Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

1995. március 21kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Túljelentkezés a főiskolákon Nyíregyháza (KM — B. I.) — Nemrég beszámoltunk arról, hogy a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára há­nyán jelentkeztek. Megkeres­tünk másik két nyíregyházi fő­iskolát is, náluk mi a helyzet. A DOTE Egészségügyi Fő­iskolájára szintén jóval többen jelentkeztek, mint amennyi a hely. A nappali tagozat .200 helyére 530-an adták be a pá­lyázatukat. Sokan érdeklőd­nek a levelező tagozat iránt is. A legtöbben a védőnőképző szakra szeretnének bejutni: 238 diákot érdekelt ez a szak. Ezzel szemben 30 fő körüli a felvehető hallgatók keretszá­ma. A szociális munkás szak 30 helyére 134-en, az egészség­­ügyi ügyintézői szak húsz helyére negyvenen jelentkez­tek. Újdonság, hogy levelező tagozaton is lehetséges to­vábbtanulni az általános szo­ciális munkás szakon: ide is százan pályáznak. Ami a fel­vételi vizsgák rendjét illeti, a szóbeli vizsgákat június 20-25. között tartják. Nagy az érdeklődés a GATE Mezőgazdasági Főiskolai kara iránt is: a lehetséges 180 hely­re 640-en jelentkeztek. A túl­jelentkezés ellenére a pályá­zók számára vigasztaló, hogy erre a főiskolára jóval többen juthatnak be, igaz, sokan csak távoktatás formájában folytat­hatják majd tanulmányaikat. A mezőgazdasági gépészmérnök szak 90 nappalis helyére 246- an, a mezőgazdasági mérnök szak 50 helyére pedig 190-en küldték el papírjaikat. (A nap­palira fel nem vettek tanulhat­nak majd távoktatás kereté­ben.) Változatlanul divatos a re­­pülőmémöki szak. a lehet­séges 10 helyre 33-an sze­retnének bejutni. Új lehetőség a gazdálkodási szak. amely iránt már most is nagy az érdeklődés: a 30 helyre 170-en pályáznak. A mezőgazdasági főiskolán a szóbeli vizsgákat június 27-e körül tartják. A Magyar Nyelv Hete ren­dezvénysorozat huszonnyolcadik megnyitójára került sor március 20-án, a nyíregyházi Jurányi TIT Centrumban. A hivatalos megnyitót áprilisban tartják. Az ünnep alkalmából dr. Benczédy József, nyugalmazott főiskolai főigazgató (középen) tartott élményszerű előadást Harasztosi Pál felvétele így látják a Szabolcsban élők Hétfőn lépett... ...életbe az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium, va­lamint a Pénzügyminiszté­rium közös rendelete. En­nek alapján vezették be a 8 százalékos általános vám­pótlékot. A Vám-Zoll cí­mű lap különkiadása rész­letesen ismerteti a rende­letet. (MTI) Folytatódott... ...az elmúlt hónapban is a lakossági devizabetétek ál­lományának a szokásosnál jóval nagyobb ütemű emelkedése. Február vé­gén a devizaszámlák ösz­­szege már majdnem elérte a 3 milliárd dollárt. A múlt hónapban 18 milliárd fo­rint értékű volt a növeke­dés és ennek egyharmada a forintleértékelés következ­ménye. (MTI) Csonkára sikerült... ...a KDNP médiatanács­kozása, miután azon a meghívás ellenére nem vett részt a Magyar Televí­zió, a Magyar Rádió, a Du­na Tv elnöke, nem voltak jelen se a napilapok főszer­kesztői, se a szakmai szer­vezetek vezetői, és a pár­tok közül is csak az FKGP képviseltette magát. Giczy György, a KDNP elnöke szerint már itt lenne az ide­je annak, hogy a média­­törvény a parlament elé kerüljön, és a viták a nyil­vánosság előtt folytatód­janak. (MTI) A víz... ...világnapjával kapcsola­tos rendezvények kiemel­kedő eseménye lesz már­cius 24-én 10 órakor Ti­­szadobon az Andrássy­­kastélyban sorra kerülő Vásárhelyi Pál emlékülés, születésének 200. évfor­dulója alkalmából. (KM) Gazdasági... ...igazgatóvá nevezték ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapi­tányságon dr. Pásztor Mik­lóst. Az őrnagy korábban a főkapitányi hivatalt ve­zette. (KM) Nyíregyháza (KM - B. G.) — A hét végén Párizsban a ma­gyar, illetve szlovák kormány­fő aláírta a két ország közötti alapszerződést. Köztudomású, mindkét országban jelentős számú szlovák, illetve magyar kisebbség él, mi ezúttal a Nyíregyházán tevékenykedő szlovák kisebbségi önkor­mányzat elnökét, Bánszki Já­nost kérdeztük a párizsi ese­ményről. O Hogyan fogadták a nyír­ségi szlovákok az alapszerző­dést? — Vegyes érzelmekkel. Ar­ra természetesen még nem volt időnk, hogy végigkérdezzük a bokortanyák népét, de az ön­­kormányzatunk szerint túlsá­gosan hamar köttetett meg ez a szerződés. Természetesen nem a szükségességét kérdője­lezzük meg, hiszen kivel fon­juk szorosabbra kapcsolatain­kat, ha nem a közvetlen szom­szédunkban lévő országokkal, de talán nem ártott volna ala­posabban átgondolni a részle­teket. O Mitől tartanak7 Nyíregyháza (KM) — Három részből álló előadás-sorozatot szervez márciusban és április­ban a nyíregyházi székhelyű Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. a budapesti Co-Nex-Training­­gel közösen a volt pártházban. Március 23-án 10 órától kon­zultációval egybekötött szak­mai fórumot rendeznek Az új tb-törvény és a tb-ellenőrzés gyakorlata címmel, melynek — Attól, hogy az idő rövid­sége miatt nem lehetett felku­tatni minden lehetőséget, s így természetesen pontokba sem foglalhatták. Márpedig egy ilyen szerződés csak akkor éri el az igazi célját, ha abban mindent szabályoztak, s nem az aláírók értelmezésére van bízva. ül Mire számítanak a ma­gyarországi szlovákok? — Többek között a kultú­ránk felkarolására. Eddig job­bára csak az aggályainkat fo­galmaztam meg, de természe­tesen látjuk az alapszerződés lehetséges előnyeit is. Keve­sen tudják, hogy a Magyar­­országon élő szlovákok okta­tási helyzete meglehetősen el­szomorító képet nyújt, hova­tovább nem lesznek olyan könyvek, melyekből az anya­nyelvűnket taníthatjuk. Pon­tosabban fogalmazva, köny­vek még lennének is, csak ép­pen olyan drágák, hogy azokat képtelenek leszünk megvenni. Manapság egyetlen ilyen kiad­vány háromezer forintba ke­rül, s a családok anyagi hely­során dr. Bukodi Zsolt, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár osztályezetője többek között a változó tb-jogszabá­­lyokról, az anyasági és beteg­ségi ellátás új szabályairól, a tb-kártyáról, az egyéni járu­lékfizetésről, a természetbeni juttatások járulékfizetési köte­lezettségéről, a végkielégítés utáni járulékfizetésről tart elő­adást. Március 29-én Szabó Béla zetével mindenki tisztában lesz lassan. ü Kitől várják a segítséget? — Pozsonytól és Budapest­től egyaránt. Eddig mindkét országban sokan figyelték gyanakodva, hogy az anya­ország támogatja a határon túli. kisebbségben élő testvé­reit, pedig ebben nem szabad semmiféle mögöttes szándé­kot látni. Felfoghatatlan, mi rossz van abban, ha egy adott kisebbség meg akarja őrizni a nyelvét, a hagyományát, az identitását, s ehhez támogatást kap. □ A napokban Nyíregyhá­zán járt a Matica Slovenska elnöke, s többek között azt állí­totta, hogy a szlovákiai ma­gyarságnak sokkal jobb a helyzete, mint az itteni szlová­koknak. — Magyarországon ezt for­dítva látják. Ezért lesz döntő az elkövetkező időszak, ami­kor eldől, ki hogyan értelmezi az alapszerződésben foglalta­kat. Ha a jó szándék vezéreli mindkét országot, akkor sokat köszönhetünk majd neki. vámszakértő, a Kopint-Datorg Vámtacsadó Kft. ügyvezető igazgatója és Csíkos Endre alezredes. Hajdú-Bihar és Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyei vámparancsok Az új vámtör­vény és a vámigazgatás gya­korlata címmel nyújt segítsé­get az érdeklődőknek. Az új bírósági végrehajtási törvény a gyakorlatban című előadás zárja a sorozatot április 6-án, csütörtökön. Végkielégítés után járulék Csak a kályha állta útját a betörőnek Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — A Nyírbátori Rendőrkapi­tányság eljárást indított egy férfi ellen, aki azzal gyanú­sítható, hogy március 18-ára virradóra Nyírvasváriban megkísérelt behatolni a Kos­suth úti postahivatal épületé­be. A hivatal mellett lévő — régebben kulturális célokat szolgáló — helyiség falába nyílást vágott, de a házba nem tudott bemenni, mert abban a lyuk mögött található jókora vaskályha megakadályozta. Az eddigi adatok szerint az il­lető mintegy két évvel koráb­ban ugyanide már be szeretett volna tömi. de akkor a meg­szólaló riasztókészülék húzta keresztül a számítását. A megyei rendőr-főkapi­tányság eljárást indított egy férfi ellen, aki azzal gyanú­sítható, hogy március 12-én 16 óra körül Kántorjánosiban, a Sörpatika nevű presszóban — előzetes szóváltás után — ököllel arcul ütött egy férfit. A sértett hátra esett, s a fejét a söntéspultba verte. A hely­színre érkező hozzátartozója előbb a lakására, majd a má­tészalkai kórházba vitte. On­nan március 14-én a nyíregy­házi kórházba került. Az előzetes orvosi vélemény sze­rint az állapota életveszélyes. Március 10-én 15 óra körül ismeretlen tettesek Nyíregy­házán, a Toldi utcában egy kereskedőtől nem ismert ok­ból 500 ezer forintot követel­tek. Az illető a diktátumnak nem tett eleget, a teljesítésére haladékot kapott. Valaki Tímáron, a Szabad­ság úton egy ház udvaráról el­tulajdonított egy utánfutót, a rajta lévő csónakkal, a kár 3,1 millió forint. Március 18-án 12 óra körül egy férfi a 491. sz. úton Fülesd és Mánd között mintegy 120 km/ó sebességgel vezette sze­mélygépkocsiját. Utasát az au­tó kormányának hirtelen törté­nő mozgatásával idegesítette, mert meg akarta mutatni, ho­gyan tud vezetni. Eközben el­veszítette uralmát a jármű felett, áttért a bal oldalra, ahol az árok falának ment. Ezután a levegőben többször megpör­­dült, s végül egy fának ütköz­ve állt meg. A baleset követ­keztében ketten súlyosan meg­sérültek. Nehéz emberek WAíWíAW.'.' Marik Sándor Alapvetően változik meg ezekben az esz­tendőkben a műszaki értelmiség helyzete hazánk­ban. Tönkre ment a nagyi­par „nagy” része, inog a ta­laj a kutatóintézetek többsé­ggé alatt, a gondoltnál is ne­hezebben kapcsolódik a tu­dományos elit a nyugati szervezetekhez, áj státusá­ban az OMFB alig hallat magáról. Az egyes ember sorsa is nagyot változott, hiszen sok tehetséges műszaki kezdett saját vállalkozásba, a ko­rábbi hobbi sokak számára fő pénzkeresetté lépett elő, s nincs már „nehéz ember” sem: a legmeghökkentőbb találmányokkal foglalkoz­hatnak üzleti alapon azok, akik ötleteiket akarják pénzre váltani. Nehéz éveket élt át me­gyénkben is a műszaki ér­telmiség, s annak társadal­mi szervezete, az MTESZ, és a számos tudományos egyesület. Éppen ezért kü­lönösen jó érzés, hogy Nyír­egyháza város a díszpolgá­ri címet az idén éppen egy műszaki értelmiséginek adományzta, Scholtz Bélá­nak, aki évtizedeken át eredményesen szervezte a város, a megye műszaki tu­dományos életét. Nem közömbös az sem, hogy a megyei önkormány­zat elnöke néhány hónappal hivatalba lépése után már az MTESZ megyei vezetői­nek tárgyalópartnere lesz a héten, hiszen számára sem lehet közömbös, meddig szunnyad az az erő. amely sokszor volt már segítségé­re a megyének, a városban — nem egyszer csupán lokálpatriotizmusból. Talán az országos foga­dókészség, mozgásterület is kedvezően változik. A mi­nap a találmányok szaba­dalmi oltalmáról, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényjavaslatokat ismertetve Csilla Judit igaz­ságügyi államtitkár rámu­tatott, hogy a mostani sza­bályozás alapvető célja a szabadalmak hatékony vé­delmével az alkotó tevé­kenység és a mű szaki­­technológiai fejlesztés ösz­tönzése, a gazdaság ver­senyképességének növelése a piacgazdaság körülmé­nyei között. Nagyon jelentős, hogy ezt a magyar parlament, az országgyűlés mondja ki, azokat a találmányokat se­gítve, amelyek újak, feltalá­lói tevékenységen alapul­nak. és iparilag alkalmaz­hatóak. Ügy tűnik: hosszú idő óta a műszakiak számá­ra most végre kedvező változás kezdődik. Egy elhallás után... „Lehet, hogy a 13 tagú Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei MSZP-s képviselő­­csoport nemmel szavaz a parlamentben a kormány szigorító intézkedéseinek bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról” — adja hírül 7. oldalán az Új Magyarország (1995. már­cius 18.). Eredeti nyilatkozat a Ke­­let-Magyarországban (már­cius 17. péntek, 7. oldal): (Riporter): „Ez jelenti azt is, hogy esetleg nemmel szavaznak a parlamentben? (Válasz): Igen, végső eset­ben azt is jelentheti.” Nem elhanyagolható kü­lönbség. Ezt a szövegössze­függés is igazolja. Hiszen a nyilatkozattevő többször leszögezi: „a gazdasági lé­pések elkerülhetetlenek”, „a döntéseknek itt volt az ideje”, „valamit tenni kel­lett”. Fenntartást az intézkedé­sek bevezetésének, meghir­detésének módjával a szo­ciálpolitika — egészségügy módszertani szempontjai­nak figyelmen kívül hagyá­sával kapcsolatban fogal­maz meg. Ezután következik egy, a képviselőcsoportra vonat­kozó állítás: „A képviselő­­csoport egységes abban, hogy csakis olyan törvény­­tervezetet fogad el, amelyet lelkiismerete szerint, a „fel­sorolt szempontok érvénye­sítése mellett (ez a tudósí­tásból szintén kimarad) tá­mogatni tud.” Ez a fogalmazás nem ki­zár, feltételt fogalmaz meg. Tudom persze, hogy hír az (lenne!), ha az MTI el­­hallásos fogalmazása lenne igaz! A nyilatkozat azon­ban nem hír akart lenni, csupán véleménynyilvání­tás, amit a Kelet-Magyaror­­szág korrekt módon tett közzé. Mégis hír lett belőle. Nem a nyilatkozattevő hi­bájából. Dr. Kiss Gábor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselő­­csoport vezetője A földreform 50 éve Debrecen (MTI) — A Dunántúlon még dörögtek a fegyverek, amikor Debre­cenben 1945. március 17- én Nagy Imre, az Ideiglenes Nemzeti Kormány föld­művelésügyi minisztere rendkívüli kormányülésen ismeretté a földreform ter­vezetét. Másnap, március 18-án közölte a sajtó a kor­mánynak a nagybirtokrend­szer megszüntetéséről és a földművesnép földhöz jut­tatásáról szóló rendeletét. Ezekkel a szavakkal emlé­kezett Szilaj Pál, a hajdú­bihari közgyűlés elnöke az ötven évvel ezelőtti ese­ményre hétfőn a Debrecen­ben rendezett tudományos ülésszakon. Andorka Rudolf akadé­mikus, a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egye­tem rektora ünnepi be­szédében mind agrártörté­neti, mind faluszociológiai szempontból döntő jelen­tőségűnek nevezte az 1945- ös földreformot. Egyrészt azért, mert átalakította a magyar agrárstruktúrát, másrészt azért, mert meg­változtatta a magyar falu szerkezetét.

Next

/
Thumbnails
Contents