Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-20 / 67. szám
1995. március 20., hétfő HAZAI HOL-MI Bérvarrás, láda, meg a föld Az emberek túlláttak a politikán, így maradt meg a termelőszövetkezet Dombrád (KM - B. K.) — Mint a többi megyénkbeli, közlekedési csomópontba nem eső kistelepülésnek, Dombrádnak is egyik legnagyobb gondja a foglalkoztatás. Van azonban két olyan helyi jellegzetesség, melyet feltétlen érdemes megemlíteni: egyik az angol tulajdonban lévő varroda, másik a téesz, amely — ritka kivétel! — nem oszlott fel, hanem nyereségesen működik. A 250 dolgozót foglalkoztató varroda a budapesti Habselyem-Kötöttárugyár leányvállalataként mindössze két évig prosperált, 1991-ben 14 millió forintos veszteséggel zárták be, az anyavállalattal egy időben. Talán még ma is munka nélkül lennének az elbocsátott emberek, ha nem épp abban az időben kezd magyarországi bérmunkások után nézni a ciprusi születésű, angol állampolgárságú Andreas Paullis. Szigorú fegyelem Paullis úr járt ugyan Lengyelországban, Romániában, az akkori Csehszlovákiában is, de hazánkban stabilabbnak érezte a politikai helyzetet, így inkább hozzánk jött beruházni — természetesen először a nyugati határszéleket célozta meg! Mivel ott nem talált kedvére való varrodát, s valaki azt tanácsolta, jöjjön el Dombrádra, leutazott az isten háta mögé, s itt is ragadt. Kisvárdán bérelnek lakást feleségével — aki szintén a varroda dolgozó-A régi állomás... ...épületét tavaly megvásárolta az önkormányzat, helytörténeti kiállítást szeretnének benne nyitni. (KM) A regisztrált... ...munkanélküliek száma jelenleg négyszázöt, munkanélküli-járadékban százkilencvenegyen, jövedelempótló támogatásban százhatvanöten részesülnek. (KM) A mozi... ...a video elterjedésével erősen veszített népszerűségéből, mivel a a vetítésekre a nézőtérnek csak húsz százaléka telik meg, az előadások a közeljövőben valószínűleg meghatározatla ideig szünetelni fognak. (KM) Polgárőrség... ...életrehívását tervezi az önkormányzat állampolgári kezdeményezésre, ez a rendőrőrs munkáját segítené. (KM) . A megszűnt... ...szivattyútelep ipartörténeti jelentőségű, idegenforgalmi látványossággá minősítése folyamatban van. (KM) Nagy... „.népszerűségnek örvend a művelődési házban indított aerobic-tanfolyam, melynek foglalkozásait szívesen látogatják a fogyni kívánó lányok, asszonyok. (KM) Az oldalt összeállította: Bartha Andrea ja —, mert elve, hogy a munkahelynek és a lakóhelynek el kell válnia egymástól, így lehet ugyanis hatásosan kizárni a munka helyi gondokat a magánéletből, a Kezdetben ff számtalan ff problémával találta /<-' szemben ,, magát a B É B A / Kft. vezetőjeként A villamosmérnök végzettségű tulajdonos harminc éve nyergeit át a textilszakmára. Papírja ugyan máig sincs róla, de például amikor ,, másfél évig nem lg kapott megfelelő f szabászt ötvenezer forintos fizetésért. ő állt be a gép mellé. majd maga tanította ; be egyik \ 5 dolgozótól ját. Mára 1WNK$m e 1 - érte, Az anyag, a szabásminta Angliából érkezett, s Paullis úr itt varratja meg a blúzokat A szerző felvételei (felesége görög származású, s hogy alkalmazottai kilencven beba görögül kicsi, kedves babát jelent, a nőket ott így becézik). Az angliai követelményeknek a keleti exporthoz szokott varrónők munkája nem felelt meg, arról nem is szólva, hogy szigorítani kellett a munkafegyelmet. Mióta például Paullis úr rájött, hogy a munkáltató által fizetett három napos táppénzt az asszonyok ősszel tömegesen almaszedésre használták fel, új dolgozót csak úgy hajlandó alkalmazni, ha lemond erről a jogáról. Ennek fejében viszont a munkabérek kielégítőek: 12-35 ezer forint közötti összegeket fizet, s a környéken lakókat — a 130 dolgozóból 50 a dombrádi — e célra bérelt buszával hozza-viszi. százalékával elégedett. Havi 16 ezer női ruhadarabot varrnak, de van olyan hónap, hogy elérik a 25 ezret is. Bár Paullis úr szeretne egy lakást venni Kisvárdán, most mégis fontosabbnak érzi annak a harminc új gépnek a beszerzését, melynek segítségével megindíthatja a hetedik-nyolcadik szalagot is. Az adott terület A tőkés gazdálkodástól ugyan még messze jár, mégis életképes, s nyereséges a Petőfi Sándor Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet. Mint azt elnöke, Háda Sándor elmondta, véleménye szerint azért tudtak egybenmaradni, mert az emberek túlláttak a politikán, s rájöttek, ha hiányzik a saját tőke, s a megfelelő munkaeszköz, nem lehet jövője a magyar mentalitástól idegen farmtípusú gazdálkodásnak. Mindössze kilencen váltak ki a szövetkezetből, azok pedig, akik eleve bérbe akarták adni a téesznek a tulajdonba kapott földjüket, úgy licitáltak, hogy az adott terület egy táblában maradjon, s a szövetkezet nagy gépeivel meg lehessen művelni. Összefogással Nem választották le a hasznot hozó ágazatokat, a szarvasmarhatelepet, s a sertéskombinátot sem. Annak idején, amikor mindenki csökkentette a marhaállományt, ők meghagyták, s most ennek látják hasznát. Tartanak juhot, lovakat is, fatelepükön moszkva-ládákat, raklapokat készítenek, s a 2500 hektárnyi bérelt földön elsősorban kalászosokat, illetve cukorrépát termelnek. Mivel a szolgáltatás és az értékesítés is profiljukba tartozik, nemcsak tagjaiknak, hanem Dombrád, Ujdombrád és Tiszakanyár lakói közül kérésre bárkinek végeznek különféle mezőgazdasági munkákat és felvásárolják a megtermelt javakat. Háda Sándor egyébként maga is a szövetkezés híve, álláspontja szerint az emberek csak összefogással képesek boldogulni — legyen az akár termelő, akár más típusú szövetkezés. Közlekedés télen-nyáron Vonattal majd három óra • Gond a Tisza túlpartjára jutni V Dombrád (KM) — Mindössze ötvenegy kilométer Nyíregyházától, de mintha az ország túlfelében lenne — legalábbis a közlekedés szempontjából. A kisvasút 1905 óta köti össze a települést a megyeszékhelylyel. A teherforgalom azonban mára teljesen megszűnt, nem magasodnak ősszel cukorrépahegyek a sínek mentén; gazdaságtalannak minősítették Szerencsre szállítását nyíregyházi átrakással, inkább teherautóval fuvaroznak. A személyszállítás is meglehetősen körülményes, a félszáz kilométer két óra negyvenöt percet(!) vesz igénybe. Fapadon, télen széntüzelésű kályhák melege mellett. Naponta már csak öt vonatpár közlekedik, február 26-tól kettőt leállítottak. Mindezek ellenére a kisvasúira mégis szükség lenne: viszont nem azon kellene gondolkodni, hogy a MÁV átadja az üzemeltetését az önkormányzatoknak, hanem a gazdaságosabb működtetésen. Az öt vagon helyett vissza lehetne például hozni a negyven évvel ezelőtt közlekedő sínautóbuszt, melynek akkor egy óra húsz perc volt a menetideje! S ha pályafelújításra, a menetidő csökkentésére egyelőre nincs is lehetőség, megfontolandó lehetne a sóstói és a dombrádi üdülőtelep között nyaranta egy-egy nyitott kocsis, kellőképpen reklámozott, propagált nosztalgiajárat indítása. Nyíregyházára persze másképp is el lehet jutni, nem csak kisvonattal: autóbusszal Gégényig, vagy Kisvárdáig, s onnan átszállni a záhonyi vonal nagyvasútjára. A kisvárdai busz óránként jár, gond csak a hétvégékkel van, illetve akinek este kilenc után érkezik a vonata, az nem kap buszcsatlakozást. Annak idején volt, de megszűntették a megyeszékhely felé közlekedő buszjáratot. Meggyűlik most már annak is a baja, aki Cigándra. a Tisza túlpartjára szeretne valahogy átjutni. Mióta ugyanis Tiszakanyár és Kékese között megnyitották az új hidat, nincs pontonhíd, s a komp sem közlekedik. A Dombrád-Cigánd távolság így oda-vissza harmincnégy kilométer lett, a rokonlátogatás tehát csak autóval oldható meg. A dombrádi önkormányzat egyébként a megyei bíróság előtt pereskedik a vagyonátadó bizottság azon döntése ellen, hogy csak a kompot és a műhelyépületet adta át az önkormányzatnak, a kőépületet, ahol esetleg egy, a kompot üzemeltető vállalkozó családostól ellakhatna, meghagyta a Közúti Igazgatóságnak. Talán ha eldől a per, lesz újra kompközlekedés a Tiszán... A várossá válás visszaadhatná Középfokú oktatási intézmény szükségeltetne a településen Dombrád (KM) — A négyezerötszáz lelkes településről az első írásos feljegyzések 1067-ből származnak. Jómódú község volt, erről tanúskodik, hogy már a háború előtt két malommal, villanyteleppel, kisvasúttal, s pontonhíddal rendelkezett. Bár mezővárosi rangra sosem emelkedett, az utóbbi évek fejlesztései, a közművesítés, a település arculatának kialakítása reményt adhatnak a városi cím elnyerésére. A várossá váláshoz szükséges feltételeket sikerült megteremteni, ahhoz azonban, hogy igazi kultúrcentrummá váljanak, középfokú oktatási intézmény szükségeltetne, s meg kellene oldani a távhívást is. Az előbbiben a református egyházzal közösen lehetne lépni — a reformátusok működtetnek egy általános iskolát három osztállyal —, s jövője lehetne, mint elsősorban mezőgazdaságból élő településnek, egy térségi gazdaképzőnek is. Telefonügyben viszont kilátástalanabb a helyzet: az önkormányzat még az egyetlen Westel-telefonját is átadta annak idején az angol vállalkozónak, aki jelentkezett a varroda megvételére, csakhogy sikerüljön nyélbeütni az üzletet. A várossá válás visszaadhatna valamit Dombrád korábbi, kiemelkedő szerepéből, nembeszélve arról, hogy jót tenne a költségvetésnek, még akkor is, ha nem jelentene akkora többletet, mint a kilencvenes évek elején. Talán emelkedne Dombrád lakóinak életszínvonala is, hisz egy város jobban vonzaná a vállalkozókat, mint egy nagyközség. Abban azonban igaza van Solymosi László polgármesternek, hogy a lakosoknak érezni, s nem tudni kell, hogy városon-e, vagy falun laknak. Kedves Olvasónk! Ha hatnapi szelvényt (hétfőszombat) kivágva együtt március 29-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksorsolásunkon. (Ezen könyvjutalmat, KM-előfizetést és más ajándéktárgyakat nyerhet.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő részvételre, amelyen a fődíj párizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejtések az április 1-i számban.) Cím: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. X-eljen — nyerhet! Melyik királyunk szobra látható a nyíregyházi megyeháza homlokzatának egyik fülkéjében? □n Szent László cm Könyves Károly ra Szent István A megfejtő neve: Négyfelé húznak Bartha Andrea Mintha túlságosan nagy lenne a tanácstalanság a cigány kisebbségi önkormányzat körül. Hogy mivégre alakultak, azt egyelőre maga Lakatos Aron, a dombrádi cigány önkormányzat elnöke sem tudja eldönteni. Egyelőre folynak a belharcok keményen, az elnökség olyan ígéretes poszt, melyért akkor is érdemes harcolni, ha már betöltötték. Tennivaló pedig lenne bőven. A falu hatszáz lelkes cigány lakossága négyfelé húz, utcasorok nem állnak szóba egymással. Nem csekély azoknak a cigánygyerekeknek a száma, akik egyszerűen nem járnak iskolába. A kisebbségi önkormányzatok életrehívásának épp az volt a célja, hogy olyan emberek kerüljenek választóik élére, akik hasonlóképpen gondolkodnak, s képesek valami módon befolyásolni az általuk képviselteket. A magyar és a cigány mentalitás különböző, ezen nincs mit tagadni, s hiába megy el családlátogatásra az iskolából rendszeresen hiányzó cigánygyermekhez a magyar tanárnő, nem ér el vele olyan hatást, mintha egy saját véréből származó tenné meg ugyanezt. Azt mondja a cigány önkormányzat elnöke, nem tudnak mit tenni, míg nincs irodájuk. Hát tényleg ezen múlna minden? Az önkormányzat biztosít helyiséget a cigány kisebbség testületi üléseinek, de az irodára egyelőre nem futja. Valljuk meg őszintén, mivel hatósági jogkörrel nem is ruházták fel őket, vagyis segélyeket nem oszthatnak, munkahelyeket nem teremthetnek, nincs olyan nagy szükség arra az irodára az elinduláshoz. Egyébként felajánlottak nekik egy épületet, a régi kastélyt, amit egy kis összefogással fel lehetne újítani, s akkor nemcsak az iroda, hanem egy játszóház, sőt, a gyűlésterem gondja is meg lenne oldva. Értelme ugyanis kell legyen ennek az újszerű kezdeményezésnek: ezt bizonyítja, hogy jóval több szavazatot kaptak annak idején, mint ahány cigány él Dombrádon. A magyarok is voksoltak rájuk. Újra fenyeget a tbc Dombrád (KM) — Felmerült egy beszélgetés során, hogy a dombrádiak egészségi állapota rosszabb az átlagosnál. Vajon mi a véleménye erről dr. Szabó Gyula háziorvosnak? — Szerintem nem a falu lakóinak, hanem Magyarország összlakosságának rossz az egészsége. Az ellenben bizonyos, hogy — mint a mezőgazdasági vidékeken általában — több a légúti és a mozgásszervi megbetegedések száma. Permetezéskor nem használnak az emberek szájmaszkot, így a permetszer a légutakba jut, s különböző betegségeket okozhat. A szociális helyzetből adódik, hogy többen laknak egy szobában: felnőttek-gyerekek együtt, s a néhány hónapos csecsemő is kénytelen beszívni a dohányfüstös levegőt. Szintén a szociális körülmények romlásának köszönhető, hogy a tbc-s megbetegedések száma az utóbbi időben emelkedik. Még a kutya sem mehet át egyelőre a kompon! /•k y
