Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
1995. február 8., szerda KOZELET Emlékművet a Himnusznak Budapest-Myíregyháza (KM) — Dr. Kávássy Sándor, megyénk kisgazdapárti képviselője a napokban interpellációt nyújtott be a parlement- ben, azt tudakolva, lesz-e emlékműve a Himnusznak Szat- márcsekén. A képviselő felszólalásában többek között felidézte, hogy tavaly augusztusban javasolta dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszternek, hogy amiképp Hollósy Simon is megfestette a Rákóczi indulót, állítsunk emlékművet a Himnusznak a honalapítás 1100. évfordulója alkalmából, az erre legméltóbb helyen, Szatmárcsekén, a művészet nyelvén fejezve ki azt, amit a Himnusz mint nemzeti ima, hitvallás és jelkép jelent a magyar népnek. így folytatta: „Iratomra közel két hónap múlva szeptember 26-i keltezéssel kaptam választ. Miniszter úr tudatta, hogy javaslatomat az emlékbizottság megfelelő albizottsága elé terjeszti, továbbá kijelentette, hogy az emlékmű felállításáról az illetékes hatóság, tehát Szatmárcseke önkormányzata is határozhat. Ez utóbbiból azt gyanítva, hogy nem egészen világos az előterjesztésem, azonnali válaszban figyelmeztettem, hogy az ügyhöz és az alkalomhoz csak monumentális emlékmű lehet méltó, a költségek csak központi keretből fedezhetők, minthogy azokat Szatmárcseke egymagában, de a többi szatmári településsel összefogva sem tudja biztosítani. Eddig röviden a tények. Azóta: se kép, se hang. Kérdezem tehát: lesz-e emlékműve a Himnusznak Szatmárcsekén, vagy ez is csak jámbor szándék marad?” Válaszában a miniszter elmondta, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közterületi alkotásokra, szobrokra és domborművekre immár évek óta csupán csak 20 millió forintot tud fordítani beruházási keretéből. A lektorátushoz települési és megyei önkormányzatok, szobrot, szobrokat, köztéri műveket állítani akaró köztestületek és egyesületek közvetlenül fordulhatnak támogatásért. Az intézményhez beérkező kéréseket a költségvetési év elején egy szakbizottság bírálja el és állapítja meg a készülő, készítendő művekhez a támogatások mértékét. A tárcatámogatások volumene ma már a szoborállítások összköltségének 10-20 százalékát teszi ki. A kormány megfelelő határozata értelmében a helyi kezdeményezések támogatására pályázatot kell kiírni, amelyet a pályázati kiírásban közzétett szempontok szerint egy független szakértői testület fog elbírálni. A millecentenáriumi operatív bizottság január 30-ai lezárással véglegesítette a millecentenáriumi pályázat kiírását. A felhívás hamarosan megjelenik, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy a millecentenáriumi programpályázatra Szatmácseke önkormányzata pályázatot nyújtson be. A miniszter még hozzátette, az emlékmű gondolatát szép és nemes kezdeményezésnek tartja, s egyben javasolta, a szobor ügyében az 1100. évi évforduló pályázati kiírására adják majd be pályázatukat. Dr. Kávássy Sándor a miniszteri válaszra ekképp reagált: „Nem a legnagyobb lelkesedéssel hallgattam válaszát. Nekem az a véleményem, hogy az 1100. évfordulóra készülve sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az újkori magyarság egyik legnagyobb, egyben legdrámaibb élménye a Himnusz.” A képviselő a miniszter válaszát elfogadta, azzal, hogy a minisztérium mindent megtesz a szobor megvalósításáért. A megyei önkormányzati munkáért Nyíregyháza (KM) — A Vállalkozók Pártja megyei elnöksége 1995. január 27-én értékelte az önkormányzati, ezen belül a megyei önkormányzati választások tapasztalatait. A testület ülésén meghívottként részt vett dr. Zilahi József, a megyei önkormányzat elnöke, és kötetlen megbeszélést folytatott a testület tagjaival. A testület megállapította, hogy a választópolgárok ön- kormányzati szavazásban részt vett magas százaléka bizonyítja, hogy a lakosság felelősséget érez saját és településük sorsa alakításáért. A társadalmi ügyek iránti és szűkebb régiójuk mindennapos munkájában való részvételi szándékukat mi sem bizonyítja jobban, mint az összes megválasztható 1559 fő testületi tagság elnyeréséért 7440 jelölt választásokon való indulását regisztrálták a választási bizottságok. Ezzel a jelöltállításban megyénk lakossága országos csúcsot állított. A kislistákon jelöltként indult 5029 főből 4999 jelölt pártoktól független állampolgárként kívánt részt venni településük ügyeinek intézésében. Ez az arány azt a politikai üzenetet bizonyítja, hogy pártcsatározások nélkül szeretnék irányítani a helyi hatalmi szervek munkáját kizárólag a lakosság egészének, a helyi intézmények érdekeinek megfelelő érdekek figyelembevételével. Ezt a példaértékű jelzést a Vállalkozók Pártja annak tulajdonítja, hogy számos döntésre jogosult testületben gyakran tapasztalható párt- és egyéni érdekek ütköztetése, túltengése, a politikai szervezetek önmutogatása miatt egyre többen közömbössé válnak egy-egy szűk réteget képviselő politikai szervezet iránt. A Vállalkozók Pártja mint ideológiamentes testület abban érdekelt, hogy a helyi ön- kormányzatok és a megyei közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása, saját testületek működési rendjének kialakítása után, amelyekben még meghatározó szerepük volt számos helyen a pártok állás- foglalásainak és egyeztetéseinek, a legszélesebb körű konszenzuson alapuló közérdekű önkormányzati munka kezdődjön minden szinten és településen, a választások előtt hangoztatott és megvalósítható programok, fejlesztések, ígérgetések teljesítésének megvalósításáért, fokozatos végrehajtásáért. Az önkormányzatok zömében döntő többséget képező független jelölteket azért juttatták be az állampolgárok, hogy elejét vegyék a politikai megosztottságnak, a pártdirektívák megelőzésének és a helyi népszuverenitás akadálytalanul érvényesülhessen a testületekben a közérdek javára. A Vállalkozók Pártja megyei elnöksége álláspontja szerint, ahol az önkormányzati választásokra vonatkozó törvények szerint pártok, politikai és társadalmi szervezetek jelölésével és támogatásával kerültek be jelöltjeik a helyi testületekbe, ott célszerű a jelölő szervezetek testületéinek olyan jogosítványokat biztosítani az önkormányzati képviselőknek, hogy küldő szervezetüktől független testületi tagokként saját józan belátásuk szerint önállóan alakíthassák ki és képviselhessék választópolgáraik, településük egész lakossága érdekében állásfoglalásaikat, hogy szuverén állampolgárként gyakorolhassák képviselői és tisztségviselői felelősségüket. A Vállalkozók Pártja szerint csak így lehet a választópolgárok bizalmának megfelelni. Nyolc bizottság, kilencven tag Kültagokat választottak a közgyűlés bizottságaiba p> »» .....m .»........ «O Ct ■* A kormánnyal... ...szemben nincs egységes ellenzék jelentette ki hétfőn Gáspár Miklós, a KDNP al- elnöke. Egyúttal hangsúlyozta, a KDNP-nek önálló arculatot kell kialakítania, s egy olyan néppárti szerepet betöltenie, amilyent Nyu- gat-Európa kereszténydemokrata pártjai. (MN) Budapesten... ...folytatódik a főváros és a kerületek közötti vita. A szocialisták budapesti elnöke szerint a gondok forrásai közül az egyik a rendezetlen vagyoni örökség, és politikai ellentét a személyi döntéseknél. (MN) A bicskei... ...menekülttábor több millió forint értékű élelmiszerrel gazdagodott. Egy koreai vállalkozó két teherautónyi élelmiszert ajándékozott a tábornak. (MTI) Az idén... ...parlament elé kerülhet az az átfogó választási kódex, mely az országgyűlési, az önkormányzati, társadalom- biztosítási választás, valamint a népi kezdeményezés során követendő eljárásokat hangolja össze, jelentette be Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője. Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza megyei jogú város képviselő-testülete decemberi ülésén megválasztotta a testület munkáját segítő bizottságok vezetőit és képviselő testületi tagjait. Közismert tény azonban, hogy külső szakértőket is bevonnak a bizottságok munkájának segítésébe. Legutóbbi, január végi ülésén többek között erről is döntött a testület. Három bizottság létszámát 13-ra emelték, két bizottság munkáját pedig megosztották azzal, hogy albizottságot fognak választani. Ezúttal a bizottságok névsorát tesszük közzé azzal a megjegyzéssel, hogy a gazdasági és vagyonbizottság létszáma még nem teljes. Pénzügyi bizottság Közgyűlési tagok Tóth András elnök, Jónácsik Csaba alel- nök, dr. Gyulai Gábor, Jaczkó Pál, Mikulás Tamás, dr. Szilvái Mária. Kültagok: Varga József, Barabás Ivánná, Mihályiné Hatala Éva, dr. Fodor József, Szikszay Tamás. Gazdasági és vagyonbizottság Közgyűlési tagok: Szentesi Péter elnök, Tukacs István alelnök, Belus Tamás, Hamvas László, dr. Tamás István, Tor- mássi Géza, Földesi István. Kültagok: Dr. Orosz Gyula, Poroszka Ottó, dr. Kokas Attiláné, Kozák Borbála, Kiss Zsolt. Városüzemeltetési bizottság Közgyűlési tagok: Tormássi Géza elnök, Dévényi József alelnök. Szűcs István, Szentesi Péter, dr. Gábor Zoltán, Gyeb- rószki János. Kültagok: Dr. Filep Gyula, Kertész András, Gyurics József, Par- ragh Dénes, Sikolya Tibor. Oktatási bizottság Közgyűlési tagok: Jaczkó Pál elnök, Lövey Csaba alelnök, Tukacs István, Földesi István, Jánócsik Csaba, Tóth András, Zeke Árpád. Kültagok: Dr. Jeney István, Pintér Miklós, Gégény János, Sesz- ták Oszkár, Nagy Edit, Suták Mihály. Jogi és ügyrendi, bizottság Közgyűlési tagok: dr. Hel- meczy László elnök, Bartha László alelnök, Zeke Árpád, Békésiné Nagy Julianna, Szűcs István, Turcsik László. Kültagok: Dr. Buri Olga, dr. Gábor Pál, dr. Fábián Lajos, dr. Vára- di Jenő, dr. Kalocsai Gábor. Közművelődési és ifjúsági bizottság Közgyűlési tagok: Dr. Fekete Antal elnök, Tamavölgyi György alelnök, Turcsik László, Dévényi József, Lövey Csaba, Hamvas László, Tukacs István. Kültagok: Sőrésné Nemes Ágnes, Páz- mándi József, dr. Pál István, dr. Horváth Endréné Kovács Zsuzsa, Keresztes Dénes, Tóth Nándor. Egészségügyi és lakásügyi bizottság Közgyűlési tagok: Dr. Soltész János elnök, dr. Vojnik Mária alelnök, Pongó Károly- né, Mikulás Tamás, dr. Szilas- sy Géza, dr. Endreffy Ildikó. Kültagok: Dr. Czövek Lászlóné, Végh Béla, dr. Papp Katalin, dr. Bartha Tibor, dr. Nagy Béla. Városfejlesztési bizottság Közgyűlési tagok: Belus Tamás elnök, Béres József alelnök, Bartha László, dr. Gábor Zoltán, Tamavölgyi György, Turcsik László, Tóth András. Kültagok: Márkus Gyula, Lendvai István, Szatmári Miklós, Lencsés Sándor. Tőkét a vidéknek Budapest — A Népszabadság információi szerint Tor- gyán József, az FKGP elnöke személyes találkozót kért Hóm Gyula miniszter- elnöktől egy különleges gazdasági övezet létrehozása érdekében. Az FKGP elnöke elmondta: az ázsiai, a csendes-óceáni térség és főleg a tajvani tőke bevonásával Szatmár-Bereg vidékén létrehozandó különleges gazdasági, ipari, kereskedelmi, pénzügyi és vámövezet —- Hongkonghoz hasonlóan — óriási lehetőségeket ígér. Működése beilleszthető a nyugat-európai integrációs folyamatba, kihasználva Magyarország földrajzi helyzetét, kapu lehetne keletre, délre, északra és nyugatra egyaránt. — Számos alkalommal jártam Tajvanon, találkoztam az ottani köztársasági elnökkel, miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, a vidéki kormányzóval, a kereskedelmi és pénzügyi világ vezető személyiségeivel: mindannyian kedvezően fogadták a Magyarországon létrehozandó különleges gazdasági övezet gondolatát. Hoztam tőlük konkrét meghívást is, mindenekelőtt a földművelési miniszter részére, de célszerű lenne, ha vele tartana az ipari és kereskedelmi tárca vezetője is. — 1990 júniusában már szorgalmaztam — mondta Tor- gyán József az FKGP elnöke—, hogy a kormány figyeljen föl a tajvani tőke kínálta lehetőségekre. Többször megkerestem Antall József miniszterelnököt, átadtam neki azt a tanulmányt, amelyben részletesen kifejtettem az ázsiai térséggel való intenzív kapcsolat fontosságát, de még csak nem is reagált rá. Torgyán úgy véli: a mostani kormány jobban megbecsüli majd javaslatát Biztató az is —- mondta —, hogy a korábban merev elutasítást tanúsító volt külügyminiszter, Jeszenszky Géza a közelmúltban teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Kevesebb a jelölt Nyíregyháza (KM) — A Központi Statisztikai Hivatal 1990-ben készített először adatfelvételt az országgyűlési választáson elindult képviselőjelöltekről. A választásokon elindult valamennyi esélyes képviselőjelölt hivatalosan nyilvántartott adatait — az indulására vonatkozó információkat, nemét és korát— összegyűjtöttük, majd részükre postai úton kérdőívet küldtünk. A kiadvány bemutatja a pártok jelöltállítási stratégiáját és a jelöltek legfontosabb társadalmi jellemzőit. A két országgyűlési választással kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek ösz- szehasonlítása alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a pártok 1994- ben már sokkal tudatosabban, szakszerűbben készültek fel a politikai megmérettetésre, mint négy évvel korábban. Legmarkánsabban ez a jelöltállítási stratégiában mutatkozott meg. Valamennyi párt kihasználta a választási rendszerből adódó lehetőségeket, kevesebb jelöltet, de több formában is elindított. A jelöltek kiválasztásánál is jobban figyelembe vették a társadalom feltételezett elvárásait. A KDNP a kormány első fél évéről Nyíregyháza (KM - GY. Á.) — Pénteki lapunkban tudósítottunk arról a sajtó- tájékoztatóról, amelyet dr. Szilágyiné Császár Terézia országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának tagja tartott február másodikán a párt megyei székházában. Á politikus a párt vezetésében bekövetkezett személyi változások hatásait és a kormány első féléves munkáját elemezte. Most néhány publikálatlan részletre térünk vissza. A tisztségviselő véleménye szerint a privatizációs törvényről folyó hatpárti egyeztető tárgyalások elkéstek. A közelmúltban beterjesztett gazdasági törvények nem kellően — mert csak a költségvetés szempontjából — elemzettek. Nem derül ki, a kormány melyik iparterületet támogatja, milyen lesz az infrastruktúra fejlesztése. A politikusnő hangsúlyozta: álláspontjuk szerint a kormány eltért saját ígéreteitől. A privatizáció nem lett gyors és átlátható, és nem alakult ki egyensúly a bevont külföldi tőke és a magyar résztulajdon között. A gazdasági program csődje dr. Szilágyiné Császár Terézia szerint a koalíciós partnereket az eddig színjátékszerű ellentétektől eljuttatta az első szakítópróbáig. Elhangzott továbbá: a koalíció nem támogatja kellőképpen a családokat, növekvő adóterhekkel, adó- kedvezmények elvonásával sújtja őket, s nem történt meg a családi pótlék emelése sem. A családok támogatásáról szóló törvény — melyet őszre ígértek— még koncepciójában sem létezik. Az is kiderült: a KDNP- nek a köztársasági elnökválasztás módjáról még nincs hivatalos álláspontja— annak ellenére sem, hogy korábban Füzessy Tibor ügyvezető elnök a televízió egyik kerekasztal-beszél- getésén már állást foglalt. A Kisgazdapárttal való együttműködésről a KDNP egykori helyettes vezetője Giczy György új pártelnökkel szembeni különvéleményét hangsúlyozta: szerinte jelentős személyi változásoknak kell végbemenni a kisgazdák vezetésében is ahhoz, hogy valamiféle unió létrejöhessen. A KDNP személyi kérdéseivel kapcsolatban megtudtuk: négy hónapon belül tisztújítás lesz a megyei és helyi szervezeteknél is.
