Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-16 / 64. szám

1995. március 16., csütörtök ZÖLDÖVEZET Ökológiai katasztrófaképünk Elgondolkodtató részletek a legújabb közvélemény-kutatás eredményeiből A gazdasági fejlődést nem könnyű összeegyeztetni a környezetvédelemmel Harasztosi Pál felvétele Erdőfejlesztés Gyüre Agnes Nyíregyháza (KM) — Nem­rég jelent meg a Herald Hír­­ügynökség által szerkesztett legújabb környezetvédelmi hírlevél Öko and Eco cím­mel. A kiadvány egyik ér­dekes témája a Magyar Gal­lup Intézet felmérése arról, hogyan alakult a magyarok környezeti érzékenysége, környezetvédelemmel kap­csolatos beállítódása az 1992. januárja és 1994 au­gusztusa között eltelt két és fél évben. Az alábbiakban közvélemény-kutatás során feltett fontosabb kérdések­ből, illetve a kapott válaszok elemzéséből szemelgettünk. A hazánkban felvetődő kör­nyezetvédelmi problémákat a megkérdezettek súlyosabbnak ítélték a rossz egészségügyi el­látás okozta gondoknál, vala­mint a faji, etnikai vagy vallási diszkrimináció keltette fe­szültségeknél. A közgondol­kodásban csak a bűnözés-erő­szak és a magas megélhetési költségek számítanak a kör­nyezet pusztulásánál komo­lyabb bajnak. A megszólalta­tott nők jobban aggódtak az ökológiai katasztrófa réme mi­att, mint a férfiak. (Igen ám, de a politikusok és gazdasági ve­zetők zöme férfi!) A kérdezőbiztosok az iránt is érdeklődtek a kiválasztot­taktól: véleményük szerint mi­lyen mértékben befolyásolták a környezetvédelmi problé­mák az egészségünket 10 év­vel ezelőtt, hogyan hatnak ránk most, és milyen befolyás­sal lesznek egészségi állapo­tunkra 25 év múlva. Pesszimizmus A válaszok meglehetősen bo­rúlátóak voltak. Három éve a felkeresett emberek 56 száza­Nagyvadak Budapest (MTI) — Csökkenőben van a nagy­vadállomány. Ha nem születik meg rövid időn belül a vadászati törvény, visszafordíthatatlanná vál­hat a folyamat. Ez a Ma­gyar Vadászati Kollégium sajtótájékoztatóján hang­zott el. Az érdekvédelmi szervezet vezetői arra hív­ták fel az újságírók figyel­mét, hogy mindenekelőtt a világhírű magyar gím­szarvasállomány fogyatko­zott meg az utóbbi időben kritikus mértékben. Ez fő­ként az állatok elleni irtó­hadjárat számlájára írható — mondták a szakértők. A gondokat növeli, hogy nem készülnek sem kö­zép-, sem hosszú távú ter­vek a vadgazdálkodásban; rablógazdálkodás folyik a vadászterületeken. Gátlás­talan méreteket öltött a vadorzás. A gímszarvas mellett csökken hazánkban az őz-, a muflon- és dám­vadállomány is. Ugyanak­kor az utóbbi években a kisvadak száma megszapo­rodott; a kedvezőbb élet­­feltételek, például a mező­­gazdasági vegyszerhaszná­lat visszaesése miatt. A szarvasbikák többségét külföldi bérvadászok ejtik el. Arról az érdekvédelmi szervezet képviselői nem nyilatkoztak, hogy mekko­ra állami bevétel származ­hat a vadászatból évente. léka vélte úgy, hogy a követ­kező negyedszázadban a kör­nyezetvédelmi problémák nagy mértékben hatnak majd az egészségünkre. Múlt évre ez az arány 68 százalékra nőtt. Ha a fentieket összevetjük a demográfiai, halandósági, va­lamint a születéskor várható életkorral kapcsolatos adatok­kal, azt mondhatjuk: a pesszi­mizmus jogos. — Ön szerint kinek az el­sőrendű felelőssége az ország környezeti állapotának védel­me? — hangzott egy másik kérdés. Az összevetett eredmények elemzésekor kiderült: az ál­lampolgárok egyre nagyobb arányban éreznek személyes felelősséget környezetük ál­lapota iránt. Sajnos, ezzel szemben nem gondolják ugyanennyien, hogy befolyá­solni is tudnák a környezeti problémák megoldását. Félő, hogy ha a felelősség, illetve tehetetlenségérzet párosulása tartós lesz, a fejlődési tenden­cia megfordul a teljes felelőt­lenség irányába. Tartósan biz­tos nem marad fenn a polgárok jelenlegi tudathasadásos ál­lapota. Az előbbi arányokból talán azt is hihetjük, hogy Magyar­­országon fokozatosan fejlődik Nyíregyháza (KM — O. K.) — Március 17-től 19-ig rendezik meg a Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán a Környezet- és Természetvédelmi Szerve­zetek V. Országos Találko­zóját. A találkozó céljáról és programjáról kértünk fel­világosítást Zalatnay László­tól, az E-misszió Termé­szetvédelmi Egyesület titká­rától, a rendezvény szerve­zőjétől. — A találkozón mintegy két­száz hazai szervezet több mint háromszáz képviselője vesz részt. Ezenkívül képviselte­tik magukat a környező or­szágok hasonló civil szerve­zetei, valamint nyugat-európai alapítványok és világszerveze-Tihany (MTI) — A Balaton kutatására az idén sem kapott elég pénzt az MTA Tihanyi Limnológiai Kutató Intézete — közölte az MTI munka­társával Heródek Sándor igaz­gató. így nincs lehetőségük ar­ra, hogy alaposan megismer­jék a tavalyi algainvázió okát, és útmutatást sem adhatnak a környezetvédőknek a szüksé­ges intézkedésekhez. Az igaz­gató szerint négymillió forint kellene az ezzel kapcsolatos kutatómunkához, de nemhogy a pénzt, még az illetékes szer­vezetet sem találták meg, a civil társadalom. De az is le­het: az állampolgárok elveszí­tették hitüket a kormányok­ban, amelyek eddig nem sok környezetvédelmi sikert köny­velhettek el maguknak. Információk A felmérést végzők felkérték beszélgetőpartnereiket: vessék össze hazánk és a világ kör­nyezeti állapotát. Az össze­gyűjtött feleletekből a szak­emberek arra következtettek: a magyarok egyrészt nem értik, miként hatnak a helyi problé­mák az egész környezetre, másrészt a környezettel kap­csolatos információik zöme külföldről származik. A Gallup illetékesei az ada­tok alapján azt is megállapítot­ták: az emberek több mint két­harmada a tévéből szerzi e szakirányú tájékozottságát. Bár sokkal kisebb jelentőségű­ek a vélemény alakításban a napi- és hetilapok, az össze­függések megértésében ko­molyabb szerepet játszhatná­nak tényfeltáró, háttéranya­gokkal szolgáló, az eseménye­ket tartósan nyomon követő írásaikkal. Ide tartozik még: a közvélemény környezetvédel­mi szempontból a tudományos kutatóintézetek állásfoglalá­sait tekinti a legmegbízha­tek is. A rendezvény központi gondolata, hogy meghatá­rozzuk a mozgalom társa­dalomban betöltött helyét és képét, valamint kialakítsunk egy közös képviseleti rend­szert. l7 Mért van szükség egy ilyen képviseleti rendszerre? — Nyilvánvaló, hogy ezek a szervezetek teljesen önállóan tevékenykednek, és ez így is van rendjén. Ám a tapasztala­tok azt mutatják, hogy alapve­tő kérdésekben elszigetelten nem érhetünk el eredményt, ezért szükség van az össze­fogásra. Ennek szeretnénk megteremteni a szervezeti kereteit. O Milyen programok vár­nak a résztvevőkre? — A választék, azt hiszem, egyik intézménytől a másik­hoz irányították őket. A Bala­ton neves kutatói szerint olyan környezetvédelmi tudomá­nyos alapot kellene képezni, amelyből ilyen esetekben pénzhez juthatnának. Folytathatják viszont a Kis- Balaton vízvédő rendszerével kapcsolatos kutatómunkát, amely a folymatban lévő beruházásokhoz ad tudomá­nyos információkat. A halá­szati alapból is több mint egy­millió forintot kaptak a ke­szegállomány kutatására. Az elmúlt években ugyanis a Ba­tóbbnak. Utoljára hagytuk a legtöbb ellentmondást fel­mutató kérdés idézését: „Ön melyik kijelentéssel értene egyet: a környezetvédelem akkor is elsődleges fontos­ságú, ha emiatt a gazdasági fejlődés lelassul, vagy a gaz­dasági fejlődésnek elsődleges fontossága van, még akkor is, ha emiatt a környezet káro­sodik?” Az elemzők megfigyelték: míg 1992-ben 62 százalék tar­totta egyenlő fontosságúnak a gazdasági fejlődést és a kör­nyezetvédelmet, addig 1994- ben már csak 28 százalék. 1992-ben hét százalék volt azon válaszok aránya, ame­lyek a gazdasági fejlődést so­rolták első helyre, 1994-ben ez az arány 17 százalékra emel­kedett. Ugyanakkor 21 száza­lékkal több az olyan felelet 1994-ben, amely a környezet­védelemnek szavaz elsőbbsé­get. Duplázódott a válaszolni nem tudók aránya. A statisz­tikák azt is kimutatják: 1988- ban még 83 százalék volt azok aránya, akik nem rangsorolták egyik fogalmat a másik elé, hanem egymás mellé rendel­ték őket. Ez a csoport hat év elteltével egyharmadára zsu­gorodott. A két dolog — kör­nyezetvédelem és gazdasági növekedés — megítélésében rejlő ellentmondásokat egyéb feleletekben is többször kimu­tatták. Egyensúly Talán a megoldást sugall­­mazandó idézték az Öko and Eco szerkesztői Harri Suomi­­nennek, a Tetra Pack Hungária Rt. vezérigazgatójának véle­ményét: „Az ipar számára vi­lágos, hogy a fenntartható ökológiai egyensúly, és az azt biztosító környezettel járó költségek ma már nem extra, hanem normál kiadásnak te­kintendők.” rendkívül gazdag, így vala­mennyi programot lehetetlen felsorolni. Az első napon át­tekintjük a mozgalom törté­netét, hogy mindenki lássa, honnan indultunk és mit sike­rült elérnünk eddig. A máso­dik napon elsősorban a külön­böző munkacsoportok vitatják majd meg az egyes témakörö­ket. Ezen belül különösen nagy hangsúlyt helyezünk a környezeti nevelés, a vízvé­delem és az önkormányza­tokkal való együttműködés problémakörére. És mivel köztudott, hogy ezen a téren a civil szervezetek csak az ál­lammal közösen érhetnek el eredményt, meghívtuk a talál­kozóra Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesztési minisztert is. latonban nagymértékben el­szaporodott ez a halfajta, és feltehetően a túlnépesedésnek is része volt a tavalyi halpusz­tulásban. Az igazgató arra fi­gyelmeztet, hogy a keszeg mellett baj történhet a fehér busával is. Ezt a halfajtát, amely egyébként a Balatonban nem szaporodik, a nyolcvanas években telepítették a tóba. Azóta sem a horgászok, sem pedig a halászok nem ritkítot­ták az állományukat. A hor­gászok ritkán kapják horog­végre, de hálóval is nehezen fogható ki. Csesztreg (MTI) — A tür­­jei központú Zalakar Térsé­gi Innovációs Társulás 17 községének kezdeménye­zésére elkészült az ország első kistérségi erdészeti tájfejlesztési programja. A türjei térségi társulás e célra létrehozott „zöld” alapítványa számára — a Földművelésügyi Min­isztérium támogatásával — a Natourplan Zöldövezeti Tervező Iroda a terveket és termőhelyi vizsgálatokat. Mintegy 1200 hektárnyi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen zöm­mel tölgyes alkotta gazda­sági célú új erdőt, 100 hek­táron pedig közjóléti és környezetvédelmi erdősá­­vokat telepítenek. A térség­ben érintett magántulajdo­nosok első csoportja már beadta a pályázatát, s akár 100 százalékos telepítési tá­mogatást is kaphatnak. Rendelkezésükre áll a szük-A megengedett... ...értékekhez képest 45-szö­­rös rádium- és 12-szeres urántartalmat mértek cseh szakemberek a Prágától ötven kilométernyire dél­nyugatra fekvő Dubenec na Príbramsku falu patakvizé­ben. (MTI) Minden... ...eddiginél nagyobb kiter­jedésű ózonlyukat észleltek februárban Oroszország­ban, Szibéria középső és keleti része felett. (MTI) Franciaország... ...átadta a párizsi mexikói nagykövetségnek azt a mintegy 300 kaktuszritka­ságot, amelyet a francia Sanghaj (MTI) — A világ legnagyobb madárrezervá­tuma, egy kelet-kínai tó, valóságos vágóhíddá válto­zott, ahol évente 300 ezer, részben védett madarat öl­nek meg. A Csianghszi tartomány­ban lévő Pojangi-tóhoz minden télen rengeteg ma­dár vándorol, köztük nagy számban fehér gólyák, haty­­tyúk, vadludak és igen ritka fehér darvak. A vonulási időszakban a vadorzók napi 800-2000 madarat lőnek le vagy pusztítanak el méreg­gel. Mint a Reuter megje­gyezte, a kínai ínyencek nagyra értékelik a ritka ma­séges — hektáronként 10 ezer darab — facsemete is, amelyek ültetését hamaro­san megkezdik. A türjei térségi vállalko­zás hármas célt fogalmazott meg: növelni az erdőterü­leteket, a telepítéssel és er­dőgazdálkodással állandó munkahelyeket biztosítani, valamint a kapcsolt jóléti beruházásokkal együtt fej­leszteni a faluturizmus le­hetőségeit. E közép-zalai példa alap­ján a csesztregi központú Göcsej-Hetés-Őrség Tér­ségfejlesztési Társulás 30 településén is megkezdik a tisztázott tulajdonú magán­­területek erdősítési igényei­nek, a jóléti és véderdő-lé­tesítés lehetőségeinek fel­mérését. Ezek értékelése után — szintén az FM tá­mogatásával — december végéig készíti el a tájfej­lesztési terveket a Natour­­plan-iroda. vámhatóságok foglaltak le egy veszélyeztetett növé­nyeket csempésző banda le­leplezésekor. (MTI) Az oslói... ...rendőrség a város köz­pontjában lelőtt két eltévedt jávorszarvast. Az állatok a néptelen utcákon át az éjjel tévedtek be a város szívébe. Az Ománi öböl... ...egyik szigetétől mintegy 500 méterre békaemberek szabadítottak ki egy halász­hálóba gabalyodott nyolc­méteres bálnát. A mintegy 20 tonnás púpos bálna 29 nappal korábban keveredett a sekély vízben egy nagy­méretű kerítőhálóba. (MTI) darak húsát. A vadorzók ál­tal elejtett szerencsétlen ál­latok ezért tömegével ván­dorolnak a dél-kínai étter­mek konyhájára. Egy hely­béli lakos nemrég több száz megmérgezett lódra buk­kant a tó partján. Az elhul­lott madarak tömege csak­nem 2000 kilogramm volt. Egy vadrécéért 20 jüant (2,40 dollárt), egy daruért 60 jüant (7,10 dollárt), egy énekes hattyúért pedig 200 jüant (23,70 dollárt) kap helyben a vadorzó. A déli Kuangtung tartományban még ennél is magasabb áron értékesíthetők az elej­tett madarak. Kiszáradt égerláp Balassagyarmat (MTI) — Megkezdődött az Ipoly Balassagyarmat alatti sza­kasza, valamint az ipoly­­szögi Égerláp helyreállí­tása. Az Ipoly a hetvenes években elvégzett szabá­lyozás óta a város alatt szin­te teljesen egyenes meder­ben folyik, minek követ­keztében folyamatosan „ás­sa le magát”. A folyószabályozás miatt kondult meg a vészharang az Égerláp fölött is: a kiön­tések megcsappanása, il­letve a folyó vízszintjének lecsökkenése a híresen szép mocsárvilág megszűnésé­vel fenyegetett, az utóbbi évtized aszályos időjárása következtében pedig az Égerláp gyakorlatilag telje­sen kiszáradt. Most először a folyó Ba­lassagyarmat alatti, nyolc kilométeres szakaszának medrét térképezik fel kü­lönféle műszerekkel, hogy megállapíthassák, helyreál­lítható-e a vízkapcsolat az Ipoly és az Égerláp között. Civil környezetvédők Nincs pénz Balaton-kutatásra Madárvágóhíd .ím±— tjp*1 I Zöldikék I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents