Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-17 / 65. szám

1995. március 17., péntek CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 0 Akinek a tv-t köszönhetjük Mihály Dénesre, a telehor feltalálójára emlékezünk • Az elfeledett születésnap A televíziós közvetítés vázlata: 1. stúdiófelvétel, 2. mikrofon, 3. kamera, 4. impulzusközpont, 5. kamaraellen­­őrző-készülék, 6. kép- és hangkeverő pult, 7. filmletapogatás, 8. fényhang, 9. videomagnetofon hangcsíkkal, 10. diapozitív-letapogatás, 11. pozitív papírkép-letapogatás, 12. beállító-ábra-adó, 13. magnetofon, 14. le­mezjátszó, 15. vevőantenna, 16. modulációs készülék, 17. mikrohullámú lánc adó-vevő állomása, 18. nagy­­frekvenciás kábel, 19. antennakábel, 20. adóállomás, 21. adóantenna, 22. vevőkészülék Budapest (MTI-Press) — A gazdag országok féltő gonddal őrzik anyagi értékeiket, szelle­mi kincseiket, méltón megbe­csülve azok megalkotóit. Nem így mi, magyarok; amilyen könnyelműen szórtuk a világ­ba a szellemi zsenialitásokat, épp oly könnyelműen feled­keztünk meg róluk. Ez történt Mihály Dénessel, az ősteleví­zió, a telehor feltalálójával. (Telehor görög szó, a távol és a látás összetétele.) A minap a Magyar Posta Múzeumban akadtam rá hitelt érdemlő bizonyítékokra, me­lyek szerint egy magyar gé­pészmérnök, Mihály Dénes al­kotta meg 1917-ben az őstele­víziót. Ki volt Mihály Dénes? Gö­döllőn született 1894-ben, a főreál-gimnáziumi tanár apa és Ambrus Márta — Ambrus Zoltán, jeles írónk húgának — ötödik gyermekeként. Zsenia­litása már korán kiütközött, csupán tizenhat éves, amikor első könyve megjelenik Auto­mobilizmus címmel. Az érett­ségi után, 1912-ben München­ben járt apjával és ekkor kez­dett érdeklődni a távolbalátás problémái iránt. A József Ná­dor Műegyetem gépészmérnö­ki szakára iratkozott be, az el­ső világháború kitörésekor hu­szárönkéntesként a bécsi Mili­­tartechnisches Institutba kerül. Itt, e katonai intézményben kezdte a távolbalátás gyakor­lati megoldására vonatkozó kísérleteit. Az első távolbalátó készüléket 1917-ben sikerült megalkotnia: ez a képátvitel alapján működő képtávíró volt. Nevével egyszeriben tele lett a sajtó: magyar Marconi­­nak nevezik. Találmányát 1918-ban szabadalmaztatta. 1922-ben Németországban folytatta munkásságát, és ott élt haláláig. 1928-ban a berlini kiállításon mutatják be az első távolba látó készüléket, Mi­hály Dénes alkotását. Még ugyanebben az évben hívta meg a Magyar Mérnök és Épí tész Egylet, előadásának címe: Az elektromos távolbalátás. Az első televíziós adást a ber­lini rádió rendezte 1929-ben, a következő évben a Gellért Szállóban láthatta az adást a hazai exkluzív közönség, élén Horthy kormányzóval. Mi­hály Dénes vállalatot alapított, majd angol tőkéstársakat vont be, legnagyobb megrendelő­je a Német Birodalmi Posta lett. Az elektromos távolbalátás kutatása mellett számos más műszaki témával is foglalko­zott, a vasúti biztonsági beren­dezésektől kezdve a motor­­kerékpárok tökéletesítéséig: mintegy 300 szabadalma mu­tatja rendhagyó zsenialitását. Ám a harmadik Birodalom vészkorszaka őt sem kíméli. A magyar nemesi származású feltaláló zsidóknak adott me­nedéket, iratokat, segítséget. Ezért öt évi kényszermunkára ítélte a német fasiszta rend­szer, mérnökként foglalkoztat­ták egy titkos, földalatti bör­tön-laboratóriumban. Az itt szerzett súlyos tüdőbetegségé­vel szabadult 1945-ben, a fa­sizmus leverése után. A porig bombázott Berlinbe tért vissza rongyosan, betegen, szegé­nyen. A következő évek a be­tegséggel való viaskodás és az újbóli talpra állás évei. Az 1948-49 évi nyugat-berlini blokád azonban elzárta a felta­láló előtt a korábbi lehető­ségeket, csakúgy, mint a visz­­szatérést Magyarországra. Berlinben halt meg 1953-ban, a Wilmersdorf-i temetőben nyugszik. Az első televíziós készülé­két a müncheni Deutsches Museum őrzi. Neve ott szere­pel a világ nagy gondolkodói­nak, alkotóinak panteonjában, csak itthon, hazájában merült feledésbe a neve. Még tavaly, születésének századik évfor­dulójára sem emlékezett meg senki. A Titanic: laboratórium Négyezer méter mélyben szélsőséges körülmények között Fegyver­kiállítás Budapest (MTI) — Nem­zetközi vadászfegyver-ki­állítás nyílik április 7-én a Budapesti Nemzetközi Vá­sár központban. Mintegy 100 magyar és külföldi ki­állító hozza el termékeit a IV. Fegyver, horgászat, va­dászat nemzetközi kiállí­tásra. A FeHoVa-t mintegy 3000 négyzetméteren ren­dezik meg a vásárközpont D-pavilonjában és a szom­szédos szabad területen. A kiállításon a vadász- és horgászfelszerelések teljes választéka látható, a kézzel készített fegyverek­től a terepjáró autókig. Szakmai tanácskozás is lesz, melynek témája a ter­mészetvédelem, a vadászat és a horgászat. Ezt április 10-én, a BNV Kongresz­­szusi Központjában tartják meg. Egy nappal korábban a nagyközönségnek va­dászkutya-bemutatót szer­veznek, sőt koronglövészet és íjászati bemutató is lesz. A kiállítás és a tanácsko­zás rendezője a Naturexpo ’96 Rt. Budapest (MTI-Press) — A Titanic roncsában és a ketté­tört hajótest mintegy 1 négy­zet-kilométeres körzetében ta­lált tárgyak értékes, új ismere­teket nyújtanak a különböző anyagok mélytengeri körül­mények közötti megváltozásá­ról. 1987, 1993 és 1994 során a búvárexpedíciók összesen 3600 tárgyat hoztak felszínre. A 4 ezer méteres mélység és az ottani szélsőséges körülmé­nyek természetesen nyomot hagytak rajtuk: a fán átrágták magukat a puhatestűek, a tex­til és papír porózussá és töré­kennyé vált. Rozsda és szervet­len fémvegyületek — a korró­zió végtermékei — vonták be a fémtárgyakat. Kanadai tudó­sok nagy mennyiségű anaerob (oxigén nélkül szaporodó képes) baktériumot mutattak ki ebben a kéregben. Úgy lát­szik, a baktériumoknak fontos szerepük van a korrózióban. A tenger vízében levő klori­­dok erősen korrodeáló hatású­ak. A tengervíz normális kö­rülmények között bázikus kémhatású, ha azonban vasio­nok oldódnak benne, mint itt a roncs környékén, akkor savas­sá válik. Ilyenkor a kloridio­nok nagyobb mennyiségben vándorolnak a fém felületére, és gyorsítják a korróziót. A tengervíz nem csak a va­sat támadja meg. A réztartal­mú ötvözeteken — mint a bronz és sárgaréz — bázikus rézoxidbevonat képződik. Az esttárgyak felszínén — ha las­san is — rézkloridbevonat jön létre. A korrózió végtermékei­nek kémiai összetételét elekt­ronmikroszkóppal és röntgen­spektrométerrel állapították meg. Ezeknek a vizsgálatok­nak eredményei új, különleges korrózióvédelmi módszerek kifejlesztését tették lehetővé. Némelyik tárgy azonban rej­tély a tudósok számára. A ha­jóroncsban egy bronz furulyát és egy ónedényt is találtak, amelyek szinte vadonatújnak látszottak. Hasonló tárgyra már az Ausztrália partjai előtt 1629-ben elsüllyedt Batavia nevű hajó roncsában is leltek. Ott is találtak egy korróziónak ellenálló, ismeretlen összeté­telű bronzötvözetet. A leletek további pusztulá­sának megakadályozására a sókat, de különösen a kloridio­nokat lehetőleg teljesen el kell távolítani. Fémtárgyaknál ezt elektrolízissel végzik, a kerá­miákat és szerves anyago­kat elektroforézissel tisztítják. Mindkét eljárás lényege, hogy a károsító ionokat elektromos mezővel vándorlásra késztetve távolítják el. Az olyan érzé­keny anyagokat, mint a papír és a textíliák, speciális olda­tokkal kezelik, hogy a bennük levő lerakódások feloldódja­nak és kimoshatóvá válja­nak. A Titanicból származó lele­tek restaurálása már eddig is nagyban elősegítette a külön­böző anyagok lassú bomlási folyamatainak mélyebb meg­értését. Az így nyert új ismere­tek rendkívül fontosak a víz alatti olajvezetékek, a mérge­ző anyagokat tartalmazó, ten­gerbe süllyesztett hordók és az elsüllyedt atom-tengeralattjá­­rók ellenőrzésénél, s így a Ti­tanic roncsa hatalmas ku­tatólaboratóriumnak tekint­hető. A roncs környezeté­ben uralkodó körülményeket ugyanis —- 400 atmoszféra nyomás, nagyon alacsony oxi­géntartalmú, 0 Celsius-fokos tengervíz — laboratóriumban ilyen hosszú ideig nem lehet szimulálni. Feléledt a halottnak vélt 15 hónapos kisfiú Sacramento (MTI) — Egy ti­zenöt hónapos és az orvo­sok által halottnak nyilvánított gyermek hirtelen ismét léleg­­zeni kezdett szerdán a kalifor­niai Sacramento egyik kórhá­zában — jelentette a dpa hír­­ügynökség. A kisfiút két órá­val azelőtt találták egy tóban, arccal lefelé. Kórházi hatóságok tájékoz­tatása szerint egy nővér figyelt fel arra, hogy a halottnak vélt gyermek a túlélésért harcol, és arcszíne is megváltozott. Az orvosok elképesztő „cso­dáról” beszéltek. A kisfiú ál­lapota azonban még mindig válságos. Kómában van, és egy speciális életfenntartó ké­szülékre kapcsolták. Az orvo­sok azt vizsgálják, hogy szen­vedett-e maradandó agykáro­sodásokat. Géncsempészek a vádlottak padján Budapest (MTI-Press) — Ma már genetikailag mani­pulált lényekkel, főleg bak­tériumtenyészetekkel bő­vült a csempészek reperto­árja. Az FBI titkos nyomo­zásának eredményeként nemrég lelepleztek két ku­tatót, akik azon ügyködtek, hogy egy külföldi gyógy­szergyárnak eladjanak egy állati sejtekből álló tenyé­szetet, amelyet génsebésze­ti eljárással — a megfelelő kromoszóma beültetésével — képessé tettek arra, hogy egy emberi hormont — rö­vidített nevén EPO-t — ter­meljen. Ez a hormon egyébként jelenleg a biotechnológiai ipar legtöbb hasznot hozó terméke. Serkenti a vörös­­vérsejtek termelését a szer­vezetben és főleg a műve­sére szorulók, a rákgyógy­szerekkel kezelt páciensek és az AIDS-betegek gyó­gyítására használják. Tehát olyan esetekben alkalmaz­zák, amikor a szervezet nqm termel elegendő vörös­­vérsejtet. Egy-egy ilyen, egy évig tartó kúra 4-5 ezer dollárba kerül, tehát nem valami olcsó mulatság és hatalmas profitot ígér. Egyébként ez az első le­leplezett bűneset, amely va­lamely biotechnológiai ter­mékhez, eljáráshoz kapcso­lódik. A leleplezéshez az FBI az Amerikában hagyo­mányos cselt alkalmazta: csapdát állított a bűnözők­nek. Egyik titkos ügynökük KGB-hírszerzőnek adta ki magát (az eset ugyanis két és fél évvel ezelőtt kezdő­dött), és megkömyékezte a gyanúsítottakat. Ezek végül is hajlottak az alkura, és há­romszázezer dollárért haj­landóknak mutatkoztak el­adni a sejttenyészetet, a módszer leírását, valamint a sejtek táptalaját. Ennek alapján az orvosok meg­kezdhették volna az EPO gyártását és forgalmazását. Ekkor azonban az FBI ügy­nöke letartóztatta a gyanú­sítottakat. A nyomozószervek azon­ban hangsúlyozzák: illúzió lenne azt hinni, hogy a bio­technológiai készítmények más országokba való ki­csempészésére a jövőben aligha kell számítani. Ezek a sejttenyészetek és mód­szerek ugyanis szinte kínál­ják magukat a csempészek­nek. Rendkívül egyszerűen, például egy kis kémcsőben szállíthatók, és így elrejthe­­tők a vámhatóságok árgus szemei elől. Az agy edzhető Washington (MTI-Panorá­­ma) — Az edzés ugyanúgy növeli az agy megfelelő részeit, mint az izmokat — állapították meg amerikai tudósok. Ahogyan a testi növekedés során az agy tér­fogata növekszik, kapcsola­tokat létesít az idegsejtek között. A tudósok azonban nem értették, miért fejlődik az agy egyik területe jobban, mint a másik. A magyarázat az, hogy az agy képes bi­zonyos területeinek edzése során hajszálereket kifej­leszteni. Ha valaki zongo­rán gyakorol, agyának az a része fejlődik jobban, mely a zenével van kapcsolatban. A washingtoni Duke egye­tem kutatói úgy találták, hogy születésükkor megva­kított patkányok agyának az a része, amely az érintés­sel kapcsolatos, jobban megnövekedett, mint azok­nál a patkányoknál, ame­lyek látnak. Ez az első bizo­nyítéka annak, hogy az agy fizikailag is változik bizo­nyos agyterületek „edzése” következtében. Dr. Purves és társai kuta­tásukat az amerikai Nemze­ti Tudományos Akadémia folyóiratában tették köz­zé. Közölték, a megvakított patkányok és egerek agyá­ban 20 százalékkal több haj­szálér volt található agyuk­nak abban a részében, amely az érintést vezényelte.

Next

/
Thumbnails
Contents