Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

1995. február 6., hétfő HAZAI HOL-MI Kedvezményes kérdőjelek Nem jár építési kedvezmény november óta az előre vállalt gyermekek után Bartha Andrea Nyíregyháza (KM) — A volt szociálpolitikai támogatás, jelenleg lakásépítési kedvez­mény lényegével 1994. no­vember 7-e, az új törvény életbe lépése óta mindenki, aki csak egy kicsit is érintett az ügyben, megismerkedett. Vannak ellenben olyan rész­letkérdések, melyek még megválaszolatlanok, bár so­kakat foglalkoztatnak. Ezek tisztázásához kértünk segít­séget Simon Jánostól, az OTP megyei igazgatósága lakossági hitelosztályvezető­jétől. Sarkalatos kérdés többek kö­zött a méltányolható lakás­igény: mekkora lakást lehet építeni vagy vásárolni ahhoz, hogy az előírt mértéket — mely a kedvezményhez jutás feltétele — ne haladja meg. Kétgyermekes családnál leg­feljebb három-, háromgyere­kesnél három- és fél szobás la­kás építhető és vásárolható. Ebben az esetben viszont fi­gyelembe veszik a gyerekvál­lalást: a 35 éven aluli gyer­mektelen házaspárok nyilat­kozhatnak két gyermek válla­lásáról, s akkor ennek alapján állapítják meg a méltányol­ható lakásigényt. Megkezdett építkezés Megszűnt ellenben a korábbi gyakorlat, mely szerint előre vállalt gyermek után is jár tá­mogatás. Az új jogszabály megjelenése óta a lakásépítési kedvezményhez jutás feltéte­le, hogy meglévő (!), eltartott gyerekek legyenek. (Eltartott­nak minősül minden 16 éven aluli, egy háztartásban élő gyermek, efölött a nappali ta­gozaton tanulók, legfeljebb 25 éves korig.) Mi a teendő, ha valaki a ked­vezőbb konstrukció hatályba lépése előtt fogott hozzá az építkezéshez? Ha az építők már szerződtek valamelyik pénzintézettel — akár építési hitelszerződést kötöttek, vagy a korábbi szociálpolitikai ked­vezményt vették igénybe —, sem a lakásépítési kedvez­mény, sem a kedvezmény és a régi szociálpolitikai támogatás különbözete nem vehető igénybe. A lakásépítési ked­vezményhez ez esetben úgy lehet hozzájutni, ha visszafize­tik a különböző jogcímeken felvett pénzt, majd eladják a félkész lakást, s új építkezésbe fognak, illetve ha felépítik a házat, megszerzik a használat­bavételi engedélyt, utána ad­ják el. Az utóbbi esetben újabb építkezés során szintén hozzá lehet jutni a különbözethez, kivéve, ha a korábbi szociál­politikai kedvezmény megelő­legezett volt. (Természetesen igazolható, ha időközben meg­született a gyermek.) Készültségtől függ Vevőként is oda kell ám fi­gyelnünk néhány dologra, nem elég, ha úgy jelenik meg a hirdetés az újságban, hogy „félkész családi ház eladó, szocpol igénybe vehető!” A ház készültségi fokától függ ugyanis, hogy jár-e egyáltalán kedvezmény, . vagy milyen összegre jogosult a leendő ve­vő. A készültségi foknál a be­kerülési költséget kell figye­lembe venni, senki ne remélje, hogy egy 95 százalékban kész házhoz felveheti a teljes összegű támogatást! Itt szük­séges megjegyezni, hogy a la­kásépítési kedvezmény csak annak jár, akinek nincs más la­kástulajdona. Ha valaki meg­vesz egy épülőfélben lévő há­zat, saját lakását el kell adnia, a pénzintézet ennek ellenérté­két bekalkulálja az építkezés­be, s csak a fennmaradó költ­ség erejéig kérhető a lakásépí­tési kedvezmény! (Hogy ért­hetőbb legyen: van valakinek egy 3 millió forint értékű la­kása, 1 millió forint saját tőké­je. Eladja a lakását, megvesz egy félkész házat, melynek be­kerülési költsége előrelátha­tóan 5 millió forint, hiába van három gyereke, nem kaphat 2,2 millió forint kedvezményt, csak 1 millió forintot.) A lakásépítési kedvezmény az összköltségnek legfeljebb 65 százaléka lehet, vagyis az építtetőnek legalább 35 száza­lék saját erővel kell rendel­keznie, esetleg OTP-hitellel. Saját erőnek számít a kész­pénz, az elvégzett munka, a különböző támogatások. Ter­mészetesen a meglévő telek is ennek része, értékét az igazolt vételár alapján lehet bekal­kulálni. Hátrányos helyzetben vannak, akik évekkel ezelőtt vásároltak telket; hiába ér ugyanis az adott telek azóta sokkal többet, mindenképpen az adásvételi szerződésen sze­replő vételár lesz az irányadó, hisz az azon feltüntetett összeg befektetése történt meg. A kedvezményt az építtető, vagy megbízottja részére fizetik, korábban egy összegben adt­ák, most készültségi foktól függően — 30-40 százalékát akkor szokás adni, ha a saját erőnek már az egyharmadát beépítették. Technikai részlet- kérdés, de a már igény bevett ÁFA-visszatérítést nem kész­pénzzel szokás visszafizetni az APEH-nek, hanem az OTP ebből az első 30-40 százalékos részletből utalja át. Bővítésre nem adható Sem a korábbi szociálpoliti­kai, sem a jelenlegi lakásépíté­si kedvezmény nem teszi lehe­tővé, hogy a szerződéskötés után született gyerekre járó összeget fel lehessen venni, csak az esetleg fennálló hitel- tartozás csökkentésére nyílik lehetőség. Azt sem árt még tudni, hogy a kedvezmény nem jár lakásbővítésre. S még valami: ha a hitelcél — jelen esetben az építkezés — nem valósul meg, illetve a támo­gatáshoz jutás érdekében va­lótlan tényeket közöltek, a la­kásépítési kedvezmény címén felvett összegeket vissza kell fizetni! Épülő családi házak a Hímesben Végre lesz lakásunk! Jobbkor nem is jöhetett volna Kisséknek a segítség Egyötödével... ...csökkent évente 1990 óta a lakásépítés. Ehhez képest jelentős változás, hogy az elmúlt évben nem épült kevesebb lakás, mint egy esztendővel korábban. (MTI) Általában... ...a dunántúli megyékben építettek az állami szervek, önkormányzatok több la­kást, mint korábban, az Al­földön kizárólag Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében hasonló a helyzet. (MTI) A használatba vett... ...lakások száma Buda­pesten 18 százalékkal csökkent a megelőző esz­tendőhöz képest. Pest me­gyében viszont 14 száza­lékkal növekedett. A leg­nagyobb arányú csökkenés — 21 százalékos — Bor­sod-Abaúj-Zemplén me­gyében volt tapasztalható. (MTI) A különféle... ...okokból megszüntetett lakások száma az elmúlt évben 12,5 százalékkal több volt, mint 1993-ban. (MTI) Perényitanya (KM - Gy. L.) — A Vásárosnaményhoz tartozó kis településen, Pe- rényitanyán még három­százan sem laknak. A lakó­házak többsége tíz és har­minc év közötti. Új fészket csak Kiss István és családja kezdett rakni. Az alap már megvan, a falakhoz szük­séges anyag is a helyszínen. — Kilenc éve vagyunk háza­sok — mondja Kiss Istvánná. — Kilenc éve várunk a lehető­ségre, hogy végre lakáshoz jussunk. Először arra gondol­tunk, hogy vásárolunk, de erre mifelénk ilyen esetben nem tudjuk igénybe venni a gyere­kek után járó szociálpolitikai kedvezményt. Mert, ugye, az OTP már nem építtet új laká­sokat. Tehát csak akkor vehet­jük igénybe a támogatást, ha magunk építkezünk. Két éve határoztuk ezt el, akkor kezd­tük intézni a dolgokat, amikor még nem is sejtettük, hogy változás lesz. Ha valahol nagy szükség van a támogatásra, akkor azok Kissék. Hiszen a családfenn­tartó havi nettója nem éri el a húszezer forintot. Két gyerme­ket nevelnek: a nagyobbik kis­fiú betöltötte a hetedik élet­évét, a kicsi tavaly nyáron szü­letett. — Azért is van ez a nagy korkülönbség a gyerekek kö­zött, mert a bizonytalanra, az albérletre nem mertük vállalni a másodikat. Igaz, hogy az elhatározás, az előkészületek korábbra nyúl­nak vissza, mint ahogy az építési kedvezményről szóló új jogszabály napvilágot látott, ám Kissék számára a legjobb­korjött. — Szerencsénk volt — mondja Kiss István. — Hi­szen, ha az áfát visszaigényel­jük, nehezebben tudtuk volna igénybe venni a támogatást. — Mielőtt bármit is lépni tudtunk volna, először az OTP igazolást kért, hogy az APEH- nél nem volt áfa-visszaigény­lésünk — teszi hozzá a fiatal- asszony. A nyolcvan négyzetméteres lakóház építése a költségvetés szerint 1 millió 900 ezer fo­rintba kerül. Elő kellett te­remteni az úgynevezett saját erőt. Ez, az ismert körülmé­nyek között nem volt könnyű. — Segítettek a rokonok, a jó ismerősök, jóformán az egész tanya — mondja Kiss István­ná. — Amikor számlákkal iga­zoltuk, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat megvá­sároltuk, akkor folyósítottak előlegként 400 ezer forintot. Tehát az induláshoz a saját erőre volt szükség. A követ­kező részletet akkor kapjuk meg, ha felhúzzuk a falat. Azt mondták, az építkezést meg is fogják nézni, mielőtt a máso­dik részletet is folyósítják. De hát erre várni kell, mert télvíz idején nem tanácsos falat húz­ni. Tetszik látni, a tégla, a mész, a cement itt van. Sőt, a nyílászárókra is befizettünk, csak még nem jött meg. A lakásépítés még akkor is sokba kerül manapság, ha Kissék igyekeznek minden fil­lért „megfogni”. Nem kellett például a telekért fizetni, mert azt ajándékba kapták a szülők­től — pontosabban az ő széles telkükre építkeznek. A kőmű­ves- és segédmunka is a csa­ládban marad. Ácsot azonban muszáj fogadni, az olyan szak­munka, amit nem űz senki a rokonságban. De akárhogy számolnak is, igencsak átgon­doltan, körültekintően kell vá­sárolni, felvállaltatni a mun­kákat, hogy beleférjenek a költségvetésbe. Kalákában Dankó Mihály okán lelkesedtek, ami- V kor tavaly november- L/ ben a kormány meg­hozta az új szociálpolitikai támogatással kapcsolatos intézkedését. Fellángolt új­ra a vásárlási és az épít- ; kezési kedv. Az első esetben hamar lelohadt a nekibuz­dulás, hisz kiderült, messze nem kínálnak annyi la­kást eladásra, ahány vevő lenne. Emlékszünk, az építkezés­sel kapcsolatban néhány éve milyen felháborodást váltott ki, amikor a parla­menti döntés alapján a la­káshitelek kamatát — a ko­rábban megkötött szerző­dés ellenére — egyoldalúan felemelték. Ez, és a szinte folyamatosan növekvő épí­tőanyagárak jócskán visz- szavetették a fészekrakók kedvét. Csak kevesen mer­tek nekivágni az embert próbáló feladatnak. Most talán mégis elindult valami. Úgy tűnik, különö­sen vidéken szeretnének egyre többen nekivágni ta­vasszal az építkezésnek. Nem mintha ott bármi ol­csóbb lenne, hisz ma már a telkek árában — a kiépült közművek miatt — szinte alig van különbség. (Kivé­tel néhány városközponti frekventált rész.) Inkább az tűnik kedvezőbbnek, hogy falun a munkabérrel jobban tudnak takarékoskodni. Még él az összefogás szel­leme: a rokonok, barátok, ismerősök segítik egymást. Különösen a nagy munkák, az alapozás, a fal felhúzása készül kalákában. A fejlődés meghozta a modern építőanyagokat is: a szilikátot, a tufát, a vasbe­tont, a cserepet, az üveget. S egy kicsit elfeledkeztünk a régi, évszázadokon át jól bevált anyagokról. Pedig a fa például, vagy a vályog, a nád ismét reneszánszát él­hetné, hisz különösen az utóbbi kettő olcsó és prak­tikus. Bár, hogy ezek ismét tért hódítsanak, egyfajta szemléletváltásnak kellene bekövetkeznie. M ajd talán azok a neves építészek, építő közösségek, amelyek újabban előszere­tettel nyúlnak vissza a múlt értékeihez... Csengeri telkek Csenger (KM) — Csenger központjában kétszintes épületek kivitelezésére al­kalmas helyet kínál az önkormányzat. Mint Apáti György polgármester kifej­tette: szeretnék, ha. a föld­szinten üzletek és szolgál­tató létesítmények, a máso­dikon pedig lakóházak kap­nának helyett. A volt állami gazdasági központ területén is közmű­vesített telkekre várják a je­lentkezőket. Jelentős támo­gatást nyújtanak az első lakáshoz jutóknak, így ked­vezményes a telekár, s lehe­tőség van a 80-150 ezer fo­rintos vissza nem térítendő támogatás igénybevételére is. Emellett az intézményi dolgozók kamatmentes munkáltatói kölcsönt is kaphatnak. A támogatás fonákja Nagyvarsány (KM) — A településen gyakorlatilag senki sem vette igénybe az új szociálpolitikai kedvez­ményt — tudtuk meg a pol­gármesteri hivatalban. Nem azért, mintha nem lett volna rá senkinek szük­sége; csakhogy a feltételek nem a lapos erszényű em­bereknek kedveznek. Ugyanis Nagyvarsányban igen nagy a munkanélkü­liség, a támogatást pedig itt csak lakásépítésre tudnák igénybe venni. Ahhoz viszont elő kel­lene teremteni az úgyneve­zett saját erőt. Megint azok járnak jól, akiknek eddig is volt mit a tejbe aprítaniuk! — vonták le a következtetést a falube­liek. Foghíjtelkek a nyíregyházi Egyház utcán Balázs Attila felvételei I Kelel-Magyarország 51

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents