Kelet-Magyarország, 1995. március (52. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-08 / 57. szám
1995. március 8., szerda Lövés mozgó célpontokra Mádi László országgyűlési képviselő a privatizációs törvénytervezetről Budapest (KM) — Bizonytalanság merül fel az ellenzéki képviselőkben a privatizációs törvény során, hiszen olyan törvényjavaslatról vitázunk, amely tisztázatlan állapotban van a Ház előtt. Nem tudjuk pontosan miről vitatkozunk, mert volt ugyan egy beterjesztés, de az tartalmában, részleteiben, koncepciójában számos ponton módosult. így ma felelősen nehéz, azt hiszem még kormánypárti oldalról is, pontosan megítélni mi az a koncepció, amely körvonalazódott a privatizációs törvényjavaslat és a privatizációs ügymenet során — mondta a minap felszólalásában Mádi László, a FIDESZ megyénkben képviselője. — Most mozgó célpontra próbálunk jelzéseket, lövéseket leadni. Ez a mozgó célpont több tényből is következik. Egyrészt, hogy háromszáz módosító indítvány van beadva, s ma még tisztázatlan, melyeket támogatja a kormány, és ez a koncepció kapcsán is számos módosítást eredményezhet. Az új pénzügyminiszter megválasztásával egyidejűleg ma még tisztázatlan, koncepciója menynyiben tud érvényesülni és mennyiben kap teljes támogatást — folytatta a képviselő, majd hozzátette: Szabad rendelkezés A törvényjavaslatban meglepő módon a hangzatos ígéretekkel szemben sok újdonság nem történt. Az az egy igazán koncepcionális nóvuum, amely új, egységes szervezetet alakít ki a vagyonkezelés és a privatizáció kérdéskörében, már az új pénzügyminiszter színrelépésével is megkérdőjeleződött. Tehát igazából azt hiszem, nyugodt szívvel meg lehet állapítani, hogy a jelenleg rendelkezésre álló jogszabályi adottságok kapcsán semmi olyan tiltó lehetőség vagy szabályozottság nincsen, ami ne tenné lehetővé, hogy a kormány a már beterjesztett új elképzelése szerint privatizáljon. Az elmúlt fél évben ilyen oldalról semmi nem fogta viszsza, semmi nem tiltotta le szabad rendelkezési lehetőségeit. E tekintetben a privatizáció megtorpanása és belső bizonytalansága kapcsán a kormány felelőssége egyértelmű. Két kérdéskörrel egy kicsit mélyrehatóbban kell foglalkozni. Az egyik a foglalkoztatáspolitikai kérdéskör, a másik pedig a társadalombiztosítás és a privatizáció összefüggése. Abból a kormányprogrambeli, illetve választási programbeli ígéretből, mely szerint a foglalkoztatási politika szempontjai teljesen integrálódni fognak a gazdaságpolitikába, manapság még igazából nem nagyon lehet beszélni, a foglalkoztatáspolitika szempontjai nagyon komoly ellentmondásban vannak az egyéb érdekekkel. Például a bevételi érdekekkel, a struktúrapolitikai érdekekkel, a modernizációs érdekekkel. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatáspolitikában nekünk nem a rövid távú, hanem a hosszú távú érdekeket kell szem előtt tartanunk. Azokat az érdekeket, hogy a privatizáció után vajon olyan cégek alakulnak, formálódnak-e, amelyek hosszabb távon képesek a piacon maradni olyan termékekkel, olyan termékszerkezettel, gyártási technológiákkal, piaci lehetőségekkel, amelyek tartósan, még ha átmenetileg kisebb létszámot is, de képesek foglalkoztatni, s nem a rövid távú szempontokat látva esetleges látszólagos kikötésekkel, foglalkoztatási kényszerekkel valójában hosszú távon éppen az ellentétes hatást elérni. A felelős magatartás egyértelműen a hosszú távú szempontok figyelembevétele, hiszen a rövid távú foglalkoztatáspolitikai kényszerek, szempontok erőltetése már közép- és hosszú távon is visszafelé sülhet el. Abban mindannyian egyetértünk, hogy a privatizációt lehetőség szerint gyorsítani kell, látni azt, hogy számos érv és számos ágazati érdek szóljon is mellette a külföldi partnerek bevonását a privatizációba valamilyen szinten korlátozni kell. Korlátozni az olyan stratégiai ágazatokban, ahol a magyar ellátási kötelezettség vagy a magyar érdekek ezt az igényt megfogalmazzák; ugyanakkor azt is látni kell, hogy nagyobb tőkebefektetési igényű vállalatoknál, ágazatoknál a külföldi tőke bejövetele, amennyiben az a stratégiai magyar érdekekkel nem ütközik, igenis indokolt. Indokolt egyrészt a tőkebevonás szempontjából, másrészt a piacszerzés, harmadrészt a munkakultúra és nem utolsósorban az adósságállomány karbantartása és kezelése okán is. • Látni kell Azokban a szektorokban, ahol a piaci privatizáció kapcsán komolyabb tőkeerejű és stratégiai szempontból is elfogadható partnerekkel történő privatizáció indokolt lehet, egyértelműen a tőkebevonásos, tőkeemeléses privatizációt támogatjuk. Ez a megjegyzés egyértelműen magyarázható foglalkoztatáspolitikai indokból is. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol bevételi vagy tőkebevonási okokból bizonyos szereplők bevonása nem célszerű, ott például ahol az MRP-nek nagyobb területe van. A másik gondolati kör a társadalombiztosítás kérdése. 1992-ben született egy parlamenti döntés, amely alapján 300 milliárdos vagyonjuttatásban kell részesíteni a társadalombiztosítást. Sajnos azóta mind az előző, mind a jelenlegi kormány ebben az ügyben mulasztásos törvénysértés állapotában van, az ebből a törvényi szabályozásból eredő kötelezettségét nem tudta teljesíteni, és a helyzet nagyon bizonytalan. Bizonytalan, hogy mekkora vagyont, mikor és technikailag milyen formában juttatunk a tb-nek. Sajnos, mára nagyon nagy mértékben csökkent az a vagyoni kör, ahonnan a 300 milliárd forint rendelkezésre állna. A vagyonkezelés kapcsán is nyilvánvalóan felmerül az a rendkívül komoly aggály, hogy vajon jó tulajdonos-e a társadalombiztosítás, hiszen hallottuk, havi 5-6 milliárd forint az állami tulajdonosi körben előforduló vagyonvesztés. A javaslat a társadalombiztosításnak átadandó vagyon körét illetően, mint számos egyéb vonatkozásban is meglehetősen homályosan fogalmaz, tehát nem mondja meg, hogy mekkora vagyont és milyen határidővel kíván átadni a társadalombiztosításnak. Azt is látni kell, hogy bizonyos hangulatok, bizonyos megítélések a privatizáció egész menetét alapvetően befolyásolják. És bizony ezek a megítélések az átmeneti, a tavalyi választást követő pozitív, optimista felhangok után visszasüllyedtek, és igen-igen negatív jellegzetességekkel bírnak. Azt gondolom, a privatizációt csak megfelelő társadalmi támogatottsággal és megfelelő kommunikációval lehet eredményesen folytatni, és ezen a téren bizony messze nem állunk a helyzet magaslatán. Nem várom A bizonytalanság a legfontosabb és leglényegesebb jellegzetesség, amely kapcsán a kormánynak mind az elmúlt időszakban, mind a jelenlegi helyzetben súlyos mulasztásai vannak. —Ha ezt a bizonytalanságot — amely megnyilvánult a HungarHotels ügyben, a privatizációs kormánybiztos leváltásában, azokban a koncepciós zavarokban, amelyek az utóbbi hónapokban a nyilvánosság előtt napvilágot láttak, a kormány és a kormánykoalíció nem tudja megszüntetni, akkor én nem várom a privatizáció lényeges gyorsulását, és nem várom, hogy a privatizációs politikában ez a kormánykoalíció átütő eredményeket tud elérni, ami pedig mindannyiunk, nemcsak a kormány, hanem a társadalom érdeke is lenne. Szlovákok az önkormányzatokban A számítások szerint hetvenkét településen jelenik meg az érdekeltségük Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — A legutóbbi helyhatósági választások nyomán a helyi önkormányzatok mellett igen sok településen kisebbségi önkormányzatok is alakultak. így történt ez Nyíregyházán is, ahol a városalapító szlovákok ötfős testületét a napokban látogatta meg a Magyarországi Szlovák Szövetség titkára, dr. Július Alt, akit a megbeszélést követően a tárgyalás eredményeiről, s a hazai szlovákság helyzetéről kérdeztük. — A választásokat követő ismerkedő látogatásról volt szó, melynek során nemcsak a nyíregyházi tirpákság vezetőivel, hanem a város életének meghatározó személyiségeivel is találkoztam. A megbeszélésünkön részt vett Giba Tamás alpolgármester és Fazekas János jegyző is, akiktől rengeteg hasznos információt kaptam. [HA kisebbségi önkormányzatok a legtöbb helyen még csak tapogatódznak, nemigen ismerik a lehetőségeiket, a feladataikat. Mit tapasztalt Nyíregyházán? — Az elmúlt időkben volt alkalmam jó néhány helyen megfordulni az országban. Jóleső érzéssel tapasztaltam azt a szimpátiát, amivel a város vezetői a kisebbségi ügyeket kezelik, és őszintén meglepett az itteni szlovákság aktivitása, ahogy igyekeznek kezükbe venni a sorsuk irányítását. Bár mindenütt ilyen agilisak lennének a kisebbségi önkormányzatok. O Szabolcsban a szlovákok mellett német és cigány önkormányzatok is alakultak, e testületek tagjai egyöntetűen állítják, működésük szabályozására hiányoznak a megfelelő rendeletek. — Ez sajnos így van, ezt mielőbb pótolni kell. Mi azonban abból indulunk ki, hogy a magyar állam jó szándékát már bebizonyította azzal, hogy lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatok megalakulását. E jó szándékra alapozva azt várjuk, hogy a működési feltételek is hamarosan tisztázódnak, s hisszük, hogy nem sikkadnak el a kisebbségek sajátos érdekei. Az országot járva azt tapasztaltuk, hogy nagy a bizakodás a szlovákság körében, s a legtöbb település vezető testületéi kimondottan segítőkészek. Vannak azonban sajnos negatív példák is, de el kell ismernünk, hogy a mi embereink is követtek el ügyetlenségeket, melyek a tapasztalatlanságukra írhatóak. O Az ország hány pontján alakult szlovák önkormányzat? — Százezerre tehető a magyarországi szlovákság létszáma, s negyvenegy településen alakítottak önkormányzatot. Ez egyébként nemigen tükrözi a valós helyzetet, hiszen nagyon sok helyen kerültek be az önkormányzatokba szlovák nemzetiségűek is, akik kétszázezer szavazatot kaptak a választások során. Számításaink szerint egyébként hetvenkét községben, városban jelenik meg a szlovák érdekeltség. O Készülőfélben a magyarszlovák alapszerződés. Mit várnak Önök ettől? — Természetesen a két ország kapcsolatainak javulását. Mi szeretnénk ezt persze aprópénzre is váltani, ezért is javasoltuk többek között, hogy könnyítsék meg a szlovákiai, illetve magyarországi települések közötti kapcsolatteremtést, amely akár gazdasági alapokon is nyugodhat. Többek között arra gondoltunk, hogy a kereskedelemben kapjunk vámkedvezményt, az így keletkezett vámkülönbséget pedig szerezze meg az adott település. H A gazdasági gondokon túl, melyek sújtanak minden magyarországi települést, milyen problémákkal küszködnek a szlovákok? — Gondjaink közül csupán egyet, a kulturális nehézségeinket emeljem ki. Sajnos, mindössze egyetlen hetilapunk van, s ezen túl erőnkből már csak egy kalendáriumra futja. — Azt is furcsálljuk, hogy a magyar televízióban hetente csupán egyetlen fél órácska a szlovákoké, azt hisszük, ennél azért többet érdemelnénk. Itt bizony elvárhatnánk akár a pozitív diszkriminációt is, nem hiszem, hogy a magyar tévénéző ezen megütközne. S ne feledkezzünk meg az egyik legfájóbb gondunkról: a magyar parlamentben nincsen szlovák képviselő. Ha hatnapi szelvényt (hétfő-szombat) kivágva együtt március 15-ig beküld, akkor részt vesz heti ajándéksorsolásunkon. (Ezen könyvjutalmat, KM-előfizetést nyerhet.) Egyben jogot nyer a havi sorsoláson történő részvételre, amelyen a fődíj párizsi, illetve franciaországi társasutazás. Játékunk három hónapos. (E heti megfejtések a március 18-i számban.) Mikor volt világkiállüás Párizsban? m 1889 I B 1896 I H 1957 A megfejtő neve: Cím: Címe: Kelet-Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. X Száz nap múlva kiderül Nyíregyháza (KM - B. G.) — Az ellenzéki pártok megyei vezetői találkoztak szombaton Nyíregyházán, hogy egyeztessék a közös tennivalóikat. A megbeszélésen részt vett Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke, a párt frakcióvezetője is, aki kollégái társaságában a munkaebédet követően sajtótájékoztatót tartott. Elöljáróban arról beszélt, hogy az MDF a választásokat követően nagy hangsúlyt fektet az ellenzékiek párbeszédére, együttműködésére, e célt szolgálják az ő vidéki útjai is. Az ügyvezető elnök kifejtette véleményét az MDF fiatalítását sürgető véleményekről is. Nyugat-európai példákra hivatkozva hárította el a sürgető szavakat, mondván ott egy-egy pártvezető kifutási ideje akár husz-harminc év is lehet. A tisztújítás egyébként is nagy arányú volt a demokrata fórum berkeiben, hiszen az országos elnökségben a tagok háromnegyede új, a budapesti szervezetekben alig maradtak a régi vezetőkből, s a megyei választmányokban is kicserélődött a korábbi vezetők jelentős része, van olyan megye, ahol több mint kétharmada. A jelenlegi kormány népszerűségének gyors hanyatlásával nem esik egybe az ellenzéki pártok kedveltségének növekedése, figyelmeztették az ügyvezető elnököt a tájékoztatón jelenlévő újságírók, márpedig ez lenne a törvényszerű. Az MDF nem is most várja azt, hogy feléjük forduljanak az emberek, hanem kéthárom év múlva, hangzott a felelet. Hivatkozott egy korábban közzétett felmérésre, mely azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány elutasítottsága már most nagyobb, mint az Antall vezette kormányé volt két évvel ezelőtt. E témakört azzal zárta: a mostani kormány tevékenységével igen sokat tesz az MDF népszerűsítéséért, bár ők ennek nem igazán örülnek. Az új pénzügyminiszter huszonöt pontos tervezetéről eképp vélekedett az MDF ügyvezetője: Bokros csokorba szedett egy csomó megteendő intézkedést. E szöveg jó részét már tíz éve is hallotta az ország, akkor is jól hangzott, de azóta sem történt semmi. Ha az új miniszter meg tudja valósítani, örülhetünk majd, az MDF nem fog akadékoskodni csak azért, mert ellenzékben van. De a száz nap alatt valaminek történnie kell. Ha csupán a deklaráció szintjén marad a huszonöt pontja, elenyészik, mint minden eddigi. Az elkövetkező három hónapban az is kiderül, hogy Bokros, Surányi és Suchman Tamás csupán egy büszke triumvirátus, vagy pedig e mögött van valami politikai elszánás, és ha esik, ha fúj, de a kormány ezeknek az embereknek a tervezett lépéseit végig viszi. Felmondja... ...az ÉT tavaly kötött megállapodást öt, a közoktatásban, a szakképzésben és felsőoktatásban érdekelt szakszervezet, mert úgy véli, hogy a megállapodás több pontja nem teljesült. Ezt a kormányfőhöz írt levelükben jelentették be. Lemondott... ...Nagy Sándor, az MSZP költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki, valamint Paszternák László a foglalkoztatási munkacsoportjának vezetéséről. Ötvenhatosok... ...támogatására hozott létre a München környékén élő magyarok egy csoportja egy szervezetet. Szándékuk segíteni a forradalom és a szabadságharc történetét, nemzetközi jelentőségét és hatását vizsgáló kutató munkát. Megállapodtak... ...minden lényeges kérdésben az alkotmányozásról folytatott hatpárti tanácskozáson, a Kisgazdapárt semmivel nem értett egyet. Politikai... ...tisztogatás áldozatának tartja magát Kellermann Péter, a Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatal volt vezetője, akit leváltottak beosztásából. * KOZELET __
