Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-13 / 61. szám
1995. március 13., hétfő HAZAI HOL-MI Az életünk utolsó esélye... Az önkormányzatok anyagi nehézségei miatt veszélybe került az esetkocsi Az esetkocsi egyik összeszokott csapata: Szűcs Bálint mentőtiszt, Sipos Elek szakápoló. Tolmács Tihamér gépkocsivezető A szerző felvétele Kemecse (KM - M. M. L.) — Elfúló, zokogó női hang kérve-könyörögve kiáltja a telefonba: ,Jöjjenek azonnal, összeesett a férjem, elvesztette eszméletét!” A hívástól számítva még egy perc sem telik el, s már indul is a kemecsei mentőállomásról szirénázva az esetkocsi. Az Országos Mentőszolgálat kemecsei állomása 1970-ben alakult. A közvéleményben az élt, hogy a szülőotthon miatt hozták létre, a valóságban azonban az otthontól függetlenül, a térség betegeinek szállítása érdekében épült meg a mentőállomás. A nagy fordulat Akkoriban 18 település tartozott Kemecséhez, azonban az ibrányi mentőközpont megszületésével hat község átkerült az új körzetbe. A betegszállító járművek napjainkban Székelyből, Kótajból, Sényőről, Nyírturáról, Nyírtétről, Demecserből, Kékről, Besztercéről, Tiszatelekről, Vasmegyeiről, Nagyhalászból és Tiszarádról szállítják a betegeket. A mentőállomás életében nagy fordulatot hozott az 1993-as esztendő, hiszen a szállítókocsik mellé érkezett egy esetkocsi is, amely a sürgősségi ellátásban jelentett, illetve jelent nagy segítséget. A balesetekhez, rosszullétekhez a jól felszerelt járművel kiérkező mentőtiszt meg tudja tenni azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek nélkülözhetetlenek az életben maradáshoz. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az esetkocsival érkezik az élet utolsó esélye. A lakosság arányában — Alapítványi pénzből működik ez az esetkocsi — magyarázza Szűcs Bálint állomásvezető mentőtiszt, — s ez a pénz bizony csak arra elég, hogy a munkanapokon közlekedjen reggel 7-től 19 óráig az autó. — Az esetkocsihoz ismét 18 település tartozik, ha kell, még Gávavencsellőre is elmegyünk. Az alapítványi pénzt egyébként az érintett önkormányzatok adják össze, a lakosság létszámának arányában fizetnek egy személy után kb. 16 forintot. Az idei év sajnos, nem a legjobban kezdődött, ugyanis néhány faluból olyan visszajelzések érkeztek a mentőállomáshoz, hogy a nehéz anyagi helyzet miatt az önkormányzatok nem tudják vállalni az esetkocsi költségeit. Az alapítványi pénz tulajdonképpen a két mentőtiszt bérét fedezi, minden mást — az autó korszerű berendezését, a szakápoló és a gépjárművezető fizetését — az Országos Mentőszolgálat vállalta magára. Azt talán senkinek sem kell magyarázni, hogy ez a gépkocsi a térség magasabb színvonalú egészségügyi ellátását biztosítja. Félő, ha egyszer anyagi nehézségek miatt elkerül Kemecséről az esetkocsi, akkor hosszabb időre le kell mondani a térségben a szakszerű sürgősségi ellátásról. Pontosabban szólva sürgős esetekben akkor Nyíregyházáról indulhatna el hasonló kocsi, ám olyan értékes percek vesznének el így, amelyek a beteg életébe is kerülhetnek. Pillantásokból érteni — Az elmúlt év decemberében a Toyota autót Mercedes típusú esetkocsira cserélte ki az OMSZ — folytatja Szűcs Bálint. — Ez jóval tágasabb, s olyan felszereléssel büszkélkedhet, mint egy kórházi ambulanciás kezelő. Két jól összeszokott csapat váltja egymást. Fontos hangsúlyozni az összeszokottságot, hiszen sokszor pillantásokból kell megértenünk egymást. Gyakran riasztanak bennünket vonatgázoláshoz, földomláshoz, infarktusos beteghez, hirtelen fellépő rosszulléthez, közlekedési balesethez, öngyilkossághoz. Bízunk abban, hogy az önkormányzatok továbbra is vállalni tudják az esetkocsi működtetését. Mit is lehetne még az elmondottakhoz hozzáteni? Talán élnek a térségben olyan segítő szándékú vállalkozók és magánszemélyek, akik az önkormányzatok mellett támogatni tudnák az alapítványt. Ez mindnyájunk érdeke! A számlaszám: OKHB RT. 440- 13541. Takaros portákat talál a Nyíregyháza felől Kemecsére érkező idegen a település főutcáján. Új épületek és a szépen felújított házak a jövőbe vetett bizalmat jelképezik. A képen is látható lakásban élők számára nemcsak a jövő fontos, hanem igyekeznek megőrizni a múlt értékeit is M. Magyar László felvétele Város az ezredfordulón Előbb meg kell teremteni a minőségi változás feltételeitNégy szakosztály... ...működik Kemecsén a labdarúgás mellett: a kézilabda, az asztalitenisz, a sakk és a karate. A tervek szerint nemsokára megalakul a teniszszakosztály is. Újság indítását... ...tervezi az önkormányzat. A negyedévente megjelenő lap tájékoztatná a lakosságot a képviselő-testület munkájáról, a megalkotott rendeletekről, a település életéről, valamint hirdetési lehetőséget adna vállalkozóknak. Az újság egyelőre névvel nem büszkélkedhet, ugyanis arról pályázat útján dönt a szerkesztőbizottság. A március végén megjelenő számban erről a pályázatról bővebben olvashatnak az érdeklődők. (KM) A vállalkozói... ...engedélyek iránt Kemecsén is nagy az érdeklődés. Az év első két hónapjában tíz személy váltotta ki az engedélyt. Van köztük biztonsági őr, ügynök, kerékpár és varrógép műszerész, kárpitos. (KM) Kemecse (KM) — Vajon van-e olyan település, amelyik nem szeretne városi rangra emelkedni? Természetesen Kemecsének is dédelgetett vágya a városi cím elnyerése, azonban a nagyközség vezetői azt vallják, előbb meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek valóban minőségi változást, városi életet jelentenek a helybelieknek. — Komolyan vesszük ezt a kérdést. Nem akarunk úgy város lenni, hogy adósságba verjük magunkat — fogad Szentpéteri József polgármester. — Rárérünk ezzel a címmel az ezredforduló táján büszkélkedni, legyen először szennyvíz-hálózat, uszoda, faluház. Szerencsére a kemecsei önkormányzat még nincs a padlón. Ha a parlament nem hoz valami nagyon meglepő törvényt, bízom abban, nem is csúszunk lejjebb. Hitelt még nem kellett felvennünk. Igaz, az utak befejezésére kaptunk egy kis kölcsönt, de azt március 30-ra visszafizetjük. A gázprogramot is már befejeztük a településen. A legfontosabb feladat most számunkra a szennyvízhálózat kiépítése. Április végére tervezünk falugyűlést, akkor szeretnénk ismertetni az érdeklődőkkel a terveket. A beruházás lakossági támogatás nélkül nem megy, hiszen a szennyvíz-hálózat kiépítése közel 400 millió forintba kerül. Ha sikerül megnyerni a pályázatokat, akkor 1996-ban elkezdődhetnek a munkálatok, amelyek három évig tartanának — ismételten hangsúlyozom —, ha a lakosság is mellettünk áll. A falugyűlésen főleg erről a kérdésről beszélgetünk, egyeztetünk, közösen gondolkodunk. — Az idei költségvetésünkből az intézményeinket működtetni tudjuk, azonban beruházásokat erre az évre nem terveztünk. Nem kezdünk bele semmibe, hogy talpon maradhassunk. Sajnos, kiestünk a támogatható kategóriából, s ez 15 millió forint veszteséget jelentett a számunkra. E kiesés miatt tudtuk nehezen befejezni az utak felújítását. Nálunk is nagy gond a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek száma 146 fő. Törekvésünk, hogy legyenek újabb munkahelyek. Az önkormányzat vállalkozni nem tud, támogatjuk azonban a vállalkozókat. Nagyon sok mezőgazdasági vállalkozó él a településen. Felvetődött az a javaslat, hogy meg kellene alakítani az Agrárkamara helyi bizottságát. Az adószámmal rendelkező mezőgazdasági termelők hozhatják létre ezt a bizottságot, amelyhez legalább tíz termelő kell. Öten már vannak. Az agrárkamarai bizottság nemcsak a termelés összehangolását szervezné, hanem szerepet játszana az árképzésben, valamint érdekképviseleti feladatokat is ellátna. — Említettem korábban a faluház és az uszoda kérdését. Az uszodáról nem mondtunk le, keressük az anyagai forrásokat. A faluházzal kapcsolatosan egy kicsit jobb a helyzet. Az egyházaknak átadott iskolákért kártalanításként valószínűleg 25-30 millió forintot kapunk, amelyet a faluház felépítésére fordítanánk. Ezek még távlati tervek, remélem, nemsokára valósággá válnak. A legifjabb polgár Kislányt vártak, ám kisfiú érkezett Kemecse (KM - MML) — Bár gólyáink még Afrikában nyaralnak, ennek ellenére szerencsére sok apuka és anyuka örülhet Kemecsén is gyermeke megérkezésének. Ebben az évben eddig 12 apróság született, közülük is a legfiatalabb Zsalutkó Dávid, aki február 21-én nem sokkal éjfél után jött a világra. Súlya 3,8 kg, a testhossza 53 cm volt. — 1993. augusztus 7-én házasodtunk össze itt Kemecsén — emlékezik vissza a fiatal édesanya, Szűcs Erika. — Mivel nem rendelkezünk még önálló lakással, a férjem szüleihez költöztünk. Szerencsére, nagyon jól kijövök velük, most meg különösen jó, hogy itt lakunk, hiszen sokat tudnak segíteni. Ha valahova el kell mennem, vigyáznak a gyermekre. — Az igazság az, hogy kislányt vártunk, mivel a babát lánynak látta a doktor úr az ultrahangos vizsgálaton. Vettünk is neki előre néhány fodros inget, rózsaszínű cumit. Természetesen nem baj, hogy kisfiú lett, számunkra az a fontos, hogy egészséges kisbaba legyen. Nagyon jó érzés édesanyának lenni, szavakkal szinte nem is lehet kifejezni ezt a boldogságot. □ Papás-mamás szülés volt? Dávid az édesanyjával — Nagyon szerettem volna, ha a férjem bejön a szülőszobába, de nem vállalta. Az édesapa, Zsalutkó László is bekapcsolódik a beszélgetésbe ennél a kérdésnél. — Az a gondolat tartott vissza, ha fájdalmai lesznek Erikának, nem tudok semmit sem segíteni. Kint álltam a folyosón, úgy izgultam végig a szülést. A szülőágyra Erika este negyed nyolckor feküdt fel, s hajnali fél egykor lett meg a baba. Rossz érzés volt ezt az időt úgy végigvámi, hogy semmit nem tudok tenni. □ Kemecsén nő maid fel Dávid? — Szeretnénk Kemecsén maradni, hiszen mindketten ezer szállal kötődünk ehhez a településhez. Jó lenne majd egyszer építkezni, de egyelőre még nagyon kevés pénzünk van. Megpróbálunk gyűjtögetni, ám nehéz takarékoskodni, hiszen a babára is sokat kell költeni. (Már csak annyi feladata maradt az újságírónak, hogy lefényképezze a boldog családot. Dávid még nagyon rutintalan „fotómodellnek” bizonyult, hiszen mint a kép is elárulja, a világra rácsodálkozó szemeit nem akarta levenni édesanyjáról, bárhogyis próbálta a fotós magára terelni a kislegény figyelmét.) A szerző felvétele Az oldalt összeállította: M. Magyar László
