Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-08 / 57. szám

1995. március 8., szerda Fórum olvasóink leveleiből Segítettek Szeretettel gondolunk azokra a vállalkozókra, részvevőkre, akik felajánlásukkal segítették jótékonysági bálunkat. Gratu­lálunk a szervezőknek, név szerint Szanyi Lászlónénak és a szülői munkaközösség tag­jainak a jó szervezésért. Lengyel Miklósné óvodavezető Levelek Parkolási engedély Szeretnék felvilágosítást kérni a mozgáskorlátozottak részére kiadott parkolási engedél­lyel kapcsolatban. Nemrégi­ben Nyíregyházán az SZTK- ban jártam. A kijelölt helyen nem tudtam megállni, s a Liszt Ferenc utcában parkíroztam. Parkolási engedéllyel rendel­kezem, amit látható helyen ki­tűztem. Ennek ellenére, mire visszamentem, az ablaktörlő alatt egy bírságolási szelvényt találtam, s később 2 ezer forint Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét az a gépkocsive­­büntetést kellett befizetnem, zetö, aki a napokban nekiütközött a Sóstói úti szalagkorlátnak. Képünkön: javít-Nem értettem egyet az intéz- ják a megrongált korlátot Harasztosi Pál felvétele Rettegésben élünk Nyíregyházán, a Guszev­­ban az emberek nagyon fél­nek, így nem merik szóvá tenni azokat a dolgokat, amelyek az egész telepet érintik. Ugyanis, élnek itt olyanok, akik rettegésben tartják a lakókat. Megverik őket, mindegy nő, férfi vagy éppen öreg. Ezek olyan emberek, akik erő­szakosan elfoglalják, s be­költöznek mások kiutalt la­kásába. A napokban a kép­viselőnőnk lakását is meg­támadták, fejszével mentek oda, hogy megölik. Hogyan nézheti ezt, és sok, ilyen és ehhez hasonló cselkedetet a rendőrség tétlenül? Sajnos, ez a vandál család minden eszközt megragad, hogy megakadályozzák a képviselőt a munkájában. Van egy vérebük is, amely már több kutyát megölt, féltjük a gyerekeket, ne­hogy egyszer közülük is er­re a sorsra jusson va­lamelyik. Ezek a barbár emberek nem néznek sem­mit, nem félnek senkitől, azt mondják, hogy ellenük a rendőrség sem tud tenni. Mi, lakók ezt el is hisszük, mert ők bármit csinálnak, a rendőrség csak kijön, és el is megy. Ennyi lenne a munkájuk? Erre tettek es­küt? A guszevi lakók Nyíregyháza kedéssel, mert rajtam kívül még nagyon sok kocsi állt ott, s nekem különben is volt en­gedélyem. N. I.-né Nyírmada Tolnai József rendőr alezre­des, a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztálya vezetőjének tájékoztatása sze­rint a közlekedési szabályok (KRESZ) előírásai szerint a „Megállni tilos” jelzőtábla hatálya alatt csakis, kizárólag forgalmi, vagy műszaki okból lehetséges megállni. A moz­gáskorlátozottakat, illetve az őt szállító járművezetőjét a kö­vetkező jogosultságok illetik meg: a „Mindkét irányból be­hajtani tilos” a „Járműszerel­vénnyel behajtani tilos”, a „Motorkerékpárral behajtani tilos” és a „Segédmotoros ke­rékpárra! behajtani tilos” jel­zőtáblánál mozgáskorlátozott személy a tilalom ellenére be­hajthat, ha úticélja a jelzőtáb­lával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg/ A járművel ilyen esetekben legfeljebb 20 km/óra sebes­séggel szabad közlekedni. A járdán a mozgáskorlátozott személy járművel akkor is megállhat, ha a megállást jel­zőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg, de a megál­lás a gyalogos közlekedést nem akadályozza, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. Mozgáskor­látozott személy a járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azon­ban e járműre is irányadó. Veszélyes hulladék a sült zsír Az elhasznált, tönkrement sütőzsír alkalmatlan emberi vagy állati fogyasztásra Nyíregyháza (KM - D. M.) — Ki gondolná, hogy sütés, főzés közben is termelhe­tünk veszélyes hulladékot. Nem kevés növényi olajat vagy állati zsírt használunk, melyek az esetleg nem meg­felelő technológia miatt egészségre ártalmas anyago­kat is tartalmazhatnak. Sütés közben a zsiradékban, a levegő oxigénje és a magas hőmérséklet hatására, szá­mos bomlástermék keletkezik. Ezek egy része káros az egész­ségre, mivel az élelmiszerrel együtt a felvett zsiradékot is elfogyasztjuk. A használható­ságjeleit bárki felismerheti: az olaj kellemetlen szagú, keserű, kaparós ízű, habzik, sötét szí­nű, de nem biztos, hogy csak az ilyen jellemzőkkel bíró zsi­radék rossz. A szakemberek szerint az optimális sütési hő­mérséklet 160-180 fok. Gon­dos kezelés mellett a naprafor­góolaj 8-10, a kukoricacsíra­­olaj 10-13, a repceolaj 12-15, a sertészsír 18-20 óráig alkal­mazható. A tönkrement sütő­termékek sem emberi, sem ál­lati fogyasztásra nem alkal­masak. Gyanús minták A túlégett zsiradékot a háztar­tásban alkalmazható egysze­rű módszerekkel (többszörös mennyiségű vízzel forralás, hagymával átsütés, új olajjal frissítés) nem lehet továb­bi felhasználásra megfelelővé „varázsolni”. Ezzel ugyan az íz és a szag közömbösíthető, javítható, de a káros bomlás­­termékek túlnyomó része megmarad. Azt, hogy mikor ment tönkre, és felhasználják­­e utána még a terméket, szinte ellenőrizhetetlen. Állásfoglalás A vizsgálódás általában szem­revételezéssel történik, s csak a gyanús minták kerülnek la­borba. Holott, konkrét előírás is meghatározza: szabvány szerint a 30 százalék feletti „poláris komponenst” (egész­ségkárosító bomlásterméket) tartalmazó olaj, további sütés­re alkalmatlan. S a felhasznált mennyiség ötven százaléká­nak legalább vissza kelle­ne maradni. Mégis, igazából a szakácson múlik, meddig használja a sütőanyagot, az ő döntésétől függ, keletkezik-e annál a vendéglátónál veszé­lyes hulladék vagy sem. Ke­vésbé megoldott az égetett zsi­radék ártalmatlanítása is, a gyakorlat szerint általában a csatornába, ételekbe, esetleg állati takarmányokba kerül­nek. — A megyében a Beregi Zöldvonal Bt. 1994. májusától foglalkozik a használt sütőola­jok és zsírok begyűjtésével — tudtuk meg Bakos Tamás, ügyvezetőtől. — Az engedé­lyek beszerzésekor derült ki, hogy a városi Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nem te­kinti e hulladékot veszélyes­nek, míg a felettes szerve a megyei, igen. Ez a „NEM” szakhatósági állásfoglalás be­lekerült az engedélyünkbe. Probléma, amikor ezt a meleg­­konyhai vezetők elolvassák, rögtön találnak kibúvót, hogy ne kelljen külön gyűjteni a maradék olajat. Pedig nem jár­na több munkával, ha nem a lefolyóba, hanem egy hordóba ürítenék a serpenyőket. Eddig két konyha fogadta el felhívá­sunkat: a tiszti klub és a Bel­városi Grill. Az olajat ingyen, térítés nélkül átvesszük és el­szállítjuk, az erre a célra rend­szeresített hatvanliteres mű­anyag hordókban. Ä bt. a budaörsi Biofilter Környezetvédelmi Kft.-vel áll kapcsolatban. Fülöp János, ál­talános igazgatóhelyettes tájé­koztatása szerint a kft. a ható­ságok engedélyével már ötö­dik éve gyűjti és kezeli a sü­tőolajakat és zsírokat. Az or­szág különböző területeiről, így Nyíregyházáról is hozzá­juk jut el ez a veszélyes hulla­dék. A telephelyre bekerülő anyagot ülepítés, többszörös mechanikai szűrés és víztele­nítés után ipari célokra hasz­nálják fel. Nagy része az asz­faltgyártás, kisebbik az ablak­gitt és egyéb ragasztók alap­anyagaiként hasznosul. Ok is érzékelik, milyen problémát jelent a törvényi szabályozás ellentmondása. A témával kapcsolatban ki­kértük dr. Magyar Veronika, városi tisztifőorvos vélemé­nyét is, aki elmondta: az 56/1981 (XI. 18) miniszterta­nácsi és a 27/1992 (1.30) kor­mányrendelet szerint csak az minősül veszélyes hulladék­nak, amit e jogszabály mellék­lete tételesen felsorol. A hasz­nált vagy romlott sütőolajok és zsírok ezen a listán pedig nem szerepelnek. A vállalkozók gyűjthetik ezeket termékeket, de ebben az esetben senki sem kötelez­hető veszélyeshulladék-gyűj­tőhely kialakítására. Nem ért egyet ezzel dr. No­­vákné Utas Zsuzsanna, a Fel­­ső-Tisza Vidéki Környezetvé­delmi felügyelőség hulladék­gazdálkodási osztályának ve­zetője. Igen vagy nem? — Valóban rendelet szabá­lyozza a veszélyes hulladék keletkezését, kezelését és ár­talmatlanítását. Ennek 1. szá­mú mellékletében szereplők alkotják a veszélyes hulladé­kok egyik csoportját. De ve­szélyes hulladék az is, amit — így a sütőolaj is — az Orszá­gos Hulladék Minősítő Bizott­ság annak mond ki. Ennek alapján a használt növényi ola­jakat, állati zsírokat, mint ve­szélyes hulladékot, össze kell gyűjteni és olyan szervezetnek átadni, amelyiknek erre jogo­sítványa van. Akkor igen vagy nem? Jó lenne, ha a hatóságok, a törvé­nyek egyértelműen eldöntenék a tennivalókat. Az tény, ha nem is veszélyes hulladék az olaj, a zsír, még mindig jobb, ha összegyűjtik és felhasznál­ják, mintha a talajba, a vizekbe kerülve szennyezné a már amúgy is tönkretett környeze­tünket. Kérdéseit... ...csak akkor tudjuk továb­bítani a megfelelő hatósá­gokhoz, ha a pontos adatait feltünteti — üzenjük olva­sónknak „Tavasz” jeligére. A postai... ...szolgáltatással kapcsola­tos panaszát csak akkor tudjuk nyilvánosságra hoz­ni, ha közli teljes címét — válaszoljuk Pataki Pálné­­nak Nyíregyházára. Minden... ...öt napot meghaladó mun­kaszerződést írásba kell foglalni. Ennek hiányában, a kikötött munkabért és egyéb járandóságot nehéz bizonyítani, és hosszadal­mas eljáráshoz vezet — tá­jékoztatjuk T. Istvánná nyíregyházi olvasónkat. Február 1-jétöl... ...a havi minimálbér 10 500 Ft, ez a törvényes napi (8 óra) munkaidőre vonatko­zik — üzenjük Csengerbe. A munkáltató... ...csak a nála üzemi balese­tet szenvedett, illetve fog­lalkozási betegségből ere­dő munkaképesség csökke­nésért tartozik anyagi fele­lősséggel — válaszoljuk K. Miklósnak Nyíregyházára. A végrehajtásról 2. Dr. Bartha Sándor A végrehajtási lap a végre­hajtandó határozatról, illet­ve a határozat végrehajtan­dó részéről készített kivo­nat, amelyet a bíróság állít ki, elsősorban a végrehajtó számára. Tartalmazza mind­azokat az adatokat, ame­lyekre a végrehajtónak az eredményes eljárás céljából szüksége van. Ennek ki­állításával már meg is tör­tént a végrehajtás elrende­lése. A végrehajtandó kö­vetelést a bíróság érdemben már elbírálta, a végrehajtás elrendelése fő szabályként, végrehajtási lappal történik. A végrehajtási lap kiállí­tása, a bíróság döntését je­lenti abban a tekintetbén, hogy valamely kötelezett­ség teljesítésének kikény­szerítése érdekében a vég­rehajtási eljárást le kell folytatni. Minthogy a jog­erős, vagy az előzetesen végrehajtható határozathoz kapcsolódik a végrehajtha­tóság, a törvény azon az el­vi alapon, hogy a végrehaj­tás elrendeléséhez nincs szükség külön alakszerű határozatra, magának a vég­rehajtási lapnak a kiállításá­ban nyilvánítja ki a bíróság döntését. Ha megvannak a feltételek, melyeket a jog­szabály előír, a bíróság a végrehajtás iránti kérelem­nek helyt adva kiállítja a végrehajtási lapot. S azt a végrehajtás foganatosítása végett eljuttatja a végrehaj­tóhoz és rendszerint, egyút­tal megküldi a végrehajtást kérőnek is. Az adós, a vég­rehajtó intézkedéseiből sze­rez tudomást a végrehajtás elrendeléséről és foganato­sításáról. Amikor a bíróság a vég­rehajtás iránti kérelmet tel­jesen vagy részben alapta­lannak tartja, akkor a bíró­ság, a végrehajtási lap kiál­lításáról szóló végzését a végrehajtást kérőnek kéz­besíti. Ha a végrehajtás iránti kérelem csak részben alaptalan, a bíróság kiállítja a végrehajtási lapot, de a kérelemtől eltérően, vagyis úgy, ahogy a végrehajtást helyesnek tartja. A végre­hajtás elrendelése a végre­hajtási lapon kívül történ­het végrehajtási záradékkal, közvetlen bírósági letiltás­sal és közvetlen bírósági felhívással is. A törvény szabályozza azt is, hogy a végrehajtható okirat miként jut el az illetékes végrehaj­tóhoz. A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiál­lító szerv, a végrehajtható okiratot az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtóhoz küldi meg. Ha az adós lakóhelye is­mert, az eljárás megindítása után először itt kell megkí­sérelni a végrehajtás foga­natosítását, még akkor is, ha az adós ingatlana, vagy egyéb vagyontárgya más végrehajtó illetékességi te­rületén található. Ez azért is indokolt, mert a végrehajtó a végrehajtás megkezdése­kor általában a helyszínen adja át az okiratot az adós­nak, és egyben felhívja őt a teljesítésre. Ismét a sírhelydíjakról Nyíregyháza (KM) —­­Több olvasónk kifogásolta, hogy a csütörtöki lapszám­ban az első oldalon megje­lent grafikon, mely me­gyénk városainak sírhelydí­jait tartalmazta, több pon­ton olvashatatlan volt. Mi­vel a téma sokakat érdekel, az alábbiakban részletesen közöljük az árakat. Nyíregyházán az Északi temetőben az osztályon fe­lüli sírhely 7 ezer. az 1. osz­tályú 5 ezer forintba kerül. Az Északi temető újabb ré­szén az I. 3 ezer, a II. 2500, a 111. osztályú sírhely ára 450 forint, (öroson. Bor­bányán, Sóstóhegyen egy­ségesek az árak, 1000 fo­rintba kerülnek a sírhe­lyek.) Mátészalkán a ki­emelt parcellában 5, egyéb­ként 1000 forint. Fehér­­gyarmaton 1500 forint, de itt létezik egy helyi jelleg­zetesség az úgynevezett báitás sírhely, mely szintén egyszemélyes, csak jóval nagyobb a szokásosnál. En­nek díja 2 ezer forint. Vásá­­rosnaményban 450, Nagy­­kállóban 1300. Záhonyban 500, Nyírbátorban és Ujfe­­hértón 1500, Máriapócson 300, Nagyhalászban 600, Kisvárdán 2000 forint a sírhelyek díja. Tiszavasvá­­riban legolcsóbb 800, de van 2800, illetve 5500 fo­rintért egyszemélyes sír­hely. Tiszalökön 400-600 és 800 forintért lehet sír­helyhez jutni, míg Ibrány­­ban 500,2 ezer és 5 ezer fo­rintért. Csengerben a kie­melt sírhelyek 3 ezer, az ál­talánosak ezer forintba ke­rülnek, a díszsírhelyek ter­heit az önkormányzat vise­li. Baktalórántháza különle­ges helyzetben van, itt min­den sírhely ingyenes.

Next

/
Thumbnails
Contents