Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-17 / 65. szám
1995. március 17., péntek CSUPA ÉRDEKES Kelet-Magyarország 0 Akinek a tv-t köszönhetjük Mihály Dénesre, a telehor feltalálójára emlékezünk • Az elfeledett születésnap A televíziós közvetítés vázlata: 1. stúdiófelvétel, 2. mikrofon, 3. kamera, 4. impulzusközpont, 5. kamaraellenőrző-készülék, 6. kép- és hangkeverő pult, 7. filmletapogatás, 8. fényhang, 9. videomagnetofon hangcsíkkal, 10. diapozitív-letapogatás, 11. pozitív papírkép-letapogatás, 12. beállító-ábra-adó, 13. magnetofon, 14. lemezjátszó, 15. vevőantenna, 16. modulációs készülék, 17. mikrohullámú lánc adó-vevő állomása, 18. nagyfrekvenciás kábel, 19. antennakábel, 20. adóállomás, 21. adóantenna, 22. vevőkészülék Budapest (MTI-Press) — A gazdag országok féltő gonddal őrzik anyagi értékeiket, szellemi kincseiket, méltón megbecsülve azok megalkotóit. Nem így mi, magyarok; amilyen könnyelműen szórtuk a világba a szellemi zsenialitásokat, épp oly könnyelműen feledkeztünk meg róluk. Ez történt Mihály Dénessel, az őstelevízió, a telehor feltalálójával. (Telehor görög szó, a távol és a látás összetétele.) A minap a Magyar Posta Múzeumban akadtam rá hitelt érdemlő bizonyítékokra, melyek szerint egy magyar gépészmérnök, Mihály Dénes alkotta meg 1917-ben az őstelevíziót. Ki volt Mihály Dénes? Gödöllőn született 1894-ben, a főreál-gimnáziumi tanár apa és Ambrus Márta — Ambrus Zoltán, jeles írónk húgának — ötödik gyermekeként. Zsenialitása már korán kiütközött, csupán tizenhat éves, amikor első könyve megjelenik Automobilizmus címmel. Az érettségi után, 1912-ben Münchenben járt apjával és ekkor kezdett érdeklődni a távolbalátás problémái iránt. A József Nádor Műegyetem gépészmérnöki szakára iratkozott be, az első világháború kitörésekor huszárönkéntesként a bécsi Militartechnisches Institutba kerül. Itt, e katonai intézményben kezdte a távolbalátás gyakorlati megoldására vonatkozó kísérleteit. Az első távolbalátó készüléket 1917-ben sikerült megalkotnia: ez a képátvitel alapján működő képtávíró volt. Nevével egyszeriben tele lett a sajtó: magyar Marconinak nevezik. Találmányát 1918-ban szabadalmaztatta. 1922-ben Németországban folytatta munkásságát, és ott élt haláláig. 1928-ban a berlini kiállításon mutatják be az első távolba látó készüléket, Mihály Dénes alkotását. Még ugyanebben az évben hívta meg a Magyar Mérnök és Épí tész Egylet, előadásának címe: Az elektromos távolbalátás. Az első televíziós adást a berlini rádió rendezte 1929-ben, a következő évben a Gellért Szállóban láthatta az adást a hazai exkluzív közönség, élén Horthy kormányzóval. Mihály Dénes vállalatot alapított, majd angol tőkéstársakat vont be, legnagyobb megrendelője a Német Birodalmi Posta lett. Az elektromos távolbalátás kutatása mellett számos más műszaki témával is foglalkozott, a vasúti biztonsági berendezésektől kezdve a motorkerékpárok tökéletesítéséig: mintegy 300 szabadalma mutatja rendhagyó zsenialitását. Ám a harmadik Birodalom vészkorszaka őt sem kíméli. A magyar nemesi származású feltaláló zsidóknak adott menedéket, iratokat, segítséget. Ezért öt évi kényszermunkára ítélte a német fasiszta rendszer, mérnökként foglalkoztatták egy titkos, földalatti börtön-laboratóriumban. Az itt szerzett súlyos tüdőbetegségével szabadult 1945-ben, a fasizmus leverése után. A porig bombázott Berlinbe tért vissza rongyosan, betegen, szegényen. A következő évek a betegséggel való viaskodás és az újbóli talpra állás évei. Az 1948-49 évi nyugat-berlini blokád azonban elzárta a feltaláló előtt a korábbi lehetőségeket, csakúgy, mint a viszszatérést Magyarországra. Berlinben halt meg 1953-ban, a Wilmersdorf-i temetőben nyugszik. Az első televíziós készülékét a müncheni Deutsches Museum őrzi. Neve ott szerepel a világ nagy gondolkodóinak, alkotóinak panteonjában, csak itthon, hazájában merült feledésbe a neve. Még tavaly, születésének századik évfordulójára sem emlékezett meg senki. A Titanic: laboratórium Négyezer méter mélyben szélsőséges körülmények között Fegyverkiállítás Budapest (MTI) — Nemzetközi vadászfegyver-kiállítás nyílik április 7-én a Budapesti Nemzetközi Vásár központban. Mintegy 100 magyar és külföldi kiállító hozza el termékeit a IV. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításra. A FeHoVa-t mintegy 3000 négyzetméteren rendezik meg a vásárközpont D-pavilonjában és a szomszédos szabad területen. A kiállításon a vadász- és horgászfelszerelések teljes választéka látható, a kézzel készített fegyverektől a terepjáró autókig. Szakmai tanácskozás is lesz, melynek témája a természetvédelem, a vadászat és a horgászat. Ezt április 10-én, a BNV Kongreszszusi Központjában tartják meg. Egy nappal korábban a nagyközönségnek vadászkutya-bemutatót szerveznek, sőt koronglövészet és íjászati bemutató is lesz. A kiállítás és a tanácskozás rendezője a Naturexpo ’96 Rt. Budapest (MTI-Press) — A Titanic roncsában és a kettétört hajótest mintegy 1 négyzet-kilométeres körzetében talált tárgyak értékes, új ismereteket nyújtanak a különböző anyagok mélytengeri körülmények közötti megváltozásáról. 1987, 1993 és 1994 során a búvárexpedíciók összesen 3600 tárgyat hoztak felszínre. A 4 ezer méteres mélység és az ottani szélsőséges körülmények természetesen nyomot hagytak rajtuk: a fán átrágták magukat a puhatestűek, a textil és papír porózussá és törékennyé vált. Rozsda és szervetlen fémvegyületek — a korrózió végtermékei — vonták be a fémtárgyakat. Kanadai tudósok nagy mennyiségű anaerob (oxigén nélkül szaporodó képes) baktériumot mutattak ki ebben a kéregben. Úgy látszik, a baktériumoknak fontos szerepük van a korrózióban. A tenger vízében levő kloridok erősen korrodeáló hatásúak. A tengervíz normális körülmények között bázikus kémhatású, ha azonban vasionok oldódnak benne, mint itt a roncs környékén, akkor savassá válik. Ilyenkor a kloridionok nagyobb mennyiségben vándorolnak a fém felületére, és gyorsítják a korróziót. A tengervíz nem csak a vasat támadja meg. A réztartalmú ötvözeteken — mint a bronz és sárgaréz — bázikus rézoxidbevonat képződik. Az esttárgyak felszínén — ha lassan is — rézkloridbevonat jön létre. A korrózió végtermékeinek kémiai összetételét elektronmikroszkóppal és röntgenspektrométerrel állapították meg. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményei új, különleges korrózióvédelmi módszerek kifejlesztését tették lehetővé. Némelyik tárgy azonban rejtély a tudósok számára. A hajóroncsban egy bronz furulyát és egy ónedényt is találtak, amelyek szinte vadonatújnak látszottak. Hasonló tárgyra már az Ausztrália partjai előtt 1629-ben elsüllyedt Batavia nevű hajó roncsában is leltek. Ott is találtak egy korróziónak ellenálló, ismeretlen összetételű bronzötvözetet. A leletek további pusztulásának megakadályozására a sókat, de különösen a kloridionokat lehetőleg teljesen el kell távolítani. Fémtárgyaknál ezt elektrolízissel végzik, a kerámiákat és szerves anyagokat elektroforézissel tisztítják. Mindkét eljárás lényege, hogy a károsító ionokat elektromos mezővel vándorlásra késztetve távolítják el. Az olyan érzékeny anyagokat, mint a papír és a textíliák, speciális oldatokkal kezelik, hogy a bennük levő lerakódások feloldódjanak és kimoshatóvá váljanak. A Titanicból származó leletek restaurálása már eddig is nagyban elősegítette a különböző anyagok lassú bomlási folyamatainak mélyebb megértését. Az így nyert új ismeretek rendkívül fontosak a víz alatti olajvezetékek, a mérgező anyagokat tartalmazó, tengerbe süllyesztett hordók és az elsüllyedt atom-tengeralattjárók ellenőrzésénél, s így a Titanic roncsa hatalmas kutatólaboratóriumnak tekinthető. A roncs környezetében uralkodó körülményeket ugyanis —- 400 atmoszféra nyomás, nagyon alacsony oxigéntartalmú, 0 Celsius-fokos tengervíz — laboratóriumban ilyen hosszú ideig nem lehet szimulálni. Feléledt a halottnak vélt 15 hónapos kisfiú Sacramento (MTI) — Egy tizenöt hónapos és az orvosok által halottnak nyilvánított gyermek hirtelen ismét lélegzeni kezdett szerdán a kaliforniai Sacramento egyik kórházában — jelentette a dpa hírügynökség. A kisfiút két órával azelőtt találták egy tóban, arccal lefelé. Kórházi hatóságok tájékoztatása szerint egy nővér figyelt fel arra, hogy a halottnak vélt gyermek a túlélésért harcol, és arcszíne is megváltozott. Az orvosok elképesztő „csodáról” beszéltek. A kisfiú állapota azonban még mindig válságos. Kómában van, és egy speciális életfenntartó készülékre kapcsolták. Az orvosok azt vizsgálják, hogy szenvedett-e maradandó agykárosodásokat. Géncsempészek a vádlottak padján Budapest (MTI-Press) — Ma már genetikailag manipulált lényekkel, főleg baktériumtenyészetekkel bővült a csempészek repertoárja. Az FBI titkos nyomozásának eredményeként nemrég lelepleztek két kutatót, akik azon ügyködtek, hogy egy külföldi gyógyszergyárnak eladjanak egy állati sejtekből álló tenyészetet, amelyet génsebészeti eljárással — a megfelelő kromoszóma beültetésével — képessé tettek arra, hogy egy emberi hormont — rövidített nevén EPO-t — termeljen. Ez a hormon egyébként jelenleg a biotechnológiai ipar legtöbb hasznot hozó terméke. Serkenti a vörösvérsejtek termelését a szervezetben és főleg a művesére szorulók, a rákgyógyszerekkel kezelt páciensek és az AIDS-betegek gyógyítására használják. Tehát olyan esetekben alkalmazzák, amikor a szervezet nqm termel elegendő vörösvérsejtet. Egy-egy ilyen, egy évig tartó kúra 4-5 ezer dollárba kerül, tehát nem valami olcsó mulatság és hatalmas profitot ígér. Egyébként ez az első leleplezett bűneset, amely valamely biotechnológiai termékhez, eljáráshoz kapcsolódik. A leleplezéshez az FBI az Amerikában hagyományos cselt alkalmazta: csapdát állított a bűnözőknek. Egyik titkos ügynökük KGB-hírszerzőnek adta ki magát (az eset ugyanis két és fél évvel ezelőtt kezdődött), és megkömyékezte a gyanúsítottakat. Ezek végül is hajlottak az alkura, és háromszázezer dollárért hajlandóknak mutatkoztak eladni a sejttenyészetet, a módszer leírását, valamint a sejtek táptalaját. Ennek alapján az orvosok megkezdhették volna az EPO gyártását és forgalmazását. Ekkor azonban az FBI ügynöke letartóztatta a gyanúsítottakat. A nyomozószervek azonban hangsúlyozzák: illúzió lenne azt hinni, hogy a biotechnológiai készítmények más országokba való kicsempészésére a jövőben aligha kell számítani. Ezek a sejttenyészetek és módszerek ugyanis szinte kínálják magukat a csempészeknek. Rendkívül egyszerűen, például egy kis kémcsőben szállíthatók, és így elrejthetők a vámhatóságok árgus szemei elől. Az agy edzhető Washington (MTI-Panoráma) — Az edzés ugyanúgy növeli az agy megfelelő részeit, mint az izmokat — állapították meg amerikai tudósok. Ahogyan a testi növekedés során az agy térfogata növekszik, kapcsolatokat létesít az idegsejtek között. A tudósok azonban nem értették, miért fejlődik az agy egyik területe jobban, mint a másik. A magyarázat az, hogy az agy képes bizonyos területeinek edzése során hajszálereket kifejleszteni. Ha valaki zongorán gyakorol, agyának az a része fejlődik jobban, mely a zenével van kapcsolatban. A washingtoni Duke egyetem kutatói úgy találták, hogy születésükkor megvakított patkányok agyának az a része, amely az érintéssel kapcsolatos, jobban megnövekedett, mint azoknál a patkányoknál, amelyek látnak. Ez az első bizonyítéka annak, hogy az agy fizikailag is változik bizonyos agyterületek „edzése” következtében. Dr. Purves és társai kutatásukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában tették közzé. Közölték, a megvakított patkányok és egerek agyában 20 százalékkal több hajszálér volt található agyuknak abban a részében, amely az érintést vezényelte.
