Kelet-Magyarország, 1995. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

KULTÚRA 1995. február 28., kedd A Biblia 2000 nyelven Párizs (MTI-tud.) — A vi­lágon immár 2092 nyelvre fordították le a Bibliát vagy egyes részeit — hozta nyil­vánosságra Párizsban az Egyetemes Bibliaszövetség nemzetközi szervezete. A szervezet szerint a tel­jes Biblia 341 nyelven hoz­záférhető, a többi fordítás pedig a mű egyes fejezetei­re, részeire vonatkozik. 1994 vége óta jelent meg például a Biblia az Ecua­dorban használatos kecsua- imbabura nyelven, illetve baszkul; az Újtestamentu­mot pedig 18 új fordítás­ban, például afar nyelven (Etiópia) vagy kisagalla nyelven (Kenya) lehet ol­vasni. Szintén újdonság, hogy a Bibliát nemrégiben Franciaországban megje­lentették az új, számítógé­pes adathordozón, CD- ROM-lemezen. A kiadvány a francia fordítás mellett héberül és görögül is szere­pelteti az egyes részeket: ez a kutatóknak jelenthet majd nagy segítséget. Filmek támogatása Budapest (MTI) — Két magyar filmrendező össze­sen 3.8 millió francia fran­kot kap az Eurimages-tól, az Európa Tanács által lét­rehozóit, filmgyártást és -forgalmazást támogató pénzalapból. Makk Károly angol, francia, holland és magyar koprodukcióban készülő A játékos című filmjéhez 2,9 millió, míg Sólyom András svájci és lengyel közreműködéssel készülő filmjéhez 900 ezer francia frankos hozzájáru­lást nyújt az Eurimages — tájékoztatta a Magyar Film­unió Sajtóirodája kedden az MTI-t. Az Eurimages igaz­gatótanácsa február köze­pén tartott ülésén 14 játék- és 3 dokumentumfilm szá­mára szavazott meg támo­gatást, összesen 28,4 millió francia frank értékben. Az Eurimages 1988-as mega­lakulása óta 341 film gyár­tását segítette 647,22 millió francia frankkal. Balladamondó... ...versenyt rendez a nyír­egyházi Arany János Gim­názium a művelődési köz­pontban március 2-án. A 16 órától kezdődő nemes ver­sengés után az iskola ad műsort. (KM) Koszorúzást... ...és megemlékezést tarta­nak Vikár Sándor Állami- díjas zeneiskolai igazgató születésének 90., és halálá­nak 10., évfordulója alkal­mából, a nyíregyházi északi temetőben március 4-én 10 órától. (KM) Tízéves... ...fennállását ünnepli a Ko­dály Társaság megyei tag­csoportja. Ebből az alka­lomból ünnepséget rendez­nek a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében március 4-én 10 órától. (KM) A Primavera... ...balettegyüttes hagyomá­nyos tavaszi koncertjén a Vangelis; 1492 zenéjére komponált új műsorát mu­tatja be március 5-én 18 órától. Ez a Művészeti He­tek nyitóprogramja is egy­ben. (KM) Koncert... ...várja a zene barátait a má­tészalkai művelődési köz­pontban március 2-án 15 órától. Közreműködik a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar. (KM) Országos könyvpremier Budapest (KM) — Élet­műve jelentős állomásához érkezett a Nyíregyházára települt litván fotóművész, Normantas Paulius: Finn­országban a napokban meg­jelent a második fotóalbu­ma. A közel száz fekete-fe­hér és színes képet tartal­mazó kötet anyaga Tibet- ben készült, s Ä legyőzhe­tetlen amdo-tibetiek cím­mel a Biokustannus Oy ne­vű cég adta ki Helsinkiben. Kuriózuma, hogy az elő­szót a szerző felkérésére a dalai láma írta. A könyv országos bemu­tatóját a tibeti újév kezdete alkalmából március 3-án, pénteken, 17 órakor tartják Budapesten, a II. kerületi Margit út 1. szám alatti könyvesboltban. Részlet a kötet címlapjáról Reprodukció Esténként diplomata lesz Elek Emil felvétele Matyasovszky József Nyíregyháza — Avass Attila színészi pályája Zalaegersze­gen indult. Volt Nyilas Misi, a debreceni diák; Ferdinánd, Goethe Egmontjában; Claudio és Silvio, Shakespeare klasz- szikusokban. Nyíregyházán eljátszotta a Sári bíró Gedijét, játékmesterkedett a Pippin- ben, s Duperret-et alakítja je­lenleg is a Marat halálában. Az utóbbi időben a gyermekeket babonázta meg mumusaival és a Bors néni mesemondójaként. Újabban pedig lányokat ké­szül elcsábítani. Biztosra megy, görög diplomatának ad­ja ki magát. Fejes Endre: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem című darab­jának főszerepével alighanem a pályád egy fontos forduló­pontjához érkeztél. Ha nem tévedek, nem bíztak rád még eddig ilyen nagy és nehéz fel­adatot. — Valóban hatalmas ki­hívás ez a főszerep, s maxi­mum ha a Nyilas Mihály alak­jának megformálását tudnám hozzá hasonlítani. A Pippinbe- li szerepem volt még egy na­gyobb lélegzetű munka, de nyilván annak sincs akkora íve, mint a mostaninak. Fejes Endre darabját már gyer­mekkoromban is imádtam, a belőle készült film nagyon tet­szett, s most borzasztóan ér­dekes számomra, mit lehet még ahhoz a történethez a mi előadásunkkal hozzátenni. □ Nem retten meg a színész, amikor egy ennyire közismert szerepet kell eljátszani, ráadá­sul két Olyan feldolgozásról is tudunk, amelyek mélyen bevé­sődhettek a közönség em­lékezetébe? — Szerencsére nem szok­tam megrettenni a nagy elő­döktől és példáktól mert az egyfajta megvalósítása a fela­datnak. Szívesen megnézem őket, de isten őrizz, hogy ab­ból bármit is felhasználjak. Szörnyű lenne, ha a játékom­ból egy Harsányira vagy egy Hegedűs D. Gézára asszociál­nának. Szerencsére megköny- nyíti a helyzetemet, hogy a kor, amelyben élünk, már tel­jesen más, mint azok a 70-es évek, amely­ben a darab ját­szódik. Termé­szetesen ma is jó parti egy diplomata, vagy egy cso­dabogár, dús­gazdag külföl­di. A szegény­ség is gyakran felüti a fejét, s az eset ugyan­úgy megtörtén­het most, mint akkor. De ma már több a gaz­dag ember, piszkos üzletek sokaknak hoz­nak milliókat. Ma már köny- nyebb gazdag fiút fogni, gyakrabban is előfordul. Fejes Endre Viktorja azóta valószí­nűleg letöltötte a büntetését, aki pedig napjainkban keve­redik hasonló helyzetbe az már nem ugyanaz az ember. Ravaszabbnak kell lenni, nem elég csak hogy a pénzét lobog­tassa. Valami mással is magára kell vonnia a figyel­met. O már egészen más­képpen beszél, másképpen ad­ja a bankot. □ Mi a legizgalmasabb szá­modra a figura sorsában? — A játék életveszélyes ko­molysága. Az alakoskodás öt­lete véletlenszerűen adódik, egy váratlan helyzet szinte fel­kínálja a szélhámosság lehető­ségét. Végül is valamennyien kerülhetünk hasonló helyzet­be. Először csak egy kis hülye hazugság az egész, amibe az­tán egyre jobban belegabalyo­dunk, s lehet belőle egy ret­tenetes ön- és közveszélyes szélhámosság. Viktor hazug­sága egyenesen fölé nő, he­lyette működik, átveszi az irá­nyítást, s amikor már nincs visszaút, a csalást meg is kell védeni. Különben összeomlik a vár, az egész hazug élet, s helyette pedig semmilyen élet nem marad. így eljut az utolsó stádiumig, a tudathasadásig: már maga is elhiszi, ő nem csak egy szegény szakmunkás, sokkal több annál. Különös játék ez: úgy indul, mint egy vidám történet, s szinte ész­revétlenül megy át drámába, akárcsak az életünk. □ Van valamilyen speciális munkamódszered? — Minden szerepre más­képpen készülök fel. Előfor­dul, hogy megfigyelek egy ka­raktert, máskor kitalálom, de itt ez most nem működik. Van már, hogy reggel úgy kelek fel, úgy nyúlok a tárgyaimhoz, ahogyan Viktor tenné. Hordo­zom magamban a figurát, be­lülről próbálok építkezni. Nem elégszem meg annyival, hogy Avass Attila eljátssza Viktort, én a szó szoros értelmében Viktor szeretnék lenni. Ennek a premierig meg kell érnie, és én bízom benne, hogy sikerül. Ha nem hinnék ebben, nem lenne értelme próbákra járni. Hajlékony szólamok ajándéka Papp Istvánná Nyíregyháza — Február 22- én az idei év filharmóniai hangversenysorozatának első koncertjét hallhattuk a városi művelődési központ nagyter­mében, a Szabolcsi Szimfoni­kus Zenekar előadásában, Martos László vezényletével. Első műsorszámként Rossini Olasz nő Algírban nyitány csendült fel. A lassú bevezetés során dinamikai fokozást alkalmaz Rossini, a gyors té­telben azonban nagyobb for­mai egységekre törekszik, me­lyet a zenekar kellőképpen ér­zékeltetett is. Szellemes zenei anyagába szervesen illeszti be a nagyszabású crescendót. A befejezés harsogó dúr hang­zású diadal. Emlékezetes szín­foltja volt az estnek a Mozart G-dúr fuvolaverseny K 313, melyet Matuz István fuvola- művész szólaltatott meg rend­kívül muzikálisan, mozarti könnyedséggel, stílusosság­gal. A zenekari kíséret szépen kidolgozott fúvós és hajlékony vonós szólamokkal ajándé­kozta meg a hallgatóságot. Szünet után Grieg: Peer Gynt I. Szvit volt műsoron, melyet Ibsen Peer Gynt című drámá­jához írta kísérőzeneként, s csak utóbb lett belőle hang­versenyszvit. A megnyitás a Reggeli hangulat poétikus ter­mészeti kép. Az Aase halálát megjelenítő második tétel hangulatilag nagyon szépen megformált volt. Ez a rész szorosan kapcsolódik a költe­ményhez: Peer Gynt megérke­zik anyja halálos ágyához, és fantasztikus történetekkel se­gíti át a haldoklót a túlvilágra. A következő tétel Anitra tán­ca, vérpezsdítő keleti táncmu­zsika, amelyet az arab vezér lánya, Peer szórakoztatására lejt. A jelen megfogalmazás­hoz, illetve a szerző elképzelé­séhez képest több lendületet is elbírt volna ez a tétel. A ne­gyedik rész kísérteties lidércá- lom a hegyi király csarnoká­ból. Befejezésül Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantá­ziát hallhattuk, melynek meg­írására Csajkovszkijt Balaki­rev ösztönözte, s a mű ajánlása is neki szól. A zene nem kö­veti pontosan Shakespeare tragédiájának cselekményét, csupán költői lényegét ragadja meg. A zene drámai alapgon­dolata feszült hangulatú elő­készítés után jut kifejezésre. Rendkívül jól felépített zenei megformálást mutatott be a Szabolcsi Szimfonikus Zene­kar. A hallgató megérezhette a zenén keresztül, hogy a vég­kicsengésben nemcsak a ha­lált, az elmúlást hirdeti, hanem megfogalmazza az örök szere­lem diadalát, az éteri tisztasá­gú dallammal. Martos László karmester remekül visszaadta a zenekar segítségével elkép­zeléseit, érzéseit és gondola­tait. Nyelvhasználati útvesztők és útjelzők Minya Károly Nyíregyháza — Sebestyén Árpád, a debreceni egyetem nyel­vészprofesszora a szomszéd vármegye napi­lapjának, a Hajdú-Bihari Naplónak a kérésére 1979-től nyelvi szösszeneteit Értsünk szót címmel indított nyelvművelő rovatában tette közzé. A 80-as évek végére összegyűlt egy kötetre való ezekből az írásokból, s két zátonyra futott kiadási terv után (a Tankönyvkiadónál és a Csokonai Kiadónál) végül is a Kereskedelmi Bank Rt. Uni­versitas Alapítványa mentette meg a gyűjteményt. Sebestyén Árpád a bizonyí­tója annak, hogy elmúlt már az a rossz szemlélet, miszerint a nagy nyelvészek nem foglal­koznak csip-csup nyelvműve­lő, nyelvi ismeretterjesztő cik­kecskék írásával. Sebestyén Árpád, aki sok megyénkben tanító nyelvész mentora, lel­kes támogatója, tudja, hogy a szaklapokat csak a szakembe­rek olvassák. Ugyanilyen fon­tos cél a nagyközönség meg­nyerése az ügynek, s erre mi sem lehet jobb lehetőség, mint nyelvművelő cikkeket közre­adni rendszeresen egy napi­lapban. A könyvben hét témakörbe rendszerezve olvashatjuk az 1979 és 1994 között megje­lent, válogatott cikkeket az idegenszó inváziótól a nyelv- politikáig. Mindegyik írás ta­nítási segédletként is felhasz­nálható akár, hisz minden hi­bajelenségre példák garmadá­ját sorakoztatja fel a szerző, s filológus pontossággal magya­ráz és adja meg a hátteret a kü­lönböző szótárok felhaszná­lásával és idézésével. Ezek kö­zül is kiemelkednek a sza­vakra vonatkozó nyelvtörténe­ti és nyelvjárási fejtegetések. Sebestyén tanár úr szolid humorát sem rejti véka alá, amely már sajátos kifejezé­seiben is jelentkezik. Például duplafenekű semmitmondás, örökzöldségek, habaréknyelv, havemyelv. Szépítő-enyhítő megfogalmazásából is ez de­rül ki. Egy nyelvi helytelen­ségről így szól: „Ezt azonban aligha írhatjuk a nyelvi mű­veltség diadalának aranyköny­vébe. Emlékeztet gyerekkori viccére, amelyet a túlzottan logikus nyelvhasználókra mondtak: Mi lenne a pályaud­var logikus neve? Sintér! És hogy neveznénk el a sintért? Harapófogó! S ha minden nyelvművelő tanács ered­ménytelen, akkor is van re­mény: Bízzunk benne, hogy nem szél ellen fütyülünk. Vagy abban, egyszer csak megfordul a szél... S hogy nyelvpolitizáló affi­nitása is van Sebestyén Árpád­nak, azt a kötet utolsó írása bi­zonyítja. Joggal illeti kritiká­val a politikacsinálókat, s azo­kat a közembereket és közíró­kat, akik alapvető nyelvtani is­meretek híján szólnak a nagy- közönséghez. Szükség van ilyen fegyverre is. Az állandó­an elnéző, ejnyebejnyéző nyelvművelés sajnos gyakran hatástalan. Új utakat, új mód­szereket is ki kell próbálni — no persze szigorú etikai hatá­rokon belül. Szívesen olvas­tunk volna még több nyelv és politika tárgyában írott cikket. Egy szó mint száz: Sebes­tyén Árpád Értsünk szót! című kötete melegen és garanciával ajánlható mindenkinek, s főleg az olyan magyar szakos kollé­gáknak, akik fel akarják is­merni a nyelvhasználati út­vesztőket, és elfogadják a fel­kínált útjelzőket. A kiadványt a főiskolai hallgatók is jól hasznosíthatják. A könyv megrendelhető a Kossuth La­jos Tudomány Egyetem Ma­gyar Nyelvtudományi Tanszé­kén, 4010 Debrecen. IPII n j I jT® j fi* Y ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents