festményt a második világháború idején a Szov­jetunióba hurcolt Hatvany- és Herzog-gyűjtemény ké­pet közül. A XIV-X1X. századi eu­rópai mesterek, köztük El Greco. Goya, Tintoretto, Corot, Degas, Manet, Munkácsy, illetve Renoir alkotásai között látható a Hatvany-gyűjtemény öt darabja is. így kiállították Munkácsy Mihály képet, a Csendélet nyári virágok­kal, illetve Degas Törülkö­ző nő című alkotását. Co­rot, Manet és Tintoretto egy-egy portréja szintén látható. Az összesen nyolc kép azonban csak töredéke a két elhurcolt gyűjtemény orosz részről hivatalosan is elismert százharminckét darabjának. A mostani bemutató egy sorozat részét képezi. A kiállítások a „fehér folto­kat'’ pótolják. A bemutató után az Ermitázsban nyílik kiállítás a második világ­háború idején zsákmányolt francia impresszionista festményekből. Félelemmel félteni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents